Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-02 / 18. szám
■ Szergej Nyikonyeuko rendez. Nyikonyenkót az így jöttem című film kiskaíoná- jának szerepében színészként ismerte meg a közönség. Most MINDEGY címmel lírai filmkomédiát rendez, amelynek főszerepét is ő alakítja. ' ■ Mary'Hemingway, a világhírű író özvegye ellátogatott a Hawaii szigetekre, ahol férje önéletrajzi regénye, a „Szigetek az áramlásban“ filmadaptációját forgatják. A film főszerepét George C. Scott alakítja. ■ Otthonom a színház címmel B. Jermolajev filmet rendez Ny. A. Osztrovszkij, a nagy szovjet-orosz író életének drámai epizódjáról. A forgatókönyvet Sz. Jermolin- szkij írta. Osztrovszkijt A. Kajdanovszkij alakítja; Nyi- kulina-Kozickóját pedig V. Maljavina játssza. ■ James Dean, az első amerikai teeneger címmel Ray Connelly (az Az lesz majd a nap rendezője) filmösszeállítást készít az ötvenes évek legnépszerűbb amerikai filmszínészéről. Connelly nemcsak Dean három legfontosabb fiimiének jeleneteit illeszti össze, hanem megpróbálja bemutatni a színész életének legjelentősebb eseményeit is ■ Elizabeth Taylor és Bet- te Davis együtt szerepel az Egy kis éji zene című musical filmváltozatában. ■ Tyihomirovot a tudományok doktora cím elnye- £ rése utáni napon holtan találják lakásának ablaka , | alatt. Az ügyben nyomozó felügyelő felkeresi a tudós ismeréseit, barátait, munkatársait, és így alakul ki előtte Tyihomirov bonyolult, el- leiTtmondásos személyisége. — A filmet a pszichológiai detektívfilmek műfajába sorolóm — mondta Alekszej Szurin, a rendező. — De Pa- vel Sesztakov forgatókönyve nemcsak a krimi témájával vonzott hanem azzal a lehetőséggel is, hogy bemutathassam a tudomány világának embereit ■ San babila, 20 óra című, készülő filmjében Carlo Lizzani munkásságának két nagy témáját, az ellenállást és a napi politikai aktualitást kapcsolja össze. „Ebben a filmben — mondja a rendező — az újfasizmus »közkatonáival«, a kis halakkal foglalkozom, á San Babila negyed fiataljaival, akik a jóval nagyobb kaliberű személyiségek, a »generálisok« kezében eszközzé válnak. Elemzés alá szeretném vetni ezeknek a fiatalembereknek a lelkületét, hogy megértsem, hogyan lesznek a fasiszta terror »közkatonái- ' vá«; hasonlóan ahhoz, ahogyan Louis Maile tanulmányozta a Lacombe Lucienben egy kollaboráns születését.“ A film megtörtént események szabad feldolgozásával kíván rávilágítani a háttérben kivehető általánosabb összefüggésekre. ■ Egy költői scl-fi meg-' filmesítésére készül Andrej Tarkovszkij. Az „Éra“ című észt lapnak adott nyilatkozata szerint a film főszerepét Jurij Jarvet észt színésznek szánja, aki korábban már dolgozott vele a SOLA- RlS-tan. A barrandovi stúdióban befejezték A SZERELEM ES A REMÉNYKEDÉS IDEJE című film forgatását. Az alkotás forgatókönyvét — ANTONlN ZÁPOTOCKY regénye alapján — RAVEL TÖRD A írta. A rendező STAN1SLAV STRNAD, akinek neve elsősorban a BÁTYÁMNAK KLASSZ ÖCCSE van című vígjáték révén vált ismertté. A regény, illetve a belőle készült jilm cselekménye a XIX. században játszódik. Hőse Tereza asszony j Antonín Zá- potocktjnak a nagyanyja, az ő napló- jegyzetei alapján írta Zápotocky a regényt!, aki 19 éves korában elszegődött szolgálónak egy kastélyba. Később Kla tovyba került a nagynéniéhez; itt élte át az első szerelméig s az első csalódás is itt érte, amikor Finberk grói elcsábította őt. Terezának túl fiatalon kellett elviselnie az élet megpróbáltatásait, s talán azért is acélosodott oly töretlen és erős akaratává. Eleinte csak ösztönösen megérezte, hol a helye, hogyan kerülhet kapcsolatba a kisemmizettekkel, később azonban fokozatosan öntudatra ébredt, s tudta, milyen utat kell választania. • Az alkotás tehát az asszony sorsán, élettörténetén keresztül tárja a nézők elé a cseh munkásmozgalom éledé sét és kibontakozását . Éva Trejtnarová, a film. főszereplője ELKÉSZÜLT A. ZÁPOTOCKY REGÉNYÉNEK FILMVÁLTOZATA Q STANISLAV STRNAD RENDEZŐ NYILATKOZATA A forgatás befejeztével a KINŐ című cseh folyóirat munkatársa a rendezővel beszélgetve elsősorban arról érdeklő dött: 9 Mi vonzotta önt a regényhez? — Zápotocky érdeme nem csupán az, hogy lenyűgözően megírta a cseh munkásmozgalom történetének e jelentős szakaszát, hanem hogy a téma nagyanyja sorsának, elbeszélésével hozta életközeibe, s ezáltal a mű elevenebbé és vonzóbbá vált. Az alkotás hőse. Tereza asszony egyike azoknak a nőknek, akik a szívükön viselték a munkásság ügvét. Ne gondoljuk azonban, hogy az asz- szony a mű kezdetétől a végéig idealizált s plakáthössé magasztosult figura. Nem leegyszerűsített vagy sematikus regényalak. Csodálatra méltó teremtés; életvidám, küzdőképes, ám nem mentes a hibáktól magán viseli a személyiség erényeit és gyöngéit. Bonyolult utat kell megtennie, míg tudatára ébred annak hová tartozik, merre visz a fejlődés útja Töretlen az optimizmusa, hatalmas belső erő sugárzik belőle. • A. rendezd számára bizonyára nagy megpróbáltatást ielent egy ilyen társa- aalmi regény megfilmesítése. Hiszen a feldolgozás magában rejti a leegyszerűsítés veszélyét is. Mi erről a véleménye? — Minden irodalmi alapanyagban a konfliktusoknak kiélezetteknek, a drámai helyzeteknek pedig mélyeknek kell lenniük ahhoz, hogy a mű vonzó legyen a rendező és a közönség számára Is. Fontos, hogy a szereplők s az élethelyzetek valóságosak legyenek, az események. a történetek pedig meggyőzőek és természetesek. A néző csak így azonosíthatja magát az alakokkal, s hisz nekik, jóllehet más körülmények és feltételek között él és cselekszik. Remélem ezt a célt sikerült elérnünk. Ha igen, véleményem szerint ez elsősorban a forgatókönyvnek köszönhető. • A forgatókönyvet Ravel Torda irta, aki ezt a témát évekkel ezelőtt már a televízió számára is feldolgozta; Nem tart attól, hogy filmje nagyon hasonlít majd a tévé képernyőjén látott alkotáshoz? — Nem. Mert A szerelem és a reménykedés ideje című film nem azonos a regény tévé-adaptációjával. Pavei Torda a tévé-változatban a regénynek csak egy-egy részét használta fel. A film forgatókönyvének írása során viszont lehetővé vált számára, hogy epikusán mesélje el az eseményeket, s lobban igazodhasson Zápotocky regényének szelleméhez. • A főszerep rendkívül igényes feladat elé állítja a színészt. Ön ezt a szerepet Éva Trejtnarová színésznőre bízta. Hogyan esett rá a választás? — Éva Trejtnarovát azért választottam erre a szerepre, mert nemcsak külsőleg. hanem belsőleg is azonosulni tudott vele. A szerep valóban rendkívül igényes, hiszen Terezát 19 éves korától egészen 42 éves koráig kellett élet re keltenie. Tehát nemcsak fizikailag kellett megfelelnie a követelményeknek, hanem érzékeltetnie kellett azt a fejlődést Is, amelyen az asszony átment. Hiszen Tereza 40 éves korában egészen más ember volt, mint fiatal éveiben, húsz év alatt rendkívül bonyolult utat tett meg. Éva Trejtnarová nagyon felelősségteljesen viszonyult a szerephez, teljesítményével elégedett vagyok. • Ön évekig a televízióban dolgozott. Az utóbbi időben azonban mintha többet látnánk a filmstúdióban. Ez azt jelenti, hogy végleg szakított a tévével? — Nem. Változatlanul dolgozom a barrandovi stúdióban és a tévé műtermeiben is. • Milyen műfajhoz vonzódik? — Elsősorban vígjátékokat szeretnék forgatni a mai emberekről, bár tudom, hogy nehéz és kockázatos jó komédiát készíteni. • Akkor mégis miért foglalkoztatja ez a gondolat? Jelenet á filmből; balról Lenka KoHnková, Éva Trejtnarová és Frantisek Husák — Szerintem egyre több olyan filmet kellene készíteni, amely á jiézőket szórakoztatná, örömet szerezne nekik s gondolkodásra Is serkentené őket. Márpedig nagyon fontos, hogy elgondolkozzunk korunk kérdésein, napjaink gondjain. S ha az ember számára az égető problémákat vígjáték formájában „tálalják“, sokkal könnyebben „megemészti“ őket. mintha nehezebb fajsúlyú filmekből szerez róluk tudomást. Ezért rendkívül foptosnak és hasznosnak tartom az időszerű vígjátékokat. • £ )Z( Egy filmből született az ötlet. Egy tehetséges művészcsoport — alig néhány ember — egy folyóiratban közölt meséből néhány perces filmet készített. Egér a Marson címmel. Elkészült a film. de a történetnek nem volt vége. Azaz volt vége, de nem volt megoldása, pontosabban: más megoldásokat is lehetett volna képzelni. És ekkor született az ötlet. Valaki azt javasolta: mesében a gyerekek a szakértők. Kérdezzük meg őket. hogyan fejeznék be. vagy hogyan folytatnák a mesét. Az ötlet megtetszett a müncheni Telepool-cégnek. amely a ljubljanai Viba Filmmel és a budapesti Pannónia Filmstúdió rajzosztálvával szövetkezett és pályázatot hirdetett. Bemutatta az elkészült filmet és 7—13 éves gyerekektől kérte: írják meg a befejezést, vagy a folytatást. És áramlani kezdtek a levelek. Több mint kétezer ötlet, kétezer javaslat gyűlt össze. Ekkor a szakemberek nekiláttak és átnézték a leveleket. Olykor párosították, vagy egymásba ötvözték a különböző elképzeléseket, és végül kialakították egy mesefilm-sorozat magját. Eredetileg csak tizenhárom filmet szerettek volna készíteni, de végül kide’rült, annyi témát kaptak a gyerekektől, hogy huszonhatszor öt-öt percre is futja. így azután müncheni kérésre, Ljubljanában és Budapesten is 13—13 részt forgattak. A magyarok például mintegy kétszáz megoldásból sűrítették ösz- sze a maguk sorozatát. Temesi Miklós rendező ezúttal jugoszláv grafikai tervek alapján dolgozott, hiszen a sorozatnyitó és ihlető film is jugoszláv volt. s eme alkotás alakjainak kellett továbbélniük, kalandozniuk a folytatásokban. Ez a munka a közelmúltban elkészült, és a tizenhárom részt már át is adták a ljublianaiaknak és münchenieknek. A gyerekekkel közösen és nemzetközi összefogással készült Eyér a Marson pedig hamarosan ismét a képernyőkre kerül, szigorú bírái — többek között a javaslatokat, leveleket író gyerekek — elé és minden remény megvan rá, hogy e szigorú közönség előtt is kivívja a tetszést. 1976. V. 2. N zn Más szóval öregbíti a magyar rajzfilmgyártás jó hírnevét is... IÍ9U) io •. Sí . : .. ' ■ ■ •
