Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-30 / 22. szám
Az ifjúságiak akrobatikus talajtornája a nianini spartakiádon. Háromtagú csoportokban 5500 gyakorlatozó szerepelt A Csehszlovák Köztársaság és forradalmi munkásmozgalmának legnagyobb történelmi j'eleutőségö eseménye Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása volt, amelynek 55. évfordulójáról nemrég emlékeztünk meg. Csehszlovákia munkásosztályának forradalmi pártja — a Szovjetunió lenini Kommunista Pártjának példájára — kö zel három évtizedes súlyos áldozatokkal járó küzdelemben megdöntötte a burzsoázia uralmát, és diadalra vitte a dolgozó nép nemzeti és szociális felszabadításának nagy és igaz ügyét. Köztársaságunk népei sohasem felejtik el, hogy a szabadság kivívásának és a szocializmus győzelmes felépítésének záloga volt — és ma is az — a Szovjetunióhoz és hősies népéhez fűződő barátságunk és meg bonthatatlan szövetségünk. Büszkén hangoztatjuk, hogy Csehszlovákia kommunistáit ötvenöt éven át vértezték fel az úttörő, az idősebb testvérpárt mérhetetlenül értékes tapasztalatai. Lenin útmutatását követte pártunk már akkor, amikor megalakulásakor arra törekedett, hogy tömegpártot hozzon létre annak érdekében, hogy a munkásosztály döntő többségét megnyerje — nemzetiségre való tekintet nélkül — a kommunista párt eszméinek. Ennek a helyes lenini politikának köszönhető, hogy a köztársaság munkásosztályának egyik legjelentősebb és legszámottevőbb tömegszervezetében, a szociáldemokrata párt befolyása alatt álló, a D-TJ-ben (Svaz délnlckjich télocviőnych jed- not — Munkás Testnevelő Egyesület Szövetsége) tömörülő munkások és magúk a szervezetek túlnyomó többsége 1920-ban és 1921-ben a Szov- jet-Oroszországot támogató marxista baloldal forradalmi álláspontját tették magukévá. A jobboldali szociáldemokraták opportunista, megalkuvó, a burzsoáziával való együttműködés politikájával szemben a marxista baloldal forradalmi osztályharcos politikája mellett szálltak síkra. Csehszlovákia Szociáldemokrata Pártjában az ötvenöt év előtti forradalmi erjedés élesen kihatott a párt hoz tartozó DTJ-re is, ahol ugyanúgy, mint a szocdem párt prágai központjában, a jobboldali opportunisták kezében összpontosult a vezetés. A DTJ-ben a jobboldal fő reprezentánsa maga a szövetség elnöke, Frantisek Hummelhans volt, aki az 1920-as decemberi tragikus eseményekkel kapcsolatban vált közismertté, mint a munkásosztály egyik árulója. Ö volt ugyanis a prágai Népházhoz tartozó, a szocdem párt lapját, a Právo lidű-t előállító munkásnyomda Igazgatója, s mint ilyen, a burzsoá hatóságok előtt a Népház név szerinti „tulajdonosa“, aki a burzsoázia erőszakszervezetének — a rendőrségnek és a csendőrségwek — a segítségével a marxista baloldal által jogosan tulajdonba vett Népházból kiűzte a munkásságot, és azt a burzsoá hatóságok közreműködésével a munkásáruló jobboldaliak tulajdonába játszotta át. Ez a gyalázatos esemény lett egyik gyújtópontja az 1920-as decemberi nagy általános sztrájknak, amikor a jobboldali szociáldemokraták elárulták a proletariátusnak az állam jellegéért vívott harcát. A szocialista állam megteremtése helyett a burzsoáziát segítették győzelemre a tőkésállam létrejöttében. Miután a DTJ szövetség jobboldali vezetői a Jirí Frantisek Chaloupecky által vezetett marxista baloldallal szimpatizáló egyesületeket sorra kizárták a szövetségből, nem volt más választás — a szövetség osztályharcos erőinek egyesítése érdekében —, mint megalakítani a Föderatív DTJ-t, a forradalmi testnevelő szövetséget. Ennek alakuló kongresszusa 1921. május 8-án volt Prágában, néhány nappal a CSKP alakuló kongresszusa előtt. A Chaloupecky áitai vezetett, a munkásosztály forradalmi ügyéhez hűséges marxista baloldal mindent elkövetett annak érdekében, hogy megóvja a munkástestnevelés egységét különös tekintettel arra, hogy az éppen az első munkásolimpia a DTJ I. olimpiájának 1921-ben való megrendezése előtt állott. Annak a nagy jelentőségű munkásolimpiai megmozdulásnak érdekében, amely méltó válasz akart lenni az egész burzsoá államapparátus közreműködésével 1920-ban megrendezett VH. össz-szö- vetségl Sokol nemzeti szocialista, nacionalista, munkásellenes testnevelési ünnepségére, azzal a céllal, hogy demonstrálja az egységes munkásosztály erejét, felkészültségét forradalmi céljainak, mindenekelőtt a munkásság érdekeit szolgáló rendszer kiharcolásához. A DTJ iobboldali vezetősége — áruló magatartásához híven — a testnevelés egységes osztályharcos megmozdulását elutasítva, a szakítást, a munkás testnevelési mozgalom egységének megbontását választva, kizárta a szövetségből a forradalmi testnevelés elveihez, a munkásosztály ügyéhez hű egyesületeket. Ezzel a tettével tetőzte be áruló politikáját a szocdem, jobboldal, amire a marxista baloldal válasza az volt, hogy a munkásosztály forradalmi ügyéhez hű erők még szorosabbra zárták soraikat, így még akcióképe- ! sebben szánhattak harcba a burzsoázia és kiszolgálói ellen. Ennek a forradalmi osztályharctól Ihletett egyii- vétartozásnak, a munkás szolidaritásnak igazi és felejthetetlen megnyilvánulása volt, 1921 júniusában az FDTJ által megrendezett I. S párta k i á d Prágában. Az ötvenöt év távlatából megítélve, büszkén állíthatjuk, hogy menynyire helyes és időszerű volt a jobboldali, áruló szocdem vezetőknek a munkás testnevelés egységbontó fellépése után a forradalmi testnevelő szövetségnek, az FDTJ-nek a megalakítása és prágai központi vezetősége által már 1921. június 7-én kiadott felhívása az osztályharcot szolgáló első munkás testnevelő megmozdulás — az I. Spartakiád megrendezésére. Hogy milyen megértéssel és lelkesedéssel fogadta a forradalmi munkásság a júniusi napokban megtartandó f. Spartakiádra -vonatkozó döntést, azt bizonyítja, hogy egy hét leforgása alatt a Prága melletti Maninán önkéntes munkával idős és fiatal munkások ezrei felépítették a százezer nézőt és néhány tízezer tornászt befogadó sportstadiönt. Az első ünnepi fellépésen, június 19-én több mint 70 000 néző előtt több mint 15 000 proletár gyermek mutatta be test- gyakorlatait. Az ünnepség fő napján, június 26-án, amely Prága utcáin százezres tüntető tömegfelvonulással volt egybekötve, a stadionban több mint 100 000 néző gyönyörködhetett a mintegy 20 000 ifjú és felnőtt tornász és tornásznő gyönyörű gyakorlataiban Az I. Spartakiád a kommunista pirt vezette csehszlovák munkásosztály hatalmas osztályharcos forradalmi megmozdulása volt, első nagy jelentőségű erőpróbája az 1920-as decemberi vesztes általános sztrájk után. Tanúságtétele volt annak, hogy a kommunista párt osztályharcos politikája a proletariátus hatalmas tömegeit tudta mozgósítani igaz ügye érdekében, a burzsoázia elleni harchoz. A szlovákiai FRTJ-egyesületek még nagyon kis számban voltak képviselve az X. Spartakiádon, miután Szlovákiában a forradalmi testnevelési mozgalom csak ebben az időszakban kezdett komolyabb szervezeti formát ölteni. Nagy érdemei voltak ebben Klement Gottwaidnak, aki a szlovákiai FRTJ lapjának, a Spartakusnak volt a főszerkesztője. E cikk írója a kelet-szlovákiai FRTJ mozgalom szervezője KoSicén s a szövetség magyar nyelvű lapjának, a Rohamnak volt a szerkesztője, s mint a szövetség funkcionáriusának többször volt alkalma Vrútkyn és Ruzomberokban különféle összejöveteleken találkoznia Klement Gottwalddal, akivel nemcsak a forradalmi testnevelés, az FRTJ és lapjainak a problémáiról, hanem a kommunista párt szervezési kérdéseiről is tárgyalt, miután mindketten később a párt által kiadott lapoknál, a Pravda chudobynál és a Munkásnál tevékenykedtek. A manini 1. Spartakiád ünnepségével egyidőben Szlovákiában az akkor már működő FRTT-egyesületek saját maguk által rendezett hazai ünnepségeken nyilvánították ki együttérzésüket a Spartakiáddal. Ke- let-Szlovákiában Presovon és Kosicén rendezett az ottani FRTJ-egyesület a Spartakiádhoz hasonló testnevelési ünnepséget. Kosicén a Bankó nevű erdei kirándulóhelyen közel ötezer munkáskiránduló jelenlétében mutatták be tornagyakorlataikat a gyerekek, az ifjú és felnőtt női és férfi tornászok. Ez egyúttal a kommunista párt melletti manifesztáció is volt, amihez hasonlót évről évre rendeztek meg a kosicei dolgozók 1922. július 5-én és 9-én Brnóban a Luzánkyn rendezett Spartakiádon a szlovákiai FRTJ-egyesületek már szép számban voltak képviselve, miután a kommunista párt és Komszo- mol-szervezetének irányításával a forradalmi testnevelő mozgalom az FRTJ keretein belül tömegszervezetté fejlődött. Az FRTJ mint tömegszervezet — amelyben nagy számban tömörült a proletárifjúság — fennállásának egész ideje alatt Csehszlovákia Kommunista Pártjának és Komszomól-szervezetének hűséges segítője volt. Tagjainak zömét pártonkíviiliek alkották, akik közül azonban többen megtalálták a pártba és a Komszomolba vezető utat, és hűséges harcosai lettek a pártnak. Az FRTJ-n keresztül került a pártba Kosik István Kosicén, aki a párt részéről nemzetgyűlési képviselő lett, s aki a hitleri fasizmus elleni harcban életét áldozta. Kosicén az FRTJ kommunista funkcionáriusai közül a Horthy-fasiszták áldozata lett Ménessy István, Pajor József, Firnstál József, Erdős Ferenc, Pillér Gyula, továbbá a pártonkívüli Szencsák Sándor és Lajos, Molnár Béla és a Ruzsbasán testvérek. Hősi halottal ezek a kosicei forradalmi testnevelő mozgalomnak, az FRTJ* nek, a későbbi FPT-nek. Ez a legkimagaslóbb bizonyítéka annak, hogy a forradalmi testnevelőmozgalom Kosicén az FPT keretein belül kiváló kommunista harcosokat nevelt, olyanokat, akik életüket áldozták a kommunizmus nagy ügyéért. De nem kevés azoknak a száma sem, akik megismerték a hitleri és a Horthy-féle koncentrációs táborok borzalmait. A testnevelés és sport mai és jövő nemzedékének úgy kell emlékeznie mindig ezekre a hősökre, mint akik a kommunista párt iránti törhetetlen hűség, a Szovjetunió iránti mérhetetlen szeretet jegyében élték életüket, s ezért, amikor kellett, a legnagyobb áldozat meghozatalára is képesek voltak. Amikor az ötvenöt év előtti manini I. Spartakiádra emlékezünk, olyan dicső múltat elevenítünk fel, amelynek forradalmi szellemét, annak tradícióját hazánk felszabadulása 30. évfordulójának alkalmával, 1975 júniusában megrendezett lenyűgöző spar- takiád-ünnepségeken láttuk újjáéledni. Ötvenöt évvel ezelőtt a kommunista párt vezetésével elérhető, de akkor még álomnak tűnő jólét és szépség halvány távlatát próbáltuk feltárni, de 1975-ben, több mint fél évszázaddal későbben, a felszabadulás Spartakiádján már olyan szemet kápráztató látványosságban volt részünk, amelyet csak a kommunista párt vezette szocializmust építők alkothattak. Amiért a manini Spartakiád harcot hirdetett: a szocialista jövőért, az ma már valóság, ami a munkásosztályt vezető kommunista pártnak az érdeme. DÉNES FERENC MANINSKÁ SPARTAKIÁDA 1921 .... >• ^ f '£i-t J- 1 • «aafisssass , . ..s. . Vv. •• . MM';'!:. ■ ... A prágai diákok vörös zászlós bemutatója magával ragadta a mintegy 70 000 főnyi nézősereget «ÚJSZÚ Index 48 011 Kiadjo Szlovákia Kommunista Pórtjo Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szorko István és Csető János. Vezető titkár: Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislavo, Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52. főszerkesztő: 532-20 titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági Cgyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalot Bratislavo Volgogradskó 8. Nyomja a Pravda, az SZIKP nyomdaválialato — Provdo Nyomdaüzeme, Bratislavo. Stúrovó 4 Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Az öj Szó előfizetési díjo hovonto — o votornop» szómmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi márnának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti o Posto1 Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogod minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostrednó expedíció a dovoz tlaöe, Gottwoldovo námestio 48/VII.
