Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-15 / 33. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. augusztus 19. VASÁRNAP BRATISLAVA IX. ÉVFOLYAM 33. szám Ára 1 korona # IGÉNYESEN A PROPAGANDAMUNKÁBAN Pártunk XV. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a propagandatevékenységnek, s az elkövetkező időszakra vonatkozóan igényes terveket tűzött ki ezen n téren. A propagandamunkának meggyőzőnek és hatásosnak kell lennie, éppen ezért a kongresszusi dokumentumok nemcsak a fő feladatokat és irányzatokat jelölik ki, hanem azok megközelítési módjait is. Mint tudjuk, a propaganda fontos szerepet tölt be a társadalom eszmei és szellemi életében, marxista-leninista alapállásból kiindulva segít a társadalom szociálpolitikai és eszmei egységének fejlesztésében, a szocialista embertípus formálásában. Különösen érvényes ez napjainkban a választások előtti időszakban. Pártunk 1980-ig terjedő gazdaság; és szociálpolitikai terveinek igényességét ismerve ismét hangsúlyoznunk kell Lenin megállapításának igazát, melyben úgy tekintett a propagandára, mint olyan gyakorlati tevékenységre, mely nemcsak terjeszti a tudományos szocializmus eszméit, hanem hozzájárul, hogy azok a társadalom anyagi erejévé váljanak. A választások előtti időszakban a propagandatevékenység zömét az agitációs központokban végzik. Alátámasztja ezt az a lény. hogy Szlovákia üzemei mellett több mint 3000 agitációs központ működik, s ehhez hozzáadhatjuk még a falvakban és városokban a nemzeti bizottságok felügyelete alatt működőket is. S mindegyikben több agitációs kollektíva is tevékenykedik. Sok dolgozó vesz részt az agitációs és propagandamunkában, tevékenységük eredményeivel lépten-nyomon találkozunk. Ezek az emberek tisztán látják, milyen nagymértékben függ a propagandista munkájától, hogy mennyire értik meg dolgozóink a XV. kongressszus határozatait. Továbbá, hogy milyen aktivitással, alkotó módon járulnak-e hozzá új, ésszerűsítő javaslataikkal a választási programokhoz, melyekre mint nyílt dokumentumokra tekintünk, s majd a későbbiekben hogyan veszik ki részüket azok teljesítéséből. Több agitációs központ vezetőjével folytatott beszélgetés után felvetek néhány kérdést, melyekről mind gyakrabban kell szólni, annak ellenére, hogy az első pillanatban talán sematikusnak vagy túl általánosnak tűnnek fel. Az első az igényesség és a színvonal kérdése. A'Z agitációs központok dolgozói tudják, mennyi fáradságba kerül egy olyan előadás megszervezése, amely le-- bilincseli a lakosságból verbuválódott heterogén közönség figyelmét, hiszen mindenkinek más az érdeklődési köre, mást szeretne hallani. Vagy egy közelebbi példát említek. Több helyen rendeztek a fiataloknak előadásokat arról, milyenek voltak a választások régen, s miben kü lönböznek ma a kapitalista és a szociálist társadalomban. A tapasztalat azt mutatja, hogy az idén először választók, s a náluk is fiatalabbak csak akkor értik meg igazán, ha az előadók a száraz elméleti fejtegetések helyett színesen, szemléletesen, s meg merem kockáztatni; irodalmi igénnyel szólnak a hallgatósághoz. Hiszen e témával a világirodalom több jelentős alkotója foglalkozott, sok példa akad rá a magyar irodalomban is. Az agitációs központok tevékenységében jelentős helyet foglal él szocialista társadalmunk vívmányainak, az 5. ötéves tervidőszak eredményeinek és az előttünk álló feladatoknak ismertetése. Mivel a központok döntő hányada üzemek mellett működik, s nagy részük már több éves hagyománnyal rendelkezik, természetes, hogy nagy súlyt helyeztek a gazdasági propagandára. Az elkövetkezőkben a gazdasági propagandát jól össze kell hangolni a község-, illetve városfejlesztési tervekkel, hiszen a jövőben sokkal hatékonyabb lesz a nemzeti bizottságok és üzemek együttműködése a lakosság életszínvonalának emelését szolgáló beruházások megvalósításán. Különösen a figyelem homlokterébe kell kerülnie a már sokszor hangoztatott személyes agitácíónak. Ez nagy elméleti és módszertani felkészültséget kíván a propagandistáktól, másrészt pedig tökéletes szervezettséget. Jó példaként meg lehet említeni a szepsi elvtársakat, akik a fiatalokat, az ifjúsági szervezet tagjait vonták be ebbe a munkába -- eredményesen. Vagy Kassa város északi körzetét, ahol az utcai alapszervezetek mellett a nagyobb lakóházakban is megszervezték a pártsejteket, agitációs csoportokat, s így a személyes ismeretséget, jószomszédi viszonyokat is gyiimölcsöztet- ni tudták ebben a munkában. Befejezésül: a propagandatevékenység nem időszaki munka, nem lehet véletlenszerű, teljes odaadást kíván, kommunista hozzáállást, a propagandamunkára jól felké- sjített, igényes népművelőket. M UTNLK ISTVÄM A CSTK felvételei
