Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 4. szám

S

orozatunk végéhez értünk; elég sok helyet szenteltünk a téli olimpiai játékok történetének, és most áttekintést szeretnénk nyújtani az érmek megoszlásáról. Először összesítve közöljük a legsikeresebb országok rangsorát, majd sportáganként tüntetjük tel az érmeket. Az országok neve után az arany-, ezüstös bronzérmek száma következik.

Norvégia vezet, de . ..

Az 1924. évi chamonix-i téli olimpia óta 781 érem talált gazdára. Norvégia sportolói szerezték a legtöbbet, de ott vannak nyomukban a Szovjetunió versenyzői, akik csak 1956-től indulnak a téli olimpiákon.

1. Norvégia

47

47

43

2. Szovjetunió

38

26

27

3. USA

27

33

24

4. Svédország

22

21

23

5. Finnország

21

31

20

6. Ausztria

20

29

26

7. Svájc

14

14

15

8. Franciaország

12

9

11

9. NSZK

12

8

10

10. Kanada

10

6

13

11. NDK

9

8

10

12. Olaszország

9

5

6

13. Hollandia

8

11

6

14. Németország

3

3

3

(1924—36)

4. Franciaország

3

5

2

5. NSZK

3

3

2

6 Kanada

2

1

1

Biatlon

1. Szovjetunió

3

2

2

2. Norvégia

2

1

1

3. Svédország

1

0

2

Férfi gyorskorcsolya

1. Norvégia

16

20

17

2. Szovjetunió

8

4

5

3. USA

7

7

2

4. Finnország

6

6

7

5. Hollandia

4

7

2

6. Svédország

4

3

5

7. NSZK

2

0

0

Női gyorskorcsolya

1. Szovjetunió

8

7

4

2. Hollandia

3

3

4

3. USA

2

1

1

4. Finnország

1

2

2

5. NDK

1

1

0

6. NSZK

1

0

0

Bob

1. USA

5

4

5

2. Svájc

5

4

5

3. Olaszország

3

4

2

A LEGEREDMÉNYESEBB ORSZÁGOK ES EGYENEK

Sapporól Amikor a távirati irodák világgá röpítették a hírt, hogy ez a {apán város került ki győztesen a XI. téli olimpiai játékok megrendezésére pályázó városok közül, szinte mindenki meglepődött. Hokkaidó japán sziget metropolisát ugyanis senki sem vette komolyan. Annál nagyobb volt viszont az öröm a felkelő nap országában: először bíztak meg ázsiai várost téli olimpia rendezésével.

CSEHSZLOVÁKIA MÁSODIK ELSŐSÉGE

A japánok közismertek alaposságukról, precizitásukról, s éppen ezek a tulajdonságok jellemezték az olimpia előkészületeit. Talán felesleges megemlíteni, hány milliárd yent használtak fel, hogy minél nagyszerűbb legyen a téii sportolók legnagyobb ünnepe. Nem kell újra ismételni a Makonai olimpiai központ építésével kapcsolatos tényeket sem. Csak egy példa a sok közül: az erdővel borított Evina hegyen épített lesiklópá- lyát 12 550 ember, 850 talajegyengető gép, és hat tonna anyag segítségével hozták létre, a fűmagot helikopterekből szórták a pályára. Mindezt csak az olimpia kedvéért. A játékok befejezése után ugyanis ismét erdősítették a területet s napjainkban talán már senki sem találná meg, hogy hol rendezték 1972-ben a téli olimpia alpesi versenyszámait.

Az edzőknek és a versenyzőknek Sapporó teljesen ismeretlen színhely volt. Sokat beszéltek a hő különleges minőségéről, a specifikus légköri viszonyokról, a nagy időeltolódásról. Ezért fogadták mindenütt nagy-nagy örömmel az 1971. évi előolimpiát, ahol gazdag tapasztalatokat szereztek az edzők, versenyzők és orvosok.

Egy esztendővel később 44 csehszlovák válogatott utazott Sapporóba. Nem vártunk csodákat tőlük. Legnagyobb „tromfunk“ a műkorcsolyázóvilágbajnok Ondrej Nepela volt; jég- korc gozóinktól érmet vártunk, bizakodtunk síugróinkban, kíváncsiak voltunk a sífutókra és a biatlonistákra, ''égeredményben elégedettek lehettünk sportolóink szereplésével.

Ondrej Nepela már a kötelező gyakorlatokban messze felülmúlta legnagyobb ellenfeleit. Céltudatossága, összpontosító képessége eredményezte számára az aranyérmet. Hasonlóan örültünk Helena Sikolová bronzérmének, az 5 km-es sífutásban. Sikolová harmadik helye az első csehszlovák olimpiai érem sífutásban. A többi futó is kitett magáért, minden elismerést megérdemel a kilencedik helyen végzet Henych (30 km], akárcsak a hatodik helyezett női váltó.

Jégkorongozóink bronzérmén felesleges „nyomokat“ hagyott az USA-tól elszenvedett il-es vereség, és ha nem győzzük le nagy keservesen a svédeket, ha azok nem kapnak ki váratlanul a finnektől, akkor a harmadik hely is elúszott volna.

A síugrócsapat (Raska 5., Kodejáka 7., Hubaő 11.) jó teljesítményt nyújtott középsáncon, ahol a japánok mesterhármast értek el. Kasaja sikere Japán első aranyérmét jelentette az olimpiák történetében. Kár, hogy a nagysáncon való versenyzést az ellenszél olyan mértékben befolyásolta, hogy az ugrók sorrendjét inkább a szeren se, mintsem a tudás határozta meg (váratlanul a lengyel Fortuna győzött). Az északi összetettben T. Kuőera „pontozott“, a hatodik helyen végzett. A csehszlovák csapat mérlegét csupán a biatlonisták rontották, akik valószínűleg túlbecsülték erejüket; egyetlen nemzetközi versenyen sem vettek részt az olimpia előtt, és végeredményben a sereghajtók között végeztek. Magyarország egytagú csapata. Almássy Zsuzsa ötödik lett a műkorcsolyázásban.

SCHENK, KULAKOVA, VEGYENYIN, NADIG ...

Sapporóban 35 ország 1128 sportolója küzdött a XI. olimpia érmeiért, s a nemzetek nem hivatalos pontversenye így alakult: l.-Szovjetunió (120 pont — 8 arany-, 5 ezüst-. 3 bronzérem), 2. NDK (83 — 4 — 3 — 7),

3. Norvégia (79 — 2 — 5 — 5), 4. Hollandia (64 — 4 — 3 — 2), 5. Svájc (63 — 4 — 3 — 3), 6. NSZK (60,5 — 3 — 1 J- 1)

___ 14. Csehsz

lovákia (19 — 1 — 0 — 2) .. .

A Szovjetunió pontjainak felét a sífutószámokban szerezte, Galina Kula- kova megnyerte mindkét női futást (5 km és 10 km), és tagja volt a győztes szovjet váltónak is. Kulakova ezzel a teljesítményével feliratkozott az olimpiai játékok leghíresebb sportolóinak listájára. Akárcsak a kétszeres bajnok (30 km és váltó) és bronzérmes (50 km) Vjacseszlav Vegye- nyin, aki mint a szovjet váltó utolsó tagja hallatlan szívósságról és akaratról tett tanúbizonyságot: ledolgozta nagy hátrányát, és nem egészen 10 (tíz!!!) másodperccel megelőzte a norvég váltó utolsó emberéti

Az olimpia további egyéniségei? Ard Schenk és Teresa Nadig. A gyors- korcsolyázó Schenk három aranyérmére számítani lehetett, ám a svájci Nadig győzelmére a női lesiklásban és őriásműlesiklásban már kevésbé. A finnek is szenzációt okoztak — ellenkező előjellel: a téli olimpiák történetében először nem nyertek aranyérmet! Sífutásban egyik keserűség a másik után érte őket egészen egy szinte szimbolikus momentumig, amikor a híres MSntyranta feladta az 50 km-es versenyt. Az érmeken a norvég, szovjet és svéd futók osztoztak. A férfiak versenyében Finnországnak egy sem jutott.

Sapporó méltó keretet biztosított a XI. téli olimpia sportolóinak, a gondos, figyelmes, mindenkihez szívélyes vendéglátók kitettek magukért. Mintha az ottani „isten“, az időjárás is méltányolta volna a rendezők munkáját: néhány nappal a játékok megkezdése előtt az olimpiai falu ünnepélyes megnyitóját az európaiak számára elképzelhetetlen záporeső mosta el, és hasonló megsemmisítő felhőszakadás vonult át Sapporo felett négy órával a záróünnepély után. Ilyen szerencsében biz-Or-anak az osztrák rendezők

15. Nagy-Britannia

3

2

6

16. Csehszlovákia

2

4

5

17. Japán

1

2

1

18. Belgium

1

1

2

19. Lengyelország

1

1

2

20. Spanyolország

1

0

0

21. Magyarország

0

1

4

22. Koreai NDK

0

0

1

Csehszlovákiának a

következő

sportolók szereztek érmet:

Aranyérem: 1968 Jifí Raska — síugrás, 1972 Ondrej Nepela — műkorcsolyázás.

Ezüstérem: 1948 és 1968 jégkorongválogatott. 1960 Karol Divin — műkorcsolya, 1968 Jirí Raáka — síugrás nagysáncon.

Bronzérem: 1928 Rudolf Burkert — síugrás, 1964 és 1972 jégkorong-válogatott, 1972: Helena Sikolová — 5 km-es sífutás.

Jégkorong

1. Kanada

6

2

2

2. Szovjetunió

4

0

1

3. USA

1

6

1

4. Anglia

1

0

1

5. Csehszlovákia

Férfi északi

0

sízés

2

3

1. Norvégia

24

24

19

2. Finnország

12

16

9

3. Svédország

12

13

11

4. Szovjetunió

4

2

9

5. NDK

2

0

4

6. NSZK

2

0

1

7. Csehszlovákia

1

1

1

8. Japán

1

0

0

9. Olaszország

1

1

1

10. Lengyelország

1

0

0

Női északi

sízés

1. Szovjetunió

8

6

5

2. Svédország

3

2

1

3. Finnország

1

4

4

4. Norvégia

1

1

2

5. Csehszlovákia

0

0

1

Férfi alpesi számok

1. Ausztria

7

8

9

2. Franciaország

7

3

5

3. Svájc

3

5

3

4. Olaszország

2

1

1

5. NSZK

1

2

1

6. Norvégia

1

1

1

7. Spanyolország

1

0

0

Női alpesi számok

1. Svájc

6

2

1

2. Ausztria

4

7

8

3. USA

4

4

4

4. NSZK

3

2

3

5. Nagy-Britannia

1

1

1

6. Kanada

1

0

0

Szánkó és skeleten

1. NDK

6

5

4

2. Olaszország

3

0

1

3. Ausztria

2

2

1

4. NSZK

1

2

3

5. USA

Férfi és női

1 2 műkorcsolya

a

1. Ausztria

7

9

4

2. USA

4

7

9

3. Svédország

. 5

3

2

á. NSZK

4

3

1

5. Szovjetunió

4

3

0

6. Norvégia

3

2

1

7. Nagy-Britannia

2

4

8

8. Kanada

2

2

5

9. Franciaország

2

1

4

10. Csehszlovákia

1

1

1

11. Hollandia

1

1

0

12. Finnország

1

1

0

13. Belgium

1

0

1

A legsikeresebb résztvevők

Ligyija SZKOBLIKOVA (szovjet) — gyorskorcsolya 1960—64 6 — 0 — 0;

Claes THUNBERG (finn) — gyorskorcsolya 1924—1928 5 — 1 — 1;

Sixten JERNBERG (svéd) — sífutás 1956—1964 4 — 3 — 2;

Ivar BALLANGRUD (norvég) — gyorskorcsolya 1928—1936 4 — 2 — 1;

Jevgenyij GRISIN (Szovjetunió) — gyorskorcsolya 1956—1964 4 — 1- 0;

Veikko HAKULINEN (Finnország)

— sífutás 1960—1968 3 — 3 — 1;

Eero MÁNTYRANTA (Finnország)

— sífutás, 1960—1968 3 — 2 — 2;

Johan GROTUNSBRAATEN (Norvégia) — sífutás és északi összetett 1924—1932 3 — 1 — 2;

Galina KULAKOVA (Szovjetunió) — sífutás 1968—1972 3 — 1 — 1;

Ard SCHENK (Hollandia) — gyorskorcsolya 1968—1972 3 — 1 — 0;

Thorleif HAUG (Norvégia) — sífutás 1924 3 — 0 —. 1;

Sonja HENIE (Norvégia — műkorcsolyázás 1928—1936), Hjalmar ANDERSEN (Norvégia — gyorskorcsolyázás 1952), Tóni SAILER (Ausztria — alpesi sízés 1956), Jean-Claude KILLY (Franciaország — alpesi sízés 1968), Klaudia BOJARSZKICH (Szovjetunió

— sífutás 1964), Alekszander RAGU- L1N, Vitalij DAVIDOV, Viktor KUZ- KIN, Anatolij FIRSZOV (mind Szovjetunió — jégkorong 1964—1972 mindnyájan 3 — 0 — 0.

Irta és összeállította: TOMI VINCZE

wmpi[

Index: 48 011

Klűdjc Szlovákio *ommun.sto Pártjo Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Roboy Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztő; Szarko István. Veze* tő titkár: Gál Láseló. Szerkesztőség: 893 38 Bratislavo. Gorkého 10. Telefon. 169. 312-52, főszerkesztő: 532-20. titkárság: 550-18. sportrovat: 505-29, gazdasági Ogyek: 506-39 Táv író: 092308. Pavdo — Kiadóvállalat Bratislavo, Votgogradskó 8. Nyomja o Pravda, az SZ LKP nyomdaváliolato — Pravdo Nyomdaüzeme, Bratislavo, Stúrova 4. Hirdetőirodo: Vo* janskóho nábrezie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Az 0) Szó előfizetési díjo havonta — a vasárnapi számmal együtt —- 14,70 korona. A Vasárnapi 0| Szó külön előfizetése ne« gyedévenkónt 13 korona. Terjeszti o Postai Hfrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostrednó expedíció o dovor tlaőe. Gott- waldovo námestle 48/VH.