Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-04 / 27. szám

PARATIAH EURQPA-BAJNOKSAG VOLT... I Ez a megállapítás nemcsak azért igaz, mert immár ötödször került sor a labdarúgás kontinens-bajnokságára, hanem még jó néhány vonatkozásban. Tizenhét év nagy idő még a labda­rúgásban is. Ennyi -kellett a labda­rúgó Európa-bajnokságok eddigi öt sorozatának megrendezéséhez. Mind­annyiszor szinte valahány európai lab­darúgó-válogatott élt a részvétel le­hetőségével. Ezen nem csodálkozha­tunk. hiszen ebben a legnépszerűbb sportban éppen földrészünk adta a leg­többet a világnak. Magát a futball- játékot is a mi kontinensünk indítot­ta világhódító útjára. Mindennek ellenére elég sokáig tar­tott, míg létrejött az első kontinens- bajnokság, s azt akkor még (1958— lÉiéo] Nemzetek Kupája néven ren­dezték meg. A mindenkori EB-küzdelmek abban megegyeztek a VB-találkozóival, hogy ‘selejtező-csoportok keretein belül in­dultak el hosszú útjukra. Míg azon­ban a VB-k során tizenhat tagú me­zőny alakult ki, az EB-k esetében csak a nyolc csoportgyőztes jutott tovább. A világbajnokságokon az említett 16 csapat azután a kijelölt színhelyen játszotta további mérkőzéseit, az Euró- pa-bajnokságolcon csak a legjobb négy jutott el a döntők színhelyére. A világbajnokságon a házigazda mindig automatikusan a 16-os döntő tagja lett, az Európa-bajnokságon an­nak a csapatnak ítélték oda a rende­zés jogát, amely a legjobb négy közé verekedte be magát. FELTÉTELES ODAÍTÉLÉS Először fordult elő, hogy az UEFA jó előre odaadta a négyes döntő ren­dezésének jogát, de csak feltételesen. Még hátra voltak a negyeddöntő mér­szláv csapat már nem volt versenyben. Zágrábban az első mérkőzést zúgó zápor fogadta, amely mindvégig kiván­csi volt a gigászi küzdelemre. Kiván­csiak voltak a nézők is, de közülük csak a legállhatotasabbak választották a kényelmetlenebb megoldást: dacol­tak az időjárás viszontagságával. Ugyanott a második mérkőzésen alig volt néző. A közönség ezzel állt bosz- szút a saját csapatán, mert nem tu­dott a döntőbe jutni. A holland szur­kolók legtöbbjét sem nagyon érde­kelte már a 3. hely rangadója. Hiába, ilyen a szurkolói Hány euró­pai országban végtelenül örültek vol­na legalább annak, ha csapatuk a legjobb nyolc, még inkább a négy kö­zé jut, s Zágrábban már nem volt „érdekes“ az érintett felek szurkolói számára az európai bronzérmekért fo­lyó küzdelem! Mi tagadás, drágák voltak a hely­árak is, de az igazi szurkoló így elmélkedik: „Ha már egyszer uálunk rendeznek meg ilyen nagy eseményt, ennek közvetlen megtekintését nem hagyhatom ki.. A két színhelyet a Jugoszláv Labda­rúgó Szövetség jelölte ki, s kétség­telen, hogy Belgrád azonnal előnyö­sebb helyzetbe került, neki jutott a hazaiak csemegéje, a jugoszláv—nyu­gatnémet találkozó, meg a döntő is. Zágrábnak meg kellett elégednie a csehszlovák—holland erőpróbával és a 3. hely rangadójával. ‘ Más megoldás nem volt és nem le­hetett adva, a belgrádi Crvena Zvezda stadion kapacitása ugyanis sokkal na­gyobb, mint a zágrábi Makszimir sta­dioné (az előbbi 100 000, az utóbbi 64 000 néző befogadására alkalmas). Az viszont érdekes, hogy a megvilágí­tás Zágrábban 2100, Belgrádban csak 1200 lux erősségű. kőzései. Elsőként jugoszlávia, második­ként az NSZK, harmadikként-negyedik- ként Hollandia és Belgium jött számí­tásba házigazdaként. Bár a szakértők legtöbbje szinte biztosra vette, hogy Jugoszlávia sikerrel veszi a walesi aka­dályt, tartani lehetett attól, hogy ép­pen ebben az esetben érvényesül a lab­darúgás olyan sokat hangoztatott di­csőséges bizonytalansága. A negyed­döntők visszavágóinak befejezése után a négyes döntő kezdetéig mindössze 24 nap maradt, s ez alatt kellett a következő házigazdának mindent elő­készítenie. ELISMERÉS A jugoszláv rendezők nagy és di­cséretes munkát végeztek, s ami a leg­fontosabb: a részvevő csapatoknak azonosan kedvező feltételeket bizto­sítottak. Az elszállásolás, az étkeztetés, a felkészülési lehetőség csak elisme­résre talált mind a négy részvevőnél. A négyes döntő népszerűsítése terén is sokat tett a házigazda. Fel volt készülve a nagy látogatottságra. Biz­tosítva volt a feltételezett „légihíd“ Jugoszlávia és Hollandia között, hiszen az esélyesek esélyese éppen a holland csapat volt. E terv sikeresebb végre­hajtását Cruyffék veresége akadályoz­ta meg. Telt házra számítottak Belgrádban és Zágrábban mindkétszer, de csak­nem telt ház egyetlen esetben volt: a Jugoszlávia—NSZK elődöntő mérkő­zésen. Ugyancsak a CZ belgrádi sta­dionjában félig teltek meg a lelátók a döntőre. Az aranyérmekért a jugo­A jugoszláv rendezők szerdán, június 16-án szerették volna lejátszatni az el­ső mérkőzést (Jugoszlávia—NSZK), csak másnap a Csehszlovákia—Hollan­dia találkozót (ezt Zágrábban), de az UEFA nem adta beleegyezését. Az Európai Labdarúgó Szövetség vezetői a jugoszláv elképzelés szerinti megol­dást a hazai csapat túlzott előnye biz­tosításának vélték ... ILYEN LEBONYOLÍTÁS MÉG NEM VOLT Az illetékes szabályok szerint, mind­két elődöntő mérkőzésen el kellett dőlnie annak, melyik csapat szerzi meg a győzelmet. Ha erre 90 perc nem volt elég, kétszer negyedórás meghosz- szabbítást helyeztek kilátásba. Milyen bölcs előrelátás: az EB né­gyes döntőjének minden találkozója a rendes játékidőben döntetlent ho­zott: Csehszlovákia—Hollandia 1:1, Jugoszlávia—NSZK 2:2, Hollandia—Ju­goszlávia 2:2, Csehszlovákia—NSZK 2:2), tehát szükségessé vált a hosszab­bítás. Ez az első három esetben ered­ményt hozott, a negyedikben azonban még ez sem volt elég. Az eredeti kiírás értelmében a június 20-i döntőt, amely a rendes játékidő és a 2x15 perces hosszabbítás után is döntetlenül (2:2) végződött, kedden, június 22-én meg kellett volna ismé­telni. A 11-es rúgásokat csak akkor szándékoztak igénybe venni, ha az ismételt döntő a rendes játékidőben, majd a hosszabbítás után is döntetlen eredményt hozott volna... Csak dicsérni lehet a legközvetle­Európa-bajnoki címet szerzett labdarúgóink méltán kapták meg a legnagyobb el­ismerést. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök gratulál Ondrus- nak, válogatottunk csapatkapitányának. Antonín Himl, a CSTSZ KB elnöke is ma* solyogva szemléli az emlékezetes jelenetet nebbül érdekelt feleket, a csehszlovák és a nyugatnémet válogatott szakve­zetőit, hogy az UEFA jelenlevő vezér­karát más, jobb belátásra bírták. Közös megegyezés alapján azt kérték, hogy tekintsenek el a döntő megismétlésé­től. Ha tehát a 90 perc alatt döntetlen eredmény születik, s ugyanilyen marad a hosszabbítás után is, már az első döntő mérkőzés után következzenek a 11-es rúgások. A két csapat szakvezetőit elsősor­ban az az elgondolás vezette, hogy a játékosokat módfelett igénybe vette a nagy sorozat. Minden mérkőzésen 90 perc helyett 120 percig kellett áll­ni, vállalni, illetve diktálni az ira­mot. Amelyik csapat (jelen esetben a csehszlovák) ha egy nappal előbb játszotta is elődöntő mérkőzését, az a könyörtelenül zuhogó eső, a csúszós talaj miatt rengeteg energiát igényelt. IRAM, ERŐNLÉT Mint az várható volt, Európa négy legjobb csapata hallatlan iramot dik­tált, s a játékosok dicséretére legyen mondva, kis kivétellel ezt mindannyian bírták. A szereplők erőnléte is kiváló volt. Ami a legnagyobb pozitívum, a találkozók légköre sportszerű volt, sú­lyosabb sérülés nem következett be, pedig különösen a csúszós talajon nagy ilyesminek a lehetősége. Utólag is bevallhatjuk, hogy a szak­értők a legjobb erőnlétet a holland és a nyugatnémet csapattól várták. Szá­mukra feltűnő volt, számunkra kelle­mes meglepetést jelentett, hogy erőn- lét terén is legjobbnak bizonyult csa­patunk. A könnyen csüggedők, a kishitűek mind a Hollandia, mind az NSZK el­leni találkozón a hosszabbításban na­gyon féltették csapatunkat, attól tar­tottak, hogy az öldöklő iramot nem fogja bírni. Ez a csehszlovák együtt- tes azonban akkora erkölcsi, akarati tulajdonságokkal rendelkezett, mint előtte egyetlenegy sem: állhatatosan, odaadóan küzdött, tagjai nem ismertek elveszett labdát, nem rettentek meg az ellenfél hírnevétől, azt játszották, ami­re erejük teljes latbavetéséből telt, s ez az európai elsőséget biztosította 1 számunkra. A csehszlovák Európa-baj- noki cím megérdemelt voltát az el­lenfelek és a. szakértők sem vonták kétségbe! ÜTBAN AZ UNIVERZIALITÄS FELÉ Évekkel ezelőtt Helenio Herrera az Internazionale Milano, majd Kovács István az Ajax Amsterdam csapatában igyekezett tökéletességig fokozni a mezőnyjátékosok sokoldalúságát, uni- verzialitását. Ezt szorgalmazta a legutóbbi VB-n a nyugatnémet, a hol­land és a lengyel válogatott is. Csehszlovákia legjobb labdarúgói ezen a téren kiváló tanulóknak bizo­nyultak, akik most feladták a leckét az előbbi tanítómestereknek is. Tökéle­tesen otthon érezte magát minden játékosunk a pálya minden négyzet- méterén, nem voltak kötött posztok, totális futballt játszottunk, csehszlovák változatban. Csatáraink sokat mozog­tak, változtatták a helyüket, mutatták magukat. Ha lövéshez nem jutottak, átvették ezt a szerepet a középpályá­sok és a védők is (Ondruä, Dobiás), Az is kétségtelen, hogy a csapat min­den tagjára megnyugtatólag hatott a mezőny legjobb kapusának, Viktornak teljesítménye, amely méltó helyet kö­vetel magának az eddigi öt labdarúgó EB történetében. A csehszlovák csapat sikerét még értékesebbé teszi, hogy a változatlanul kiváló NSZK válogatottját, a megifjo- dottan is veszélyes Hollandia együt­tesét, valamint a labdarúgásban elis­mert nagyszerű házigazdát, Jugoszlá­viát tudta megelőzni. A labdarúgó EB ötödik kiírásának dicsőséglistáját így röpítette világgá a házigazda: 1. CSEHOSZLOVACSKA 2. SZR NEMACSKA 3. HOLANDIjA 4. JUGOSZLÁVIJA ... Ezt szótár nélkül is mindenütt meg­értik . .. ZALA JÓZSEF hújszú Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc Helyettes főszerkesztők: Szarka István és CsetS János. Vezető titkár: Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: T69. 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550 18. sportrovat: 505 29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdaváilalata — Pravda Nyomdaüzeme. Bratislava. Stúrovő 4. Hirdető­iroda: Vajanského nábrezie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Az Uj Szó előfizetési dí|a havonta a vasárnapi számnál együtt — 14.70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlace, Gottwaldovo námestie 48/VII. így kezdődött a csehszlovák sikersorozat: Ond- rus fejese nyomán a hőrihorgas holland kapus, Schrijvers hálójába tart a labda ! Dob iás (4-es számmal a mezén), hallatlan vitalitással küzdött még olyan ellenféllel szemben is, amilyen Beckenbauer, a nyugatnémet csapat játékmestere, aki­nek lába lövésre lendül (A CSTK felvételei) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom