Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-16 / 20. szám

Beszélgetés Prógá 3. Vőroskörzeti Nemzeti Bizottságának elnökével A SZORGALMAS MUNKA GYÜMÖLCSE A nyílt, őszinte beszéd megértésre talál A problémák megold­hatók £ Elmélyítik á szocialista demokráciát # Bekapcsolják a lakosságot a közügyek irányításába Práyu 3. városkörzete Zizkov. Forradalmi hagyományai méq az első köztársa­ság elejébe nyálnak vissza. Ismeretes, hogy a főváros akkoriban legnépesebb pártszervezetének és a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség legjobban működő szervezetének itteni tevékenysége rettegésben tartotta a burzsoáziát. Nem is lehetett ez másként abban a körzetben, amely a munkás- és kommunista mozga­lom jelentős személyiségeinek, Haken elvtársnak, a CSKP alapító tagjának, majd Smeral és Zápotocky elvtársnak nyújtott otthont. Eqy időben Klement Gottwalá is itt élt és dolgozott. Ez a történelmi múlt arra kötelezi a nemzeti bizottságot és, a körzet lakosságát, hogy lépten nyomon a párt politikája iránti elkötelezettségéről tegyen tanúbizonyságot. Igyekezetének és eredményeinek elismeréseként a nemzeti bizottságok szocialista versenyében, a Ziíkov város­körzet is kitüntetést kapott Felkerestük FKANTISEK GEBAUERT, Prága 3. Vá- roskörzeti Nemzeti Bizottságának elnökét és megkértük, beszélten nekünk mun­kájukról. eredményeikről A hatodik ötéves tervidőszakban rendkívül igényes feladatok állnak iparunk előtt. Dolgozóink kezdeményezzen láttak hozzá a XV. pártkongresszuson kitűzött irányvo­nal megvalósításához, felajánlásaikkal is hozzájárulnak feladataik maradéktalan teljesítéséhez (Kontár Gyula felvétele) • Minek köszönhetők az utóbbi évek ben elért sikereik? — Körzetünkben aktív politikai, szer­vező és nevelő tevékenységet fejtünk ki. Nemzeti bizottságunk az emberek iránti gondoskodást, jobb életük bizto­sítását helyezi előtérbe. Politikai ne­velőmunkánk eredményeként köteles­ségtudatra, felelősségérzetre szoktat­juk őket, de nemcsak őket, hanem kör­zetünk vállalatait, üzemeit és intézmé­nyeit és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteit is Ezzel magyarázható a lakosságnak a politikában és a munká­ban megnyilvánuló aktivitása, amivel lényegesen hozzájárult a XIV. párt- kongresszus határozatai alapján kidol­gozott választási programunk teljesíté­séhez. Igyekezetét tükrözi, hogy pl. a múlt év óta megtartott 2048 nyilvános gyűlésen több mint 200 ezren az utób­bi öt év folyamán megrendezett 17 783 lakógyűlésen pedig kb 250 ezren vettek részt. Az ifjúság bizalmát is sikerült megnyernünk. A városfejlesztési akció keretében a lakosság 16 millió önkén­tes társadalmi munkaóra ledolgozásá­val mintegy 126 millió 280 ezer korona értéket teremtett. • Milyen konkrét értékek megterem­tésével tették színvonalasabbá körzetü­ket? — Célunk, hogy minden gyermek sportoljon és főleg megtanuljon úszni. Ezért kb. 12 millió korona értékű üdü­lőközpontot és uszodát és több sport­telepet létesítettünk Rendbe hoztuk a parkokat és a sétányokat s az energe­tikai helyzet javítását tartva szem előtt transzformátorállomást is építettünk. Természetesen a nyersanyagbegyűjtés­ből és a takarítási munkákból is dere­kasan kivesszük részünket. De nem folytatom mert lehetetlen lenne fel­sorolni a lakosság lelkesedését és ön- feláldozását tanúsító sokféle tevékeny­ségünket Sikereinket természetesen el­sősorban a párt vezető szerepének kö­vetkezetes érvényesítésével értük el. Az utcai pártszervezetek. a társadalmi szervezetek és a polgári bizottságok együttes erővel — a képviselők segít­ségével — mozgósították a lakosságot feladataink teljesítésére. Örömmel állapíthatom meg, hogy az a módszerünk is bevált, amelynek ke­retében előre kidolgoztuk körzetünk fejlesztési tervét és ennek alapján az egyes ágazatokra vonatkozó feladato­kat is kiosztottuk. Mielőtt azonban a nemzeti bizottság plénuma és a párt- szervek jóváhagyták volna koncepción­kat, a teendőket nyilvános gyűléseken vitattuk meg a lakossággal. Azzal, hogy mindenkinek lehetővé tettük a vé­leménynyilvánítást, a szocialista de­mokrácia elmélyítéséhez is lényegesen hozzájárultunk. Nyíltan, kertelés nél­kül beszéltünk az emberekkel, és tudo­másukra adtuk, hogy szükségünk van rájuk, értékeljük munkájukat. Ennek az őszinteségnek köszönhetjük, hogy a vá­lasztásokat megelőző kampányban pi­rulás nélkül állhatunk választóink elé. Ígéretünket megtartottuk, feladatainkat még túl is teljesítettük. • Zizkov Prága egyik régi városré sze. A lakásalap nagy mértékben el­avult. Bizonyára tervbe vették korsze­rűsítéséi. — Az elmúlt választási időszakban ez a probléma sem kerülte el figyelmün­ket. A körzet korszerűsítésének terve alapján a részletes tervrajzok is elké­szültek már. Körzetünk átépítésére a 6. ötéves tervidőszakban került sor. Noha kemény fába vágtuk fejszén­ket, nem kételkedünk abban, hogy kör­zeti nemzeti bizottságunk a körzeti pártbizottság irányításával, a társadal­mi szervezetek és a dolgozók segítsé­gével helytáll és teljesíti a XV. párt- kongresszus ránk vonatkozó határoza­tait is • E határozatok alapján milyen konkrét problémák megoldása vár kör­zetükre? — Nagy nehézséget okoz pl. a mun­kaerőhiány, különösen a kereskedelem­ben. Emiatt sok üzletben korlátoznunk kell az eladási időt. Az élelmiszerbol­tok egy részét — amíg nem kapunk vidékről segítséget — kénytelenek va­gyunk bezárni. A vidéki dolgozók el- szállaktlása jelentős gondokkal jár. To­vábbi problémánk a helyhiány a böl­csődékben és az óvodákban. Bár az elmúlt időszakban több intézményt re­konstruáltunk és építettünk fel a ki­csinyek részére, nem tudjuk kielégíteni az igényeket. , A párthatározat alapján a szocialista demokrácia további elmélyítésére tö­rekszünk. Azt akarjuk, hogy a társadal­mi szervezetek még nagyobb segítsé­günkre legyenek tagjaik, illetve a la­kosság mozgósításában. Oj módszerek bevezetésével igyekszünk elérni azt is, hogy az emberek még nagyobb mérték­ben vegyék ki részüket a közéletből. Elsősorban a közrend biztosítására, munkánk eredményeinek megőrzésére gondolok, amiben nagy segítségünkre lehet a lakosság. A közelgő választásokról sem feled­kezünk meg. A legnagyobb gondosság­gal szemeljük ki azokat a jelölteket, akik minden tekintetben alkalmasak a felelősségteljes tisztségek betöltésére. A XV. pártkongresszuson Martinék elvtárs, Bratislava főpolgármestere mel­lett ültem. Amikor a szünetben Lenárt elvtárs felkeresett bennünket, a köl­csönös tapasztalatcserét javasolva, kör­zetünk tevékenységére, dolgozóink munkakezdeményezésének és társadal­mi aktivitásának megszervezésére hívta fel az elvtársak figyelmét. Meggyőző­désem. hogy Lenárt elvtárs szavai ter­mékeny talajra hullottak és rövidesen találkozunk a bratislavai nemzeti bi­zottságok és esetleg a pártszervek kép­viselőivel is, hogy fővárosaink, illetve városkörzeteink építésében szerzett ta­pasztalatainkat kicserélve, sikeresen váltsuk valóra a XV. pártkongresszus határozatait. KARDOS MÁRTA MEGÉRDEMELT ELISMERÉS PÉLDÁS DOLGOZÖ, LELKES TÁRSADALMI MUNKÁS Ferdinand Lászlót, a Gemerská Horka i (gömörhorkai) Cellulóz és Papírgyár pénzügyi osztályának veze­tőjét a folyosó végén levő csendes irodában találtam Három dolog ösz­tönzött a találkozásra. Az első az hogy bír elérte már a nyugdíjkorha­tárt, tovább dolgozik s amint mondja mindaddig, amíg megfelelő utódot nem nevel. A másik, hogv a máiusi ünnepségek alkalmából megkapta a szakágazat legjobb dolgozója kitünte­tést s végül pedig az. hogv immár negyedszázada dolgozik a polgárvé­delemben amelyért szintén kitünte­tésre javasolták — Jól érzem magam az üzemben, és az egészségem is kifogástalan — mondja. — Ezért ráérek még a pihe­nésre gondolni. Cigarettára gyújt, s miközben az előtte levő feketekávét kavargatia. el­gondolkodik felelevenedik előtte a múltja, az eddig végzett munkája. — Dlhá Vesben (Hosszúszóh) föld­művescsaládban születtem. Öten vol­tunk testvérek Belőlem tanult em­bert akart nevelni az apám. talán azért, hogy kevesebb felé osztódjon a föld. Így amikor a sajógöinöri polgári iskolát elvégeztem, a dobáinái keres­kedelmi iskolába kerültem. Az első munkahelyem. 1935-ben a safarikovói (tornaijai) Földműves-takarékpénztár volt. Mivel nem voltam tagja az ag­rárpártnak. egy év múlva menesztet­tek. Szülőfalujában a közjegyzőségre került, és ott dolgozott 1938-ig. ami­kor is a roífiavai (rozsnyói) adóhi­vatalban kapott állást. Amikor a Horthy-hadsereg bevonult, az adóhiva­tal vezetője felvidéki kommunistának nevezte és elbocsátotta, pedig ebben az időben még nem volt tagja a párt­nak. Ismét a közjegyzőségre került ezúttal azonban Aggtelekre. Adóügyi előadó lett, a háború kitörése után a hadisegély folyósítása is a hatáskö­rébe került. Akin tudott, segített a főjegyzővel azonban nem tudott ki­jönni. s végül is 1944 októberében be­hívták katonai szolgálatra. — Két hete sem voltam még an­gyalbőrben, amikor a front közelsége miatt kiürítették a tornaijai helyőrsé­gi laktanyát — fonja tovább az em­lékezés fonalát. — Elhatároztam hogy megszököm Egészen Csallókö­zig jutottam el. Szenckirályfáról át mentem Szlovákiába. Nemcsak beszél­tem a nyelvet, de ismerőseim is Vol­tak ott. Tudtam, hogy nem adnak át a gestapónak 1945 januárjában elju­tottam Breznóig, a frontvonalon át­csúszni azonban nem sikerült. Varín­ban értem meg a felszabadulást, mi re hazakerültem véget" ért a háború. Dolgozni szeretett volna, ám ehe­lyett egy akkori rendelet értelmében részleges nyugdíjba helyezték. A feb­ruári események hoztak változást az életébe, amikor az említett nyugdíj ról lemondott, és munkába állt a Har maneci Papírgyár dobsinái fatelepén. Ott lépett be a pártba is, de a tagsági igazolványt csak 1950-ben kapta meg a Gömörhorkai Papírgyárban. Itt elő szőr a könyvelési osztályon dolgozott aztán a bér- és személyzeti osztály élére került. Az 1953—1958-as évek­ben az ellenőrző osztály vezetője volt, 1962-ig pedig a termelési részleg főkönyvelői tisztségét látta el s az­óta a jelenlegi beosztásában dolgozik. Nem kis gond, felelősség nyugszik a vállán, de igyekszik a feladatokat a lehető legjobb tudása szerint megol­dani, mert — amint mondja — ez a kötelessége, ezért kapja a fizetést. Az első választások óta hnb-képvi selő. Jelenleg lakhelyén Bohuiíovóban ÍLekényen) a legutóbbi választások óta a hnb-titkári teendőket is ejlát- ia. az egyik polgári bizottság elnöke és ő áll a polgári ügyek testületének élén is. Egyszóval olyan ember, aki kiveszi részét a társadalmi munkából lépést tart a lüktető élettel, örül an nak. ha a község új létesítménnyel gyarapszik Talál időt arra is. hogv eljárjon a fiatalok közé. — Az új művelődési otthon építé­sét 1972-ben kezdtük el. s az idén be fejezzük — újságolja. Rendbe tettük az iskolát az óvodát a hnb székbá zát. portalanítottuk az utakat, szennv csatornahálózatot énítettünk. Egy ak ció kivételével hiánytalanul teljesít­jük a Nemzeti Front választási prog­ramját. Ott volt a polgárvédelem megalapí­tásánál. a mai nanig az üzemi törzs- kar tagja. 1954 és 1974 között, tehát húsz éven át annak parancsnoka volt. S azt is el kell még mondani róla. hogy amikor 1954-ben a hosszúszói szövetkezetben csak 29 tag maradt, mindennapi munkája mellett elvállal­ta a könyvelői tisztséget. Négv év alatt'nemcsak hogv talpra álltak, de már osztalékot is fizettek. — Ha majd búcsút veszek az üzem­től, befeiezem községünk krónikájá­nak írását — mondja búcsúzóul — Ha azonban szükség lesz rám vissza­jövök segíteni. Amíg élek igyek­szem úgy dolgozni, hogy az utánunk jövő nemzedék büszke lehessen ránk. NÉMETH JÁNOS < 1976. V. 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom