Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-05 / 36. szám
nemcsak íontos ipari és kereskedelmi központ, de egyben híres egyetemi város, valamint a norvég tudományos és művészeti élet fellegvára is. Az északdéli irányban húzódó városnak csodálatosan szép keretet kölcsönöznek egyrészt a kisebb fjordok, másrészt pedig a meredek hegyek lejtői. Ám sokkal büszkébbek a bergeniek városuk híres szülötteire, akiket Ludvig Holberg, a nagy drámaíró, Ole Bull, a hegedűművész, valamint Edvard Grieg, a híres zeneszerző képviselnek. De szívesen emlegetik azt is, hogy a Bergeni Múzeumban dolgozott Fridtjof Nansen is, mielőtt végrehajtotta volna merész vállalkozását Grönland szigetén. Szigetcsoportok mentén hajózunk tovább, elérve a 180 kilométer hosszú Sognefjord vidékét, melynek partszakaszát meredek, 1000—1500 méter magas hegyóriások szegélyezik, s vizének mélysége helyenként eléri a 1290 métert. Később a fjord kiszélesedik. s a partvidéken, különösen pedig a folyók Nehéz lenne eldönteni, vajon van e a földkerekségnek még egy olyan vidéke, ahol a természet any- nyira bőkezűen pazarolta volna szépségeit, mint a norvéig fjordokon. Amikor — évezredekkel ezelőtt — a szárazföld belsejét borító hatalmas jégtakaró a felmelegedés következtében az óceánba csúszott s az útjába eső völgyeket kimélyítve és kicsipkézve a tengervízbe hatolása után létrehozta a norvég fjordokat, valóban mesteri munkát végzett. A hol kiszélesedő, hol pedig elkeskenyedő, hol egyenes, hol pedig kanyargós, hol lankás lejtésű, hói pedig meredek falú partok közé szorított f jordok, egy hihetetlenül hosszú, mintegy 20 000 kilométer hosszú partvonalat képezve, valóban páratlan panorámát nyújtanak a szemlélőnek. A látvány hatását csak fokozzák a partvidék gyakran több száz méter magas, szeszélyes alakú, —■ vad sziklaképződményei, melyeknek csúcsáról számtalan esetben ugyancsak több száz méter magasból zuhannak alá a festői szépségű vízesések, hatalmas vízfüggönnyel takarva el a sziklák falait. De a norvég fjordok partvidékéhez szorosan hozzátartozik az a 150 000 kisebb-nagyobb sziget is, amely védelmet nyújt az' időiárás viszontagságai ellen. Amikor aztán Festői fekvésű falu a Geiranger-fjord végződésénél a fjordok látogatója útja befejeztével megpróbálja összegezni élményeit és benyomásait, arra a következtetésre jut, hogy mindenekelőtt a végtelen csend, nyugalom és szépség harmóniája az, amit mintegy egész életrd szóló útravalóként hazahozott. Ügy érzem, hogy magam is ezzel az érzéssel eltelve számolhatok be a tengernek, szikláknak, vízeséseknek e végtelen birodolmában szerzett élményeimről. A norvég „Riviéra", avagy a „Nevető Nyár Földjén" Bár az ágas-bogas fjordok a svéd határ közelében fekvő Oslo-fjordtól kezdve egészen a finn—norvég határ mentén, északon levő Varanger-fjordig úgyszólván Norvégia egész partvidékét behálózzák, a tulajdonképpeni fjordvidék a nyugati part déli csücskében elhelyezkedő Stavanger városánál a Ryfylke- fjordokkal kezdődik és északon a Geiranger-fjorddal végződik. Bár észak felé haladva, a Trondheimi -fjordtól egészen a már említett Varanger-fjordig számos kisebb nagyobb fjord csipkézi a partvidéket, ezek a nagy távolság miatt már kevésbé látogatottak. Előbb azonban az Oslo és Stavanger között húzódó, úgynevezett déli tengerpartot hajózzuk végig, amely nem is annyira fjordjairől (bár ezek is előfordulnak), mint inkább apró, romantikus szigeteiről, hatalmas szikláiról, főként pedig tengerparti strandjáról vált nevezetessé. S valóban, a turisták, nyaralók, pihenni és napozni óhajtók valóságos paradicsoma ez a vidék, melyet egyébként norvég „Riviéraként“, vagy még ennél is találóbban a „Nevető Nyár Földje“- ként szoktak emlegetni. Igaz, itt előszezon nincs, az üdülőidény i? csak június közepétől szeptemberig tart, akkor azonban oly nagy a látogatottság, hogy azt bizony a „déli rokonok“ is megirigyelhetik. Azt hiszem nehéz lenne- összeállítani bármilyen sqrrendet is a déli tengerpart szépségeiről, látnivalóiról. Fjordjai közül csupán a Sandel-jjord, a Lista- fjord, valamint a Flekke-fford érdemel említést. Sokkal több látnivalót nyújtanak a partvidék festői, sokszor ódon, történelmi hangulatot lehelő városkái. Larvik város közelében minden látogató megcsodálja az óriási „piramist", az első világháborúban hősi halált halt norvég tengerészek monumentális emlékművét. Grimstad városka viszont arról nevezetes, hogy mint győgyszerészsegéd itt irta első verselt a legnagyobb norvég költő és drámaíró, Henrik Ibsen. Kristiansand nikkelfinomító gyára állítólag Európa legmagasabb kéményével büszkélkedik és ejt ámulatba, míg Mandel, Norvégia legdélibb fekvésű városa hosszan elnyúló, igazi „aranyhomok“ strandjaival teszi felejthetetlenné utunkat. Eigersund városánál aztán már magunk mögött is hagyjuk a déli tengerpartot, hogy azután Stavanger városa körzetében belépjünk a Norvég Fjordvidék tengerrel és hegyekkel övezett birodalmába. Barangolás a Fjordvidék csodálatos birodalmában Maga Stavanger 80 000 lakosával Norvégia negyedik a legnagyobb városa, s egyben a halkonzervipar és a halexport világviszonylatban is legfontosabb központja. A várostól északra s keletre fekvő Ryfyl- ke-fjord, amelynek több kisebb-nagyobb nyúlványa van, termékeny szigeteivel a Norvég Fjordvidék legdélibb fekvésű, s egyben legkellemesebb éghajlatú része. Partvidéke rendkívül változatos. A tágas, hosz- szan elnyúló partmenti fövenystrandokat gyakorta váltják fel a fjordba mélyen belenyúló, csaknem 100 méter magas sziklapadok, melyeken szerényen húzódnak meg a „szirti“ községek apró házai, gazdasági épületei. A Ryfylke-fjordon északi irányban hajózva rövidesen egy szűk tengerszorosba érünk, melyet jobbról a szárazföld, balról pedig a Karmoy-sziget határol. A tengerszoros északi bejáratánál fekszik Haugesund városa, Norvégia egyik legnagyobb hajózási központja. Nem érdektelen itt megjegyeznünk, hogy Norvégia a maga 200 000 000 tonnás korszerű kereskedelmi flottájával világviszonylatban a harmadik helyen áll, ami viszont az egy lakosra átszámított tonnatartalommal az első helyet biztosítja számára. Ugyancsak élen járnak a bálnahalászat terén is, hatalmas, úszó bálnagyárakkal helyettesítve az egykori bálnafeldol- goző telepeket. Éppen ezekben az iparágakban összpontosul Norvégia munkásosztályának legöntudato- sabb rétege. Visszatérve a város nevezetességeire, megjegyezzük még, hogy állítólag a város határában van eltemetve „Szőkehajú Harold“, a vikingek legnagyobb királya. Sírhantja fölött monumentális emlékmű hirdeti a vikingek egykori nagyságát. Haugesund városát elhagyva egyetlen további célunk lehet csupán, mégpedig a Norvég Fjordvidék egyik legszebbikének, a több ágra szakadó (Sor-fjord, - Mauranger-fjord, Etd-fjord) Hardanger-fjordnak a körülhajózása. Különösen a Sor-fjord nyúlványa nyújt számunkra maradandó élményt, melynek partvidékén, a hó borította hegyek lábainál színpompás gyümölcsösök, zöldellő parcellák végeláthatatlan sora húzódik. A természet szépségein túlmenően méltán hirdeti ez a táj a szívós norvég nép évszázadokon át tartó, verejtékes munkájának eredményét, melynek nyomán, termékennyé vált a kövektől megszabadított talaj. Érdekes, hogy Norvégia partvidékének, s így a fjordok vidékének az éghajlata enyhe, kiegyensúlyozott, tehát óceáni jellegű, amit elsősorban az északnak tartó Golf-áramlat jótékony hatásának köszönhet. A Hardanger-fjord körülhajózása után — Ismét észak felé tartva — rövidesen elérjük Bergent, Nyu- gat-Norvégia fővárosát, s egyben Norvégia második legnagyobb (215 000 lakosú) városát. Bergen azonban A történelmi hangulatú Trondheim egyik utcája A Hardanger-fjord egyik lankás, megművelt partszakasza (A szerző felvételei) torkolatánál egyre több termőföldet „fedezünk fel“, — ez az itt lakó norvégek hősies küzdelmének élő bizonyítéka. Még távolabb a fjord „meggondolja magát“, s négy ágra szakadva nyomul be a szárazföld belsejébe. Titokzatosság és romantika A Sogne-fjordot elhagyva, rövidebb hajózás után megérkezünk a Nord-fjord vidékére, amely mintha még titokzatosabb és még romantikusabb hangulatot lehelne, mint a többi fjord. Ügy érezzük, megőrzött valamit az óriások regevilágából, valamint Grieg zenéjének melódiájából. Sajnos, sokáig itt sem időzhetünk, hanem tovább haladunk, ismét északnak, a csődálatosan szép Geiranger-fjord felé. Ez a fjord felülmúlhatatlan szépségével és méreteivel, csodálatos alpesi csúcsoktól körülvéve, mintha maga a Fjordvidék megtestesülése volna. Nem véletlenül nevezik a Geiranger-fjord környékét a Fjordvidék' „tetejének“, illetve „koronájának“. De itt csodálhatjuk meg a földkerekség talán legszebb vízesését, a „Hét Nővér“ vízesést, amely hét ágában zúdulva a mélybe, mintegy sejtelmes függönyként tárul szemünk elé. Ugyancsak a fjord közelében található a világ egyik legnagyobb vízesése, a Mardálsfoss, amely nem kevesebb mint 655 méternyi magasságból zuhog szüntelenül, megállíthatatlanul. Ezzel lényegében be is fejeztük a szűkebb értelemben vett, csodálatosan szép Fjordvldéken tett utazásunkat. Hajónk azonban egyre tovább halad észak felé, utunk utolsó állomása, a Trondheim-fjord és annak partján fekvő Tordheim város irányába. Ez a város tulajdonképpen Észak- és Dél-Norvégia képzeletbeli választóvonala mentén, földgátakkal jól körülvett és védett helyen fekszik. így aztán nem meglepő, hogy már a vikingek korában, majd pedig jő ideig a középkorban is Nidaros néven az ország fővárosa, királyi székhely volt. Innen jutottak el a vikingek karcsú hajóikkal olyan messzi tájakra, mint Amerika nyugati partvidéke, vagy a bizánci császárság keleti partjai, jelenleg — lakosainak számát tekintve — a harmadik legnagyobb norvég város, s nemcsak fontos ipari és kereskedelmi központ, hanem otthont is ad az ország műszaki egyetemének. Ügy tartják, ma már az egyetlen olyan norvég város, amely — főként műemlékei, valamint a hagyományok állandó ápolása révén — mindmáig megőrizte hamisítatlan középkori hangulatát. Mesebeli kincsek a fjordok mélyén A norvég fjordokről, s általában a norvég partvidékről szóló rövid beszámolónk azonban korántsem lenne teljes, ha nem tennénk említést azokról a szinte kimeríthetetlen ásványi kincsekről, elsősorban földgáz és kőolajlelőhelyekről, amelyeket a tenger mélye rejt. Ezeknek a kitermelése már jelenleg olyan ütemben folyik, hogy Norvégia a jövő évben exportképes lesz, 1978-ra pedig eléri évi termelése kőolajból a 48 millió tonnát, földgázból pedig a 27 milliárd köbmétert. Ugyanakkor olyan vízienergia-forrá- sokkal rendelkezik, hogy a jelenlegi 30 000 000 kW kapacitásból csupán 10 000 000 kW-t hasznosítanak. Az egy főre eső villamosenergia-termelése szempontiából világviszonylatban így is a legelsők a norvégek. Amikor pedig visszatérőben hajónk kifut a Trond- heim-fjordből, úgy érezzük, a norvég fjordok a csend, nyugalom és szépség harmóniáját árasztották reánk. Csupán azt sajnáljuk, hogy nem mehetünk tovább, egészen az Északi Fokig, s nem csodálhatjuk meg Norvégiának, s egyben egész Európának ezt a legészakibb magaslatát, ami bizony legfőbb vágya minden erre járó külföldinek. KOHÁN ISTVÁN ius-’-üÉL Hl WSm
