Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-22 / 34. szám

A pferovi városháza nagy­termében ünnepi ' han­gulat uralkodik. Mosoly­gós arcok, vidám sporto­lók, egymáshoz koccanó po­harak, kellemes zsongás töl­ti meg a helyiséget. Jóleső érzéssel 'szemléljük az elége­dett társaságot. A sportverse­nyekre oly Jellemző légkör­ben új barátságok köttetnek és a régiek űnég szorosabbá vál­nak. Ez a sport erőssége, szépsége. Az ellenfelek, feled­ve kudarcot vagy sikert, öröm­mel várják a díjkiosztást. Min­dent megtettek a siker érde­kében, s hogy esetleg mégis a másik győzött — sebaj, majd legközelebb... Egymás után szólítják a győzteseket és a helyezetteket a porondra, togy átadják a tíszteletdíjakat, majd amikor a gyönyörű kristályvázák elfogy­tak, Basile Reay lép a mikro­fonhoz. A Nemzetközi Tenisz Szövetség (FILT) főtitkára 29 éve tölti be tisztségét és ez alatt a három évtized alatt számtalan nagyszabású verse­nyen volt jelen. így méltán ő a iegllletékesebb az értéke­lésre. A rendező bizottság tag. jai kissé fáradtán, de elége­detten hallgatják szavait: — Biztosíthatom önöket — fogja rövidre mondókáját a fő­titkár —, mindig csodálattal emlékezem majd. a pferóvi na­pokra, a szép létesítményre, a versenyekre, az itteni közön­ségre, egyszóval, a 8. amatőr Európa-bajnokság eseményei­re. Meglepett, milyen sok fia­tal hódol önöknél e szép sport­nak. Bizony sokkal célszerűbb a nagy tömegek sporttevé­kenységét támogatni, mint te­temes összegeket költeni arra a néhány játékosra, aki eset­leg később profiversenyeken kamatoztatja tudását. Én olyan országban élek, ahol állandóan a pénzt emlegetik. Itt teniszt, sportolási lehetőséget kérnek a fiatalok, ami lényeges kü­lönbség. Köszönöm, hogy ilyen remekül rendezték meg az Eu- rópa-bajnokságot. Az egyik asztalnál Górody Lászlót, a nemzetközi szövet­ség magyar elnökségi tagját fedezzük föl. Megkérjük, vála­szoljon néhány kérdésünkre, aminek szívesen tesz eleget. Elégedett volt a látottakkal? — Nemcsak én, hanem a szövetség itt-tartózkodó tagjai mind az eljsmerés hangján nyilatkoztak az egyhetes ese­ményről: Ilyen nagyvonalúan, szépen, egyenesen, példamuta­tóan még egyetlen Európa-baj­nokságot sem bonyolítottak le, amiért a rendezők minden di­cséretet megérdemelnek. Bebi­zonyosodott: nemcsak „pénz­éhes“ versenyeket lehet nagy közönségsikerrel megrendezni. Meggyőződéssel állíthatom, rendkívül nagy sikerű bajnok­ság volt, és a wróclawit, va­lamint a budapestit is felül­múlta. Milyen célt szolgál az Euró. pa-bajnokság és kik vehetnek rajta részt? — Az EB küzdelem-sorozatát azzal a célzattal hoztuk létre, hogy ellensúlyozzuk a mérték­telen üzleti szellemet, amely a teniszversenyeket általában kí­séri és megmutassuk: Európá­ban a nem pénzdíjas versenyek iránt is nagy érdeklődés nyil­vánul meg és a színvonalra sem lehet panaszkodni. — Az Európa-bajnokságon mindenki részt vehet, akit or­szága benevez, annak tudatá­ban, hogy a Játékos megfelel az amatőrizmusról szóló 28 pa­ragrafus feltételeinek. Ez a szabály leszögezi: a nemzetkö­zi sportszövetségek határozzák meg ki profi ős ki nem. Még Jól emlékszünk, mennyien von­ták kétségbe az alpesi síver­senyzők amatőr mivoltát, mily sok vita kísérte olimpiai rész­vételüket. — Szövetségünk a NOB el­képzelései szerint működik, amiről elsősorban az a tény ta­núskodik. hogy a NOB inns­brucki ülésén elismerték a Nemzetközi Tenisz Szövetsé­get, mely az egész világ te­niszsportját irányítja. Ami a te­niszezők olimpiai részvételét Illeti, Moszkvában erről még nem lehet szó, legkorábban 1984-ben iktathatják a teniszt az olimpia műsorába. Megálla­pították ugyanis: a NOB tag­államai 75 százalékának érde­ke, hogy a tenisz olimpiai sport legyen — Mindez természetesen nem történhet máról holnapra. Évekig tartott, míg ide elju­tottunk, amit elsősorban az évek óta világszerte rendsze­resen megrendezésre kerülő amatőr teniszezők sikeres ver­senyeinek köszönhetünk. Mint ismeretes, az amerikai, afrikai, ázsiai, ausztráliai bajnokságon kon a tenisz is szerepel a mű­soron. öreg földrészünkön ha­sonló versenyeket nem rende­zünk, viszont mi rendszeresen lebonyolítjuk a tenisz Európa­in AZ IDEJE, HOGY TÖMEGSPORTTÁ VÁLJON... A junioroknál az egyest az ostravai Ivan Lendl nyer­te, a Játékát látva méltán tartják őt a csehszlovák tenisz egyik legnagyobb ígéretének A női egyesben a jugoszláv jausorec csak hatalmas küzdelemben tudta az el­sőséget megszerezni. (CSTK-felvételek) A Kakulja—Metrrveli kettős fölényesen nyerte a férfi páros Eu- rópa bajnoki aranyérmét bajnokságot. Sőt nemsokára sor kerül az Interkontinentá­lis bajnokságra is. Ml a véleménye a csehszlo­vák teniszezőkről? — Már a budapesti Davis Kupa-mérkőzésen is kijelen­tettem: sokat tanulhatunk a csehszlovák teniszezőktől. A csehszlovák teniszsport erő­sebb, mint a magyar, ami az Európa-bajnokság eredményein is megmutatkozott. Hogy még­sem sikerült minden számban döntőbe jutniuk, illetve győz­niük. mit sem von le a cseh­szlovák teniszsport értékéből. Biztos alapokra helyezett sport ez önöknél, nem kell félteni a Jövőtől. Es a magyarokról? — Pferovban mérsékeltebben szerepeltünk, mégpedig azért, mert az alig néhány nappal előtte lefolyt Davis Kupa-ta­lálkozó, a hatalmas küzdelem­ben kivívott győzelem erősen Igénybe vette a játékosokat. Ha pedig a válogatott legjobb­ja, a vártnál gyengébben ját­szik, ez visszaveti az egész csapat teljesítményét. Még fgy Is harmadikok lettünk, tehát tavalyi helyezésünket megtar­tottuk. Meggyőződésem: a jövő évi Mariborban megrendezésre kerülő Európa-bajnokságon si­keresebben fogunk szerepelni. Legalábbis ez a célkitűzésünk. * • * Akárkivel beszéltünk, min- denki hangsúlyozta a tenisz­sport előnyeit. De nemcsak e sport szerelmesei, hanem akik nem bánnak mesterien az ütő­vel, azok véleménye Is meg­egyezett a szakemberekével. A tenisz a test alsó- és felső végtagjait, de a törzset, a szí­vet és a tüdőt is csaknem egyenlő mértékben veszi igény­be. Fejleszti a gyorsaságot, ruganyosságot és a reflexet. Ezenfelül nemcsak verseny­szerűen űzhető, hanem fiatal kortól a késő öregségig egész- ségfejlésztő hatású. A versenyzőknél sok és rendszeres edzést igényel, te­hát kitartás, céltudatosság és akaraterő szükséges hozzá. A páros Játék pedig megerősíti a közösségi érzést, így valóban minden tekintetben hasznos sportág. A krónikás följegyzéseit böngészve a következőket tud­tuk meg: A teniszezés történe­tének kutatói szerint ez a já­ték az ókorban keletkezett. Homérosz megemlíti, hogy a görögök egy teniszhez hason­ló labdajátékot játszottak. A történeti adatok szerint a kí­naiak és hinduk is kedvelték, írásbeli emlékek azt bizonyít­ják, hogy a lovagkorban az uralkodók váraik udvarán szí­vesen Játszották a „tenez“ ne­vű labdajátékot, mely alapjai­ban nagyon hasonlított a mo­dern teniszhez. Vellentint fi­renzei krónikás feljegyezte, hogy 1350-ben Franciaország­ból egy „tenez“ nevű új lab­dajátékot hoztak Itáliába. Ezek szerint a tenisz elnevezés francia eredetű. Angliában a XV. században a gazdag föurak egymás után építettek fedett „teniszcsarno­kokat“. Franciaországban 1540 körül már sok fedett pályán játszottak rendszeresen. Las­sanként azonban már nemcsak a föurak ismerték a teniszt, amely fokozatosan elterjedt az egész világon. Ma már mind az öt földrészen népszerű. A második világháború után a Davis Kupa, a wimbledoni tenisztorna, valamint több nemzetközi bajnokság — hála a televízió közvetítéseinek — nagyot lendített e sportág nép­szerűségén. Csehszlovákiában az elmúlt években — Suková, majd Kodes sikereinek köszön­ve — mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a teniszezés iránt. Bár egyre-másra épül­nek a pályák, az igényeket ne­héz kielégíteni. Nálunk ugyan­is a szocialista testnevelési mozgalom adta tehetőségeknek köszönve a teniszezéshez nincs szükség nagyobb anyagi befek­tetésre, nem úgy, mint a tő­kés országokban, ahol borsos árat kell fizetni egy-egy bér­letért, és a felszerelés is mé­regdrága. Ezért igazat kell adnunk a tenisz-szövetség funkcionáriu­sainak, akik szerint elérkezett annak ideje, hogy a tenisz tö­megsporttá váljon. Ha van pénz labdarúgó- vagy jégko­rongpályák és egyéb sportléte­sítmények építésére, akkor egy kis körültekintéssel el lehet érni azt, hogy a teniszpályák Is kellő mértékben szaporod­janak. Mindnyájan, akik egész­ségük érdekében tenni akarnak valamit, ezért bizonyára na­gyon hálásak lesznek. KOLLÁR JÓZSEF •ÚJszó Index: 48 097 •Ciadlo Szlovákia Kommunista Pártja KOiponti Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság FOszerkesztO: Or. Rabay Zoltán, CSe. Helyettes tSszerkeeztSki Szarke István át Csat« János. Vezető titkár: Gál látrlá. bzerkosztOság: M3 3t Brotlslovo. Oorkáho 10. Telefon: M0, 112 42. fOezerketztS: 032-20, titkárság: 500-10. sportrovat: 505-26. gazdasági Ügyek: 000-30. TávfrO: 002300, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 0. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — “rovás Nyomdaüzeme. Bratislava, Starová 4 Hirdető- Iroda: Valónakáho nábreíle 13/A/ll.. telefon: *51 83. 544-51 Az 0| Szá slOflzetáel dija havonta — a vasárnapi számmal egyOtt — 14.70 korona. Az 0| Szá vasárnapi számának kOIOn iISfizetáee negyedévenként 13 korona. Törleszti a Postai Hlrlapszolgálat, Előfizetéseket elfogad ailnden postai kézbesítő. KOlfOldl megrendelések PN8 — Ostredná expediáié táv a UaOo, Oattwaidovo .ámestle 43/VU. A prerovi leniszparadic&ora központi pályája. Itt ját­szották az Európa-bajnokság döntőit

Next

/
Oldalképek
Tartalom