Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-23 / 21. szám
1931. május 25-én Kosúton csendőrfegyverek dörögtek. Előzménye: 1931 tavaszán az évek óta meg-megújuló bérharcok egyik legeredményesebb sztrájkja zajlott le a galántai járásban, amelynek eredményeiről Kosúton, egy népgyúlésen akartak beszámolni. A járási hivatal az utolsó pillanatban betiltotta a tömeggyűlést, s csendőrséget vezényelt ki az idő közben összegyülekezett földmunkások ellen. Az eredmény: a csendőrpribékek Major István kommunista képviselőt kardlappal leütötték, Zsabka Sándort, a helyi kommunista pártszervezet elnökét, Gyevát János ifjúmunkást és Turzó István földmunkást megölték, Kugler József, Popluhár József, Molnár Dániel, Rapand Gyula, Pszota Ferenc és Pszota Erzsébet mezőgazdasági munkásokat súlyosan, néhány társukat pedig könnyebben megsebesítették. Az atrocitás után rendkívüli állapotot hirdettek ki a faluban: házkutatásokat tartottak, mintegy hetven embert meghurcoltak, kilencet bebörtönöztek, aztán pedig megrendezték a Major-pert — hiába tiltakozott a CSKP parlamenti klubjának bizottsága, hiába emeltek szót e jogtiprás ellen hazai és nemzetközi szervezetek, egyebek közt Romain Rolfand is. megfelelő gyermekintézményt létesítettünk, a hajdani Ábra- hámffy-kúriát pedig nyugdíjas- otthonná alakítottuk. Új tűzoltószertár és halottasház is épült — az utóbbi szintén önkéntes társadalmi munkával. Az utóbbi években végrehajtottuk az úttestek felújítását, illetve újjáépítését: két bekötőút kivételével ma már minden utca aszfaltozott, s úgyszólván mindenütt betonjárdák húzódnak a házak előtt. Üzlethálózatunk is nemrég bővült egy új önkiszolgáló élelmiszerüzlettel. Aztán megemlítette — részletesebb felsorolás nélkül —, hogy az állami gazdaság és a földművesszövetkezet gazdasági épületei is túlnyomórészt a felszabadulás óta épültek, s amelyek között különösen fima 108 millió korona, a tagok évi átlagjövedelme pedig, egy dolgozóra számítva. 24 280 korona. — Az itteni földek kitűnőek, de rajtuk régebben soha nem értek el olyan magas hektárhozamokat, mint ma. Ebben já- rásszerte vezetőhelyen állunk — mondta Horváth István, a Vörös Csillag elnöke a társult nagygazdaság hidaskürti központjának irodahelyiségében, beszélgetés közben. Hogy ez a szakosított és korszerűen gépesített mezőgazdasági nagyüzem milyen növénytermesztési eredményekkel dicsekedhet, gazdasági számadatok helyett inkább az elnöknek egy szemléletes kijelentését idézem. — Az idei aratást is például harmincöt kombájnnal kezdjük Míg a májusi verőfényben gépkocsink csendesen suhant velünk a község határában, majd a falu utcáin is, mindegyre azt forgattam a fejemben: vajon mennyit kínlódhatott ez a nép itt. az egykori uradalmi és haszonbérlői földeken meg a kulákblrtokokon — hatalmas cukorrépa- és ga bonatáblákon — hajlongva-ara- szolgatva, s ugyan hány ezer kilométert gyalogoltak vagy pedálozgattak ezeken az utakon a proletárügyhöz hű szívű kommunisták? — Hajjaj, de sok küzdelmen át vezetett a mi utunk idáig! ki előttem Kosút mai arculata: — Községünkben a felszabadulás óta kétszáznegyvenhét új lakás épült, csupa két-három szobás, összkomfortos családi ház, azonkívül százötven régi lakást korszerűsítettek, illetve építettek át tulajdonosaik. Középítkezéseink sorában első helyen áll az 1959—61 között, több mint másfél millió koronás beruházással épült művelődési otthon, előterében a Major István tiszteletére emelt emlékművel. Továbbá: átépítettük és modernizáltuk a községi iskola épületét, a régi óvodából — jórészt társadalmi munkával — ötven gyermek teljes ellátását biztosító s a mai igényeknek minden tekintetben Kosúti emberek Zsabka Sándor, Gyevát jános és Turzó István sírjai a kasúti lem etében Major István emlékműve a kosúti művelődési ház előtt gyelemre méltó az állami gazdaság új, komplexül gépesített tehénistállója. A gépi berendezések és felszerelések ott már kiküszöbölik a kétkezi munkát: az állatgondozás, etetés, tejtermelés és a termékek kezelése majdnem minden mozzanatában automatizált folyamat.' Ottjártamkor éppen befejezés előtt álltak egy nagyszabású létesítmény, a néppark építésirendezési munkálatai. A lebontott Fekete-kúria helyén közös irodaházat építettek a nemzeti bizottság és a posta elhelyezése céljából, az őspark mélyén pedig tetszetős külsejű amfiteátrumot emeltek. Itt rendezik a hősi múltra, a negyvenöt évvel ezelőtti csendőrsor- tűzre és a kosúti nép küzdelmeire, harcaira emlékeztető ünnepséget is. — Az ünnepség lezajlása után újabb vállalkozásba kezdünk — közölte a nemzeti bizottság titkárnője'. — Hárommillió koronát meghaladó beruházással egy új építkezést hajtunk végre. A járásban elsőnek a mi községünket kapcsolják be az Érsekújvár—jóka közt húzódó fő vízvezetékrendszerbe. A főcsövek lerakását már tavaly elkezdték, s 1977 végére szeretnénk minden lakásba bekapcsolni a vízvezetéket. Reméljük, sikerül is. A kosútiak megélhetését nagyobbrészt ma is a mezőgazdaság biztosítja, amellett, hogy ma már sokan eljárnak dolgozni Galántára meg a járás különböző ipari üzemeibe, sőt Bratislavába is. A földművesszovetkezet, amely 1950 tavaszán alakult, 1973 óta a hat község társulásával létrejött Vörös Csillag Efsz egyik részlegeként működik, 480 hektáron, 98 taggal. A Vörös Csillag, az 5067 hektáros nagygazdaság évi összbevétele — mondta érezhető elégedettséggel hangjában. — Tudja, hasonlatos ez ahhoz, mint amikor a frontokon harckocsik oszlopa vágott neki a nagy me- zőségeknek. Akarva-akaratlan költői képet alkalmazott: az ő kombájnjaik is napjaink békeoffenzívá- jának hadigépei. Gazdálkodásunk beszédes tényei, hogy évente kétszáz vagon húst, több mint három és fél millió liter tejet szolgáltatnak népgazdaságunknak, meg hogy baromfitenyészetükben 120 ezer naposlibát és hatezer naposkacsát produkálnak. — Ezekben a szép eredményekben rendre benne van a kosúti nép szorgalmas és becsületes munkája is. Nagyon dolgos, törekvő nép azl — mondta még. amikor búcsút vettem, tőle. A másik nagyobb mezőgazdasági üzem, a 936 hektáros kosúti állami gazdaság szintén egy agrokomplexum, a hét környékbeli állami gazdaság egyesítésével alakított Magtermesztő Állami Gazdaság részlege, amely 1973-ig önálló gazdaság volt, tizenkét éven át Kugler János igazgatása alatt, aki ép pen az idő tájt vonult nyugállományba. A kezdeti évek nehézségeit leküzdve, a hatvanas évek derekától mint eredményesebben prosperáltak: a jobb szlovákiai állami gazdaságok közé tartoztak. A kosúti részleg mai vezetője Zsemlye László. Százhuszonöt kosúti lakos dolgozik itt most is, akiknek például 1976 első negyedében az egy munkásra számított havi átlagkeresetük 2234 korona volt. — Ha az ember szóba hozza, hogy milyen volt az akkori élet. hát már a saját gyermekei sem nagyon hiszik — mondta Saqan Mihály bácsi, a veterán kommunista, Major István valamikori harcostársa, amikor egy kis beszélgetésre első utam hozzá vezetett. — A mai fiatalok azt el sem tudják képzelni... Mi lehetne ma megbízható összehasonlítási alap? — hány- torgott bennem minduntalan, mialatt őt. majd a falu többi emberét faggattam tegnapi életükről és mai helyzeliik-sorsuk alakulásáról. A múlt __ A felszabadulásig ez a vidék a cukorbárók birodalma volt. Azidőtt 1200—1250 ember lakta Kosútot, s a község határához tartozó, mintegy másfél ezer hektárnyi földterületen robotolt és nyomorgott — föld- birtokosok, bérlők, basaparasztok kénye-kedve szerint Ma is émelyegve emlegetik a nevüket: a Kuffner báróét, a Fekete báróékét. Ábrahámffyét, a Glázer és Diamantot, a Sterné- két meg a kulák Gregorovi- csét és Dudásét. . . Huszonhéttől kezdve minden évben sztrájkoltunk — emlékezik Sagan Mihály A kommenciós cselédek, a majorsági meg a cukorgyári munkások egészségtelen, zsúfolt zsellérházakban laktak — a legtöbb család egyszersmind közös konyhán —-, s volt nem egy ház, amelynek szűk, penészes szobájában két népes család is szorongott. Általában hetente egyszer ettek húsos eledelt — vasárnap. Évek teltek el, míg valaki új ruhát, cipőt vásárolhatott — azt is baromfinevelésből, libahízlalás- ból, miegymásból kuporgatott pénzen. ... és a jelen Az elmúlt harminc év alatt korábban soha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül a falu. Márta Kristojiková, a helyi nemzeti bizottság titkárnője segített eligazodni a tények és az adatok sűrűjében. Tájékoztatása nyomán szinte faktográ- fiai hitelességgel bontakozott Ä ß SU® Ä
