Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-06 / 23. szám
1976 VI. 6 o N CS2 s T alán a világ egyetlen városa sem őrizte meg oly közvetlen, sőt mondhatnánk bensőséges Kapcsolatát a környező természettel, mint Noi’végia fővárosa, Oslo. Ennek következtében a norvég főváros a földkerekség egyik legkevésbé városias jellegű és hangulatú nagyvárosa. Olyan világváros, amely mintegy családtagként falai közé fogadta a természetet. Kissé talán meglepő, de való igaz, hogy a norvég főváros területének túlnyomó részét erdők borítják. Ez a tény egyszerűen azzal magyarázható, hogy míg a város évszázadok óta tartó terjeszkedése közben egymás után nyelte el és asszimilálta a környező réteket, szántóföldeket, a távoli majorságokat és magányos tanyaházakat, addig az erdők fáit úgyszólván egytől egyig megkímélte. (Bár tanulnának ebből a példából hazánk városfejlesztési és építészeti szakemberei isi) ELSŐ BENYOMÁSOK Mindezt még a fővárosba való érkezésünk előtt, már aKkor tudatosítjuk magunkban, amikor hajónk a 96 kilométer hosszú Oslo-fjord hullámain siklik a főváros kikötője felé. A fjord partvidékét szemlélve a hajó fedélzetéről olyan élményben van részünk, amelyre nagyon sokáig vissza fogunk emlékezni. Az előttünk emelkedő főváros, valamint a fjord vidéke csodálatos panorámaként tárul elénk, miközben tovasuhanó hajónk mentén egymás után tűnnek fel, majd maradoznak el a kisebb-nagyobb szigetek, öblök, félszigetek. A fjord lenetet örökíti meg, amikor az erődöt a Norvég Felszabadítása Front képviselője átveszi a németektől. Ezzel az aktussal lezárult a norvég nemzet történelmének egyik legszomorúbb fejezete. JELENTŐS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁSOK A mai. modern Oslo egyik, külföldiek előtt is leginkább ismert, s egyben legjelentősebb építészeti alkotása a két zömök tornyával is monumentális hatású Rádhus, a Városháza. Amikor kanyargós lépcsősorán az épület kupolacsarnokába igyekszünk, méltán csodáljuk meg a színes fából készült féidomborműveket, valamint a Hattyúkutat, a modern norvég képzőművészet jelentős alkotásait. Az épület kupolacsarnokában a szemünk elé táruló látvány bámulatba ejtő. Bármerre tekint is az ember, minden oldalról monumentális művészeti alkotásokkal, elsősorban freskókkal, olajfestményekkel találja magát szembe. Különösen a nagyobb kompozíciók élénk színei, valamint alakjai vonják magukra figyelmünket. De a szerényebb méretű alkotások is valódi remekművek, melyek a legkiválóbb norvég művészek ecsetje alól kerültek a városháza falára. Talán legmeg- kapóbb a bejárattal szembeni faion elhelyezett 13X28 méteres „Munka, hivatal és pihenés“ c. olajfestmény, amely Henrik Sorensen alkotása. Ugyancsak itt található Alf Rolfsen óriási méretű freskója is. amely a norvég munkás hétköznapok kisebb-nagyobb eseményeit örökíti meg. Az itt elhelyezett műalkotások roppant gazdagságát mindennél jobban érzékelteti az az egyszerű számadat, hogy a falakon levő freskók mintegy 170C négyzetméternyi felületet borítanak be. A MÚLT TANÚI A norvég nép életét és kulturális fejlődését, különösen pedig a norvég tengerjárás hagyományainak emlékeit csodáljuk meg a Bygdőy-félszi- geten levő hajó- és szabadtéri múzeumokban. Ne-, héz lenne eldönteni, melyik kínál közülük több vagy érdekesebb látnivalót. A félsziget csúcsán ágaskodó, meredek tetőzetű, érdekes ék alakú épület a híres „Fram“ sarkkutató hajót őrzi, mely- lyel, Nansen, Sverdrup, majd pedig Amundsen hajtották végre nagy expedícióikat. A Viking Múzeumban viszont az Oslo-fjord környékén feltárt s a VIII., illetve IX. századból származó „Ose- berg“, „Gokstad“ és „Tune“ elnevezésű viking hajók megtekintése nyújt feledhetetlen élményt. Oj épületben, a Kon Tiki Múzeumban kapott helyet Thor Heyerdal norvég etnológus primitív tutaja, melyen nem kevesebb, mint 4800 mérföldes utat tett meg a Csendes-óceánon Peru és Polinézia között, így akarta bebizonyítani elméletének helyességét, amely szerint az ottani szigetcsoporPILLANATKÉPEK keleti oldalán éppen a nemzetközi fregatt vitorlái fehérlenek a kristálytiszta víz hullámain. Ugyancsak a fjord egyik szigetén áll az Oscarsborg- erőd, melyről a norvég ágyúk 1940. április 9-én, a német invázió éjszakáján elsüllyesztették a „Blücher“ cirkálót. A kikötőhöz közeledve az egyre szélesedő fjord mindkét partját hétvégi nyaralók népesítik be a hozzájuk tartozó apró mólókkal. Mielőtt azonban hajónk kikötne, a kikötőtől jobbra egy újabb fjordot „fedezünk fel“, a Bunde- fjordot, amely ugyancsak igen forgalmas vízi útnak látszik. Csak később tudjuk meg, hogy tulajdonképpen nem is önálló fjorddal állunk szemben, hanem csupán az Oslo-fjord egyik, mintegy 19 km hosszú holt ágát „fedeztük fel“. Végül egymás után tűnik fel Oslo három szimbóluma: a város egykori magvát képező, csaknem ezeréves Akershus-erőd romantikus formájú falaival és tornyaival, a vöröstéglás, kéttornyú városháza, a modern városrész egyik jól ismert büszkesége 5 végül a Fram Múzeum hegyes .tetejű épülete, belsejében a hasonló nevű sarki expedícíós hajóval, »ely a norvég tudósoknak a földrajz és oceánog- ráfia terén elért tudományos sikereit dokumentálja. Közben azonban hajónk már ki is köt, mi pedig elhagyva a fedélzetet, autóbuszba széliünk, hogy közelebbről is megismerjük és szemügyre vegyük a norvég fővárost. A FASIZMUS ELLENI HARC SZIMBÓLUMA Az Akershus-erőd főkapujához érve, megismerkedünk a fjordbejáratot védő a város ősét' képező, lassan immár ezeréves erőd történetével. Itt részletes tájékoztatást kapunk az egyes bástyák keletkezésének idejéről és körülményeiről, amelyekről oly sok ellenséges támadást vertek már vissza a norvégek történelmük folyamán. Majd pedig megcsodáljuk a palotát, amely V. Hákon király rezidenciája volt a XIV században. Ekkor tudjuk csak meg és érzékeljük igazán, hogy az Akershus-erőd a norvég hazafiak emlékezetében nem csupán a történelem hősi korszakainak szimbóluma, hanem a fasizmus elleni harc egyik, ma is intő tanúja. Ezzel kapcsolatban idegenvezetőnk beszámol az 1940 és 1945 közötti időszak küzdelmeiről. amikor is az erőd a német megszállók főhadiszállása volt. Az erődben lejátszódott tragikus események közül is a legmegrendítőbbek egyike volt a norvég hazafiak tömeges kivégzése. A kivégzett hazafiak emlékét egyszerű, kőből faragott szerény kis emlékmű őrzi. Külföldi turisták és norvég látogatók valamennyien néma megille- tődéssel adóznak a hősök emlékének. Van azonban az erődnek egy másik objektuma is, amely arról tanúskodik, hogy az ellenállók hősies harca és önfeláldozása nem volt hiábavaló. Ez pedig egy ugyancsak egyszerű, szerény kis dokumentumfénykép, amelynek megtekintése minden becsületes ember szívét jóleső érzéssel tölti el. A fénykép azt az 1945. május 11-én lejátszódott jetokra nemcsak Ázsiából, hanem Amerikából is átjuthattak az első szigetlakok. Egy további épületben a Norvég Tengei-észeti Múzeum hajókiállítását szemlélhetjük meg. Rendkívül érdekes a 150 faépületből álló szabadtéri Norvég Népművészeti Múzeum, ahol Norvégia különböző vidékeinek építészete gazdagítja oslói élményeinket. SZOBORKIÁLLÍTÁS A PARKBAN A főváros legnagyobb látványossága a Vige- land-park. melyet 191 bronz- és gránitszobor, illetve szoborcsoport népesít be, valamennyi a nagy norvég szobrászzseni, az 1869—1943 között élt Gustav Vigeland alkotása. A mester 1921-ben meg egyezett Oslo városával, melynek értelmében megkapta az akkori Frogner-park egész területét, valamint a munkájához szükséges mindennemű támogatást, ő viszont valamennyi műalkotását a városnak ajándékozta, amelyeket aztán a róla elnevezett parkban helyeztek el. Műalkotásaiban az emberi élet legfontosabb mozzanatait, illetve jellemzőit örökítette meg A park közepén a szökőkút szoborcsoportja von ja magára a figyelmet, ahol 5 bronzkolosszus tar a feje felett egy óriás tálat, melyből a kút viz tör a magasba. A szökőkút párkányán elhelyezkr dő féldomborművek az emberi életet ábrázoljá'< a bölcső löl a koporsóig. A park 180 méter hosszú hídjának mellvédjét 58 szoborcsoport díszíti, hir detvén az emberi munka, erő. egészség, valamint a szülői és gyermeki szeretet szépségét és nagyságát. Az emberek kölcsönös egymásrautaltságát szimbolizálja az életkerék, melyek 7, egymással összefonódó emberi alak ölel körül. A park központi objektuma az ókori obeliszkek mintájára alkotott 30 méter magas gránitoszlop, melynek domborműve 121 küzdő, egyre magasabbra törő emberi aiakot ábrázol, s melyet a művész életművének betetőzéseként alkotott. Városnéző sétáink során megtekintjük még a Nemzeti Galériát, melyben a neves norvég, dán és svéd festők alkotásain kívül számos modern fran cia festő, köztük Matisse és Cézanne műveit cső dáliuk meg, majd a nagy norvég festőművészről elnevezett és annak válogatott műalkotásait tartalmazó Munch Múzeumot, valamint az Iparmű vészeti Múzeumot. A Nemzeti Színház bejárata nak két oldalán „felfedezzük“ a legnagyobb norvég költő és di’ámaíró, Henrik Ibsen és híres költőtársa, Bjornstjerne Bjernson szobrát, a Királyi Palota parkjában pedig a nagy norvég matematikus, Niels Henrik Ábel tiszteletére felállított allegorikus emlékművet és az Oslói Egyetem éptile tét csodáljuk meg. Megkóstoljuk még a norvég konyha ételkülönlegességeit, és megismerkedünk a norvég figyelmesség, segítőkészség és jóakarat jelének számtalan megnyilvánulásával. Utána pedig ismét hajóra szállunk, s elhagyva a norvég fővárost, elindulunk további célunk, a norvég fjordok felé. KOHÁN ISTVÁN A „Fram“ sarkkutató hajút őrző múzeum épülete Külföldiek és norvégok a Kon Tiki Múzeum bejárata előtt Oslo egyik modern lakónegyede a Vigeland Parkból A Vigeland Park 180 méter hosszú hidja, háttérben a szökűkúttal és a gránitoszloppal A Vigeland Park 30 méteres gránitoszlopa (A szerző felvételei)
