Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-13 / 24. szám

Alkalom is szüli a tolvajt A szocialista tulajdon védelme társadalmi feladat Dr. Milán Valasik íróasztalán vas­kos iratkötegek sorakoznak. Perira­tok, szakértői vélemények, kimuta­tások. Emberi tévedések, botlások krónikái, „ügyek“, amelyek justi- tia mérlegének a serpenyőjére ke­rülnek. Az ügyész bele-belelapoz- gat irataiba, eltűnődik. Valón mi­re gondol? A tárgyalóterem patta­násig feszülő légkörére, a vádlot­tak padjáról rászegeződő esdeklő, gyűlölködő tekintetekre, az őszin­te megbánás könnyeire, az Ítélet­hirdetés pillanataiban elfehéredő arcokra? Az ügyész szava a vád szava. A vád szava mindannyiunk, a társadalom érdekében. Figyelmét sem apró részletek, jelentéktelen­nek tűnő körülmények, sem a szé­lesebb összefüggések nem kerülhe­tik el — A gazdasági bűnözés társa­dalmi veszélyességét talán nem szükséges különösképpen hangsú­lyozni. Az anyagi kár pontosan, számszerűen kimutatható — az er­kölcsi annál kevésbé. A Bratislava-vidéki járásban év­ről évre csökken a felderítetlen bűnesetek száma. Ez azt jelenti, hogy tökéletesedett bűnüldöző szer­veink tevékenysége, munkájukban mind nagyobb teret hódít a kor­szerű technika. Mégis, a szocialis­ta túl a dón szétlopkodásából eredő kár kétszázezerrel meghaladja az egymillió koronát. — Az elmúlt öt esztendőben csökkenő irányzatú járásunkban a szocialista tulajdon elleni vétségek száma. 1970-ben 315 személy el­len indítottunk bűnvádi eljárást, a múlt esztendőben 286 iigy tárgya­lását bonyolítottuk le. Elgondol­koztató viszont, hogy az elítéltek­nek közel egynegyede a saját munkahelyén nyúlt a közös tulaj-, donhoz, tehát legközelebbi munka­társainak, barátainak a rovására akart jogtalanul haszonhoz jutni. A szocialista vagyon szétlopko­dása az állami bolthálózatot érinti a leginkább. 266 ezer korona kára keletkezett, majd a szövetke­zeti boltok következnek, ahol a „tétel“ 254 ezer korona. Ennek ma­gyarázata, hogy viszonylag sok a betöréses lopás. Annak ellenére is sok, hogy bűnüldöző szerveink a törvény teljes szigorával sújtják a betörések elkövetőit. Persze, van a kérdésnek egy másik oldala is. Kétségtelen, hogy sok esetben az alkalom szüli a tolvajt. Számos fi­gyelmeztetés ellenére előfordul, hogy a boltok, üzemek vezetői nem fordítanak kellő figyelmet a raktárak őrzésére, biztonsági be­rendezéseire. Mintha meg-megfe- ledkeznének róla, hogy a szocia­lista tulajdon védelméért szemé­lyesen felelősek. Ám előfordulnak egészen „érthetetlen“ esetek is. így á Drevoindustria üzem őre az esti órákban idegen embert enge­dett be az üzem területére, akinek az öltözőből nyolcszáz koronát si­került ellopnia. Nyilván a szocia­lista tulajdon nem éppen gondos védelme okozta, hogy az elmúlt évben a földművesszövetkezeteket 125 ezer korona kár. az építőipari üzemeket, a forgalmi vállalatokat száz-százezer koronát meghaladó kár érte. Említsük példaként a Budmericei Egységes Földműves- szövetkezet esetét. Több mint két­száz kacsa tűnt el 13 ezer koro­nát meghaladó értékben a szövet­kezet telepéről. Noha a földmű­vesszövetkezet felelős dolgozói tudtak róla, hogy „fogynak a ka­csák“, nem hívták fel erre bűnül­döző szerveink figyelmét, sőt megfelelő intézkedéseket sem fo­ganatosítottak. — A szocialista vagyon szétlop­kodásáért a bfróság az esetek 39 8 százalékában feltétel nélküli íté­letet szabott ki. Ez viszonylag ma­gas arány, amely egyrészt a visz- szaeső bűnözésre, másrészt az egyes esetek súlyosságára vezet­hető vissza. A szocialista vagyon megkárosí­tásának — a szétlopkodáson kí­vül — természetesen egyéb mód­jai is vannak. Fokozott hangsúlyt kap ebben a vonatkozásban a gaz­dasági fegyelem megtartása. Akad­nak felelős gazdasági vezetők, akik enyhén szólva is felelőtlenül gazdálkodnak a rá uk bízott anyagi eszközökkel. Sok esetben — rosszul értelmezett lokálpatrio­tizmustól vezettetve — jogtalan előnyöket igyekeznek biztosítani üzemük számára, ám előfordul, hogy saját zsebükre „dolgoznak“, így kerülnek fel a fizetési ívekre a jól ismert „holt lelkek“ mert ugyebár a „háborúhoz pénz is kell! ...“ — Ezen a területen valóban töb­bet várunk az üzemi ellenőrzés szerveitől. Pontosabban azt. hogy szorosabban és aktívabban működ­jenek együtt bűnüldöző szerveink­kel. Mindenekelőtt kívánatos len­ne, hogy már az ellenőrzés során felhívják figyelmüket egyes jelen­ségekre. Feltételezzük ugyanis, hogy ezen a szakaszon még sok a felderítetlen törvénysértés. Tény, hogy ezek az esetek csak ritkán kerülnek a bíróságok elé. Következő és nem elhanyago­landó terület a vásárlók megkáro­sítása, árdrágítás stb. Az üzemi és állami ellenőrzés szervei eszten­dők hosszú sora óta küzdenek el­lene, helyszínen büntetik a vétsé­gek elkövetőit. Ez viszont kevés­nek bizonyul. Sokat segíthetnének azonban maguk a vásárlók. Felfi­gyeltető-tény, hogy az utóbbi esz­tendőkben egyetlen árdrágító sem került bíróság elé, ugyanakkor va­lamennyien jól tudjuk, hogy szép számban akadnak bolthálózatunk­ban. a szolgáltatóüzemekben stb. — Hát igen, mérgelődünk, doho­gunk az apróbb vagy nagyobb csa­lások miatt, aztán mit sem te­szünk. Pedig hát jelenteni kellene. Ennek híján bűnüldöző szerveink csak keveset tehetnek. Elszomorító tény hogy ez elmúlt időszakban emelkedett a tűzvé­szek száma, amelyek oka — szinte kizárólagosan — az emberi ha­nyagság, nemtörődömség. Amíg az elmúlt esztendőben 16 esetben emeltek vádat tűzvészek esetében (a keletkezett kár 867 ezer koro­na volt], az idei év első négy hó­nap ában már 19 esetnél tartanak. Feltételezhető tehát, hogy a károk is meghaladják majd a múlt esz­tendőben kimutatottat. Sok olyan tűzeset fordul elő. ahol a tettes kiderítetlenül marad. Tetemes ká­rokat okoznak a gondatlan turis­ták. a felügyelet nélkül hagyott gyermekek stb. Igazán egyedülálló a Záhorská Ves-i tűzeset. A föld­művesszövetkezet mel léküzemágá- nak a bővítésekor egy kémény fel­építésekor szinte egyetlen bizton­sági előírást sem tartottak meg, természetesen mindjárt az üzemel­tetés első napján tűzvészt okozott. A járási ügyészség munká ának súlyponti kérdése a megelőzés. Megelőzés és nevelés, a jogi tudat formálása, amely összhangban áll szocialista törvényességünk alap- elveivel. — Üzemeinkben rendszeresítet­ték a komplex ellenőrzéseket, fo­kozott hangsúlyt helyezünk az üzemi ellenőrző szervek és a bi­zottságok tevékenységére, a mun­kavédelmi előírások következetes megtartására, és általában a mun­kafegyelem megtartására ösztö­nözzük dolgozóinkat. Tevékenysé­günk valamennyi területén arra törekszünk, hogy az ellenőrzésbe, a megelőzés sok fáradságot és tü­relmet igénylő munkájába bekap­csoljuk a társadalmi szervezeteket, minden becsületesen gondolkodó állampolgárt. Közösen egy ügyért! Közösen és elkötelezetten a bűnözés szintjé­nek csökkentéséért! Ez ennyi a munkánk ezen a területen. Fárado­zásunk gyülmölcse a szocialista törvényesség további megszilárdu­lása, a szocialista embertípusra jellemző tulajdonságok maradandó kialakítása. BALOGH P. IMRE Az Oravsky Podzámok-i Juniorcamp nemzetközi ifjúsági táborba rövidesen megérkeznek az első üdülők, szovjet, kelet- és nyugatnémet, valamint lengyel fiatalok. A SZISZ Központi Bizottságának üdülőköz­pontjában az utolsó előkészületek folynak a ven dégek fogadására. Rendezik a környéket, javítják m sportpályákat, hogy a fiatalok a lehető legjobban érezzék magukat. A nyáron csaknem 7000-en pihen­nek majd ezen a gyönyörű vidéken. A sportoláson, a pihenésen és a barátkozáson kívül megismerked­nek a környék nevezetességeivel és műemlékeivel is. (CSTK — Gabéo felv.] Kubík Istvánt, a Vörös usuiag Kfsz mos- továi (hidaskürti) részlegének agronómusát, a jnb és a hnb képviselőjét ilyenkor, tavasz vége felé, nehéz megtalálni. Szürke gépko­csija hol itt, hol ott tűnik fel. 1600 hektár földet bíztak gondjaira. Időbe telik, amíg bejárja a határt, ellenőrzi a gépek és az emberek munká át. Mire összetalálkoztunk, jóval elmúlt már dél — így élünk — mondja mosolyogva — reggel korán elindulok s jóformán sohasem tudom, mikor megyek haza. No, persze, ezt nem panaszként mondom. Szeretem a mun­kám és az itt élő embereket. Nem kívánko­zom más felé, itt születtem és itt is aka­rom nyugdíjas éveimet eltölteni. Pista bá­csi — a faluban a legtöbben így szólítják — élete összenőtt a faluval. Tizennégy éves korában itt állt először munkába a Papa- nek-uradalomban. Kilencen voltak testvé­rek. és így hamar a kenyérkeresők soráoa kellett lépnie. Nehéz időket élt meg. 1940- ben bevonult katonának. Három év múlva szerelt le. Ekkor már nős ember volt. Egy évet töltött otthon, majd újra angyalbőrbe bújtatták. Budapesten került fogságba, csa­ládját csak 1946 szeptemberében látta vi­szont. — Továbbra is mezőgazdasági munkás­ként dolgoztam — mondja. — Az 1948-as földosztáskor 4,5 hektár földet kaptam. Ezen gazdálkodtam 1952-ig, majd beléptem a szövetkezetbe. Először sertésetető vol­tam. aztán csoportvezető, és 1953-ban ag- ronómus lettem. Azóta tagja a helyi nemzeti bizottságnak is, sőt 1959-ig a hnb elnökének tisztségét is betöltötte. 1967-ben a járási nemzeti bi­zottságba kooptálták. A hnb-t naponta, ne legalább kétnaponta felkeresi, érdeklődik a a problémák felől. Segít a társadalmi mun­kák szervezésében, s azokban maga is részt vesz. Hidaskürtön teljesítették a Nemzeti Front választási programját. Igaz, nagyobb beru­házásra nem került sor. de épül már az üz­let, előkészítették az új óvoda részére a telket, és készülődnek már a vízvezeték-ha- lózat építésére is. Amint Pista bácsi mond­ja, nagy munka vár a községre, s a jövő­ben ugyancsak meg kell fogni a munka vé­gét. de megéri A szövetkezetben és a nemzeti bizottság­ban Kubík István derekasan helytáll. Az egyesítés előtt (1973-ban hat község társu­lásával jött létre a hidaskürti Vörös Csil­lag Efsz) a cukorrépából 530, a búzából 52 és az árpából 46 -mázsás hektárhozamot ér­tek el. Mindezt azért említem, mert Pista bácsi eredményeivel kiérdemelte a szocia­lista mezőgazdaság kiváló dolgozója címet, és számos emlékplakettet és elismerő okle­velet kapott. Ott volt a szövetkezetek [V. kongresszusán is. Törekvéséért, igyekezeté­ért megkapta a Kiváló Munkáért Érdemren­det. — Az utóbbi időben több az elfoglaltsá­gom, mert a helyi pártszervezet elnöki tisztségével is engem bíztak meg — mond­ja. — Ez a funkció megkívánja, hogy min­den egyes tömegszervezet ülésén rendsze­resen részt vegyek. Még az a szerencse, hogy már felnőttek a gyerekek A hat gyerek közül már csak a legkisebb leány van otthon, de csak június 5-ig, ami­kor menyegzőjét tartja. Van köztük tanító, lakatos, kereskedő, traktoros és raktáros. Kirepültek a családi fészekből, de gyakran hazajárnak és magukkal hozzák gyerekei­ket. A nagyapa nagyon büszke a kilenc unokájára. Ilyenkor aztán kocsikba ülnek, együtt megy a nagy család a közeli für­dőkbe. vagy valamilyen rendezvényre. — A mindennapi munka, elfoglaltság után jól esik egy kis kikapcsolódás — mondja. — Ha a gyerekek és az unokák nincsenek itt, akkor szakirodalmat olvasok, hogy lépést tudjak tartani a fejlődéssel. Hidasküftön a jövőben is számolnak Pis­ta bácsival, ügy is mint agronómussal, úgy is mint képviselővel. Tudják, hogy ebben a szókimondó, haragot nem tartó emberben nem csalatkoznak. A közösség érdekeit mindenkor az egyéni érdek elé helyezi. Szívügye a község és a szövetkezet fejlő­dése. Ezt már eddigi munkájával is bebizo­nyította, és hisszük, hogy a jövőben sem lesz másképp. tfÉMETH JÁNOS 1976 VI. 13. 6 UZMYiT

Next

/
Oldalképek
Tartalom