Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 1. szám
1978. I. 4. Beszélgetés dr. Jiri Hájekkel, a Cseh Nemzeti Tanács kulturális és oktatási bizottsága elnö- . kevel Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. ko ra terén is kitűzte a fő feladatokat. A kong tünk most, hogy teljes mértékben felújítsuk szerepét, fejlesszük az alkotó front széles k dalmi, képzőművészeti, zeneművészeti és má Most, néhány hónappal pártunk XV. kong valósulnak meg a párt művelődéspolitikai inknak, hogy milyen eredmények születtek ságban. Kérdéseinkkel dr. Jirí Hájekhez, a sága elnökéhez, a CSKP Központi Bizottsága ja, a Tvorba főszerkesztőjéhez fordultunk. ngresszusa négy és fél évvel ezelőtt a kultú- resszus határozata leszögezte: ,,Az a felada- a művészet jelentős társadalmi és nevelő örű aktivitását a szocialista szellemű iro- s művészeti értékek kialakításában." resszusa előtt, időszerű áttekinteni, hogyan céljai. Ezúttal arról adunk számot olvasó- ezen a téren a Cseh Szocialista Köztársa- CSNT kulturális és oktatási állandó bizott- politikai, tudományos és kulturáMs hetilap• A Cseh Nemzeti Tanács legutóbbi, október végi ülése többek között a cseh országrészek ku' turális helyzetével, a XIV. pártkongresszuson ki: zött kultúrpolitikai célok megvalósítása terén élt eredményekkel is foglalkozott. Mint a CSNT kid turális és oktatási bizottságának elnöke, mit tart a kulturális élet jő eredményének a kongresszus óta eltelt időszakban? — A CSNT ülése alaposan megvitatta a kultúra konkrét társadalmi hatásának kérdéseit, a közművelődési intézmények jó, vagy kevésbé kielégítő tevékenységét, valamint a tömegszervezetek és a nemzeti bizottságok szerepét kulturális életünkben. Az ülésen dr. Milán Klusák, a CSSZK kulturális miniszítere beszámolójában jogosan megállapíthatta: a művészeti alkotás területén meghiúsult a jobboldali erőknek az a kísérlete, hogy ott egv szocialistaellenes tartalékbázist teremtsenek. Bí az 1968—19G9-es időszak ideológiai destrukciói sói: kárt okoztak kultúránkban, ma már elmondhatjuk kulturális életünk meghatározó alkotó erőit nem sikerült elszigetelni a szocialista társadalomtó! dolgozó népünktől. Művészeink döntő többsége v l'árt céltudatos politikája, illetve a megújhódot; alkotószövetségek tevékenységének eredményekép pen, egyértelműen elhatárolta magát a jobboldal- kalandoroktól. Elutasították a kiválasztottak szűk rétegéhez forduló „elit“-művészetről alkotott felfogást. Művészeink a cseh nemzeti kultúra élő, demokratikus hagyományainak folytatói, s alkotá' saikkal a dolgozók legszélesebb tömegeinek igényeit elégítik ki. — Az egész tanácskozás megmutatta, hogy a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött művelődéspoliti-. kai célok megfontoltak, józanok voltak, amelyek nemcsak az alkotó művészek, hanem más kulturális dolgozók tízezrei közt is támogatásra, kedvező visszhangra találtak. A válságoktól terhes időszak után a CSKP XIV.. kongresszusán kitűzött politika bizonyult az egyedüli lehetséges, egészséges kiinduló alapnak. — A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak egyik . legértékesebb eredménye, hogy művészeti életünk visszanyerte szocialista jellegét, s ezt a művek igazolják. Alkotó művészeink a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából valóban sok, maradandó értékű művet alkottak. Kedvező irányban fejlődnek kulturális intézményeink is. Színházainkban a szocialista szellemű művek dominálnak. Színpadjainkra ismét visszakerültek a cseh és a világirodalom klasszikusai, együtt a szovjet és a többi szocialista ország drámairodalmának kiváló alkotásaival. — A CSNT tanácskozása arra Is felhívta a figyelmet, hogy harcolnunk kell a kultúra iránti passzív, fogyasztói viszony ellen. Ebben fontos szerep hárul az öntevékeny művészeti mozgalomra. Örömmel állapítjuk me-g, hogy az üzemi klubok művelődési és kulturális nevelő munkája 1974-ben, 1972-höz viszonyítva, megszilárdította vonzó erejét. Rendezvényeik látogatottsága elérte a 29 millió főt! Azonban itt is van behozni való, mivel az üzemi klubok tevékenységében kevés részt vállalnak az üzentekben tevékenykedő művészeti, műszaki és természettudományos szakkörök. — A CSNT adatai szerint alapjában véve megszüntettük a falu és a város kulturális szintje közötti különbségeket Számos faluban olyan kulturális létesítmények épültek, amelyeket bármelyik Igényesebb kritikára van szükség • A művészet elválaszthatatlan része a kritika. Hogyan ítéli meg a helyzetet ezen a téren? — A problémái abban látom, hogy a megrázkódtatások időszaka után • kritikánknak még nincs meg a kellő tekintélye ahhoz, hogy a pártdokumentumoknak megfelelően teljes erővel síkra szálljon az igényesebb kritikai mércéért. Napisajtónkban és folyóiratainkban a kritikusok mintha nem tudatosítanák, hogy . a műalkotások recenzálásán kívül elsőrendű feladatuk a művelődési intézmé- n>ek, a tömegszervezetek kulturális tevékenységének állandó figyelemmel tartása, értékelése és ösztönzése, a problémák és hiányosságok iránti érdeklődés, az új ötletekkel, inspiráló példákkal való serkentés. Helsinki szellemében kisváros, vagy lakótelep ma-iugyelhet. De a falusi lakosság kulturális aktivitásának fellendítése terén még mindig sok a tennivaló Az ifjú nemzedék szs^eps 0 Miben látja a kiaknázatlan lehetőségeket a szocialista kultúra további térhódítása szempontjából? ' — Egyértelműen meg kell mondanunk, hogy a megrázkódtatások után, amelyeken a kulturális élet a hatvanas évek végén átment, csak a CSKP XIV. kongresszusa utáni • Időszakban kerülhetett sor az erőgyűjtésre, arra, hogy az alkotó front lépést tarthasson életünkkel és igényesebb feladatokat tűzhessen maga elé. A művészet fejlődését, az erős egyéniségek megjelenését a kultúrában nem lehet előre tervezni, de elősegíthető a kultúrához szükséges gazdasági és politikai feltételek megteremtésével. Ha következetesen a CSKP XIV. kongresz- szusa határozataihoz tartjuk magunkat és élünk rna,d a XV. kongresszus új ösztönzéseivel, akkor elmondhatjuk, hogy a kultúra terén nemcsak konszolidálódtak a viszonyok, hanem megteremtettük a fejlődéshez szükséges faltételeket is. Gazdag tartalékot jelent itt az ifjú nemzedék. Ezért fontos, hogyan -dolgozunk rendszeresen a fiatalokkal. Nem lenne helyénvaló, ha egyrészt eltúloznánk a fiatal alkotók érdemelt, agyondicsérnénk őket, de az sem, ha nevelésüket furkósbottal a kezünkben végeznénk. A fiatalokat csak akkor nyerjük meg, ha belsőleg azonosulnak társadalmunk céljaival, ha megmutatjuk nekik a szocializmus reális távlatait, ha megteremtjük számukra az alkotáshoz szükséges feltételeket... © Miben látja, Hájek elvtárs a cseh és a szlovák kiiliira lehetőségeit és feladatait nemzetközi viszonylatban, a helsinki értekezlet után? —- Kultúránk népszerűsítésében napjainkban rendkívül jelentős szolgálatot végez a Szovjetunió. Az orosz nyelv közvetítésével irodalmunk eljut a soknemzetiségű Szovjetunió lakosságához, másrészt pedig a további szocialista országokba, sőt különösen az utóbbi időbén egyre inkább máshova is. Célunk továbbra is az, hogy elmélyítsük és sokrétűbbé tegyük kulturális kapcsolatainkat a szocialista országokkal. — Ezenkívül a helsinki konferencia szellemében és a lenini tanításoknak megfelelően tovább kívánjuk erősíteni kulturális kapcsolatainkat az úgynevezett fejlődő országokkal, valamint a tőkésországok haladó erőivel. A Tvorba szerkesztőségének — elsősorban a Német Kommunista Párt munkájának eredményeképpen — jók a kapcsolatai az NSZK- beli haladó művészekkel, akik magukénak vallják, avagy szimpatizálnak eszméinkkel. Véleményem szerint fokozatosan mfeg kell Ismertetnünk olvasóinkkal a haladó francia, amerikai és más művészek alkotásait is. — Ha már a tőkésországokhoz való kulturális kapcsolatokról beszélek, hangsúlyozni szeretném, hogy kétoldalú együttműködést szeretnénk. Nálunk például sokkal több. nyugat-európai filmet, színdarabot játszanak, s könyvet adnak ki, mint fordítva. A tőkésországokban viszont még mindig nagyon keveset tudnak a Szovjetunió, s más szocialista ország kulturális értékeiről. Az együttműködés elmélyítésénél ezt a tényt figyelembe kell venni. Mi támogatjuk az együttműködést, de nem engedhetjük meg, hogy a kulturális értékek cseréjének ürügyén olyan álértékeket, műveket exportáljanak hozzánk, amelyek ellentétesek szocialista kultúrpolitikánk elveivel, céljaival. — Véleményem szerint a szocialista országoknak összehangoltabb, aktívabb kultúrpolitikára van szüksége, hogy Nyugaton bemutassuk eredményeinket, színvonalas kulturális alkotásainkat. Ezzel elejét vehetnénk, hogy kultúránkat a szolzsenyici- nok, avagy a pachmanok és filipek képviseljék ... — Az együttműködés terén fontosnak tartom a szocialista országok kulturális folyóiratai szerkesztőinek novemberi budapesti tanácskozását, amelyet az Elet és Irodalom, valamint a Kritika szerkesztősége szervezett. A vendéglátó magyar kritikusokon kívül részt vettek a találkozón a moszkvai Voproszi lityeratúri, a kijevi Vszeszvít vezetői és személyemben a Tvorba képviselője. A szocialista realizmus alapvető kérdéseiről tárgyaltunk és ezenkívül időszerű problémát is megvitattunk. Megbeszélésünk eredményeit lapjaink hasábjain, is szeretnénk hangsúlyozni. A csÉszloYákiai magyar kultúráról ® Befejezésül engedjen meg még egy kérdést. Mi a véleménye a csehszlovákiai magyur kultúra helyéről és szerepéről kulturális életünkben? — A csehszlovákiai magyar kultúra szerves része és jelentős alkotó eleme Csehszlovákia szocialista kultúrájának. Őszintén meg kell vallanom, hogy általábfn, és mi a Tvorbában is, adósai, vagyunk a csehszlovákiai magyar kultúrának, jóllehet többször írtunk Fábryról, Forbáthról, megemlékeztünk EgTi Viktor 75. születésnapjáról, beszámoltunk a Magyar Területi Színház munkájáról. Érezzük azonban, hogy mindez még nem elegendő, s ezért még rendszeresebb, céltudatosabb munkát szeretnénk végezni, mert a csehszlovákiai magyar kultúra színvonala ezt mindenképpen igényli. — A csehszlovákiai magyar kultúrának — azonkívül, hogy magyar nemzetiségű polgártársaink körében tölt be jelentős szerepet — fontos internacionalista küldetése is van. Ezért szerelnénk, ha haladó hagyományaihoz híven egyre jelentősebb hídszerepet töltene he a cseh, a szlovák és a magyar irodalom, és más művészeti ágazat értékeinek a közvetítésében. Örvendetes, hegy ezen a téren a különféle kulturális intézmények — például a bratislavai Madách Kiadó — már eddig is sokat tettek. Ezek az eddigi eredmények jó alapul szolgálnak ahhoz, hogy egyii tműködésünket még sokoldalúbbá, gyümölcsözőbbé tegyük. Köszönöm a beszélgetést. SOMOGYI MÁTYÁS í Együtt a néppel •
