Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-15 / 33. szám

□ Makszim Gorkij Malrar ’ßgudra című elbeszélése alap­ján forgatja Emil Lotjanu ren­dező A TABOR AZ ÉGBE MEGY című filmjét. Cselekménye a Cigányok táborában Játszódik: Lojko és a szép ctgánylány, Raddn különös, tragikus végű Chereimének történetét eleve­níti meg. Különös gonddal ké- Cíül a film zenéje, az egész Országban gyűjtötték az erede- fj cigánydalokat. A kutatás so­rán nagyszerű énekeseket Is találtak, legjobbjaik szerepel­nek a filmben is. Beszélgetés Gene Deitch rajzfilmessel O Kísértet Lublón címmel Mikszáth Kálmán regényéből' fián Róbert rendez filmet Kál­lai Ferenc, Bordán Irén, Már­kus László, Cserhalmi György, Ráday Imre, Bánfalvi Ágnes főszereplésével. Operatőr: Som­ló Tamás. □ A Senki a nevem című western nagy sikere után a Címszereplő újból megjelent a filmvásznon Damiano Damiani Í endező jóvoltából. A nagy lenki című film főszereplője Corra meghiúsítja a Valakik gonosz mesterkedéseit, mind- ízt sok-sok humorral s angyali jyugalommal. Senki szerepét Terence Hill alakítja. O Fedőneve: Lukács címmel Ealka Máté életéről szovjet- magyar koprodukclós film ké- Czül, rendező Manosz Zaha- jiasz, operatőr Kende János. A fiatal Zalka Mátét Vlagyimir Vihrov, a felnőttet Kozák And­rás alakítja. □ Jég és fantázia címmel a Biovjetunió Központi Dokumen- tumfllm Stúdiójában film készült C Jég két kitűnő művészéről, fiUdmllla Pahomováról és Alek- ízandr Gorskovról. A film azt fnutatja be, amit a tribünről jiem láthat a néző: mennyi fnunka rejlik egy varázslatos könnyedséggel előadott kürben. * • • » □ Andrzej Wajda májusban kezdte el új filmjének forga­Í ását, címe: A KÖBÖL VALÓ !MBER. A forgatókönyvet Alek- íander Scibor-Rylski írta. A film hőse élmunkás az ötvenes ívekben, akiről egy fiatal ren­dezőnő filmet akar készíteni. « • * O Elkészült Ingmar Bergman i jj filmje, a SZEMTŐL SZEM- )E. A rendező ezt a filmjét s — a Jelenetek egy házasság­iól címűhöz hasonlóan — két Változatban készítette, egy Rosszabb (négy részből álló) tévé-sorozat és több mint két­órás moziváltozat formájában. A film tulajdonképpen egy si­kertelen öngyilkossági kísérlet története. Llv Ullmann egy pszichológusnőt alakít. Az operatőr: Sven Nykvist. • • * □ David Niven új filmjének, á Papírtlgrisnek egyik főszere­pét Jeanine Slniscal játssza. A filmet Ken Annakin rendezte Í ack Davies regénye nyomán; ontos szerepet kapott benne a német Hardy Krüger és a ja­pán Toshiro Mifune Is. * * * □ Oj filmjében Jean Gabin fegyencet alakít, aki fiatal tár­sával — Jean-Claude Brialyval — megszökik a meluni fegy- házból. Mivel a szökevények Csak papi öltözéket tudtak sze­rezni, álruhájuk révén különös kalandokba keverednek. Eljut­nak Rómába is, ahol szentév lévén nagy tömeg gyűlik össze C a két tisztelendő úr meg­kezdi áldásos tevékenységét a hívők között»» Gene Deitch, Oscar-dijas rajzfilmes már tizenhét éve él Prágában. Derűs pil­lantással néz fel a vastag keretes szem­üvege mögül. Büszke rá, hogy kitűnően beszél csehül. — Pedig Chicagóban születtem, Los An­gelesben nevelkedtem, majd New York­ban éltem harmincöt éves koromig. Ho­gyan kerültem Prágába? Talán mert kez­dettől fogva gyűlöltem azt az embertelen rohanást, amely Amerikát minden vonat­kozásban jellemzi, s a művészetet pusz­tán technikává, cselgáncs-versennyé vál­toztatja. Eleinte én is nyakig merültem ebbe az életbe. A reklámszakmában dol­goztam. Ekkor ismerkedtem meg John Hubleyval, aki >' rajzfilmrendező és for­gatókönyvíró volt, Wall Disneynél. Né­hány társával együtt más elképzelései voltak a rajzfilmről, mint amit Disney képviselt Ezért megalapították a United Pruductions of America (UPA) nevű cé­get — ez 1945-ben történt —, mely a rajzfilmgyártás később Európában kitel­jesedő forradalmának elindítója volt. Az ígéretes név ellenére az UPA kis cég volt, kezdetben alig másfél tucat ember dolgozott itt és a sikerek csúcsán sem voltak többen, mint negyvenen. Nos, Hubley idehívott. Rajzolóként kezdtem. De az UPA kísérlete reménytelennek bi­zonyult. Aki Amerikában nem nagyüzemi módon, nem nagyüzemi keretek között kísérel meg filmet gyártani — halálra van ítélve, még ma is. Szóval az UPAÍ csődbe jutott. Ekkor Paul Terry stúdiója, a Terrytoon Cartoon művészeti igazgató­nak szerződtetett. Itt kezdődött az én „amerikai karrierem“. A rettenetes Tom című sorozatommal, mely később képre­gényként is bejárta az Egyesült Államok újságjait. De nem szerettem ezt a rajz- film-vágóhidat. Önállósítottam magamat. Egy barátommal, Július Feiferrel dolgoz­tam, akit hajdan én segítettem be az UPA-hoz. Feifer később képregényszerző­ként világhírű lett, és pályakezdését tá­mogató segítségemet egy történettel há­lálta meg, melynek filmváltozatával, a Munróval Oscar-díjat nyertem Gehe Deitch papírokat. fényképeket, plakátokat tesz elém. s némi iróniával jegyzi meg: Ez még amerikai karrierem­hez tartozik, de már átvezet prágai mű­vészpályámhoz, új életemhez. — Egy nap ugyanis William L. Snyder producer furcsa ajánlatot tett: Finanszí­rozza a Munro filmváltozatát, viszont én vállaljam el cégének prágai képvisele­tét. Snyder rájött: Európában olcsóbban készíthet rajzfilmeket, mint Amerikában. Szüksége volt azonban vajakire, aki biz­tosítja, hogy filmjei az amerikai piacnak megfelelő formában készüljenek el. En­gem választott. Egy hónapra indultam Prágába, azóta immár tizenhetedik éve élek itt. A Munro 1960-ban elnyerte az Oscart, s két másik prágai filmünk az Oscar- jelöltek között szerepelt. Ogy éreztem, itt végre valóra válthatom azokat az el­képzeléseket, melyek — bár reményte­lenül — Amerikában is foglalkoztattak. És ebben valami olyasmi is segített, amely alapvonásaiban már az UPA-nál kezdett kialakulni. Hubley és társai Dis­ney meséivel, stílusával a modern ame­rikai, illetve angolszáz gyermekirodalom alkotásainak filmváltozatait kívánták szembeszegezni. Kísérleteik azonban ak­kor még nem tudtak sikeresen megbir­kózni Mikí-egérrel, Donald-kacsávál és társaival. De talán egy évtizede óriási fordulat történt az amerikai rajzfilmmű­vészetben. Morten Schindel megteremtet­te a mozin és tévén kívüli, az iskolák­ra, gyerekekre építő rajzfilmpiacot 1955- ben kezdte valóra váltani elképzelését. Ma félmillió intézménnyel és előfizető­vel van kapcsolatban és produkcióiért a televíziók is versengenek Már Prágában éltem, amikor Schindel megkeresett. Időről időre elküldi az angol gyermek­könyvkiadás újdonságait, én pedig for­gatókönyvet írok a művekből. A köny­vet elküldöm Amerikába, s ha Schindel jóváhagyja, Prágában elkészítem a fil­met. A könyvespolcára mutat, amelyen el­különítve 80—100 könyv sorakozik. — Ezek azok a könyvek, amelyeket már megfilmesítettem. Például Tomi Un- gerer Három rablója. Alig pár sor a szö­veg, a hangsúly a képeken van. A kl- lencperces filmben teljesen alkalmazko­dom a könyv grafikai stílusához, gya­korlatilag az illusztrátor figuráival és stílusában dolgozom, de a történet rész­leteit az ismert mesén belül nekem kell kitalálnom. Vagyis minden egyes film­ben és filmmel egy- új grafikai világba kerülök, mindig egy másik rajzoló stílu­sába „bújok“, és mindig az iró szemszö­géből készítem a forgatókönyvet. Néha egy-egy ilyen pársoros mesébe mély tar­talmat is sikerül belevinni Például Ed és Barbara Emberley a Dobos című meséjé­nek filmváltozatába. Vagy Maurice Sen- dak Ahol a vad dolgok vannak című me­séjébe. Egy kisfiú álmában képzeletbeli állatokkal találkozik, amelyek a barátai lesznek, majd felébred. Ennyi a mese. Ebből tízperces filmet készítettem. Epi­zódokat kellett kitalálnom, meg kellett oldanom a képzeletbeli állatok hangját. Máskor, mint Gail E. Haiey Jó történet című meséje esetében, meg kellett ta­nulnom az afrikai emberek mozgását, ét­kezési szokását, meg kellett ismernem táncaikat, zenéjüket, hogy filmre ültet­hessem át ezt a bájos történetet. Vagy itt van Celestino Piatti népszerű meséje, a Boldog bagoly. A történetet jobbára ne­kem kellett kitalálni, alig volt megfil­mesíthető epizód a könyvben. De épp­úgy dolgozhatom saját elképzeléseim sze­rint is. Egy két és fél perces részekből álló gag-filmsorozatom, a Mr. Kournal be­járta a világot, tizenhárom készült belő­le figuráim és ötleteim alapján. Egy má­sik filmem, amely gyermekkori barátom, Pete Seeger népénekes közreműködésé­vel készült, a bemutatón aratott óriási siker után mesekönyv lett. A Bolondos békáról van szó. Ez Seeger legelső da­lainak egyike. 1972-ben Seeger Prágában vendégszerepeit, dalát a stúdióban is fel­vettük és megrajzoltam a filmet. Ifjúsá­gom csetlései-botlásai ihlették Nudnik című tizenháromrészes tévé-sorozatomat. Sorolhatnám még a címeket, bőven len­ne miről beszélnem ... Pillanatnyilag hat filmje készül a prá­gai rajzfilmsúdióban, két egész estés rajzjátékfilm forgatókönyvén dolgozik, és több filmjének történetét kérték a kiadók: rajzolja meg mesekönyvnek. A díjakról kérdezem. Több mint két­százat őriz odahaza, és néhányat máig sem kapott kézhez. Cannes, San Sebas­tian, Velence, Karlovy Vary. Chicago, Annecy, Melbourne, az amerikai Colum­bus, Amszterdam, Monte Carlo. Koppen­hága szerepel többek között a szobrokon, plaketteken, vázákon, serlegeken és a díszes okleveleken — Amerikában tévé reklámokat és a sorozatfilmek százait készítettem volna. Itt, Prágában, a magam elképzeléséi sze­rint dolgozhatok, s a legfejlettebb tech­nika segítségével készíthetem el filmjei­met. Nem érint az amerikai és a nyugat­európai filmvilág válsága, nem kell töb­bé a hazug anyagi szimbólumok birodal­mában élnem. Prágában boldog vagyok. Ablaka előtt magasodik a Károly-híd gyönyörű tornya, a sokszor megénekelt Moldva, s a túlsó oldalon az Arany Prá­ga Övárosa. Befejezésül csak ennyit mond: — Mi más lehetnék ilyen környezet­ben? FENYVES GYÖRGY Egyik nagysikerű filmje, a Boldog bagoly 1978. VIII. 15 api i mmnmnmnm: UMaimamaijvJ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom