Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-23 / 21. szám

□ Anatolij Efrosz rende­zésében készül a szovjet Fantázia című film, Turge- nyev Tavaszi hullámok cí­mű regénye alapján. A film női főszereplője a világhírű táncosnő. Maja Pltszeckaja drámai szerepet is alakít a filmben. Partnere Innoken- tyij Szmoktunovszkij. □ Carlo Ponti olasz ren­dező tizenkét filmet készít a közeljövőben Iránban. Az első a már befejezéshez kö­zeledő Cassandra Grossing, amelyben a női főszerepet Sophia Lőrén alakítja. Part­nerei Ava Gardner és Búrt Lancaster. • □ Alekszandr Osztrovsz- kijról, az orosz színműírás klasszikusáról szól az Ott­honom a színház című új szovjet film. Rendezője: Bo­risz Jermolajev. A dráma­írót Alekszandr Kajdanovsz- kij alakítja. Galina Polszkih játssza Osztrovszklj élettár­sát, s közben harminc évet öregszik a filmben. Ez a fiatal színésznő első ilyen természetű szerepe. 1» □ A főszerepben: Ingrid Timiin. Giuliano Montaldo filmet rendez az egyik leg­ismertebb olasz neorealista regényből, Renata Vigano Ágnes meghalni megy cí­mű művéből. A rendező az olasz ellenállás névtelen hőseinek kíván emléket ál­lítani müvében. A főszerep­lőt. egy egyszerű tudatlan parasztasszonyt — aki éle­tével fizet tetteiért — Ing­rid Thulin alakítja. □ Norvég—lengyel kop­rodukció. Dagna Przyby- szewska a századvég művé­szeti életének érdekes nő­alakja volt. Életéről készít filmet norvég—lengyel kö­zös produkcióban Haakon Sandoy rendező. A férj sze­repét Dániel Olbrychski ala­kítja. □ Laurence Olivier lesz a producere és a főszereplője annak a tévésorozatnak, ame­lyet 1976—77-ben mutatnak be Angliában és az Egyesült Államokban. A forgatókönyv Eugene O’Neill, Tennessee Wiliam*. Arthur Miller és mások drámái nyomán ké­szül. • □ Sidney Pollack Kubá­ban forgatja Hemingway életéről szóló filmjét. Az író alakját Marion Brando formálja meg. n □ Szergei Bondarcsuk Valentytn Jezsov forgató­könyve alapján viszi filmre John Reed amerikai újság­író életét. Reed, az októberi forradalom szemtanúja és krónikása, a Tíz nap. amely megrengette a világot című könyvével vált világhírűvé. • □ A bajuszos dada című vígjáték készül a Gorkij Fiistúdióban. A mulatságos történet a tizenhét éves Kesáról szól, akit kétbalke­zesként ismer a környezete. Kesa a külső körülmények kényszerítő hatására éjsza­kai dada lesz egy óvodában. Környezete meglepetésére úgy dönt, hogy a pedagó­gusi pályát választja élet­hivatásul. A filmet J. Frid- man rendezi. A ligha van színészi élet­rajz, amelyben ne játsza­na szerepet egy nagy úr: a Vé­letlen. ' Inna Csurikovát A tűzön nincs átkelés (1967] című film­ben fedezték föl. Ebben az al­kotásban játszotta élete első nagy szerepét, mellyel a svájci Locarnóban rendezett XXII. nemzetközi filmfesztiválon el­nyerte az Arany Leopárd díjat. Második nagy szerepe a Kéz det (1970) című filmalkotásban még inkább felkeltette a kriti kusok érdeklődését, akik ekkor a „Csurikova jelenségről“ kezd­tek beszélni. A Szovjetszki) Ekran című folyóirat akkoriban rendezett közvéleménykutatása alapján Csurikovát az év leg­jobb filmszínésznőjének válasz­tották. A bolgár mozinézők a legkiválóbb külföldi filmszí­nésznő címmel tisztelték meg Inna Csurikovát. Az olaszok „az orosz Giulietta Masinádnak ne­vezték el, ezzel érzékeltetve, hogy nagyra becsülik a kezdő ■ I szovjet filmszínésznő kivételes tragikomikai tehetségét. Vajon a séma szerint történt mindez? Amikor beszélgettünk, szinte kifakad. — • Az ember sokáig készülő­dik, gyűjti a megfigyeléseket, a gondolatokat, az érzelmeket, hogy tudjon mit mondani a kö­zönségnek. E nélkül még a te­hetséges színész is üres. A mű­vészet nagyjai közül valaki ezt így fejezte ki: ha nincs mon­danivalód, hallgass, ha van, mondd ki, és ne hazudj! Inna Csurikovában — leg­alábbis külsőleg — semmi „színpadi“ adottság nem volt. Amikor először jelentkezett a színművészeti főiskolára, nem vették fel. Aztán mégis a hí­res moszkvai Kis Színház szí­nészképző stúdiójának növedé- ke lett. Később szerződtették a moszkvai Gyermekszínházba. Itt egy csapásra belopta magát az ifjú közönség szívébe: olyan ne­vetséges Vasorrú Bábát alakí­tott minden rémületkeltés nél­kül, s olyan ravasz, furfangos Róka volt. Hamarosan már úgy tartot­ták számon, mint tehetséges komikus epizódistát. Szerződ­tették filmszerepekre is. Egyik komikus alakítás követte a má­sikat — a filmrendezők el is nevezték Csurikovát „női Nyi- kulinnak“, utalva a híres Jurij Nyikulinra, a tehetséges komi­kus színészre. Ekkor azonban a színésznő már nem „csak“ komika volt. Nem arra törekedett, hogy megnevettessen, hanem a pará­nyi kabinetalakításokban az élet egy-egy darabkáját tárta fel. Ez megdöbbentően hiteles­nek és igaznak sikerült. S aztán egyszer csak... Az a bizonyos „váratlan“ a művé­szet vaslogikája szerint állt elő. Csurikovát interurbán hívták Leningrádból: „Gleb Panfilov kezdő rendező A tűzön nincs átkelés címmel készül filmet forgatni a Lenfilm Stúdióban. Olvassa el a forgatókönyvet, lehet, hogy megkapja a főszere­pet ..." Csurikova először hallotta a filmrendező nevét. Akkor még senki sem ismerte az Urálból jött fiatal vegyészmérnököt, aki amatőrfilmesként ismerkedett meg a filmművészettel, s a moszkvai filmrendező szakon éppen vizsgafilmjét akarta el­készíteni; A tűzön nincs átke­lést. A forgatókönyv megírását hosszas kérlelésre, a neves író: „Jevgenyij Gabrilovics vállalta. De hiányzott a hősnő. Panfilov sokáig reménytelenül kutatott utána, amíg meg nem látta Csurikovát egy tévéadásban. Döntött: ő az! — Azt mondták: csúnyácska — gondol vissza mosolyogva a rendező —, én azt feleltem: gyönyörű. De hát maguk is lát­hatják: Csurikova maga az igaz­ság, az eredetiség. Okos, de ra- jináltság nélkül való, azonkívül szelíd és nyílt, azzal a belső hitelességgel és lelkierővel, ami az orosz nő jellemének híres szépségét adja. Éppen ilyen jellemre volt szükség A tűzön nincs átkelés női főszerepéhez. A főhőst Tat­jána Tyotkinának hívják, és a polgárháború harcterein megse­besült katonákat ápolja egy vo­natban. Amikor a film a mozikba ke­rült, a nézők megostromolták a pénztárakat. A kritika kivételes módon egységes volt, és a mél­tatásokban valamilyen módon mindig visszatért a kifejezés: „Csurikova- jelenség“. A Kezdet című filmben két szerepet is kapott. Jevgenyij Gabrilovics és Gleb Panfilov, az író és a rendező ezt az alkotá­sukat már személy szerint neki készítették. Művészi munkájából egységes alakítás született, amely arról szól, hogyan formálja át a te­hetség az életet, hogyan szüle­tik általa újjá az ember, s ho­gyan találja meg önmagát. Inna Csurikova és Gleb Pan­filov az elmúlt télen befejezték legújabb filmjük forgatását, en­nek címe: Szót kérek. A mű fő­hőse Jelizaveta Uvarova, egy kisváros tanácselnöke. — Ez a munka különösen fontos számomra — mondja szerepéről Inna Csurikova —, mivel sok ilyen asszonyt isme­rek, amilyen Uvarova, és mély­ségesen tisztelem őket. Előző hőseimtől eltérően, akik kifor­ratlanok, ösztönösek voltak, ő már érett ember, megtalálta ön­Az átváltozó művész egyik arca — lnne mint Jeanne d'Arc a Kezdet című film ikerszerepében. Ez a filmalko­tás — a két különböző karakter egyidejű megjeleníté­sével — lehetőséget adott különös tehetséqe bemuta­tására magát és helyét az éleiben. Va­lódi közéleti ember. Életének az a tudat ad értelmet, hogy az embereknek szükségük van a munkára. Igazi mai, szovjet hős, így érzem ... A moszkvai Komszomol Szín­házban beszélgettünk Csuriko- vával. Már második éve tag)a ennek a társulatnak, ahol Char­les de Costere Tyll Eulenspiegel című könyvének színpadi válto­zatában debütált. Ez az alakí­tás a szenzáció erejével hatott, és a moszkvai színházrajongók még most is elkövetnek min­dent, hogy jegyet kapjanak a darabra. Nemrég zajlott le Csehov Ivanovjának bemutató­ja. A darab női főszerepét Csu­rikova kapta és a nézők töme­gei ismét jegyért ostromolják a színházat. Most is az Ivanov van műso­ron. Az előadásig még jut idő és Inna azokról a szerepekről beszél, amelyeket el szeretne játszani... — Jeanne d’Arc szerepéről ábrándozom. Most már nem epizódról, hanem az „egész es­tét betöltőről". S talán egyszer megkapom majd Lady Macbeth- et. És minden nap vágyom egy komoly, mély érzésű, be­csületes mai nő szerepére .. . IVETTA KNYAZEVA (APN) \ 1976 V. 23. 'SS lO Qffllffi Inna Csurikova és szerepei I S > o i £ 3 & V) | ü a £

Next

/
Oldalképek
Tartalom