Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-13 / 24. szám
Alkalom is szüli a tolvajt A szocialista tulajdon védelme társadalmi feladat Dr. Milán Valasik íróasztalán vaskos iratkötegek sorakoznak. Periratok, szakértői vélemények, kimutatások. Emberi tévedések, botlások krónikái, „ügyek“, amelyek justi- tia mérlegének a serpenyőjére kerülnek. Az ügyész bele-belelapoz- gat irataiba, eltűnődik. Valón mire gondol? A tárgyalóterem pattanásig feszülő légkörére, a vádlottak padjáról rászegeződő esdeklő, gyűlölködő tekintetekre, az őszinte megbánás könnyeire, az Ítélethirdetés pillanataiban elfehéredő arcokra? Az ügyész szava a vád szava. A vád szava mindannyiunk, a társadalom érdekében. Figyelmét sem apró részletek, jelentéktelennek tűnő körülmények, sem a szélesebb összefüggések nem kerülhetik el — A gazdasági bűnözés társadalmi veszélyességét talán nem szükséges különösképpen hangsúlyozni. Az anyagi kár pontosan, számszerűen kimutatható — az erkölcsi annál kevésbé. A Bratislava-vidéki járásban évről évre csökken a felderítetlen bűnesetek száma. Ez azt jelenti, hogy tökéletesedett bűnüldöző szerveink tevékenysége, munkájukban mind nagyobb teret hódít a korszerű technika. Mégis, a szocialista túl a dón szétlopkodásából eredő kár kétszázezerrel meghaladja az egymillió koronát. — Az elmúlt öt esztendőben csökkenő irányzatú járásunkban a szocialista tulajdon elleni vétségek száma. 1970-ben 315 személy ellen indítottunk bűnvádi eljárást, a múlt esztendőben 286 iigy tárgyalását bonyolítottuk le. Elgondolkoztató viszont, hogy az elítélteknek közel egynegyede a saját munkahelyén nyúlt a közös tulaj-, donhoz, tehát legközelebbi munkatársainak, barátainak a rovására akart jogtalanul haszonhoz jutni. A szocialista vagyon szétlopkodása az állami bolthálózatot érinti a leginkább. 266 ezer korona kára keletkezett, majd a szövetkezeti boltok következnek, ahol a „tétel“ 254 ezer korona. Ennek magyarázata, hogy viszonylag sok a betöréses lopás. Annak ellenére is sok, hogy bűnüldöző szerveink a törvény teljes szigorával sújtják a betörések elkövetőit. Persze, van a kérdésnek egy másik oldala is. Kétségtelen, hogy sok esetben az alkalom szüli a tolvajt. Számos figyelmeztetés ellenére előfordul, hogy a boltok, üzemek vezetői nem fordítanak kellő figyelmet a raktárak őrzésére, biztonsági berendezéseire. Mintha meg-megfe- ledkeznének róla, hogy a szocialista tulajdon védelméért személyesen felelősek. Ám előfordulnak egészen „érthetetlen“ esetek is. így á Drevoindustria üzem őre az esti órákban idegen embert engedett be az üzem területére, akinek az öltözőből nyolcszáz koronát sikerült ellopnia. Nyilván a szocialista tulajdon nem éppen gondos védelme okozta, hogy az elmúlt évben a földművesszövetkezeteket 125 ezer korona kár. az építőipari üzemeket, a forgalmi vállalatokat száz-százezer koronát meghaladó kár érte. Említsük példaként a Budmericei Egységes Földműves- szövetkezet esetét. Több mint kétszáz kacsa tűnt el 13 ezer koronát meghaladó értékben a szövetkezet telepéről. Noha a földművesszövetkezet felelős dolgozói tudtak róla, hogy „fogynak a kacsák“, nem hívták fel erre bűnüldöző szerveink figyelmét, sőt megfelelő intézkedéseket sem foganatosítottak. — A szocialista vagyon szétlopkodásáért a bfróság az esetek 39 8 százalékában feltétel nélküli ítéletet szabott ki. Ez viszonylag magas arány, amely egyrészt a visz- szaeső bűnözésre, másrészt az egyes esetek súlyosságára vezethető vissza. A szocialista vagyon megkárosításának — a szétlopkodáson kívül — természetesen egyéb módjai is vannak. Fokozott hangsúlyt kap ebben a vonatkozásban a gazdasági fegyelem megtartása. Akadnak felelős gazdasági vezetők, akik enyhén szólva is felelőtlenül gazdálkodnak a rá uk bízott anyagi eszközökkel. Sok esetben — rosszul értelmezett lokálpatriotizmustól vezettetve — jogtalan előnyöket igyekeznek biztosítani üzemük számára, ám előfordul, hogy saját zsebükre „dolgoznak“, így kerülnek fel a fizetési ívekre a jól ismert „holt lelkek“ mert ugyebár a „háborúhoz pénz is kell! ...“ — Ezen a területen valóban többet várunk az üzemi ellenőrzés szerveitől. Pontosabban azt. hogy szorosabban és aktívabban működjenek együtt bűnüldöző szerveinkkel. Mindenekelőtt kívánatos lenne, hogy már az ellenőrzés során felhívják figyelmüket egyes jelenségekre. Feltételezzük ugyanis, hogy ezen a szakaszon még sok a felderítetlen törvénysértés. Tény, hogy ezek az esetek csak ritkán kerülnek a bíróságok elé. Következő és nem elhanyagolandó terület a vásárlók megkárosítása, árdrágítás stb. Az üzemi és állami ellenőrzés szervei esztendők hosszú sora óta küzdenek ellene, helyszínen büntetik a vétségek elkövetőit. Ez viszont kevésnek bizonyul. Sokat segíthetnének azonban maguk a vásárlók. Felfigyeltető-tény, hogy az utóbbi esztendőkben egyetlen árdrágító sem került bíróság elé, ugyanakkor valamennyien jól tudjuk, hogy szép számban akadnak bolthálózatunkban. a szolgáltatóüzemekben stb. — Hát igen, mérgelődünk, dohogunk az apróbb vagy nagyobb csalások miatt, aztán mit sem teszünk. Pedig hát jelenteni kellene. Ennek híján bűnüldöző szerveink csak keveset tehetnek. Elszomorító tény hogy ez elmúlt időszakban emelkedett a tűzvészek száma, amelyek oka — szinte kizárólagosan — az emberi hanyagság, nemtörődömség. Amíg az elmúlt esztendőben 16 esetben emeltek vádat tűzvészek esetében (a keletkezett kár 867 ezer korona volt], az idei év első négy hónap ában már 19 esetnél tartanak. Feltételezhető tehát, hogy a károk is meghaladják majd a múlt esztendőben kimutatottat. Sok olyan tűzeset fordul elő. ahol a tettes kiderítetlenül marad. Tetemes károkat okoznak a gondatlan turisták. a felügyelet nélkül hagyott gyermekek stb. Igazán egyedülálló a Záhorská Ves-i tűzeset. A földművesszövetkezet mel léküzemágá- nak a bővítésekor egy kémény felépítésekor szinte egyetlen biztonsági előírást sem tartottak meg, természetesen mindjárt az üzemeltetés első napján tűzvészt okozott. A járási ügyészség munká ának súlyponti kérdése a megelőzés. Megelőzés és nevelés, a jogi tudat formálása, amely összhangban áll szocialista törvényességünk alap- elveivel. — Üzemeinkben rendszeresítették a komplex ellenőrzéseket, fokozott hangsúlyt helyezünk az üzemi ellenőrző szervek és a bizottságok tevékenységére, a munkavédelmi előírások következetes megtartására, és általában a munkafegyelem megtartására ösztönözzük dolgozóinkat. Tevékenységünk valamennyi területén arra törekszünk, hogy az ellenőrzésbe, a megelőzés sok fáradságot és türelmet igénylő munkájába bekapcsoljuk a társadalmi szervezeteket, minden becsületesen gondolkodó állampolgárt. Közösen egy ügyért! Közösen és elkötelezetten a bűnözés szintjének csökkentéséért! Ez ennyi a munkánk ezen a területen. Fáradozásunk gyülmölcse a szocialista törvényesség további megszilárdulása, a szocialista embertípusra jellemző tulajdonságok maradandó kialakítása. BALOGH P. IMRE Az Oravsky Podzámok-i Juniorcamp nemzetközi ifjúsági táborba rövidesen megérkeznek az első üdülők, szovjet, kelet- és nyugatnémet, valamint lengyel fiatalok. A SZISZ Központi Bizottságának üdülőközpontjában az utolsó előkészületek folynak a ven dégek fogadására. Rendezik a környéket, javítják m sportpályákat, hogy a fiatalok a lehető legjobban érezzék magukat. A nyáron csaknem 7000-en pihennek majd ezen a gyönyörű vidéken. A sportoláson, a pihenésen és a barátkozáson kívül megismerkednek a környék nevezetességeivel és műemlékeivel is. (CSTK — Gabéo felv.] Kubík Istvánt, a Vörös usuiag Kfsz mos- továi (hidaskürti) részlegének agronómusát, a jnb és a hnb képviselőjét ilyenkor, tavasz vége felé, nehéz megtalálni. Szürke gépkocsija hol itt, hol ott tűnik fel. 1600 hektár földet bíztak gondjaira. Időbe telik, amíg bejárja a határt, ellenőrzi a gépek és az emberek munká át. Mire összetalálkoztunk, jóval elmúlt már dél — így élünk — mondja mosolyogva — reggel korán elindulok s jóformán sohasem tudom, mikor megyek haza. No, persze, ezt nem panaszként mondom. Szeretem a munkám és az itt élő embereket. Nem kívánkozom más felé, itt születtem és itt is akarom nyugdíjas éveimet eltölteni. Pista bácsi — a faluban a legtöbben így szólítják — élete összenőtt a faluval. Tizennégy éves korában itt állt először munkába a Papa- nek-uradalomban. Kilencen voltak testvérek. és így hamar a kenyérkeresők soráoa kellett lépnie. Nehéz időket élt meg. 1940- ben bevonult katonának. Három év múlva szerelt le. Ekkor már nős ember volt. Egy évet töltött otthon, majd újra angyalbőrbe bújtatták. Budapesten került fogságba, családját csak 1946 szeptemberében látta viszont. — Továbbra is mezőgazdasági munkásként dolgoztam — mondja. — Az 1948-as földosztáskor 4,5 hektár földet kaptam. Ezen gazdálkodtam 1952-ig, majd beléptem a szövetkezetbe. Először sertésetető voltam. aztán csoportvezető, és 1953-ban ag- ronómus lettem. Azóta tagja a helyi nemzeti bizottságnak is, sőt 1959-ig a hnb elnökének tisztségét is betöltötte. 1967-ben a járási nemzeti bizottságba kooptálták. A hnb-t naponta, ne legalább kétnaponta felkeresi, érdeklődik a a problémák felől. Segít a társadalmi munkák szervezésében, s azokban maga is részt vesz. Hidaskürtön teljesítették a Nemzeti Front választási programját. Igaz, nagyobb beruházásra nem került sor. de épül már az üzlet, előkészítették az új óvoda részére a telket, és készülődnek már a vízvezeték-ha- lózat építésére is. Amint Pista bácsi mondja, nagy munka vár a községre, s a jövőben ugyancsak meg kell fogni a munka végét. de megéri A szövetkezetben és a nemzeti bizottságban Kubík István derekasan helytáll. Az egyesítés előtt (1973-ban hat község társulásával jött létre a hidaskürti Vörös Csillag Efsz) a cukorrépából 530, a búzából 52 és az árpából 46 -mázsás hektárhozamot értek el. Mindezt azért említem, mert Pista bácsi eredményeivel kiérdemelte a szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója címet, és számos emlékplakettet és elismerő oklevelet kapott. Ott volt a szövetkezetek [V. kongresszusán is. Törekvéséért, igyekezetéért megkapta a Kiváló Munkáért Érdemrendet. — Az utóbbi időben több az elfoglaltságom, mert a helyi pártszervezet elnöki tisztségével is engem bíztak meg — mondja. — Ez a funkció megkívánja, hogy minden egyes tömegszervezet ülésén rendszeresen részt vegyek. Még az a szerencse, hogy már felnőttek a gyerekek A hat gyerek közül már csak a legkisebb leány van otthon, de csak június 5-ig, amikor menyegzőjét tartja. Van köztük tanító, lakatos, kereskedő, traktoros és raktáros. Kirepültek a családi fészekből, de gyakran hazajárnak és magukkal hozzák gyerekeiket. A nagyapa nagyon büszke a kilenc unokájára. Ilyenkor aztán kocsikba ülnek, együtt megy a nagy család a közeli fürdőkbe. vagy valamilyen rendezvényre. — A mindennapi munka, elfoglaltság után jól esik egy kis kikapcsolódás — mondja. — Ha a gyerekek és az unokák nincsenek itt, akkor szakirodalmat olvasok, hogy lépést tudjak tartani a fejlődéssel. Hidasküftön a jövőben is számolnak Pista bácsival, ügy is mint agronómussal, úgy is mint képviselővel. Tudják, hogy ebben a szókimondó, haragot nem tartó emberben nem csalatkoznak. A közösség érdekeit mindenkor az egyéni érdek elé helyezi. Szívügye a község és a szövetkezet fejlődése. Ezt már eddigi munkájával is bebizonyította, és hisszük, hogy a jövőben sem lesz másképp. tfÉMETH JÁNOS 1976 VI. 13. 6 UZMYiT
