Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-01 / 31. szám

< 1976. III. 1. POTSDAMI JEGYZETEK - I. A TÖRTÉNELMI KONFERENCIA VAROSÁBAN A MÚLT ÉS A JELEN * Az európai kommunista és munkáspártok június végén, Berlinben, az NDK fővárosában megtartott tanácskozásán jelen­levő több mint 850 újságíró egyikeként alkalmam nyílott, hogy ellátogassak a főváros közelében levő Potsdamba is, amely 31 évvel ezelőtt 1945 nyarán ugyancsak történelmi jelentőségű értekezlet színhe­lye volt — a Hitler-ellenes koalíció tagjai augusztus 2-án itt írták alá a Potsdami Egyez­mény néven ismeretes törté­nelmi dokumentumot. A Berlinből vezető autópá- lyán alig két órán át tart az út Potsdamba, s nem kevésbé ké­nyelmesen érhető el a gyors- vasúton is, amelynek emeletes kocsijaiból szép kilátás nyílik. Gépkocsink úgyszólván ' „osz­lopban“ haladt a rengeteg ha­zai és külföldi autó, szovjet, nyugatnémet, amerikai és ki­tudja még hány országbeli tu­ristákat szállító hatalmas, mo­dern autóbuszok áradatában. Évente csaknem kétmillió iá- fogató keresi fel Potsdam váro­sát a világ minden részéből. A Havel tórendszer szépsége, az erdős dombvonulatok és a vá­0 A potsdami konferencia ros építészeti remekei, terje­delmes parkjai, zöldövezete és számos történelmi épülete, va­lamint művészeti alkotása is­mertté tették Potsdamot az egész világon. A XVIII. és XIX. század jelentős építészei, park­alkotói és művészei az egykori brandenburgi „futóhomok terü­let“ e részét a természet és a művészet egyesítésével vonzó tájjá formálták. Potsdam ma már nem a po­rosz militarizmus és reakció otthona, hanem a munka, a tu­domány, a tanulás és a művé­szet szocialista városa, igyek­szik annak a szellemnek meg­felelni, amely a koferencia tanácskozásait uralta. Azon konferencia szellemének, me­lyet a német imperializmus leverése után 1945-ben itt tar­tottak meg és melynek ered­ménye a német népre és az európai népek békés egymás mellett élésére tartós befolyást gyakorolt. A CECILIENHOFBAN A város északi felében, a Szent-tó partján, a híres Sans­souci kastélytól mintegy más­fél kilométerrel északra terül el az Oj Kert. Ennek a 74 hek­tár területű hatalmas parknak északi részén van az angol vi­déki ház stílusában épített Ceci­lienhof Több mint három év­tizede, 1945. július 17-én itt kezdte meg tanácskozását a Hitler-ellenes koalíció nagyha­talmi potsdami konferenciája. A Cecilienhof ma múzeum, hivatalos nevén „A Potsdami Egyezmény Történelmi Emlék­helye“. A bejárattal szemben zöld dísznövényekkel körülvéve virágokból kialakított vörös csillag. A közeli parkolóhelyen autóbuszok és személygépko­csik sokasága — a szemerkélő esőben is a látogatók reggel 8- tól este 6-ig szüntelen áradat­ban özönlenek ide. A hazai né­met nyelv szinte elveszik az orosz, angol, magyar, cseh és szlovák szavak özönében, nem beszélve a más, „egzotikus“ lá­togatók nyelvéről. Egy márka belépti díj befi­zetése után máris kiválaszthat­ja az ember — amennyiben nem csoporttal és vezetővel ér­kezett ide — a celofánba bur­kolt „útikalauzt“, amely vagy tíz nyelven áll rendelkezésre. A haladási Irányt nyíl mutatja: szovjet fogadó, szovjet munka­szoba, tanácsterem, amerikai tanácskozó, munkaszoba, abból nyílik az angolok két helyisé­ge, s aztán ismét az előtér. Természetesen emléktárgyak Is kaphatók, képeslapok, diapozi- tívok, tájékoztató füzetek, s ami a legfontosabb: a világ­nyelveken a potsdami egyez­mény szövegét és számos do­kumentum, amelyek a potsda­mi egyezmény végrehajtásáról, illetve végre nem hajtásáról ta­núskodnak. Nem érdektelen felidézni né­hány adatot a kastély történe­téből, és arról, miért éppen itt tartották meg a nevezetes ta­nácskozást. A Cecilienhofot 1913—16-ig Schultze-Naumburg professzor vezetésével II. Vilmos építettet­te. Az angol vidéki lakok stílu­sában épült 176 szobás, pompá­san berendezett kastély tete­mes összegbe, 8 millió arany­márkába került, s 1917-ben trónörökösi rezidenciaként Ce- •cilie trónörökösnőről nevezték el. A volt trónörökösi család a fasizmus végleges leverése előtt Nyugat-Németországba menekült s magával vitte a kastély értékes berendezését is. Amikor 1945 nyarán Sztálin, Truman és Churchill összeült Potsdamban, az már nem volt Poroszország fővárosa. Mind­örökre kiirtották itt a porosz szellemet, eleget téve annak az egyezménynek, amely Németor­szág demilitarizálását, az ag­resszív szellem gyökeres felszá­molását írta elő. Bár a Szövet­séges Ellenőrző Tanács csak 1947-ben mondta ki Poroszor­szág felosztását, a hitleristák katonai veresége után nem szü­letett újjá a gyűlölt porosz vi­lág. Az értekezlet színhelyének mégsem jelképes jelentősége miatt választották Potsdamot. Eredetileg Berlin lett volna a tanácskozás színhelye, de mint Zsukov marsall emlékirataiból kitűnik, az akkori berlini kö­rülmények nem voltak megfe­lelőek a kormányfők konferen­ciájának megnyitásához, s ezért javasolta Potsdam Babels­berg környékét. Potsdam nagy része szintén romokban hevert, az egyetlen épségben maradt nagy épület éppen a Cecilien­hof volt. Zsukov 1945 júniusá­ban a kastély üresen álló 36 termét más kastélyokból szár­mazó bútorokkal rendeztette be a konferencia céljára és tette használhatóvá. A legfontosabb bútordarabot, a tanácsterem közepén álló hatalmas kerek asztalt — amely a teljes be­rendezéssel együtt ma is ere­detiben látható»— egyenesen Moszkvából hozatták ide. Itt, ezen az asztalon írták alá a történelmi egyezményt, amely­nek záradéka kimondja: „A né­met militarizmust és nácizmust gyökerestül kiirtjuk és a szö­vetségesek most és a jövőben egymással egyetértésben fogják az egyéb szükséges intézkedé­seket is foganatosítani avégett, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédán és a világbékét.“ A FEHÉR SZALON Az NDK-ban — és erről nem­csak Potsdamban győződhetik meg a látogató — féltő gond­dal ápolják a történelmi múlt emlékeit s ugyanakkor ismétel­ten figyelmeztetnek annak je­len vonatkozásaira is. Erről tanúskodnak a Cecilien­hof előterében berendezett ki­állítás anyagai csakúgy, mint az emlékhely eredeti formájuk­ban megőrzött történelmi ter­mei. Az előtéren áthaladva — bár nem kell sietni, de sokáig álldogálni sem lehet, mert kint még sokan várnak bebocsátás­ra — számos felvétel látható a háborúk borzalmairól, a náciz­mus áldozatainak szörnyű sor­sáról, a háborús pusztításokról Németországban. 1941 szeptem­berében a Szovjetunió, Nagy- Britannia és az Egyesült Álla­mok részvételével megalakult a Hitler elleni antifasiszta koa­líció — az asztalok üveglapjai alatt a szövetségesek teheráni, jaltai és (>otsdnml konferenciá­jának néhány fényképe látható. A második világháború Európá­ban a fasiszta Németország fel­tétel nélküli kapitulációjával végződött — az úgynevezett Fehér szalon bejárata előtt lát­hatók e fegyverletétel 1945. május 8-i aláírásának Berlin- Karlhorstban készült képei. Alatta a fő háborús bűnösök nürnbergi pere látható. A szem­beni falon a potsdami konfe­rencia három kormányküldött­sége a kerekasztal mellett: A középen a szovjet küldöttség vezetője J. F. Sztálin, jobbról H. S. Truman amerikai elnök és balról C. A. Attlee brit mi­niszterelnök, aki új kormány­főként Churchillt az értekez­let közben felváltotta. Az innen nyíló Fehér szalon­ban fogadta Szokolovszklj had­seregtábornok, Zsukov tábor­nagy helyettese, a konferencia alatt a három kormányküldött­séget. A küldöttek ugyanis an» nak idején Potsdam-Bebelsberg számos villájában voltak el­szállásolva. s mivel a fasiszta Wermacht 1945 áprilisa végén az öszes Havel-hídat felrobban­totta, a szovjet utászok által vert pontonhídon keltek át a tó vizén. \ SZOVJET KÜLDÖTTSÉG DOLGOZÓSZOBÁJA Tovább haladva az úgyneve­zett Vörös szalonba, a szovjet küldöttség volt dolgozószobájá­ba érünk. A kandalló mellett, eredeti helyén áll az íróasztal, amelynél Sztálin dolgozott. A falitáblán az akkori Németor­szág megszállási övezetei van­nak feltüntetve, valamint a Né­metország közös ellenőrzésére vonatkozó alapvető -megállapo­dások. A Hitler elleni antifa­siszta koalíció három alapító tagállamának 1945 februárjá­ban Jaltán megtartott háromha- talmi konferencián a részt ve­vő államok határozatot hoztak Németország közös szövetséges ellenőrzéséről és megszállásá­ról azzal a céllal, hogy teljesen megsemmisítsék a fasizmust, a militarizmust és minden más erőt, amelyek vétkesek voltak a második világháború kirobban­tásáért, a háború borzalmaiért, a népek szenvedéseiért és több 0 A Cecilienhuf mint 50 millió ember haláláért. Ezen túlmenően számos egyéb intézkedést kívántak bevezetni, hogy Németország soha többé ne veszélyeztethesse szomszé­dait, vagy a világbékét. 1945. június 5-én léptek ér­vénybe a Németország ellenőr­zésével és megszállásával kap­csolatos négyhatalmi határoza­tok, valamint a Berlinre vonat­kozó megállapodás. A nyugat­berlini válság akkor jött létre, amikor a nyugati hatalmak az 1945. június 5-i nyilatkozat megsértésével 1948 júniusában külön pénznemet vezettek be, s ezzel Németországot és Berlint kettéosztották. Ettől az idő­ponttól az 1949-es állami ketté osztásig már rövid volt az út. A Szovjetunió mindig a jaltai és potsdami határozatok meg­valósításáén szállt síkra, az NDK-val és a szocialista álla­mok közösségének többi álla­mával mindenkor a feszültség enyhítéséért és a biztonságért harcolt. Ennek a politikának egyik nagy sikere volt az 1971. szep­tember 3-án Nyugat-Berlín kér­désében létrejött négyhatalmi egyezmény, amely megerősítet­te az NDK pozícióját, jogilag is leszögezte, hogy Nyugat-Ber- lin nem része az NSZK-nak. A TANÁCSTEREM Utunk tovább vezet a Tanács­terembe. ahol közel két héten át folyt a történelmi tárgya­lás, melynek akkori hivatalos neve berlini konferencia volt. A már említett — a Szovjet­unióban készült kerekasztal közepén kitűzött három zászló jelzi ma is az akkori szövetsé­gesek ülésrendjét. A nagy ka-« rosszékben Sztálin szovjet kor­mányfő ült, tőle jobbra Molo­tov külügyminiszter és helyet­tese, Visinszkif, balról a vezető tolmács és Andrej Gromiko, a Szovjetunió akkori amerikai nagykövete foglaltak helyGi, Elöl az amerikai küldöttség ült, középen Truman elnökkel. Az asztal baloldalán volt a brit küldöttség helye, július 25-ig Churchill miniszterelnök közé­pen és jobbra tőle Eden kül-« ügyminiszter, balra Attlee, a Munkáspárt akkori ellenzéki vezetője és a moszkvai brit nagykövet ült. Ekkor a konfe­renciát két napra megszakítot­ták, mert Angliában július 26- án került sor a választási ered­mények kihirdetésére. A mun­káspárti győzelem folytán Churchill és Eden helyére Att­lee és Bevin került. 1945. augusztus 2-án Sztálin, Truman és ■ Attlee aláírta a Potsdami Egyezményt és ezzel a konferencia 13 plenáris ülés után eredményesen lezárult. Az egyezmény fő pontjai: Német­ország teljes lefegyverzése; a nácizmus és a militarizmus egyszer s mindenkorra való ki­irtása; a náci háborús bűnösök megbüntetése, a nácik eltávo­lítása minden fontos hivatalból és pozícióból; a német kartel­lek, trösztök, monopóliumok felszámolása; egységes antifa­siszta-demokratikus Németor­szág felépítése; a béke és a biztonság szavatolása Európa minden népe számára. (Folytatjuk) PROTICS JOLÁN a ca ­u a irt a r3 a ■a H 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom