Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-13 / 24. szám
------- - - r-»-----------------------— •—vw; — — — ' 1 ■ ; . , u SZ LOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. június 13. VASÁRNAP BRATISLAVA IX. ÉVFOLYAM 24. szám Ára 1 korona II A kosicei Agrostav vállalat Moldava nad Bodvou-i tizemének dolgozói az idén több mint 60 hektáron végeznek talajjavltási munkát a Ceöanka folyó völgyében, a Ee- Cejovcei Győzelmes Február Efsz földjein. A képen: Frantisek Niíník, Stefan Rigó és Ján Kocis művezető a terveket tanulmányozza. P ártalapszervezeteink júniusi taggyűléseinek programjában jelentős helyet foglal el a befejeződött 1975/76-os pártoktatási év értékelése. A záróbeszélgetések és a vizsgák előzetes eredményeiből arra következtethetünk, hogy a tanfolyamok hallgatói az év folyamán jó munkát végeztek, nagy lépést tettek előre a marxizmus—leninizmus általános érvényű tapasztalatainak elméleti elsajátításában és gyakorlati érvényesítésében. Az oktatásnak tulajdonképpen az is a célja, hogy az élet minden területén elősegítse a párt propagandamunkáját, az eddigieknél aktívabban, mélyebben. sokoldalúbban világítsa meg politikánk elvi alapjait napjaink szocialista valóságát, közvetítse az eleven, élő marxizmust—leninlzmust. Ezzel szolgálhatja leginkább a XV. kongresszus egyik legfontosabb céljának elérését, a párttagság eszmei-politikai, cselekvési egységének megszilárdítását. Ezen az általános tartalmi igényen belül propagandamunkánk konkrét teendőit alapvetően két körülmény befolyásolja. Az egyik az, hogy népgazdaságunk minden ágazatában megkezdődött a kongresszus határozatainak teljesítése. A pártkongresszus, döntéseinek szelleme olyan útmutatás számunkra, amely meghatározza építőmunkánk fő irányát, olyan eszmei támasz, amely segít eligazodni mindennapi tevékenységünk kérdéseiben. A kongresszus elvi állásfoglalásai a hatodik tervidőszak évei során újabb és újabb határozatokban, konkrét intézkedésekben öltenek testet úgy, ahogy az élet, a fejlődés szükségletei a felvetett kérdések megoldását igénylik. A másik körülmény, ami munkánkat jelentősen befolyásolja, hogy az előző hónapokban — a tájékoztatás igényével — propagandistáink, lektoraink legapróbb részletekig ismertették a XV. kongresszus következtetéseit. Ezeken a fórumokon propagandánk szószólói jóleső érzéssel nyugtázhatták, hogy nemcsak a hallgatók, de hazánk valamennyi becsületes dolgozója teljes egyetértéssel fogadta pártunk politikáját, amely a XIV. kongresszustól kezdődően töretlenül, az élettel szoros összhangban fejlődik, és fő vonala változatlan. A társadalmi egyetértés a legaktívabb rétegek részéről nagy politikai tőke propagandamunkánk számára. Olyan alap, amelyre támaszkodva bátran fordíthatjuk figyelmünket azoknak a kérdéseknek a megválaszolására, amelyek a legtöbb érvelést, az elmélyült elemzést, az ismeretek gazdagítását igénylik. A propaganda számára a kongrésszusi határozatok eddigi ismertetése tehát azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben egységes szemlélet alakult ki, az elvi összefüggések mélyítésével, a megállapítások tartalmi gazdagságának kibontakozásával kell tovább erősítenie ezt az egységet. De jelenti azt is, hogy olyan esetekben, amikor hiányzik az egységes megítélés, amikor ismerethiány, tájékozatlanság, vagy éppenséggel téves, hamis nézetek, dogmák akadályozzák a politika lényegének megértését, akkor a propagandának szívós türelmes munkával, érveléssel, meggyőződéssel, vitában kell megteremtenie az egységet. Az elmúlt évek előrelátó, töretlen politikája — amely társadalmunk rohamos fejlődését eredményezte — élvezi a tömegek bizalmát. Ez pártunk nélkülözhetetlen, nagy erkölcsi-politikai tőkéje. Az emberek jelentős része anélkül, hogy mélyebben értené az elvi-politikai összefüggéseket, tapasztalati alapon ragaszkodik a jelenlegi politikai gyakorlathoz, érzelmileg is kötődik hozzá. Miközben ezt az érzelmi kötődést a kommunisták féltve őrzik, ápolják, törekedniük kell arra is, hogy az érzelmi azonosulással párosuljon az értelmi. Az ideológiai nevelőmunka azonban csak akkor lesz eredményes, ha nem marad meg a szocialista építés legfontosabb feladatainak ismertetésénél, hanem bemutatja a célok, a feladatok mögött meghúzódó lényegi összefüggéseket Is. A gazdasági viszonyokban a szocializmus további térhódítását jelenti a tervszerűség követelményének hatékonyabb érvényesülése, a népgazdasági, társadalmi érdekek feltétlen érvényre jutása, az alkotó, sokoldalú ember kibontakozása a munkában. A propaganda segítse elő annak a szemléletnek az általánossá válását, amely a gazdasági építőmunka mindennapi apró kérdéseiben is felismeri a termelő- munka értelmét, látja, hogy a gazdasági tevékenység végső soron az emberi élet jobbá, szebbé tételét szolgálja. Küzdjünk azért a gondolkodásmódért, amely a termelékenység fokozásáért, a beruházások javításáért, a technikai-műszaki fejlesztésért kifejtett erőfeszítések közepette sem téveszti szem elől az embert. Hiszen általa lesz igazán szilárd ez a társadalom, ha a termelésben is a teljes ember bontakozik ki. Társadalmunk közösségi jellegének szilárdításáért minden tőlünk telhetőt el kell követnünk, hogy az emberek érintkezését, kapcsolatát, életformáját is áthassa a kollektivizmus eszméje és gyakorlata. Az eddigieknél jobban szembe kell szállnunk a negatív társadalmi jelenségekkel. Terveinket csak munkával, mindannyiunk hasznos tevékenységével tudjuk megvalósítani. Erre irányul a propagandamunka, ebben kell lecsapódnia a sikeresen zárult pártoktatási év eredményeinek is. SZOMBATH AMBRUS _© 5 > 5 s Cfl O <
