Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-11 / 15. szám

I t Világ proletárjai, egyesül ietek! >' ** ‘ . Bratislavo. 1976. őorilfs 11. • IX. évfolyam, 15. szám- S : r f ; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA V * Az ötödik ötéves tervidőszakban az új lakások ezrei épültek fel Csehszlovákia fővárosában is. A felvételen Prága látható ahol hétfőn (április 12-én) kezdődik a CSKP XV. kongresszusa A CTK felvétela KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG Öt éve, 1971 májusában a CSKP. XIV. kongresszusa nehéz hónapok, sőt évek után ülésezett. A kongresz- sztts határozata azonban már megállapította: a CSKP Gustáv Husák elvtárs vezette Központi Bizottságának politikája alapján a pártban és a társadalomban le­győztük a súlyos válságot. A határozat kimondja azt is: „a következő időszakban fordítsuk minden erőn­ket a szocialista társadalom további megszilárdításá­ra és fejlesztésére. Társadalmunknak megvan min­den belső és külső feltétele a további sikeres fejlő­déséhez.“ A közben eltelt évek igyekezete: a CSKP XIV. kongresszusa határozatának a teljesítése érdekében végzett törekvés a sok egyéb mellett különösen áz életszínvonal emelkedése területén gyümölcsözött. A jó munka eredményeképpen a társadalom egyre növekvő anyagi forrásai lehetővé tették, hogy a la­kosság anyagi fogyasztása és az életszínvonal egyéb összetevője állandóan fejlődjön. A személyi fogyasz­tás növekedésének évi átlaga — a XIV. kongresszu­son elfogadott ötödik ötéves terv irányvonalának megfelelően — elérte az öt százalékot. A bérekből származó pénzjövedelem — ami a lakosság összbe­vételének legszámottevőbb összetevője — az említett időszakban egyötödével emelkedett. A népgazdaság­ban (az egységes földművesszövetkezeteket nem szá­mítva) az átlagbérek tavaly közel háromszáz koro­nával voltak magasabban, mint 1970-ben. A bérjöve­delem fejlődésére (különösen az ipari üzemekben) jelentősen hatott az új munka- és bérfeltételek fo­kozatos bevezetése. Az utóbbi öt évben a szociális juttatások által biztosított pénzjövedelem elérte a 24,1 százalékot. Az öregkori nyugdíjátlag 7,5 százalékkal emelkedett, és jelenleg 941 korona. Az újonnan megállapított aggkori nyugdíjátlag is növekedett. Az 1975 áprili­sában született döntés értelmében Csehszlovákiában 1976. január 1-től összesen 3 milliárd 300 millió koronával emelkedett a nyugdíjakra fordított összeg. A párt határozata értelmében hozott intézkedés — a nyugdíjak emelése — több mint 3 millió embert érin­tett. A CSKP XIV. kongresszusának megfelelően — a gyermekes családok társadalmi segélyezése, valamint a gyermekpótlékok növelése által — felgyorsult az egy főre eső tiszta pénzjövedelem emelkedésének az üteme is. A két kongresszus közötti időszakban különösen a többgyermekes családok jövedelemátlaga emelkedett. Az életszínvonalról sokat mond az is, hogy a lakosságnak az Állami Takarékpénztárban ta­valy elhelyezett betétösszege — 1970-hez viszonyítva — több mint kétharmadával emelkedett. Az igényes táplálkozási kultúrára abból következtethetünk, hogy egyre növekszik a biológiailag értékesebb élelmisze­rek iránti igény. A CSKP XIV. kongresszusa határo­zatának értelmében az ötödik ötéves terv (az 1971— 1975-ös időszakra) 500 000 lakás felépítését irányozta elő. A tervet ezen a területen is nemcsak teljesítet­tük, hanem több vonatkozásban túlszárnyaltuk. Hosszan sorolhatnánk, hogy a CSKP XIV. kongresz- szusának az irányvonalát hogyan teljesítette az ipar, a közszolgáltatás, a mezőgazdaság, a kultúra és éle­tünk számos más munkaszakasza. Mindenre lehetet­lenség kitérni, említést igényel azonban a mezőgaz­daság, amely — Csehszlovákia történetében először — az 1974-es rekordtermés idején több mint 10 mil­lió tonna gabonát takarított be. A kiváló eredmény a párt helyes mezőgazdasági politikájának, a dolgo­zók szorgalmának, a nagyüzemi gazdálkodásnak a Szovjetunióból kapott nagy hozamú búzafajtáknak, valamint a kemizálásnak és a komplex gépesítésnek tulajdonítható. A csehszlovák mezőgazdaság a mező- gazdaság szocializálásának jubileumi évében elért eredményével a világ legintenzívebb gabonatermő országai közé tartozik. Ahogy országszerte, úgy Dél- és Kelet-Szlovákiában is, ahol a csehszlovákiai magyar dolgozók többsége él, a két kongresszus közötti időszakban is jelentős beruházások történtek. Az építkezések közül a leg­fontosabb a Vág menti vízi erőmű, a dunaszerda- helyi épületelem-gyár, a lévai gyapotfeldolgozó üzem, a gútai motorkerékpárgyár, az érsekújvári húskombinát, a gombaszögi mészgyár és a király- helmeci bútorgyár. Sok millió korona jutott az emlí­tett vidék termőföldjének megjavítására, valamint — az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére fordított milliókkal párhuzamosan — szociális és kulturális létesítményeinek kiépítésére. Az új gyárak a családok újabb tízezreinek biztosítanak munkát és megfelelő kereseti lehetőséget. Egyben hozzájárultak a vidék arculatának, a lakosság szociális összetételének és gondolkodásának megváltoztatásához. Ma már Dél- és Kelet-Szlovákiának is nemcsak mezőgazdasági és ér­telmiségi dolgozói, hanem fejlett, létszámát tekintve erős munkásosztálya is van. A lenini nemzetiségi politika érvényesítése eredményeképpen a gyakorlat­ban valósul meg mindaz, amiről egvkor csak terve­ket szőttünk. A kommunisták a két kongresszus közötti idő­szakban nagy küzdelmet vívtak az emberek tudatáért is. A közgondolkodásból ki kellett küszöbölni mind az 1968—1969-es válságos időszak, mind az 1968 előt­ti évek deformációi következtében előállt helytelen nézeteket. Ez a törekvés is sikerült. Elsősorban azért, mert a pártvezetés ezt a munkát is körültekintően végezte, és osztályalapon fogott hozzá az 1971-ben megtartott választások előkészítéséhez is. Azzal, hogy a képviseleti szervek tagjainak országos viszonylat­ban több mint 50 százaléka a munkásság és paraszt­ság soraiból került ki újra bebizonyította, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság valóban a mun­kásosztály vezette dolgozó nép állama. Az igaz eszméért folytatott küzdelem során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a revizionizmus és a jobb­oldali opportunizmus hadállása — ha a válságos években' széles körűnek mutatkozott- is — ingatag talajra épült. Az emberek tudatában a proletár nem­zetköziség és a szocialista hazafiság eszméje eresz­tett tartós gyökeret, társadalmunk polgárainak túl­nyomó többsége érzelmileg és gondolatilag egyaránt — akár tudatosan, akár ösztönösen — a szocializ­mushoz kötődik. Az 1969 áprilisában és májusában meghirdetett program, valamint a CSKP XIV. kongresszusának a dolgozó nép érdekét kifejező határozata nem maradt puszta ígéret. A párt érvényesítette akaratát, tények­kel bizonyított. A CSKP XV. kongresszusát azzal a meggyőződéssel köszöntjük, hogy a világos koncepciójú, szilárd és egységes pártvezetés az említett időszakban feladata magaslatán állt: meggyőzte az emberek millióit, hogy a kommunisták igaz ügyért harcolnak, képesek a tö­megeket mozgósítani, vezetni, a dolgozó népnek jobb életet biztosítani. Irányító, szervező politikai és agi- tációs tevékenységével tanújelét adta erejének, tekin­télyének: közmegelégedettséget kiváltó munkát vég­zett. BALÁZS BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom