Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-27 / 26. szám
► I ÉPÜL, NAGYOBBODIK A GYÁR í Negyed évszázad telt el azóta, hogy a selmeci hegyek közelében, a Garant folyó mellett lerakták a tlmacet kazángyár, a mai Sz. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár alapjait. A tlma-> íei kazánkovácsok készítményeikkel fokozatosan a világpiacra is betörtek, s ma fontos feladatokat teljesítenek a KGST-országok energetikai rendszerének fejlesztésében. — Bizony, huszonöt év múlt el — emlékezik vissza a régi időkre Dominik Kotora művezető, aki 1949. július 15-én lépett itt munkába. — Én eleinte a gyár alapjainak építésében segítettem a mérnököknek. Akkoriban a Veiké Kozmálovce-i állomásra érkezett meg az első téglaszállítmány, amelyet szekereken szállítottunk a nem mesz- sze épülő gyár alapjaihoz. A munkások toborzása sem volt egyszerű, az emberek nehezen tudtak megválni a földműveléstől. Végül mégiscsak összeverődött mintegy nyolcvan ember, akik Trnavában, s részben Bratislavában részesültek szakképzésben. Én az utóbbiak közé kerültem, s a gyár táJ mogatásával a szakközépiskolát is elvégeztem. Négy gépészmérnök, s mi hatan technikusok képeztük az induló gyár szakmai törzsét. Ma több mint 180 mérnök dolgozik a vállalatban. A technikusok számát nem is tudnám megmondani, olyan sokan vagyunk. Most a 410-es üzemegységben mint művezető dolgozom. A huszonöt év alatt több helyen dolgoztam a gyárban, voltam gyártásvezető, minőségi ellenőr, konstruktőr és részlegvezető is. — Azt is mondd el — szólt közbe Jozej MáöaJ szerelő —, hogy a munka mellett sportolásra is jutott elég idő, hiszen 15 éven át védted a gyár futballcsapatának a kapuját, most pedig a tekecsapatban veszel részt a szlovákiai nemzeti bajnokság versenyein. Jozef Máőaj szintén azok közé tar- % tozik, akik építették, formálták a gyárat, s akiket a gyár is formált. Eleinte betanult munkásként dolgozott, később elsajátította a hegesztés mesterségét. Ezután már a magyarországi Ajkán és Mosonmagyaróvárott villogtatta hegesztő készülékét, s ott volt az al- másftizítői alumíniumgyár kazánjának építésénél is. jelenleg a jugoszláviai Obrenovac hőerőmű szerelésén dolgozik. Hat hete járt legutóbb itthon. — Hiányzóm a fiamnak — mondja némi büszkeséggel. „Apu, ne utazz már, dolgozz már itthon,“ mondogatja, amikor búcsúzkodunk. — S hogyan határozott? — Szeretem a kinti szerelési munkákat, de a fiamat is. Nagyon. Majd meglátjuk. Végül is majd csak itthon maradok. Szükáég lesz ránk itthon is. Épül, nagyobbodik a gyár, hiszen láthatja! A gyár valóban épül, hatalmasodik, ezt az új műszaki kutatóintézet fehér betonelemekkel tarkított vaskonstrukciója is bizonyítja a gyártelep előtti mezőn. A vastraverzeken magabiztosan Dominik Kotora művezető mozgó építők előtt kitárul az egész f yár panorámája. Itt dolgozik Michal kula is, a 7-es szátnú SZISZ-szervezet elnöke, akinek a májusi ünnepségek alkalmából a lévai Járási pártbizottság „A járás érdemes dolgozója“ kitüntetést adományozta, s nevét bejegyezték a járási pártbizottság becsületkönyvébe. Vele is elbeszélgetünk azokról a fiatalokról, akik hat-nyolc éve kerültek a gyárba az iskolapadokból, s akik az öregek oldalán most tanulják a szakmát. — .Szervezetünk sokat köszönhet a konstrukciós részlegben működő párt- szervezet tagjainak, főleg Ráchela, DrahoS és Lobell elvtársaknak, akik példaadóan végzik munkájukat, s akik sokat tesznek a fiatalok körében a marxista világnézet elsajátítása és a szocialista életstílus kialakítása érdeké-- ben. Szervezetünk tagjai ebben az évben már 45 újítási javaslatot terjesztettek elő, s ezek közül tizenkettőt a bírálók már el is fogadtak. A konstrukciókat tervező üzemben négy ifjúsági munkaközösség dolgozik. Ezekben a napokban kapcsolódtunk be a szaratovi mozgalomba, bár ennek fő követelményeit, különösen a munka minőségének szigorú ellenőrzését, már eddig is igyekeztünk teljesíteni. — A fiatalok megszerették a gyárat? — Természetesen. Itt élünk és itt dolgozunk, s szeretjük is, amit csinálunk. A gyártási program még sok újszerűséget tartogat számunkra. Ez az épület például — pillant fel a magasba törő vaskonstrukcióra — már számunkra, a „második váltás“ számára készül. Elbúcsúztunk. A gyár kapujában még Karol Kotora elvtárssal találkoztunk, aki szintén a törzsgárdához tartozik. Jelenleg az anyagraktár vezetője. Örömmel és lelkesen idézi fel a múltat, a gyár építésének történetét. — Felejthetetlen emlék marad a csehországi testvérvállalatok, a CKD Blansko, a CKD Dukla Praha, a CKD Slany, a Královo Pole-i Gépgyár, a Hradec Králové-i Februári Győzelem Üzemek dolgozóinak, különösen Illek, Buzek, Baumgartner, Pala, Novák és Tencer elvtársaknak a segítsége. Az első 50 tagot számláló üzemi pártszervezetnek, melynek a titkára voltam, ugyancsak élenjáró szerepe volt a gyár fejlesztésében, melynek első üzemrészlege itt épül fel a kapu közelében. Gyártottunk mi kazánokat is családi házak fűtéséhez, tartó acélkonstrukciókat magasfeszültségű áram-- vezetékekhez, ístállótrágya-szórókat a mezőgazdaság számára, és sok egyebet, amire éppen szükség volt. Gyártási programunk eléggé változó volt, ami szintén hozzátartozik a kezdeti nehézségekhez. A párt gondoskodását viszonzó munkások szorgalma azonban nem ismert akadályokat. Hatalmas ipari komplexummá fejlődött a gyár, melyben ma 14 pártalapszer- vezet tevékenykedik. Jozef Mácaj hegesztő Igaza van Kotora elvtársnak. Elsősorban a szorgalmas munkásoknak köszönhető, hogy hazánk kazángyártása ma világszínvonalú és rohamosan fejlődik. A tlmaőei kazánkovácsok jó munkáját egyaránt dicsérik Moszkvában és Bukarestben, ahol az általuk készített kazánok jelentős mértékben biztosítják a városok hőellátását. A tlmacei kazánok folyamatosan és megbízhatóan fejlesztik a hőt a romániai Dicesti, a brazíliai Sotelca, a kubai Neuritas, a jugoszláviai Kolubara, Obrenovac és Kakanja, a bangladesi Khulna, az iráni Masad, valamint a magyarországi százhalombattai és tiszai erőművek ellátásához. A gyár tervezői, dolgozói azonban már az „atomkorban“ élnek, a gyár atomprogramjának megvalósításán fáradoznak. A Zeliezovcén (Zselízen) épülő hatalmas gyárrészleg termeléséhez 1000 munkásra lesz szükség, s így a járás déli részén is megveti a lábát a gépipar. A 6. ötéves tervidőszakban a gyár termelése a négyszeresére növekszik, s a gyár dolgozói számára újabb 1000 lakás épül. * * • A tlmaőei Sz. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár dolgozói sok nehézséget, akadályt küzdöttek le a sikerhez vezető úton. Annál nagyobb örömmel ünnepelnek ezekben a napokban mindazok, akik részesei a sikernek, akik az évek tapasztalatai alapján bizakodva haladnak tovább a megkezdett úton, tettekkel írva a tl- maőei kazánkovácsok és a gyár második negyedszázadának történetét. NORBERT POVAZSKÍ Az Sz. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár latképe 1976 VI. 27. 3 FELTÁRNI ES HASZNOSÍTANI Geológusaink feladatai a XV. kongresszus utóin A geológusok vallatják a mélységet, kutatják, keresik a föld felszíne alatt rejlő természeti kincseket, hogy azok feltárásával hozzájáruljanak hazai nyersanyagbázisunk további bővítéséhez. Most, hogy a nyersanyagok ára világviszonylatban állandóan növekedik, fokozottabb mértékben van szükség hazai nyersanyagforrásaink észszerű és gazdaságos felhasználására. Ebből adódik, hogy a geológusok feladatait a CSKP IX. kongresszusa óta első ízben most, a CSKP XV. kongresszusán határozták meg pontosan. A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlesztésének irányelveiben ugyanis többek között ez áil: „Nagyobb intenzitással kell ki- használni a hazai természeti kincseket, főképpen a szilárd tüzelőanyagok lelőhelyeit, az elektromos energia termelését biztosító hazai fémkészleteket, a faanyagot, a mezőgazdasági talajt és valamennyi másodlagos nyersanyagot. Intenzív geológiai kutatásokkal kell feltárnunk a kő- és barnaszén-, valamint a lignitlelőhelyeket. A kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatását az e szempontból leggazdagabb területekre és nagyobb mélységekre kell összpontosítani. -A hazai nem fémtartalmú nyersanyagkészletet ki kell használni a magnezit-, az üveg-, a porcelán- és a kerá^ miagyártás bővítésére, és keresni kell az építőanyagok nyersanyagforrásait.“ Ján Kuráü mérnök, a Szlovák Geológiai Intézet igazgatója, a fenti idézettel kezdte meg beszámolóját egy közelmúltban megtartott sajtóértekezleten, amelyen a XV. kongresszus határozataiból rájuk háruló feladatok-i ról számolt be. Tisztában vannak azzal, hogy ha eleget akarnak tenni küldetésüknek, a múlt ötéves tervidőszakban kifejtett eredményes munkájukat még tovább kell fokozniuk. A jelenlegi ötéves tervidőszakban bányászainkra is hatalmas feladatok várnak — elsősorban a szénfejtésben. A tervidőszak utolsó évében 122—125 tonna szenet és lignitet kell kitermelni, ami azt jelenti, hogy geológusainknak szintén erre a területre kell irányítaniuk tévé- kenységüket. Ahogy a Szlovák Geológiai Intézet igazgatója elmondotta, Szlovákiában főleg Cígel, Nováky és Gbely környékén végeznek ez irányú kutatásokat. Feltevéseik és eddigi kutatási eredményeik szerint Szlovákia jelentős részén vannak eddig még feltáratlan kőolaj- és földgázlelőhelyek is. Ezek feltárása szintén nagy feladatokat ró az ezzel foglalkozó geológiai kutatócsoportokra. A Szlovák Geológiai Intézet dolgozóira egyébként 2,5 milliárd korona értékű feladat elvégzése vár ebben a tervidőszakban. Ezek sikeres teljesítését mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésével akarják elérni, amely az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 26 százalékkal növekedik majd. Kutató-feltáró munkájukat egész Szlovákia területére kiterjesztik, s távlatilag elkészítik a pontos geológiai térképet. Említettük már, hogy vannak még feltáratlan kőolaj- és földgázlelőhelyeink. Ezek pontos feltérképezése, a 4— 6000 méter mélységű kutak fúrása csaknem 2 millió koronába kerül majd. Munkájukat nagymértékben nehezíti az, hogy nincsenek megfelelő, korszerű berendezéseik. Hasonlóan fontos munka elvégzése vár rájuk az ivóvíz s az ipari felhasználásra alkalmas víz forrásainak feltárása terén is. Gondot fordítanak az ásványvizek lelőhelyeinek feltárására, s kutatásának különösen Közép-Szlová- kiában van jövője. Geológusaink nem hanyagolják el a nem fémes nyers anyagok feltárását sem, amelyek szintén nagymértékben gazdagítják természeti kincseink skáláját. A Szlovák Geológiai Intézet Zili- nai és SpiSská Nová Ves-i részlegein, és az egész intézetben jól rajtoltak a hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött feladataik teljesítéséhez. Ehhez hozzájárul az is, hogy az egyes geológiai kutatócsoportok között egészséges versenymozgalom alakult ki. Az igazgató különösen Junga Árpád munkacsoportjára hívta fel a figyelmet, amely a szűk keresztmetszetű furatok végzésében országos csúcsot állított fel. Jó munkát végeznek, amit az is bizonyít, hogy nagyon sok külföldi megrendelésük van. Azonban, ha azt akarjuk, hogy a mélység vallatóinak munkája hatékony legyen az általuk feltárt kincsekkel okosan kell gazdálkodnunk. P- G.
