Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-20 / 25. szám
5 A csehszlovák népgazdaságot nagyobb mértékben kell bekapcsolni a nemzet- ■ közi munkamegosztásba, főképpen a KGST integrációs folyamatába. Arra kell törekedni, hogy gazdaságunkat még szorosabb szálak fűzzék a KGST-tagorszá- gok, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdaságához. Biztosítani kell, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedjen, mint a nemzeti jövedelem és az ipari termelés. Határozottan és kezdeményezöen kell biztosítani a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja céljainak megvalósítását. Következetesein kell teljesíteni az integrációs akciókkal kapcsolatos szerződésekből eredő kötelezettségeket a nyers- anyagalap fejlesztésében, az orenburgi gázvezeték építésében, a vasérctartalmú nyersanyagokat gyártó üzemek, a vasötvözeteket, nikkelt, cinket és azbesztet gyártó létesítmények építésében, a 750 kilovoltos feszültségű villanyvezeték és az automatizált távközlési rendszer építésében. Hatékonyabban kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást, s eredményesebben kihasználni a szakosítást és a kooperációt a gazdasáai és tudományos problémák megoldására... (A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiből.) A CSEHSZLOVÁK NÉPGAZDASÁG ÉS A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ A szocialista országokban a gazdasági fejlődés és a lakosság életszínvonalának emelkedése egyre jobban összefügg a KGST-országok sokoldalú és tervszerű együttműködésével. A KGST-országok gazdasági együttműködése lehetővé teszi a legnehezebb nép- gazdasági problémák közös erővel történő megoldásét, ami éppoly fontos volt a hidegháború, a nyugati piacoktól való elszigeteltség éveiben, mint a jelenlegi időszakban, a világpiaci árak ugrásszerű növekedésének és állandó ingadozásainak korszakában. Mindez annak köszönhető, hogy a KGST-országok kapcsolatai a proletár internacionalizmusra, a teljes egyenjogúságra, a nemzeti érdekek figyelembe vételére, a kölcsönös előnyök érvényesítésére, s az elvtársi együttműködésre épülnek. A kölcsönösen előnyös együttműködés Csehszlovákia számára is lehetővé tette, hogy az 5. ötéves tervidőszak éveiben függetlenítse magát a kapitalista világban kialakult helyzet gazdasági nyomásától, s a megváltozott külgazdasági feltételek mellett is biztosítsa a népgazdaság tervezett ütemű dinamikus fejlődését. Az 5. ötéves tervidőszak eredményeinek értékelése során egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek fokozottabb kihasználása lényegesen elősegítette a termelés gazdaságosságának és hatékonyságának növelését, jelentős szerepe volt ebben annak, hogy a tagországok ebben az időszakban elkezdték a KGST XXV. ülésszakán, 1971-ben elfogadott Komplex Program tel- . je6Ítését, amely az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésére irányul. A Komplex Program megvalósítása már eddig is jelentősen meggyorsította a KGST-országok termelőerőinek fejlődését, erősítette az egész szocialista közösség gazdasági erejét, bár az is nyilvánvaló, hogy a fő feladatok teljesítése még folyamatban van, a munka nagyobbik része még csak most kezdődik, s így a tagországok a Komplex Program teljesítésének kedvező hatásait lényegében csak a későbbi években fogják élvezni. Az utóbbi évek gazdasági fejlődése, az egyes KGST- országok gazdasági színvonalának fokozatos kiegyenlítődése, valamint a tudományos-műszaki ismeretek egyre szélesebb körű gyakorlati felhasználása állandóan új lehetőségeket tár fel a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése számára. A gazdasági együttműködés további feladatainak minél sikeresebb teljesítése érdekében a KGST-országok összeegyeztették az 1976—1980-as évekre vonatkozó népgazdasági tervjavaslataikat, s fokozoto- san elmélyítik a közös tervezés további formáit. A sokoldalú integrációs intézkedések tervében foglalt kötelezettségeket például saját népgazdasági terveikbe is beiktatták. A KGST-országok emellett nagy figyelmet szentelnek a gazdasági prognózisoknak, ami a tervezés területén folytatott együttműködésnek egyik új, és a jelenlegi feltételek között rendkívül fontos formája. A prognózisok kidolgozása során a KGST-országok feltárják a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásának lehetőségeit, s egyúttal figyelembe veszik a tudományos-technikai forradalom fejlődésének útjait, valamint a világgazdaság fejlődési irányzatait. A prognózisok kidolgozása, s ennek alapján a nép- gazdasági tervek egyeztetése egyre nagyobb jelentőségű a KGST-országok optimális ipari szerkezetének kialakításában, a nemzetközi szakosítás és kooperáció elmélyítésében. Ez különösen szembetűnő a gépiparban, ahol az együttműködés terén a tagországok már eddig is jelentős eredményeket értek el. Az 1976—1980-as népgazdasági tervek koordinálása szerint a gépek és gépi berendezések kölcsönös szállítása az új ötéves tervidőszakban például másfélszeresére növekszik. Az új tervidőszakban jelentősen kibontakozik a termelési szakosítás és kooperáció, különösen az említett gépiparban, ahol a komplett részegységek és a termékek kölcsönös szállításai elősegítik a szakosítás és a nagy szériákban történő termelés előnyeinek kihasználását. A tervkoordináció alapján lényegesen kiszélesedik Csehszlovákia gazdasági együttműködése a többi KGST-országgal. Az előirányzatok szerint külkereskedelmi forgalmunk a KGST-országokkal a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 37,5 százalékkal növekszik, ezen belül a kivitel csaknem 40 százalékot ér el. A behozatalban 36 százalékos arányban lesznek képviselve a tüzelő- és a nyersanyagok, ami biztosítja Csehszlovákia ilyen irányú szükségleteit. A legnagyobb növekedésre a gépek és a berendezések kategóriájában kerül sor, ahol a kivitelben 65,8 százalékos, a behozatalban pedig 64,4 százalékos növekedést kell elérni. Csehszlovákia a gépek és berendezések kivitelével jelentős mértékben fedezi a tüzelő- és nyersanyagok behozatalát. Hasonló szerepe van a közszükségleti cikkek kivitelének, amely az egész kivitelnek 14,2 százalékát képezi, s melynek legnagyobb része — 67,5 százaléka — a Szovjetunióba irányul. A Szovjetunió továbbra is legfontosabb külkereskedelmi partnerünk lesz, s a 6. ötéves tervidőszak előirányzatai szerint körülbelül 50 százalékos arányban vesz részt a KGST-országokkal folytatott csehszlovák külkereskedelemből. A Szovjetunióból származó behozatal szerkezetében 56 százalékban szerepelnek a tüzelő- és a nyersanyagok, 41 százalékban a gépek és gépi berendezések, a kivitelben viszont a tüzelő- és nyersanyagok aránya 12, a gépeké és berendezéseké 68 százalékos, s a közszükségleti ckkek is tekintélyes arányt, 19 százalékot képviselnek. Csehszlovákia jelentős feladatokat teljesít továbbá a KGST XXIX. ülésszakán, 1975-ben elfogadott sokoldalú integrációs intézkedések tervének teljesítésében, amely a népgazdasági tervek koordinálásának elválaszthatatlan részét képezi. A sokoldalú integrációs intézkedések terve főleg az egyes közös beruházások építésére, a termelési szakosításra és kooperációra, a Mongóliával kapcsolatos együttműködés elmélyítésére, továbbá a tudomány és a technika területén folytatott együttműködésre vonatkozik. A sokoldalú integrációs intézkedések tervének keretében Csehszlovákia részt vesz a kijembajevi azbesztkombinát építésében, a 750 kv-os villamos távvezeték építésében Vinyicáből Albertirsába, az orenburgi távolsági gázvezeték építésében, hitelt nyújt a vasérc kitermelésére és feldolgozására szolgáló berendezések építéséhez, s együttműködik egy takarmányélesztőgyár építésében. Mozyrban. E közös akciókban való részvétel Csehszlovákia számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat, tüzelőanyagokat és energiát biztosít, főleg a 6. ötéves tervidőszak utolsó szakaszában, s a 7. ötéves tervidőszakban A sokoldalú integrációs intézkedések terve a termelési szakosításra és a kooperációra is kiterjed. Ennek keretében Csehszlovákia részt vesz a konténeres szállítási rendszerben használt mozgódaruk, az atomerőmüvi berendezések, ezek között főleg a gőzfejlesztők és a reaktortartályok, a gördülöcsapágyak, a személykocsik és a szintetikus festőanyagok szakosított gyártásában. A tudományos és műszaki fejlesztés szakaszán a terv 7 problémára terjed ki, amely között szerepei a tüzelőanyag- és energiaforrások biztosítása, a környezetvédelem, a helyes táplálkozás, az orvosi műszerek fejlesztése, valamint a fémek korrózióéi lenes védelme. A KGST-országok kölcsönös együttműködése tehát újabb területekre terjed ki, s ez lehetővé teszi a nemzetközi szocialista munkamegosztás és a szocialista gazdasági integráció sikeres elmélyítését. A termelési integráció és együttműködés elmélyülésével párhuzamosan fejleszteni kell azonban a gazdasági kapcsolatok további fontos területeit is, különösen a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok pénzügyi és jogi kérdéseit, közelebb kell hozni egymáshoz a tagországok tervezési, irányítási és árképzési rendszerét. Mindez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a KGST-országok gazdasági együttműködésében a fejlődés követelményeinek megfelelő eredményeket érjünk el. MAKRAI MIKLÖS Szakosítás és kooperáció a KGST-országok gépiparában A KGST illetékes szerveinek javaslatai, a gépgyártási fejlesztési tervek koordinációja, s az egyéb munkamegosztási intézkedések nyomán fokozatosan kialakulnak az egyes KGST-tagországokban a gépgyártás szakosított ágazatai, alágazatai, termékei. Szakosított ágazattá alakult a villamos- és motorostargoncák gyártása Bulgáriában, az autóbuszgyártás Magyarországon, a hajóépítés az NDK-ban és Lengyel- országban, a vegyipari gépgyártás. ugyancsak Lengyelországban és az NDK-ban, a nagy rakodóképességű tehergépkocsik gyártása a Szovjetunióban és Csehszlovákiában, a kőolajkitermelő berendezések gyártása Romániában. A kohászati "berendezések területén a legintenzívebb fejlesztés az NDK-ban és a Szovjetunióban figyelhető meg, míg csaknem teljesen megszűnt Magyarországon és jelentős mértékben csökkent Lengyelországban. A nemzetközi munkamegosztás elveitől vezéreltetve az egyes KGST-országok esetenként úgy döntenek, hogy nem kezdenek gyártani olyan gépipari termékeket, amelyek termelését más országokban már megszervezték. A gépgyártás elsősorban ágazaton belüli munkamegosztás alapján végbemenő differenciált fejlesztése számos országban elősegíti a gépipari termékek gyártásának koncentrációját, e termékek olyan optimális szériákban történő gyártását, hogy a termelés más KGST-országok szükségleteit is fedezze. Jelenleg Lengyelország és a Szovjetunió az óránként 10 tonna teljesítményű gőzkazánokból a KGST- országok termelésének együttesen több mint 90 százalékát adja. Romániára és a Szovjetunióra a nagykohókhoz szükséges berendezések gyártásának több' mint 95 százaléka, az NDK-ra és a Szovjetunióra a furatesztergák gyártásának körülbelül 95 százaléka, a Szovjetunióra és Magyarországra az autóbusz- gyártásnak körülbelül 80 százaléka jut. A gépipari ágazaton belüli munkamegosztás és a termelés koncentrációja elősegítette a KGST országai között a gép. és berendezés-kereskedelem bővülését. Jelenleg például Bulgária más KGST-országok- nak szállítja évi villamostargonca-termelésének körülbelül 98 százalékát. A Magyarországon gyártott autóbuszoknak több mint 80 százaléka, az NDK és Lengyelország hajógyártásának több mint 70 százaléka, az NDK személyvagon-gyártásának több mint 75 százaléka, Lengyelország exkavátor-termelésének több mint 70 százaléka, valamint Csehszlovákia évi tehergépkocsi-termelésének körülbelül 50 százaléka kerül más KGST-országokba. A KGST-országok gépgyártásában az elmélyülő munkamegosztás eredményeként gyors ütemben növekszik a kölcsönös gépipari termékszállítások abszolút mennyisége. Az utóbbi években a KGST-országok áttértek a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció megfelelő szerződések megkötése útján történő összehangolására. Többoldalú egyezményeket kötöttek eddig a szerszámgépgyártás, a gépkocsiipar, az építőgépgyártás, a műszerek és automatikai eszközök gyártása, a hajőépítés, a mezőgazdasági gépgyártás stb. területén. Az utóbbi időben széles körben fejlődik a termelési kooperáció. A megkötött kétoldalú egyezmények alapján valósítják meg- a KGST-országok a kooperációs személygépkocsi-gyártást a Szovjetunióban és Lengyelországban, az autóbuszgyártást Magyarországon, a tehergépkocsik gyártását Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Fejlődik a termelési kooperáció a szerszámgépgyártásban, az útépítő és építőgépek gyártáséban, a hajóépítésben és a gépgyártás egyéb ágazataiban. «2 j -=• •z: <d aj C/5 CD •—> rr 7 1/ N fl) O.S'g'" „ÉS« •r öcx-) *5-213« £ .2 £' x 'co r 03 > H 03 -S t? cc — J5 ja ja co 'cc »o S'2® 'g ío * > C0 ~s » Sg« N £ E *“* 03 03 _n c űs — .5, s Ss« Sí"? 6 'go »<53 go“ I £<= b 2 a a o js ** U U4 1378. VL 21
