Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-14 / 11. szám
Világ proletárjai, egven“Tifitek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA K iürült a kongresszusi palota nagyterme. Alz SZKP XXV. “kongresszusának küldöttei tíznapos tartalmas tanácskozás után hazatértek, hogy beszámoljanak a látottakról és a" hallottakról, s hozzálássanak a nemes célok megvalósításához. A kongresszus befejeződött, de a közvéleményt világszerte élénken foglalkoztatják az itt elhangzott gondolatok, tervek, a Szovjetunió fejlődésének eredményei és ragyogó távlatai. A szakembereket elsősorban a számok, statisztikák érdeklik, melyek minden ország helyzetének tárgyilagos, tudományosan megalapozott tükrei. Az úgynevezett kisemberek milliói azonban inkább arra figyelnek föl, ami e tények mögött van: a szovjet kommunisták történelmi jelentőségű erőfeszítéseire, s a szocialista világrendszer páratlan lehetőségeire. Nem egészen hat évtizeddel ezelőtt egy félfeudális, tragikus problémáktól terhes ország — vérzivatar közepette — új útra lépett. Olyan rendszer született, amelynek célja a dolgozó tömegek felkarolása volt politikai, gazdasági, szociális és kulturális vonatkozásban egyaránt. Jellemző, hogy az első megjelent dokumentum a békedekrétum volt, a fiatal állam a marxi—lenini elveknek megfelelően a világbákéárt, a szociális igazságtalanságok felszámolásáért szállt síkra. A történelemből tudjuk, hogy ezért a békéért a Szovjetunió hozta a legnagyobb áldozatot. A húszas évek intervenciói, a második világháború súlyos megpróbáltatásai, s a hidegháborús évek részben késleltették, olykor ideiglenesen módosították a Lenin által kitűzött társadalmi célok megvalósítását, de az ember- és társadalomformáló munka nehéz körülmények között töretlenül folytatódott, s a szocializmus hegemóniájáról, a dolgozó tömegek erejéről mutatott fényes példát. Hatvan esztendő általában nem számít nagy időnek a történelemben, ám a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének nem egészen hat évtizedes története történelmi jelentőségű tény. Ilyen történelmi összefüggésekben szemlélve válik különösen nagy jelentőségűvé az SZKP Központi Bizottságának beszámolója, a szovjet kommunisták tanácskozása és a Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányairól szóló dokumentum. A szovjet kommunisták jogos büszkeséggel, ugyanakkor azonban megfelelő tárgyilagossággal számoltak be a Szovjetunió egyre növekvő nemzetközi tekintélyéről, gazdasági és szociális eredményeiről, tudományos sikereiről, a dolgozók életszemléletében és életmódjában bekövetkezett gyökeres változásokról. továbbá számos más figyelemre méltó tényről. A tíz nap során nemcsak eredményekről adtak szamot, hanem elsősorban a további feladatokról beszéltek, s a kongresszus ebből a szempontból is fontos határkő a nagyszabású társadalmi célok megvalósításához vezető úton. Ezt hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs a zárszóban: „A kongresszuson jóváhagyott tervek nem könnyűek, feszítettek, a kitűzött feladatok igen komolyak. De meggyőződésünk, elvtársak, > hogy a terveket sikerül teljesíteni. Cél- . juk ugyanis szocialista hazánk felvirágoztatásának, a szovjet emberek békés és boldog életének biztosítása.“ Erről beszélt Koszigin elvtárs is: „A kommunisták nem hívei az aszkétizmusnak, .'az emberi szükségletek mesterséges korlátozásának. Ellenkezőleg, az emberi képességek, az ember alkotó erőinek telles és szabad kibontakozása, ami a kommunista társadalom sajátja, feltételezi a kedvező anyagi élet- feltételek megteremtését is.“ Ugyancsak ebben a dokumentumban olvashatjuk azt is, hogy a „párt politikája mind bel-, mind pedig külpolitikai tekintetben a legmagasabb és leghumánusabb célt, a kommunista társadalom felépítését szolgálja. Ezzel összhangban mozgósítjuk erőinket és erőforrásainkat a békés alkotásra, a népjólét emelésére.“ Az említett úgynevezett kisemberek az elmúlt napokban ismét .tudatosították, hogy. soha egyetlen nyugati tőkésország kormánya, vagy vezető pártja sem foglalkozott ilyen sokoldalúan, előre tekintve, s a dolgozó tömegek érdekeit szem előtt tartva az ország helyzetével, fejlődésével. A szovjet kommunisták most is egy nagy cél érdekében, a dolgozók jólétéért, a szocialista társadalom harmonikus fejlődéséért mérték föl az eddigi eredményeket és szabták meg a további feladatokat. Elsősorban ezért vált az SZKP XXV. kongresszusa a közvélemény, tehát a dolgozók millióinak számára is történelmi jelentőségű eseménnyé. SZILVASSY JÓZSEF Országszarte új lakótelepek épülnek A szovjet tudósok, munkások eredményes munkáját igazolják a vízi erőművek is. Felvételünkön a bratszki erőmű turbinái láthatók A világhírű Moszkvai Nagy Színház rövidesen fennállásának 200. évfordulóját Unneoii A szovjet dolgozók országszerte nagy érdeklődéssel kísérték a kongresszus eseményeit. (TASZSZ-f elvételek)
