Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-06 / 23. szám

AZ SZKP VEZETŐ SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE A FEJLETT SZOCIALIZMUSBAN A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa tanújelét adta annak, hogy ez a párt tán- toríthatatlanul a lenini úton halad, hogy becsülettel teljesíti a munkásosztály és az egész szovjet nép politikai vezetőjének, szervezőjének és nevelőjének feladatát. A kongresszus tanácskozása és az a mód­szer. ahogyan a szovjet nép fogadja a XXV. kongresszus eredményeit és határozatait, azt bizonyítja, hogy tovább szilárdult a szovjet társadalom szociális és eszmei egysége, a Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek barátsága, a szovjet népnek a kommunista párt köré való tömörülése Az SZKP elmúlt időszakban kifejtett egész tevékenysége, a kongresszusi anyagok alkotó jellege, amelyek tovább fej­lesztik a marxizmus—leninizmus elméletét, az SZKP és kongresszusának reális és konstruktív hozzáállá­sa az új feladatok megoldásához arról tanúskodik, hogy tovább növekedik a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető szerepe a fejlett szocialista társadalom feltételei között. hogy a párt politikája osztálypolitika. Ösztályjelle- ge nem csupán szociális összetételében rejlik, ha­nem egyben és elsősorban politikája Irányzatában és tartalmában, hogy megfelel a szocialista társada­lom vezető osztálya — a munkásosztály céljainak és fő feladatainak. Ezzel kapcsolatban a XXV. kong­resszus beszámolójában kihangsúlyozták a tételt: a kommunista párt a fejlett szocializmus feltételei­ben, amikor az egész nép pártjává vált, nem veszít osztályjellegéből. A Szovjetunió Kommunista Pártja lényegében a munkásosztály pártja volt és marad. Az SZKP bslső életének fejlődése J elenleg további kommunista pártok kongresz- szusait tartják meg és készítik elő azokban az országokban, amelyekben a szocializmus már lényegében győzött és ahol hozzáfogtak a sokolda­lúan fejlett szocializmus építéséhez. E pártok kong­resszusainak előkészítése és végrehajtása ugyanakkor bemutatja a pártok elméleti, szervezeti és tömegpo­litikai tevékenységének magasabb színvonalra való emelkedését. Ezek a tények teljes mértékben iga­zolják a marxizmus—leninizmus arról szóló tézisét, hogy a szocializmus és a kommunizmus építési fo­lyamatában szüntelenül növekszik a kommunista párt szerepe a társadalom vezető és szervező ereje­ként. A kommunista párt vezető szerepének növe­kedése a szocialista társadalom és magának a párt fejlődésének is törvényszerűsége, a kommunista tár­sadalom építési sikereinek előfeltétele és biztosítéka. A társadalmi fejlődésben az objektum és a szubjek­tum kölcsönhatásából és kapcsolatából ered, a szub­jektív tényező szerepe növekedéséből adódik a szo­cialista forradalomért, a szocializmus építéséért ví­vott harcban és főleg a fejlett szocializmus építése történelmi szakaszában, s ezt követően sokoldalú fejlődésének, megszilárdításának és érettségének szakaszában. Amint azt a Szovjetunió tapasztalatai mutatják, á szubjektív tényező szerepe, a párt szerepe nem az anyagi feltételek jelentőségének csökkentésével növekszik, hanem az öntudatosság és a szervezett­ség növekedésével. A nép társadalom iránti, fejlesz­tési feladatai iránti aktív magatartása egyre na­gyobb mértékben saját öntudatos tevékenységükké válik. A kommunista párt vezető szerepének növe­lésével tovább nő a néptömegek, a történelem alko­tóinak szerepe is. Egyedül a szocializmussal kezdő­dik a gyors és tömeges előrehaladás a társadalmi élet valamennyi szakaszán a lakosság túlnyomó több­ségének s végezetül az egész lakosság részvételével. A helyes pártvezetésnek köszönhetően a dolgozók egyre világosabban és mélyrehatóbban értelmezik a társadalmi fejlődés Irányzatát és tartalmát, a tör­ténelem öntudatos és aktív alkotóivá válnak. A szocialista társadalom előrehaladásának dinami­kus és tömeges jellegét kétségtelenül befolyásolja a párt feladatának terjedelme és színvonala is. A párt vezető szerepe növekedésének objektív tényezői 1976 VI. B. A kommunista párt vezető szerepének növekedése a fejlett szocialista társadalom építésének és létezé­sének feltételeiben [két történelmi szempontból kü­lönböző időszakról van szó) az átmenet sajátossá­gából, e fejlődési szakasz új és igényesebb felada­taiból ered. Ezt a gazdasági és kulturális építés ter­jedelmének és bonyolultságának növelése feltételezi, ami megköveteli a politikai és szervezeti vezetés magasabb színvonalát; feltételezi még a tömegek alkotó aktivitásának terjedelme és növekedése, még­pedig azáltal, hogy bekapcsolódik az állami ügyek Igazgatásába és a fejlesztés Irányításába; a szocia­lista demokrácia további fejlesztése a társadalmi szervezetek szerepének növelésével; a tudomá­nyos kommunizmus elméleti feladatainak növekedé­se, alkotó fejlesztése, a dolgozók kommunista neve­lése kiszélesítésének és javításának szükségszerű­sége és az a szükségszerűség, hogy harcolni kell a múlt csökevényeinek leküzdéséért az emberek tu­datában; a kommunista építés nemzetközi összefüg­gései, a párt és az állam feladatai a nemzetközi po­litika területén, a békeharc és a társadalmi haladás feladatainak bonyolultságai. Az SZKP XXV. kongresszusa beszámolójában tu­dományosan megfogalmazták az új társadalmi tör­vényszerűséget; a szocialista országok fokozatos kö­zeledési folyamatát. A társadalmi fejlődés törvény- szerűségeinél fogva ez nem érvényesül automatiku­san és spontán módon, hanem „itt természetesen sok függ az uralkodó pártok politikájától, abbeli képes­ségüktől, hogyan védelmezik az egységet, harcolnak az elzárkózottság és a nemzeti elszakadás ellen, mennyire tartják szem előtt a közös inernacionális feladatokat, s együttes erővel oldják-e meg azokat“. Ezért a szocialista közösség országaiban a kommu­nista pártok egyik legfontosabb feladata, „továbbra is sokoldalúan szilárdítani ezeket a kapcsolatokat“. A szocialista országok kommunista pártjai vezető szerepének növelése a további békeharc program- feladataitól, a nemzetközi együttműködéstől, a nem­zetek szabadságáért és függetlenségéért vívott harc feladataitól, valamint attól a kötelességtől függ. hogy aktívan növelni kell a testvéri szocialista ál­lamoknak a béke megszilárdításához való közös hozzájárulását. Az SZKP nemzetközi vonatkozású feladatainak nö­velését tömören kifejezi L. 1 Brezsnyevnek. a XXV. kongresszus befejező szakaszában tett kijelentése, hogy a Szovjetunió minden kommunistája és egész népe továbbra is megtartja internacionális felada­tainak színvonalát. E kijelentés teljesítésének szava- tolója a szovjet nép óriási alkotó munkája, a szov­jet állam valamennyi eszközének hatalmassága A kommunista párt vezető szerepének növelésé­ről szóló tanítás fontos alkotóelemei a szocializmus­ban a pártvezetés elvei, formái és módszerei. Ezekhez tartozik: a párt politikájának tudomá­nyos és osztályjellege; a politikai és szervezési ve­zetés elméleti és gyakorlati egysége; az összes alap­vető kérdések kidolgozásánál és megoldásánál ér­vényesülő kollektivitás, egybekapcsolva a felada­tokért vállalt személyes felelősséggel; a demokra­tikus centralizmus következetes megtartása, a be­vált tapasztalatok összekapcsolása a problémák al­kotó, újszerű kezelésével; a párt- az állami és a társadalmi szervezetek és szervek szerepének meg­különböztetése és elosztása; a káderek kiválasztá­sa, nevelése és elhelyezése és a határozatok telje­sítésének ellenőrzése; a tömegek tapasztalatainak kihasználása, kezdeményezésének fejlesztése. A párt kitűzi a szociális és gazdasági fejlődés távlatát, lebontja a szervezési munka és a töme­gekre gyakorolt ideológiai hatás formáit. Az SZKP a népgazdaság irányításakor érvényesíti azt a mar­xistar—leninista tételt, hogy a kommunizmust gazda­ságilag kell megalapozni. Ezért kidolgozta gazdasági stratégiáját, melynek célja a nép anyagi és kultu­rális színvonalának szüntelen emelése. Ez a tár­sadalmi termelés dinamikus és arányos fejlődésé­ben, a termelés hatékonyságának növelésében, a tu­dományos-műszaki haladás felgyorsításában, a mun­katermelékenység növelésében, a munka minőségé nek sokoldalú javításában rejlik a népgazdaság va- . lamennyi szakaszán. Az SZKP gazdasági stratégiá­jának perspektív jellegéről tanúskodik az a tény, hogy a 9. és a 10. ötéves terv főbb irányvonalai és feladatai egy egészként szerves részét képezik az SZKP gazdasági politikája távlati 1990-ig terjedő irányvételének. A tervek reális volta, az a szükségszerűség hogv a párt-, az állami és a gazdasági szervek tevé­kenységéből kiküszöböljék a szubjektivizmus és a voluntarizmus mindennemű megnyilvánulását, fo­kozza az SZKP politikájának tudományos jellege iránti igényeket. Ezért a Szovje'unió népgazdasá­gának 1976—1980-ra szóló fejlesztési irányelveit le­szögező dokumentumába egy ú; tejezetet foglallak a tudomány fejlesztéséről, amel. hangsúlyozza ,A szovjet tudomány fő feladata továbbra is bővíteni és elmélyíteni a természet és a társadalom törvény- szerűségeinek kutatását, egyre nagyobb mértékben hozzájárulni a kommunizmus anvagi-műszaki alapjá­nak építésével kapcsolatos időszerű problémák meg­oldásához, a tudományos-műszaki haladás és a ter­melés hatékonysága növekedésének meggyorsításá­hoz, a nép kulturális és életszínvonalának növelé­séhez, és a dolgozók'kommunista világnézetének , kialakításához“. Ami pedig a fejlett szocializmus el­méleti problémáinak kidolgozását illeti, az SZKP nem csupán az érett szocializmusnak a kommuniz­musba való átmenete törvényszerűségeinek kutatá­sára fektet súlyt, hanem főleg hatásuk és kihaszná­lásuk mechanizmusának a kutatására Az SZKP a fejlett szocialista társadalom idősza­kában szigorúan tiszteletben tartja azt az alapelvet, A kommunista párt vezető szerepének törvény­szerű növekedése a fejlett szocialista társadalomban feltételeiben szervesen egybekapcsolódik minden kommunista, minden pártszervezet politikai és mun- kaaktivításával, a párt belső életének fejlődésével. Az SZKP vezető szerepe növelésének egyik alap- feltétele a páj-t mennyiségi, de főleg minőségi nö­vekedése. a párt sorainak összetételéről való gon­doskodása. A XXV. kongresszus rámutat arra, hogy az új áramlása a pártba objektív törvényszerűsége a párt fejlődésének a szocializmusban. A párt ereje tagjainak eszmeiségében, aktivitásá­ban és áldozatkészségében rejlik. Minden kommu­nista legyen eszmei szempontból fejlett, legyen a párt aktív, harcosa, a kommunizmus építőinek él­vonalában haladjon, hangsúlyozta L. I. Brezsnyev a XXV kongresszuson. Az SZKP Lenin tanításának szellemében igyekszik egyre magasabbra emelni a párttag jelentőségét és nevéti A kommunista párt vezető szerepe növekedésének egyik alapfeltétele eszmei és szervezeti egységének szilárdítása, ami a pártot akcióképessé és megdönt- hetetlenné teszi. A párt vezető szerepe növekedésének feltétele a területi szervezetek szervezési és tömegpolitikai munkája, reájuk hárul a legfőbb felelősség a párt poli­tikájának megvalósításáért, saját hatáskörükben. Emellett hozzájárulnak saját konkrét kezdeményező javaslataikkal az országos politika alkotásához. A pártirányítás színvonala jelentős mértékben at­tól függ, miként dolgoznak a pártalapszervezetek, amelyek a párt politikáját egybekapcsolják a töme­gek élő munkájával. A jelenlegi feltételek között ezek a szervezetek a figyelmet a termelés hatékony­ságának növelésére, a tudományos-műszaki haladás felgyorsítására összpontosítják, törődnek azzal, hogy hatáskörükben megerősödjék a baráti és alko­tó munka légköre. A termelőerők dinamikus fejlődésének és a szo­ciális gazdasági kapcsolatok fejlődésének feltételei­ben, a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának épí­tésekor, rendkívül megnövekednek az igények a párt eszmei, nevelési munkájával szemben. Az SZKP el­sősorban azt az elvet érvényesíti, hogy az eszmei, elméleti munka fejlesztésének előfeltétele a nézetek elvtársi összevetése a közös marxista—leninista ala­pon. Ugyanakkor kitűzte a feladatot: operatívan és harcosan akadályt vetni a marxizmus—lenlnizmustól idegen nézeteknek. Az SZKP a jelenlegi nemzetközi helyzetben arra tanítja az ideológiai kádereket, hogy offenzívan harcoljanak a burzsoá és revizio­nista ideológiák ellen, merítsenek tanulságot az el­lenséges ideológiák ellen vívott küzdelem lenini módszereiből. Az SZKP XXV. kongresszusa figyelmeztetett arra, milyen jelentős helyet foglal el az emberek erkölcsi nevelése, rámutatott arra, hogy a nép életszínvona­lának emelését szerves összefüggésben kell értel­mezni eszmei, erkölcsi, politikai és kulturális szín­vonaluk tejlesztésével, kitűzte a politikai, a mun­kára való, és .az erkölcsi nevelés egységének elvét. A kongresszus rámutatott arra, hogy a jelenlegi történelmi időszakban a szocialista tudat fejleszté­sének és megszilárdításának legfőbb ^sajátossága a marxizmus—leninizmus tömeges tanulmányozása és a társadalom valamennyi tagja politikai művelődé­sének a javítása. Ez a feladat egybekapcsolódik az ideológiai munka káderbiztosításával, hogy az ideo­lógiai front minden szakaszán politikai szempontból érett, tapasztalt és kezdeményező, a szükséges el­méleti és szakmai felkészültséggel rendelkező em­berek álljanak. * * * A kommunista párt vezető szerepének növekedése a fejlett szocialista társadalom feltételeiben tehát e növekedés objektív és szubjektív tényezőivel forr össze; a kommunista párt helyes politikája nem .csu­pán a központi bizottság, hanem a területi párt- szervezetek és alapszervezetek munkájának magas színvonalát, a lenini elvek, formák és módszerek érvényesítését és fejlesztését, a pártélet fejlődését, a párttag politikai és munkaaktivitását, valamint magas eszmei színvonalát feltételezi. f&ANTlSEK HAVLÍCEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom