Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-22 / 34. szám

Alkotmányünnepi jelentés Győrből A TANÁCSI MUNKA MŰHELYTITKAI # A SZOCIALISTA JELLEG ERŐSÍTÉSE # POLITIZÁLNI KŐNK- RÉTAN KELL # MUNKÁSANKÉTOK A VÁROSFEJLESZTÉSRŐL gedettség. A hitegetés rossz munka­módszer — vallják Győrött, és igazuk van. A tanácsi munka javításában nagy szerepet Játszik a tanácsi dolgozók szakképzettsége. Nem mindegy, hogy a lakosság ügyes hajós dolgait hozzáértő, vagy nem hozzáértő emberek Intézik A. tanácsban ezért nagy ügyeimet' fordíta­nak az előadók, a hivatali és szakdol­gozók képesítésének növelésére. Al­kalmunk adódott szót váltani Varga Annával, aki most fejezte be a tanácsi akadémiát, méghozzá kitüntetéssel. A toiagyarországl tanácsi akadémiák az 1971. évi tanácstörvény alapján szület­tek és feladatuk a tanácsi dolgozók képzése. Veszprémben, Szombathelyen és a fővárosban működik ilyen iskola, amely nappali és levelező tanfolyamo­kon képez érettsév fiatalokat és tanácsi dolgozó1',it :.,t- az igen fontos pályára. Varga Annától megtudjuk, hogy az Iskolában a legfontosabb tan­tárgyak Ismereteket, adnak polgári, családi és büntetőjogból, de nagy súlyt helyeznek a tanácsi gazdálkodásra és a tanácsi munkaszervezésre ,s. A ta­Hazánk parlamenti küldöttsége ez év februárjában tett hivatalos baráti láto­gatása során felkereste a Győri Vagon- és Gépgyárat is. Képünkön Alois Iidr» elvtárs a gyár egyik részlegében (CSTK-felvétele] MSZMP XI. kongresszusa határom zatainak egyik alapvető követel­ménye a szocialista jelleg erősí- 1 tése az élet minden területén. Foko­zottan érvényes eí a követelmény ott, ahol az alkotmány közvetlenül reali­zálódik: a munkáshatalom népképvise- | leli szerveiben — a tanácsokban. Azért : látogattunk el a Győri Városi Tanács­ra, hogy közvetlenül megfigyelhessük a szocialista hatalom érvényesítésének '*■ folyamatát akkor, amikor ez a folya- mat minőségileg magasabb színvonal­ra emelkedik. A magyarországi városok közül talán éppen Győr az, amelyet mi, csehszlo­vákiaiak a legjobban ismerünk. Talán felesleges is bemutatni szépségeit, kor­szerű lakónegyedeit, történelmi neve­zetességeit és modern kereskedelmi központjait. Inkább azt nézzük meg, miért ilyen ez a város amilyen, miért érezzük jól magunkat itt, miért nincs sorakozás az üzletekben, miért elége­dettek és Jókedélyűek a győriek, miért ünnepelhetik az. alkotmány ün­nepét a jól végzett munka tudatával. Észak-Dunántúl központja, az ország legdinamikusabban fejlődő városa, Ipa­rát tekintve a harmadik, lakosságának száma szerint a hatodik helyet foglal­ja el a Magyar Népköztársaságban. A fejlődés ütemét a Győri Vagon- és Gépgyár rohamos növekedése diktálja. Természetes tehát, hogy ugyancsak gyorsan fejlődik az építőipari vállalat, amelynek kiváló munkáját nálunk, Bratislavában is jól ismerjük. A város 120 000 lakosa közül 30 000 az új Ady- városban lakik. A Kun Béla lakóne­gyed építését most kezdték el, s itt 40 000 család talál majd otthonra. A városfejlesztésben Győrött nagy előrelátást és megfontoltságot tapasz-* tálunk. Zámbó József, a városi tanács elnöke már ma — a többi között — arra is gondol, lesz-e elég víz 1980- ban az új lakótelepek felső emelete­in ... így rangsorolja a feladatokat: — Első a lakásépítési ütem megtar­tása a jövőben is. De a közműépítést — vízvezeték, vízmű, földgázprogram — nem tekinthetem másodrendűnek, mert. hiába van új lakás, ha nincs hoz­zá meleg víz, gáz, Jó út. Tehát ez is elsőrendű feladat. Ha van lakás, víz, gáz, út Is, elégedett lesz-e az új lakó, ha nem lesz a közelben óvoda, bölcső* de? Tehát a gyermekintézmények fej­lesztése ugyanígy elsőrendű feladat, így van ez az üzlethálózattal, a szol­gáltatásokkal, ellátással is. A városfejlesztést az elnök azért te­kinti szükségszerűen ilyen sokoldalúan, mert politikai szemszögből közelít a feladatokhoz. Számára, mint a pártve­zetőség tagjai számára a politikai szem­pont a lényeges. Ez pedig a lakosság jó közérzetét, bizalmát és támogatását jelenti. Bizalmat és támogatást csak úgy lehet szerezni, mint Zámbó elv­társ mondja, ha politikánk konkrét, ha nem beszélünk mellé, hanem sokol­dalúan. oldjuk meg a problémákat. Ezért most, amikor Nagyhajós közelé­ben épül az új vízmű és a távfűtési hálózat 150 millió kalória kapacitással rendelkezik, már azt tervezik, hová kerüljön az új városi víztorony, hogy elég nagy nyomás legyen a felső eme­leteken is 1980-ban. A távfűtési háló­zat is megfelel 1980-ig. De már most kell gondoskodni bővítéséről, a későb­bi lehetséges gondokat most kell meg­előzni. A tanács munkájában következetesen érvényesül a párt vezető szerepe. Az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottsága nemrég hívta fel a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi hálózat fejlesz­tése eddig eléggé belvárosközpontú volt, s ezen a peremkerületek jobb el­látása érdekében változtatni kell. A tanács persze nem a belvárosi boltok áthelyezésével tesz eleget a követel­ménynek, annál sokkal megfontoltabb. Megtanácskozza a kereskedelmi válla­latok vezetőivel fejlesztési terveiket és ilyen javaslatot tesz: Ha ti új boltot akartok nyitni, rendben van, de ha azt az Ady-városban nyitjátok meg, akkor mi, a tanács, 2 millió forinttal hozzá­segítünk a beruházáshoz. így született meg ottjártunkkor a beruházási terv egy új ABC áruház építésére. De így gondolkoznak akkor is, amikor a szol­gáltatások fejlesztésről, vagy iparen­gedélyek kiadásáról van szó. Fontos része a tanácsi munkának a tanácstagok — nálunk nemzeti bizott­sági képviselők — aktivitása választó- körzetükben és a tanácsüléseken. A 138 tanácstag közül 61 munkás. Jel­lemző, hogy a munkásképviselőknek nagyon Jó a kapcsolatuk választóikkal és közvetlenül továbbítják a lakosság észrevételeit, javaslatait. A tanács munkásjellegének megerősítése a ta­nácsi munka hasznára vált. Sikerült találkoznunk Trimola Istvánnal, a va­gongyár dolgozójával és Kopácsi Gyu­lával, a lemezárugyár dolgozójával, akik a városi tanács aktív tagjai. A fiatal Trimola Istvánnak sok teendője volt a közelmúltban: választókörzeté­ben a városfejlesztés során bontásokra került sor és a kisajátítási eljárások nem csekély fáradozást jelentettek szá­mára. Hiszen a régi lakók érdekeit kellett összhangba hozni a városfej­lesztés objektív érdekeivel. A bizalom, amelyet választói éreznek iránta, azonban segített a feladat megoldásá­ban. A bizalom pedig abból fakad, hogy Trimola István be tudta bizonyí­tani: a tanács intézkedései a lakosság javára voltak eddig is, s válnak most is. Kopácsi Gyula abban az üzemben dolgozik, ahol a többi között a nálunk is kedvelt játékokat gyártják, mint pél­dául az ide-oda ingázó tolató játékvo­natokat. ötven éve, születése óta la­kik választókörzetében és már tíz éve tartják választói méltónak tisztsége betöltésére. Tanácstagi munkájába si­került bevonnia munkahelyének dolgo­zóit is. Van olyan lemezárugyári laka­tosbrigád, amely gyakran segít a gyer­mekintézményeknek, játszóterek, óvo­dák berendezésének javításában. Ko­pácsi Gyula úgy véli, a lakosság bizab ma, elégedettsége mindennél előbbre való. — Nem engedhetjük meg — mond­ja —, hogy az emberek olyan aprósá­gokért elégedetlenkedjenek, hogy messzire kell járni a boltba. Nálunk, a Pápai úton már rég tervbe vettük egy új üzlet építését a régi kis „sufni“ he­lyett. De ezt a „sufnit“ nem hagytuk addig lebontani, amíg az új bolt üzem­képesen nem állt a helyén. A boltveze­tőket mindig meghívjuk a tanácstagi csoport üléseire és azonnal figyelmez­tetjük őket, hogy az elégedettség érde­kében be kell szerezniük ezt vagy azf az árucikket. Nem engedhetjük meg, hogy több ezer forintos hűtőgépekkel tele legyen az üzlet, de kétforintos alátétért lejárják a lábukat az embe­rek. Mindkét képviselő szavaiból kitűnik: a bizalom és az elégedettség egyik legfontosabb tényezője a következetes­ség. Egy-egy panasz közvetítése után feltétlenül utána kell járni, hogy az illetékes osztály törődik-e az üggyel, megoldja-e. Ugyanilyen fontos, hogy a választókat ne csábos határidőkkel hl- tegessék, hanem reális időpontokat Je­löljenek meg egy-egy közérdekű mun­ka elvégzésére. Nem ígérgetnek fele­lőtlenül. Ez aranyszabály. Megtörtént, hogy az utca javítását kérték a lakók. Felelőtlen képviselő talán megígérte volna. Győrött azonban az a gyakor­lat, hogy előbb gondolkoznak, azután ígérnek. Kitűnt, hogy a szóban forgó utcában gázvezeték lerakásába készül­nek, s ezért dupla munka lenne az út­test javítása, majd a felbontás utáni újraépítése. így azután nem az útjaví­tás került a programba, hanem egé­szen új útburkolat építése, aszfalttal, korszerűen. Persze, csak a csőlerakás után. Az ilyen határidő-eltolódást az emberek megértik. A vállalatok Is in­kább későbbre mint korábbra ígérik egy- egy munka befejezését, s ha mégis ko­rábbra sikerül, annál nagyobb az elé­nácsi akadémia előreláthatólag főisko­lai szintű intézménnyé alakul és a jö­vő nagyobb feladatait már tanácsi előadói szinten is főiskolai végzettségű emberek teljesítik. Dr. Kovács Lajos, a szervezési osz­tály vezetője arról tájékoztat, hogyan fonódik egybe a város iparának fejlő­dése a városfejlesztéssel. A fejlesztési terveket, természetesen szakértői vé­lemények alapján dolgozzák ki. Ám ezek sem születhetnek légvárak módjá­ra, puszta elképzelések alapján. Pon­tos egyeztetésre van szükség a város vállalataival, azok fejlesztési terveivel, összhangot kell teremteni a közleke­dés fejlesztése és az építkezések kö­zött a vállalatok munkaerőgazdálkodása és a lakásépítés között. A tervek kiter­jednek a kereskedelemre, az ellátás-* folyamatosságára, a szolgáltatásokra. Most szervezik azt a munkásunkét-t, amelynek témája Győr fejlesztése 2000-ig. A vagongyárban kezdik az akciót, és azt várják tőle, hogy kiegé­szítse a szakmai szempontból készített/ terveket, mert azoknak nemcsak kor­szerűeknek kell lenniük, hanem az emberek Igényeinek is meg kell felel» niük. Ha hosszú távlatban gondolko­zunk, nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy a múlt és jelen tgy- egy fogyatékosságából ne vonjuk lé a következtetést. A fejlesztési tervek­nek már az okulást is tartalmazniuk kell — vallják Győrött. Nemcsak új városrészeket építenek, hanem gondol­nak arra Is, hogy ami ma új, holnap régi lesz és fokozott karbantartást igé­nyel majd. A karbantartás fejlesztése hovatovább épp oly fontos része lesz a gyorsan növekvő városok igazgatásá­nak, mint ma az épívés. Jó erre idejé­ben gondolni — tartják a győriek. A városban sok külföldi, s' jvák, cseh, német szót hallani az utcán, az üzletekben. Majd mindenki vásárol va­lamit Itt, mégsincs tolongás a boltok­ban és a helyiek sem panaszkodnak a turistainvázióra. Áru mindig van bő­ven. Hogyan csinálják? Ügy, hogy a megfontolt igényeket figyelembe vevő tervezést nem most kezdik, hanem már akkor így tettek, amikor a ma. keres­kedelmi forgalmat tervezték. S ebben nem kis része van a jól szervezeti és körültekintő tanácsi munkának. Ezt igyekeznek ma még magasabb fokra émelnt így képzelik el a városigazga­tás szocialista jellegének erősítését. VILCSEK GÉZA A gyűri termálfürdőt szívesen felkeresik a bratislavai turisták is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom