Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-15 / 33. szám

Hogyan gyűjtsünk gombát ? Mielőtt elindulnánk gombát szedni, ismételjük át a leg­szükségesebb tudnivalókat. Az alapvető felszereléshez tarto­zik a kosár a kés, és jó segít­séget nyújt a gombákat bemu­tató kézikönyv. Rendszerint ko­ra reggel indulunk el. Nem mintha a gombák csak reggel nőnének, de reggel hűvösebb van. a gombafejek kisebbek, könnyebben szállíthatók, las­sabban romlanak. Sohase szed­jünk gombát műanyagzacskó­ba, különböző vászontáskákba. Az így szállított gomba szét­morzsolódik, gyorsan bepárá­sodik, oszlásnak indul és ve­szélyessé válik. Figyelmesen járjuk az erdőt, csak a kifejlett példányokat gyűjtsük. Ha gombára akadunk, óvatosan az egészet kiemeljük a földből, mivel szárának alsó részén fontos megkülönböztető jeleket találunk. Így például a gyilkos galóca szárának alsó részén figyelhető meg ennek a mérgező gombának az egyik •jellegzetessége — az elálló szélű bocskor. A gomba kieme­lése után keletkezett kis göd­röt betemetjük és lenyomkod­juk. A keresés során sohase la­zítsuk fel a mohát vagy a ha- rasztot, mivel ezzel felszínre kerülne a gombafonalzat, amely gyorsan kiszárad és emiatt az ilyen helyen több évig nem te­remne gomba. A legjobb, ha a gombát mindjárt a helyszínen megtisztítjuk, de csak otthon mossuk meg, mivel mosás után gyorsan rothad és bomlásnak indul. A háztartásban a lehető leggyorsabban feldolgozzuk. Ha sok gombát gyűjtünk, a fö­lösleget a hűtőszekrény aljába tesszük, úgy, hogy ne fagyjon meg. A gombából készült étele­ket többször melegíthetjük, az­zal a feltétellel, hogy a két melegítés között hűtőszekrény­ben tároljuk. Minden gombagyűjtőnek jól kell ismernie az erdőt. A vélet­lenszerű gombaszedés fölösle­ges időpazarlást jelent. Gyor­san fel kell mérnünk az erdő jellegét, ^elsősorban, hogy mi­lyen fajta fák nőnek a kör­nyéken. Ismernünk kell az egyes gombafajtákat is, hogy a rétek, legelők gombáit ne az erdőben keressük. Azt is tud­nunk kell, milyen fajták nőnek tavasszal és milyen fajták ősz­szel. A legtöbb gomba a kö­zépkorú lombos erdőben és az öregebb tűlevelű erdőben nő. Fejlődésükhöz bizonyos meny- nyiségű nedvességre és megha­tározott hőmérsékletre van szükség. Az ideális feltételek között a spórák csírázásától 8—12 napig tart egy gomba ki­fejlődése. E szerint magunk is kiszámíthatjuk, mikor találhat­juk a legtöbbet. Az „ünnepi gombagyűjtők“ nagyon rossz, szokása, hogy a számukra ismeretlen gombafe­jeket elpusztítják, szétrugdos­sák. Ez nagy felelőtlenség. A gomba az erdő dísze, úgy aho­gyan a kirágok a réteket éke­sítik. Ezenkívül ily módon gá­toljuk a gombák fejlődését, mi­vel a spórák nem érnek meg, és ezzel megakadályozzuk a reprodukciót. Ahhoz, hogy biztosan megkü­lönböztessük a fogyasztható és a mérges gombákat, ismernünk kell alapvető növénytani sajá­tosságaikat. A leggyakrabbaá gyűjtött gombák a kalapos gombák csoportjába tartoznak. Termőtestnek nevezzük a gom­ba föld feletti részét, vagyis a kalapját és a törzset. A gom­ba tulajdonképpeni teste a föld alatt található, ez az úgyneve­zett gombafonalzat, vagyis mi- célium, amelyet, sűrű, fehér pe­nészes rétegként figyelhetünk meg. A gomba kalapja és tön­ké különböző alakú, nagyságú, színű és felületű. Az említett részek nagyon változékonyak az egyes gom­bafajták keretéljen is. és ezért a gombák sokkal nehezebben határozhatók meg, mint más nö­vények. A sajátságos jellemvo­násokat csak a fejlett gombán figyelhetjük meg. Húsa lehet kemény, puha, pórusos, nyál­kás, rostos, törékeny szálukra foszlő. A kalap alatt lemezek vannak. A gomba fajtáját csakis kül­ső jelek szerint állapíthatjuk meg. Az íz, vagy a szag sem­milyen esetben sem megbízha­tó jel. Az egyedüli kritérium a kifejlett gombák növénytani sajátosságainak megfigyelése. Csupán egy példát említünk. A gyilkos galóca, amely az egyik legveszélyesebb gomba, sok halálesetet okozott azért, mert a gombaszedők csak felü­letesen figyelték meg a felso­rolt alapvető jeleket, és nem a szaktanácsok szerint jártak el. Így például sokszor összeté­vesztették a gyilkos galócát a csiperkegombával, mert nem figyelték meg a lemezek szí­nét. A lemezek a friss gombák­nál mindkét esetben fehérek, alakjuk is hasonló, de a kifej­lett gombán a csiperkegombá­nál a lemezek megsötétednek, barnás-feketék lesznek, míg a légyölő galócánál végig fehé­rek maradnak. Ez a példa is — elegendő bizonyíték ahhoz, hogy valóban csak kifejlett egyedeket gyűjtsünk, mivel csakis ezeknél figyelhetjük meg a fontos növénytani sajá­tosságokat. És még egy fontos figyelmeztetés. Sohase gyűjt­sük csak a gomba kalapját. Szemügyre kell vennünk a tőnk alsó részét is. így például a gyilkos galóca tövén elálló szé­lű bocskor található. Sok fi­gyelmetlen gyűjtő a tönköt a földben hagyja, de az Ilyen gyűjtési mód sokak számára végzetes lett, mivel a fűzőid galambgomba könnyen összeté­veszthető a gyilkos galócával. A felsoroltak arra figyelmeztet­nek: sohase gyűjtsünk gombát könnyelműen, a növények ala­pos ismerete nélkül. ANTON JANITOR Dán és angol orvosok hosszabb időt töltöttek egy észak-grönlandi eszkimó-te­lepülésen. Arra a kérdésre keresték a választ: Mikép­pen lehetséges az, hogy az eszkimók nem ' panaszkod­nak szívbántalmakra, holott rendkívül zsíros ételeket esznek. Az orvosok alapvető adatokat már szereztek: egy dán orvoscsoport régebben megállapította, hogy az Ingdlorssuit eszkimótelep — amely az Északi-sarkkörtől jóval északabbra fekszik — körülbelül 150 lakója véré­ben nagyon kevés koleszte­rin mutatható ki, pedig ezek az emberek nagyon Az eszkimók titka sok bálna- és fókazsírt fo­gyasztanak. Megállapították azt is, hogy a Grönlan- don lakó eszkimók pél­dául nem Ismerik a főütőér- megbetegedéseket, nem is­merik a szívinfarktust, az érelmeszesedést és hasonló betegségeket. A kutatók hosszú tanulmányozás után arra a megállapításra jutot­tak hogy a sarkvidéken élő állatok, főleg a bálna és a fóka, de a kisebb halak hú­sa és zsírja is eddig isme­retlen anyagot — esetleg anyagokat — tartalmaz, me­lyek aránylag gyorsan old­ják a zsírokat, s ezáltal meggátolják a vérben a ko­leszterin felhalmozódását. A gyakorlat ugyanis bebizo­nyította, hogy a grönlandi eszkimók „makkegészsége“ nem magyarázható öröklő­déssel. Az orvosok és a tu­dósok megfigyeltek olyan grönlandi eszkimókat is, akik régebben Dániában él­nek és „dán étrend" sze­rint táplálkoznak. Az ered­mény: sokkal több kolesz­terint találtak a vérükben, mint a Grönlandon vagy a sarkvidéki körzetekben élő eszkimók vérében. A bizo- “ nyos ideje már Dániában élő eszkimók vére pedig ép­pen annyi koleszterint tar­talmaz, mint a dán lakoso­ké. ____________________ Sz őttesművészet A lengyel szőttesművészet nagy hagyományokra tekint visz- sza. A húbOwi és az általa okozott pusztítások körülbelül tíz­évi kényszerszünetet okoztak a lengyel művészek munkájá­ban. A szőttesművészek azonbaif keresték a lengyel iparmű­vészeti hagyományok újraélesztésének, újrateremtésének lehe­tőségét. Az önálló tevékenységet azonban művészeten kívüli tényezők gátolták, mint pl. az alkalmas helyiségek és műhe­lyek hiánya. Az alkotásra, a művészi értékek konfrontálására, valamint az ösztönző eszmecserére azonbap lehetőséget te­remtett a baráti kapcsolatban lévő, hasonló művészi néze­teket valló alkotók egy csoportja. Ez a nem hivatalos cso­portosulás a következő nevet vette fel: „A Lengyel Képző­művészek Szövetségének Szőttesmüvészeti Kísérleti Műhelye.“ Kezdetben az újonnan létrejött , műhelyhez tizenöt nő csatla­kozott, a csoport létszáma azonban lényegesen gyarapodott. Fontos tény volt, hogy belépett a csoportba Magdalena Aba- kanowicz, a kiemelkedő szőttesművész. # Fordulópontot jelentett az 1965-ös év, amikor a varsói szö- vöművészek átköltöztek a Varsóban újonnan épült Képzőmű­vészek Házába. lit külön helyiséget kaptak a festő- és szövő műhelyekre. Ettől kezdve a csoport kb. 50 nőtagot számlál. Vannak közöttük a varsói képzőművészeti főiskolán végzett fiatalok, akiknek idősebb kollégináik — saját műhelyeik ki­alakítása ill. megszerzése mértékében — átadják helyüket. A műhely jóvoltából kialakult és tökéletesítette tudását több tucatnyi szövőművész, akik alkotásai formai szempontból igen eltérőek ugyan, de művészi szempontból mindegyik ki­emelkedő érték. A szővőmüvészet lehetőségeinek és eredmé­nyeinek szemléjévé vált a Varsóban rendezett szőtteskiállí­tás, amelyen 62 művész [közöttük két férfi) mutatta be több mint 200 alkotását. A kiállítás nagy mértékben történelmi ke­resztmetszetet adott e képzőművészeti ág fejlődéséről (szá­mos szőttest múzeumoktól és magántulajdonosoktól kölcsö­nöztek ki), bemutatta az egyes alkotói irányzatok, kísérletek időbeli fejlődését. Érzékeltette az egyre általánosabb szakí­tást a falhoz simuló négyszögletes szőttes hagyományával. , Az új formák keresése, az anyag »áttört részekkel való gya­rapítása, majd következésképpen háromdimenziós formájúvá alakítása a mai lengyel szőttest olyan területre vezették el, amely eddig voltaképpen kizárólag a szobrászatnak, illetve térkompozíciónak fenntartott birodalom volt. Ez alapvetően megváltoztatja az eddig csupán falat védő és dekoráló szőttes funkcióját. Az új alapanyagok, a fa és a fém, az újfajta cso­mózások nem csupán relief-jellegüvé teszik a szövetet, ha­nem a belső tér teljes értékű plasztikus elemévé, sőt szabad téren a természeti formák partnerévé emelik. A szőttesműhely tevékenységi programjának nyílt jellege lehetővé teszi, hogy az alkotók a különböző pályázatokkal és kiállításokkal kapcsolatos konkrét témájcat kivitelezzék. Ez visszatükröződik a kiállított hazafias tárgyú szőtteseken, amelyek feldolgozott formában ábrázolják a történelmi és hadi motívumokat. Több munka foglakozik a nemrégiben ün­nepelt kopernikuszi évfordulóval, számos gobelin és jac- quard-szőttesen tűnnek fel neves lengyelek alakjai, mint pl. Chopin. A lengyel szőttesművészek egyik ihlet- és motívumforrása, amely a kiállításon különösen szembetűnő és domináló szere­pet játszott: a természet. Interpress, Warszawa A CSSZSZK 1976—80. évi gazdasági és szociális fejlesztési irány­elve előírja a városi tömegközlekedés és a géppark korszerűsíté­sét. Előírja továbbá, hogy Prágában minél előbb új metró-szaka­szokat helyezzenek üzembe, hogy 1980 végéig mintegy 20 km-es vonalon közlekedhessenek a metró vonatszerelvényei. Felvételün­kön a prágai A metrószakasz 50 méteres alagút ja a Na műstku útkereszteződésben, amely a metróállomást fogja összekötni az aluljáróval. (CSTK felvétel) Bélyeggyűjtők, figyelem! , Bélyeggyűjtőink gyűjteményé­ben időnként hamis bélyegek bukkannak fel. A Csehszlovák Bélyeggyűjtők Szövetségének csehszlovák bélyegekkel foglal­kozó bizottsága már egész sor szakvéleményezést készített a hamisítványokkal kapcsolatban. A bélyeggyűjtők klubjainak találkozóin az utóbbi időben vi­szonylag gyakran kínálták fel az 1972-es jégkorong világ- és Európa-bajnokság tiszteletére kiadott emlékboritékot. A borí­tékot kizárólag ajándék- és em­léktárgyként a Szövetségi Táv­közlési Minisztérium adta ki kis példányszámban. A cseh­szlovák bélyeggyűjtőknek csak kevés ilyen borítékhoz volt módjuk hozzájutni. A nagy kí­nálat arra késztette az illetéke­seket, hogy az ügyet kivizsgál­ják. Miután az eredeti borítékot összehasonlították a bélyeg- gyűjtők találkozóin felkínáltak­kal, kiderült, hogy az utóbbia­kon a bélyegző kékesfeketa színe jóval sötétebb, mint az eredeti borítékokon. Ezenkívül a hamisítványok dátumbélyeg­zője is több apróbb részletben eltér az eredetitől. Ezeket a borítékokat tehát utólag készí­tették a Szövetségi Távközlési Minisztérium tudta és beleegye­zése nélkül. A bélyeggyűjtők csehszlovák bélyegek vegyi hamisítványaira is rábukkantak. Egy közismert ilyen hamisítvány 1935-böl származik, a bélyegen Bedrich Smetana arcképe látható. (CSTK) APRÓHIRDETÉS PÁLYÁZAT ■ A Dunajská Streda-i MMKI (SPTS) pályázatot hirdet az 1978/77-es tanévtől tanári állás betöltésére: — magyarul Is tudó, a II. fokú iskolára való képesítéssel ren­delkező (9.—12. osztály) szlo­vák-orosz* szakos tanári állás­ra.-. Nőtlen Illetve hajadon tanerő­nek lakást és étkezést biztosí­tunk az iskola diákotthonában. Bővebb tájékoztatást az iskola igazgatósága nyújt. Cltn: SPTS, 929 38 Dunajská Streda. ÚF 112 ISMERKEDÉS ■ 25/178 házzal, autóval rendel­kező, absztinens fiatalember meg­ismerkedne 19—28 éves leánnyal vagy elvált asszonnyal Egy gyer­mek nem akadály. Jelige: jobb kettesben. 0-956 ADÁSVÉTEL ■ Eladó mosógép, 250-5» kony­harobot, „Pionier“ Írógép, nafta­kályha, képek, vasasztal. Telefon 31-91 — Komárno. 0-949 ■ Eladó Nővé Zámkyban kétszo­bás, konyhés, fürdőszobás, spáj- zos családi ház ötáras kerttel. Bármikor megtekinthető. Vétel után beköltözhet. Fujasz Ferenc, MurgaSova 37, 940 01 Nővé Zám- kv. P 953 ■ Veszek kisebb házat kerttel Léva, Komárno vagy Érsekújvár környékén. Dezider Kováé, Libán 231, jléfni járás 0-891 ■ Eladó Somorján családi ház 2tl szobás lakással. Érdeklődni lehet Somorján, KriZna 26, tel.: 23-55, az esti órákban. 0-971 ■ Vennék gombbehűzó gépet. Cím a hirdetőlrodában. 0-977 VEGYES ■ Fiatal házaspár albérletet ke­res Dunaszerdahelyen vagy kör­nyékén. Cím a hirdetőlrodában. 0-976 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Fájó szívvel mondunk köszöne­tét a rokonoknak, szomszédok­nak, Ismerősöknek, az egész falu lakosságának és mindazoknak, akik 1976. VII. 22-én elkísérték utolsó útjára a szelőcel (sellcelj temetőbe HEGYI SIMONT, a felejthetetlen férjet, drága jó édesapát és apóst, jószívű nagy­apát, szerető testvért. Köszönetét mondunk Tóth doktor úrnak, aki hosszú betegségében gyógyította, a nitral sebészet kollektívájának, külön johanka nővérnek, akik utolsó óráiban enyhítették fájdal­mát. Köszönetét mondunk a táv­iratért és akik koszorúikkal és virégadományalkkal enyhítették fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-962

Next

/
Oldalképek
Tartalom