Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-02 / 18. szám

Kizsi szigetének két legértékesebb épülete: az egyik teljes szépségében, a másik konzerválásra várva

E

urópa évszázadokon keresztül a társadalmi-gazdasági, a tudományos és kulturális élet központja volt. Ez a földrész határozta meg a világpolitika irányát, országok és földrészek sorsa fölött döntött. Erről a kontinensről indult hódító útjára a tudományos kommunizmus, amely hozzásegítette az emberiséget ahhoz, hogy megismerje önmagát, valamint a történelem fejlődésének törvényeit és ezen keresztül értékelhesse múltját, bepillantást nyerhessen jövőjébe.

Európa napjainkban is a modern civilizáció egyik központja. Amiben azonban Európa ma már valóban egyedülálló, az meglehetősen nyugtalanító — e földiészen már két világháború robbant ki, s a második világégés óta sehol sem halmozódott fel olyan hatalmas romboló erő. sehol másutt ' nem néz farkasszemet egymással olvan óriási haderő, mint itt.

A békés egymás mellett élés, a népek barátsága és a humanizmus lenini elveihez híven, a szovjet kormány 1954-ben javaslatot tett az európai államok tanácskozásának összehívására, hogy azon kidolgozzák és megvitassák a kollektív biztonságról szóló európai szerződés

terveze'é*

hülés állandó és egyre életerősebb, átfogóbb és egyetemes méretű folyamattá váljék“. Meggyőződésük, hogy „az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya, illetve rendelkezéseinek megvalósítása az egyik leghatékonyabb hozzájárulás ehhez a folyamathoz“. Az értekezlet több olyan fontos megállapodást fogadott el, amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítik ki

A megállapodásoknak kivételes politikai jelentőségét és morális erejét húzza alá az a tény, hogy a záróokmányt a részt vevő államok legmagasabb szintű vezetői látták el kézjegyükkel. A záródokumentumot aláírt valamennyi állam legfontosabb feladata: biztosítani a megállapodások hatékonyságát realizálását.

„Nézetünk szerint az értekezlet summája az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalmat ölt — mutatott rá Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője a konferencián elhangzott felszólalásában. — Az enyhülés kézzel foghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Európában valóban tartóssá és megingathatatlanná teheti.“

Honnan származik a kereszt oszlopfője? Tekints a borókafenyő virágára! Honnan vette a mester a hagyma alakú kupola zsindelyének . mását? Nézz a tobozok pikkelyeire. És a díszek a kupola alatt? Térdelj a fűbe és keress egy margarétát.

A sudár szépség beleszeretett a szegény halászlegénybe, a szülők azonban gazdag vöt akartak. A leány nem engedelmeskedett és az Onyega tóba vetette magát. A szerencsétlen ifjú kérte a tavak fejedelmét, engedje meg. hogy a szigeten felépítse nagy szerelmének kápolnáját- A fejedelem beleegyezett azzal a kikötéssel, hogv művéhez nem használhat egyetlen szöget sem. A mesemondók itt két csoportra oszlanak. Egyesek szerint, amikor Nesztor mester munkáját befejezte, baltáját a tó vizébe hajította, hogy senki se tudja még egyszer megalkotni a borókafenyőből készült ékességét. Mások viszont azt állítják. hogy a mester mérgében dobta el a baltát, mert huszonöt kupola helyett csak huszonkettőt sikerült elkészítenie

A szigorú mester még így is csodálatos müvet alkotott, amelynek párja aiig akad a világon. A kápolna több mint 30 méter magas épülete Kizsi szigetén már 250 éve áll, s várja a látogatókat. A mester sok százezer építőeleimből, de valóban egyetlen szög nélkül készítette. Csupán a tetőre és a kupolára 36 ezer zsindelyt használt fel.

Valamikor itt volt az egész vidéki terület központja. A mai Kizsi csupán néhány házikóból áll, ahol népi építőművészettel foglalkozó tudósok és a szigeten létesítendő skanzen építői laknak.

A Tiarái Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság kormánya már a teásodik világháború után úgy döntött, hogy az értékes kápolnát megőrzi a jövő nemzedékek számára. Az Onyega menti mesterek ugyan ismerték a fa természetét, sajátosságait, de a negyed évezred még sem tűnt el nyomtalanul az alkotások felett Két évvel később megkezdődött az első restauráció. A restaurátorokon kívül műépítészek és műemlékvédők érkeztek ide, akik feltérképezték a környező falvakban található műépítészen alkotásokat és azt javasolták, Kizsi szigetére helyezzék át a legértékesebb és legjellegzetesebb épületeket. E munka gyümölcse már 14 éve látható: 1961-ben Kizsi szigetén kiépült a skanzen, ahol a gazdag kereskedők díszes

házai, a szegények fakunyhói éppúgy megtalálhatók, mint a falusi szélmalmok, továbbá a fából készült raktárak, csűrök és haranglábak. A skanzen állandóan új példányokkal bővül. A következő másfél évtized alatt az egész sziget egy nagy, faházakból álló faluvá változik.

Az őslakosok azt állítják, hogy a szigeten egész évben van mit csodálni, mert a borókafenyő, amelyből a master csupán szekercéveí, a fűrészt nem is használva készítette a kápolnát, csodálatosan változtatja a színét. Nyár közepén a tiszta égbolttól és -a tó vizétől a templom aranyos fényben ragyog, télen pedig a fa színe érdekes kontrasztöt mutat a fehér hóval.

Kizsi szigetét S. N. Gorsin, a műszaki tudományok doktora is megkedvelte. E tudós moszkvai laboratóriumában a nedvességnek, a kártevőknek és a tűznek a fára gyakorolt hatását vizsgálja, az épületfa műszaki eszközökkel történő megóvásának prózai kérdéseivel foglalkozik. Évente heteket tölt a szigeten, ahol kis laboratóriumot rendezett be.

„A fa megóvásának megoldása sokkal egyszerűbb feladat, mint az ilyen művészi ékesség megvédése. Vigyázni kell arra, hogy ne változtassuk meg a kápolna külsejének színes képét, a fa eredeti színét, amely az északi oldalon ezüstszürke, délen pedig mustárszínű.

„Kipróbáltuk a pentaklórnak mintegy húsz vegyületét, alkalmaztunk olyanfajta készítményt, amely a fa gyúlékonyságát csökkenti, amíg eljutottunk a megoldáshoz, a konzerválás különleges fajtájához“ — mondta a professzor.

Nesztor mester kápolnája mellett állt a kisebb, de éppoly gyönyörű pokrovi kápolna. Alig látható, mert 1500 négyzetméteres műanyag burkolat takarja. Két-három óránként rendszeresen öntő zik egy különleges védőanyaggal. Egy négyzetméter faburkolatnak 10 liter védőanyagra van szüksége. A sötét, barnás folyadék lassan folyik lefelé, közben egy része _ beszívódik a fába. A többit lent felfogják és ismét kezdik az öntözést. Egy hónap alatt a templom kb. 40 tonna védőanyagot szív fel. Gorsin professzor elégedett, mert 25—50 évre biztosított a műemlék konzerválása. Az idő foga azonban a leggondosabban ápolt műemlékeket ís kikezdi. A pokrovi kápolna után politeiléű fóliába burkolták a nagy kápolnát is, amelyet később a skanzen többi épülete követ.

Falusi harang és szélmalom — a régi vidéki falu két jellegzetes része.

EUROPA A lOVfl UTJÁN

A MOSZKVAI PRAVDA ÉS A NYEGYELJA CIKKEI NYOMÄN

1966-ban Bukarestben, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének értekezletén hangzott el az Európa békéjének és biztonságának megszilárdításáról szóló nyilatkozat, amely a Politikai Tanácskozó Testület 1969. évi budapesti találkozóján teljesült ki és nyert végleges fogalmazást.

Az európai földrész sorsáról lévén szó,- nem lehetett megkerülni olyan kérdéseket, mint az 1945-ös határok sérthetetlensége, az NDK és az NSZK kapcsolata,, Nyugat- Berlin kérdése. Végül, számos szerződés megkötésével, sikerült elhárítani az előrehaladás fő akadályait. A világ tanúja lehetett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerének; harmadik zárószakaszát, mint Ismeretes, július 30-tól augusztus 1-ig Helsinkiben, Finnország fővárosában tartották meg.

E nagy horderejű nemzetközi esemény egyedülálló az egész világtörténelemben. jelentőségét aláhúzza a résztvevők összetétele és az elfogadott határozatok súlya.

Harminchárom európai ország, az USA és Kanada legmagasabb szintű politikai vezetői és államférfiai közös megegyezésre jutottak a béke, a biztonság kérdésében, valamint áz együttműködés különböző területein

A Helsinkiben aláírt záróokmány deklarálja azokat az alapelveket, amelyekhez a jövőben a részt vevő országok egymás közti kapcsolataikban igazodni fognak. Ezek a következők: egymás szuverén

egyenlőségének tiszteletben tartása} tartózkodás az erőszaktól, illetve az • erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi épségének tiszteletben tartása; a vitás kérdések békés rendezése; az egymás belügyeibe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve -a gondolat. a lelkiismeret, a vallás vagy a- meggyőződés szabadságát; a népek önrendelkezésének joga: az államok közötti együttműködés; a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése.

A konferencia meghatározta a kereskedelmi-gazdasági, a tudományos és műszaki életben, a környezetvédelem területén a kultúra és a művelődés terén kifejtendő együttműködés, továbbá az egyes emberek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok irányait és konkrét formáit is.

A részt vevő országok az értekezlet záróokmányában kifejezték közös politikai akaratukat: „az enyLeonyid Brezsnyev kézjegye a helsinki záróokmányon kifejezi az SZKP és az egész szovjet nép egyöntetű akaratát, valamint a Szovjetunió külpolitikájának, a béke és a népek közötti barátság politikájának egyik legjellemzőbb sajátosságát, a humanizmust. A humanizmus eszméi hatják át az SZKP XXIV. kongreszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az összeurópai tanácskozás összehívása volt,

Brezsnyev elvtárs találkozói Helsinkiben — mind a baráti szocialista országok küldöttségének vezetőivel, mind a vezető nyugati államférfiakkal — jelentősen hozzájárulnak a további enyhüléshez, az együttműködés és a biztonság szavatolásához Európában és az egész világon.

A szovjet nép mély megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményét. Ügy véli, ez a fórum nemcsak egyszerűen megvonta a második világháború politikai mérlegét, hanem a jövőt a ma realitásához és az európai népek több évszázados tapasztalataihoz leazodva ítélte meg.

A záródokumentum a jövő szempontjából a legfigyelemreméltóbb. Senki sem teheti meg, hogy ilyen vagy olyan külpolitikai jellegű megfontolásokra támaszkodva megk' é- relje előírni más népeknek, hogyan alakítsák ki belügyeiket. Minden állam népének szuverén joga, hogy megoldja belügyeit, kialakítsa tielső törvényeit. Fontos, hogy az államközi kapcsolatok helyes és igazságom elvei gyökeret verjenek a- jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban, gyakorlattá és a nemzetközi élet olyait törvényévé váljanak, amelvet senki sem sérthet meg.

Nyilvánvaló e történelmi összeurópai tanácskozás sikere; ez a fórum valóban beváltotta a népek hozzáfűzött reményeit. Ez minden résztvevő győzelme, a józan ész diadala. Mindazok, akiknek drága bolygónk békéje és biztonsága, nyertek vele. A helsinki értekezleten született megállapodások sikeres megvalósítás^ kedvező hatással, lesz majd az európai népek éleiére, jelentősen hozzájárul a világbéke megszilárdításához.

A vén Európa ma egy új korszak,

' a különböző társadalmi és politikai berendezésű országok ésszerű Kapcsolatai és kölcsönös bizalma korszakának útjára lépett. Ez a megfiatalodott, megújhodott Európa korszaka. Erre, a valósággal újra felfed izatt Európára csodálatos, napfényes jövő vár.

FÁBÓL KÉSZOLT ÉKESSÉG