Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-14 / 11. szám

< A magyar autóipari kutatások segítik az autóbuszexportot A magyar Autóipari Kutatóintézetijen több olyan vizsgálatot folytatnak, amely nagymértékben elősegítheti korszerűbb, biz­tonságosabb és versenyképesebb autóbuszok gyártását és ex­portját. Világviszonylatban is figyelemre méltó eredményeket értek el a felépítménnyel kapcsolatos biztonsági fejlesztések­ben; különösen kiemelkedők a borulási és tetőszilárdsági kí­sérletek. Ezek célja az utasok fokozott védelme az autóbuszok esetleges felborulásánál. A tudományos kísérleteknek az ad külön jelentőséget, hogy a jövőben már minden 1KARUS- autóbuszt az autóipari kutatók által kifejlesztett speciális acél borulőkerettel látnak el. Az ilyen autóbuszok iránt a világ­piaci-érdeklődés érthető módon növekszik, hiszen nemzetkö­zi viszonylatban is előtérbe került a biztonságos járművek gyártása. Az IKARUS és az intézet kutatóinak a közelmúltban végzett közös kísérletei kedvező eredményeket hoztak: az új acél borulókeretes autóbusz megvédte az utasokat a személyi sé­rüléstől, és jóval kisebb volt a karosszéria károsodása is, v mint a borulókeret nélküli autóbuszok összeütközésekor. Ez a tudományos kísérletsorozat jellegét tekintve első a világ autóbusziparában. A sikeres kísérletek tapasztalatait az IKA­RUS fokozatosan felhasználja az exportra gyártott autóbuszok továbbfejlesztésénél. Az Autóipari Kutatóintézet egyébként je­lenleg 70 nemzetközi jelentőségű szabadalommal rendelkezik. Ezek közül az egyiket megvásárolta a NSZK-beli MÁN cég, és tárgyalások folynak a további értékesítésről angol, svéd és svájci cégekkel is. Az eredményesebb kutatómunka érdekében az intézetben üzembe helyezték az IKARUS és a KGM támogatásával Euró­pa legkorszerűbb autóbuszvizsgáló berendezését. Az NSZK-ból importált speciális berendezés komplex módon vizsgálja a kocsikat szilárdsági, biztonsági, lengés- és rezgéstani és más szempontból. Folyik a kutatás az autóbuszok menettulajdonságaihoz kap­csolódó biztonsági témákban is. így például a fékrendszerek folyamatos fejlesztése került előtérbe (többszörös rendszerek), a rugóerőtárolós kézifék, a vészfék, a sebességváltóba épített tartósfék stb. Az optikai vonatkozású fejlesztések a vezető látásterének növelésére, a tükrözés csökkentésére, a világosí- tás javítására irányulnak E kutatásokra az IKARUS a további­akban is igényt tart. s ez saját érdeke, hiszen a hivatalos nemzetközi gazdasági statisztika alapján kimutatható, hogy a tíz méter fölötti autóbusz-kategóriák gyártásában az IKARUS az első helyen áll. összehasonlításként: a versenytársak kö­zül nagy autóbuszokból a Mercedes körülbelül 6500 darabot, a FIAT 4000 darabot, a British I.eyland Leyland 2500 darabot, a spanyol Pegaso 3500 darabot készít évenként és csak az amerikai General Motors, valamint a japán Toyota közelíti meg az IKARUS-t az évenként útjára bocsátott autóbuszok da­rabszámában. I — / Az IKARUS—270-es autóbusz prototípusa Borulási próba (ifj. Schreiter Nándor felvételei) A gyáriak ötödik modellként említik az új 2106-ost, amely nagyobb motorjával és módosított ki­alakításával tér el az eddigi „nagykocsitól“, az 1500 cm3-es Ladától. A kocsi benzinjogyasztása azonban szerény maradt, és az automatikus erőátviteli egység — amely mentesíti a vezetőt mind a kuplungozástól, mind a gyakori sebességváltástól — a próbák során azt is bizonyította, hogy szintén elősegíti a gazdaságos üzemet VÁZ 2106 — ígéretünk szerint —.évente egy új modell — elkészült a VÁZ 2106-os, a nagyobb kényel­met, még nagyobb megbízható­ságot nyújtó, az eddigiektől külsőben is eltérő kocsi — je­lentette be a Volgái Autógyár főkonstruktőre. Ismét bővült tehát a sor, amelyet a 2101-es típus nyitott meg. Azután jött a 2102-es kom­biváltozata, később a 2103 és a 21011 jelzésű VÁZ. Közben ter­veztek egy terepjárót is, most pedig a 2106-os újdonságot mu­tatják be. A „Za ruljom“ szaklap le­írása azzal kezdődik, hogy a négyhengeres motor furata ugyanúgy 79 mm átmérőjű, mint a 21011-es, tehát az 1300 cm3-es típusé. Az újabb 2106-os lökettérfogata azonban 1568 cm3, legnagyobb teljesítménye pedig 80 DIN lóerő 5200 per­cenkénti fordulatnál. A motorkonstrukció, tehát a vezérlési rendszer is megegye­zik az 1451 cm3-es, 2103-as tí­puséval, mint ahogy a lánchaj­tású felső vezérműtengelyt a gyár kisebb modelljein is al­kalmazta. A legnagyobb forgatónyoma­ték 12,5 kp 3400 percenkénti fordulaton ennél a motornál, ami ugyancsak azt jelenti, hogy e vonatkozásban sem igen tér­tek el a korábbi gyakorlattól. Az eddigi VAZ-motorok ugyan­is mind 3400—3500 fordulaton fejtik ki a maximális nyoma­tékor ami közismerten kedve­ző. Az oktánszámigény ugyan­csak mértéktartó, hiszen 92-es az előírás, a 100 km-re számít­ható benzinfogyasztás pedig 8,5 liter 80 km/h utazási sebesség­nél. A fékszerkezet ismertetése­kor csupán azt jegyzik meg, hogy a hátsó kerekeknél még nagyobb fékhengereket alkal­maztak, különben itt is alig tértek el a 2103-as konstruk­ciójától. Elöl tárcsás, hátul dobfékek működnek, az ismert nyomásszabályozóval és vákuu­mos szervóberendezéssel, meg­tartva a kétkörös biztonsági csővezetéket, valamint a fék­folyadék csökkentésének jól bevált műszerfali jelzését. A tengelykapcsoló, a sebes­ségváltó is a 2103-as típus erő­átviteli egységének csekély módosítását mutatja. Az első, a második és a harmadik foko­zat áttételeit ugyan megváltoz­tatták a jobb gyorsítókészség érdekében, de a kapcsolási rendszer azonos maradt. A ter­vezők igen behatóan foglalkoz­nak az automatizálás gondola­tával. A folyadékos tengelykap­csoló, a bolygókerekes, korsze­rű nyomatékváltóval ennél a legújabb típusnál ugyancsak kipróbálásra kerül. Ennek az erőátviteli egységnek modelljét a csehszlovák és a szovjet konstruktőrök közösen alakítot­ták ki. A karosszériáról pontos mé­reteket még nem tudunk, de nem sokban térhet el az eddi­gi nagy modell, a 2103-as jel­lemzőitől. A 2106-os Lada kül­seje és belső kivitele azonban sok mindenben eltér a koráb­biaktól, bár főként apró fino­mításokat, mintsem alapvető módosításokat figyelhetünk meg. Először is a lámpák, a fényszórók elhelyezése tűnik fel, de a hűtőrácsot is átfor­málták, illetve ehhez-a modell­hez már műanyagból készítik. A nagyobb biztonságot nyújtó — a sarokpontokon is gumibe­tétekkel felszerelt — első és hátsó vészhárítók, a keréktár­csák szintén eltérnek az eddi­giektől, és már gyárilag fej­támlával kiegészített két első ülésről ugyancsak hangsúlyo­zottan írnak, akik már próba- utat tehettek az újdonsággal. Az állítható magasságú fejtám­lák. a megerősített ajtózárak mellett sző esik a kényelmes, textilbetétes ülésekről, kartám­lákról és az ajtók belső bevo­natának, kllincsszerkezeteinek megoldásairól. És akik utaztak már a kocsi­val, nagyon dicsérik azt az újítást is, amelynek eredmé­nyeként változtatható az irány­jelzők fényerőssége, tehát nap­pal jobban világítanak, sötéte­dés után pedig úgy állíthatók be, hogy nem kápráztatnak. A végsebesség 154 km/h, a gyorsulás 0—100 km/-ra 14 má­sodperc, és a fékút 80 km/h- ról — az öt személlyel és 50 kg csomaggal terhelt kocsival — a megállásig 38 méter. Sze­repel még a leírásban a for­dulási körátmérő, amely 11,0 méter. Egyelőre annyit tudunk mon­dani az új modellről, melynek sorozatgyártását ez év első fe­lében kezdték meg. Behozatala a jövő év második felében vár* ható. Az automatikus sebességváltó rajza A kényelmes utazást szolgálják az állítható magasságú fejtám­lák s a textilbetétes ülések is. Az IKARUS—270-es műszerfala

Next

/
Oldalképek
Tartalom