Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-04 / 27. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. július 4. VASÁRNAP BRATISLAVA IX. ÉVFOLYAM 27. szám Ára 1 korona Az őszi repce Szlovákia déli járásaiban kasza alá érett. A GabCíkovói (Bősi) Állami Gazdaság feketeerdei részlegén az elsők között kezdték meg a betakarítást. Itt ötven hektáron termesztették ezt a fontos ipari növényt. Tibor landura gazdaságvezető és Tán Kalmár agronómus elégedetten szemlélik a maggal teli becőket (A CSTK felvétele) AZ ÖNELLÁTÁS FOKOZÁSA KOMPLEX FELADAT Á gabonatermesztésnek és az aratásnak minden évben megvannak a maga sajátos feltételei. A vetés minősége szempontjából sok függ az őszi, illetve a tavaszi időjárástól, de a termesztők még akkor sem lehetnek biztosak a dolgukban, ha ez jól sike­rült, mert a döntő szót a kalászokat érlelő június mondja ki. Az idén Medárd napján nem esett az eső. Később sem. A június ezúttal nem a gabonatáb­láknak, hanem a csökkenő szintű folyók, víztárolók partjain üdülő kirándulóknak kedvezett, hiszen az égből csapadék helyett napokon át csak verőfényes napsugár hullott a száradó földekre. Az utóbbi években ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhattuk. A hűvösebb, csapadékosabb nyár- eleji időjárás dús kalászokat nevelt, s a viharos szelek még érés előtt földre terítették a gyengébb szárú növényzetet. A termesztett fajták akkor főleg ilyen szempontból vizsgáztak. A gabonatáblák most egészen más jellegű megpróbáltatásokon esnek át, most a legkorábbiak és a szárazságtűrők kerülnek ki győztesen. Az idei júniusi időjárás ismét azt bizonyította, hogy a mi éghajlati feltételeink között számolni kell minden eshetőséggel, s ezért a fajtákat is olyan ösz- szetételben kell termeszteni, hogy minél kisebb le­gyen a kockázat. Az aratás már küszöbönáll, a leg­közelebbi napok a feltett kérdésekfe megadják majd a' választ. Az utóbbi évek folyamán nem egy esetben az is beigazolódott, hogy magas színvonalú agrotech­nikával, a pontos és optimális határidőkben végzett mezei munkákkal jelentős mértékben csökkenthetők az időjárás kilengéseinek káros hatásai. Ez a leg­fontosabb tényező, amire építhetünk, amiben most is bízhatunk. Az egyes üzemekben elért hektárhoza­mok éppen ezért nemcsak a fajták szárazságtűrését, alkalmazkodó képességét tükrözik majd, hanem a növénytermesztők, főleg az agronómusok és a trak­torosok eddigi munkájának minőségi színvonalát is. Az összehasonlításnál azonban figyelembe kell ven­ni a talaj összetételét. A kötött talajok ugyanis jobban gazdálkodnak a vízzel, míg a homokos tala­jokból gyorsabban távozik az éltető nedvesség, s ha nincs mód az öntözésre, a termesztők Itt nehezeb­ben tudnak megbirkózni a tartós szárazsággal. Az idei mezőgazdasági év alakulásából egyébként néhány fontos következtetést már most is levonha­tunk. A gyakorlatban tapasztalhatjuk annak a meg­állapításnak a helyességét, mely szerint több út vezet a szemesekből való önellátás fokozásához, s az aratás idei kimenetele arra Is figyelmeztet, hogy mindegyiknek maximális figyelmet kell szen­telni. Már most is gondolnunk kell arra, hogy a kukorica és a cukorrépa, valamint a többi növény termesztésének sikeressége jelentős mértékben ki­hat majd a növénytermesztés idei mérlegére. Az idősebbek tapasztalatból tudják, hogy egy idejében elvégzett kapálás vagy sarabolás felér egy gyenge esővel. Ogy látszik, hogy erről gyakorta megfeled­keznek. A száraz, meleg idő a gyomnak sem ked­vez, ennek ellenére számos helyen mégis sok a gyom a cukorrépában, sőt, még a kukoricában Is. Nem éppen kellemes dolog harminc fokos melegben a kapát forgatni, a tráktor vagy a saraboló nyergében ülni, de az is igaz, hogy ilyen feltételek mellett lényegesen könnyebb a harc a gyomokkal szemben, mint esős sáros időben. Már említettük, hogy a táblák állapota minden időszakban az agronómusok, s általában a növény- termesztési dolgozók munkáját tükrözi. A jelenlegi időjárásnak jó oldala is van, nincs akadálya annalc, hogy a táblákat tisztán tarthassák, hogy a száraz­ságban sínylődő kultúrnövények megszabaduljanak vetélytársaiktól, s később jól hasznosíthassák a nyár folyamán lehulló csapadékot. A növénytermesztésben a kezdeményezést az aratás megkezdéséig, s az aratás alatt is, amely a jelek szerint nem okoz rendkívüli gondot, a gyomok elleni harcra, a táblák tisztaságáért folytatott küzdelemre kell összpon­tosítani. Ennek elsősorban távlati jelentősége van, mert a tiszta táblák a további elgyomosodás ve­szélyét is csökkentik. Arra is gondolni kell, hogy az életkörnyezet védelme szempontjából a vegyszeres gyomirtással kapcsolatban egyre több kérdőjel me­rül fel, s a jövőben — gazdasági megfontolásokból is — nagyobb teret kell adni a gépi, a mechanikus növényvédelemnek. Mindez elválaszthatatlan azoktól a feladatoktól, amelyeket a CSKP KB elmúlt évi októberi ülése és a CSKP XV. kongresszusa célul tűzött. Az elmúlt napokban tapasztalt időjárás kézzelfoghatóan bizo­nyította az öntözőrendszerek bővítésének és maxi­mális kihasználásának szükségességét. A teljes ön­ellátás elérésére irányuló intenzív növénytermesz­tés tényezői között fontos szerep jut a melegnek és a napfénynek, de hiába bővelkedünk ezekből a fontos természeti forrásokból, ha a növényzet víz­hiány miatt nem képes azokat hasznosítani. Mind­ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idei aratást megelőző időjárás jelentős mértékben elmélyítette mezőgazdasági dolgozóink gyakorlati tapasztalatait, amelyek hasznosítása további lépést jelent majd a CSKP XV. kongresszusán kitűzött cé­lok eléréséhez. MAKRAI M1KLŐS

Next

/
Oldalképek
Tartalom