Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-23 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 'MW * jm SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. május 23. VASÁRNAP BRATISLAVA IX. ÉVFOLYAM 21. szám Ára 1 korona „A mezőgazdaság és az élelmiszeripar jő feladata lesz, hogy biztosítsa a lakosság szükségleteinek még sokoldalúbb kielégítését, fokozatosan elérje az önellátást a szemesek termesztésében, s tovább növelje az általános önellátást az élelmiszerek termelésében.“ (A CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott irányelvekből.) A szocialista állam gazdaságpolitikájának egyik célja az, hogy tervszerűen gondoskodjon a népgazdaság olyan szerkezetéről, amely a gazdasági növekedést egy bizonyos társadalmi optimum Irányába ösztönzi. E társadalmi optimum követelménye az, hogy a szocializmus alapvető gazdasági törvényével összhangban biztosítsa a lakosság mindennemű szükségletének maximális kielégítését, s emellett figyelembe vegye az „idő gazdaságosságának“ objektív gazdasági törvényét. E gazdasági törvények figyelembevétele a gazdaságpolitikai koncepció felállításánál nálunk annál is fontosabb, mert a társadalom anyagi, személyi, természeti és egyéb forrásai korlátozottak. Ez viszont megkívánja e források hatékony kihasználását. A gazdasági optimum egyik döntő tényezője az ésszerűség. Ha az ésszerűség kérdését átvetítjük az élelmiszeérdekében, hogy a mezőgazdaság a népgazdaság stabilizálásának irányában hasson. A párt és az állam szerveinek igyekezete a mi esetünkben arra irányul, hogy az élelmiszerek fogyasztását belső forrásokból elégítsék ki. Ugyanis ezekre a gazdaságpolitika különböző eszközökkel közvetlenül hathat, míg a külső forrásokra a gazdaságpolitikának nincs ilyen méretű befolyásoló lehetősége. A belső források kihasználásával szükséges elérni az élelmiszerekből való önellátás minél magasabb fokát, s emellett figyelembe kell venni azt, hogy az élelmiszerek árai stabilak és aránylag alacsonyak legyenek. Ez nemcsak áz inflációs irányzatok leküzdésének kérdése, hanem a népgazdaság fejlődésének egyik fontos tényezője Is. Az élelmiszer, ahogyan ezt már hangsúlyoztuk, az ember munkaereje biológiai újratermelésének egyik fontos feltétele. Az élelmiszer-fogyasztás 1 olyan tényező, amelyet nem szabad, illetve nem lenne szabad korlátozni más szükségletek kielégítésének előnyben részesítésével. Tekintettel arra, hogy az élelmiszer-szükséglet kielégítése biológiai jellegű, más fogyasztási cikkekkel szemben fogyasztásuknak relatív és abszolút határa van. Az élelmiszerek aránylag stabil és alacsony A nyugal-szlovákiai kerületben ezekben a napokban 8590 hektárról gyűjtik be a szálas takarmányokat. A Gabéíkovói (Hősi) Állami Gazdaság feketeerdei részlegén Mészáros Árpád traktoros és Öllé Vaszil, az E 280-as járvaszecskázó kezelője naponta több mint 12 hektárról takarítja be a termést rek termelésébe, akkor előtérbe kerül a népgazdasági rentabilitás. Ha például behozatallal kisebb ráfordításba kerül az élelmiszerek beszerzése, mint a saját termelésre fordított kiadások, akkor a népgazdasági rentabilitás megkívánná, hogy ezt a forrást tegyük előtérbe. A tapasztalat viszont az, hogy a gazdaságpolitika az adott körülményeknek megfelelően sokszor tudatosan megszegi és figyelmen kívül hagyja a népgazdasági optimum említett alapvető követelményét, és a mező- gazdaságot az önellátás minél magasabb fokára ösztönzi. A gazdaságpolitika ebben az „irracionalitásban1 a mezőgazdaság minőségi funkciójúból indul ki. Egy gazdaságilag fejlett ország feltételeiben a mezőgazdaság helyét és szerepét a népgazdaságban nem lehet mérni ennek részarányával a nemzeti jövedelem képzésében. A mezőgazdaság jelentőségét a termelésre és a gazdasági növekedésre ható stabilizációs és ösztönző funkciója fejezi ki. A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar termékei az ember és munkaereje biológiai újratermelésének elkerülhetetlen és pótolhatatlan szükségletei. Az élelmiszertermelés ezen keresztül hat a társadalom gazdasági, szociálpolitikai helyzetére és általában a politikai életre. Hatása a lakosság folyamatos élelmiszerellátásában és a stabil élelmiszerárakban mutatkozik meg: Míg a mezőgazdasági és az élelmiszeripar hatása e két irányban folyamatos, addig azok stabilizációs funkciója is érvényesül, s az önellátás kérdése nem válik gazdaságpolitikai mérlegelések tárgyává. Ha azonban különböző okokból kilengések következnek be, vagy következhetnének be az élelmiszerek kínálata és kereslete között, azonnal előtérbe kerül a mezőgazda- sági termelés stabilizációs funkciójának kérdése. Ugyanis ilyen esetben fenyegetve van a lakosság életszínvonala, és hiány mutatkozik a feldolgozóipar egyes ágazatainak nyersanyagellátásában Ez magával vonja az élelmiszerek árának emelkedését. Az ilyen helyzet inflációs irányzatot vált ki, csökken az életszínvonal, meginog a lakosság szociális létbiztonsága. Ez az oka annak, hogy a társadalom szervei mindent megtesznek annak ára azt vonja maga után, hogy a lakosság jövedelmének növekedésével az élelmiszerekre kiadott részarány az az összkiadásokból csökken. Az élelmiszerekre fordított kiadások hányadának csökkenése kihatással van az egész népgazdaság dinamikájára, ugyanis a fogyasztás összetételében előtérbe kerülnek a tartós fogyasztási, cikkek, növekszik az igényesség a szolgáltatásokkal szemben, ezzel párhuzamosan növekszik a szabad idő hatékonyabb kihasználása stb. A fogyasztás szerkezetének változása nem csupán a belkereskedelemre támasztott igények növekedésére hat, han^m az életszínvonal olyan emelkedésére is, amely összhangban van a szocialista életmód elmélyítésével. A tartós fogyasztási cikkek növekvő igénye jelentősen befolyásolja az innovációs folyamatokat, és ezen keresztül a mezőgazdaság stabilizációs funkciója hatással van a tudományos-műszaki fejlődésre a népgazdaság néhány további ágazatában. A népgazdaság távlati fejlesztésének feladataiból kiindulva a társadalom szervei az élelmiszerekből való önellátás fokának emelését tűzték a mező- gazdaság elé. Ez természetesen további tényezőkkel is összefügg, mint például az élelmiszerek világpiaci árának emelkedésével, a világ élelmiszer-termelésének szintjével, a világ lakosságának ellátottságával stb. A CSKP 1974 novemberi plénuma megállapította, hogy mezőgazdaságunk teljesítette "a XIV. kongresszuson kitűzött feladatokat — a fogyasztás növekedését saját termelésből fedeztük. A belső és a külső viszonyok azonban megkövetelik, hogy a mezőgazdaság elé igényesebb feladatokat tűzzünk ki. A CSKP 1975 októberi plenáris ülése részletesen lebontotta a mezőgazdaság új feladatát, amelyet pártunk XV. kongresszusa is elfogadott. A párthatározatokban foglalt feladatok azokból a bel- és külgazdasági viszonyokból indulnak ki, amelyek objektíve megkövetelik, hogy mezőgazdaságunk rövid időn belül elérje az önellátást a szemesek termesztésében, és fokozatosan a többi élelmiszerből is biztosítsa az önellátottság minél magasabb fokát. SZLOVÁK GYULA A Slovair repülőgépei nagy segítséget nyújtanak az őszi búza tavaszi úítratá- ciőjánál. A több mint 4000 hektár szántóterületen gazdálkodó Budtilovi (Bodol- lóij Efsz-ben a Bódva völgyében naponta 400 hektáron szórták el a gyorsan ható salétromos nitrogénműtrágyát Fontos tavaszi munkafeladat a vegyszeres gyomirtás elvégzése a gabonatáblákon. A Senai CSSZBSZ Efsz-ben két per metezővel naponta több mint 100 hektárt permeteznek be Aminex gyomirtóval. A képen Horváth Gizella és Balázs Pál a permetlét készíti elő (A CSTK felvételei)
