Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-07 / 10. szám

Új együttes a Bodrogközben Mindig jóleső érzés, ha az ember valami újat közöl' hét szülőföldjéről. Hírül adni a jót, a szépet, bár min­dig ezt tehetné az ember. Néhány éve, hogy megalakult járásunkban a magyar tanítók énekkara. Azóta sok szépet hallottunk, olvas­tunk róla, s a kezdeti anyagi gondjaik is megszűntek a járás kulturális ügyi osztályának jóvoltából. Az utóbbi években mégis keveset hallatott magáról a Bodrogköz. Kevés a színvonalas műkedvelő színjátszó és egyéb kultúrcsoport. Elhallgattak az irodalmi szín­padok is, s ami van, az csak igen provinciális színvo­nalon működik. Tevékenységének nincs országos vissz­hangja, pedig van egy sor tehetséges prózamondónk és szavalónk, hogy csak két nevet említsek, Fazekas Arankáét és Dozsicky Katalinét. Olyan folklóregyüttes még eddig nem is volt, melyre igazán érdemes lett volna felfigyelni. Talán a hiányérzeteket kívánja pótol­ni az alig egv éve megalakult Bodrogközi Népművé­szeti Együttes? Abarai fellépésük erre enged követkéz tetni. Ügy tűnik, hogy e folklóregyüttesre komolyab­ban fel keli majd figyelnünk. Nekünk, nézőknek — és az illetékeseknek is Az utóbbiaknak azért, hogy az esetleges anyagi gondok miatt nehogy tiszavirágéletű legyen a csoport. Nekünk nézőknek pedig az erkölcsi elvárás miatt. Az együttes létrehozója és vezetője Kassai Béla. Tag jai csupaszív fiatal lányok és fiúk, akik a körn'vező falvakból járnak be hetente kétszer Helmecre. próbára. Létszámuk: 40. Jó hírű népi zenekaruk van, melyet Balogh János és Demeter István vezet. Kassai Bélától megtudtuk, hogy az együttes elsősorban ennek a vidék­nek a folklórhagyományait kívánja felújítani és tovább éltetni művészi színvonalon. De felvesz műsorába más tájak népi táncaiból, népdalaiból is. Mi valósult meg a tervekből eddig? A jó másfélórás műsor tizenhárom számból áll. Ebből hat tánc, négy népdalcsokor, kettő zenekari szám és egy beköszöntő vers. A táncok nevei: Páros csárdás. Legénycsábító, Menyecsketánc, Karos- széki verbunkos és A pincénél című zárótánc. Koreog­ráfusok: Szebellai Rózsika és Kassai Béla. A táncokat a női énekkar és a zenekar jól összehangolt kísérete teszi szebbé, színesebbé. Ha még teljesen nem is kifor­rott előadásuk, de a művészi igényességre való törek­vés máris felsejlik minden egyes tánc előadásában. Különösen kiemelkedő, művészileg is a legérettebb a Menyecsketánc. a Kopogós és A pincénél című. Ez a három tánc jelzi egyben a táncosok tehetségét, és nagy reményekre jogosítja az egész együttest. Kellemes, jó­hangú szólóénekest ismerhettünk meg Nádasdy lános, Kis Gabriella és Nagy Irén személyében. A kísérő ze­nekar is hivatása magaslatán áll. Mindent összegezve: A Bodrogközi Népművészeti Együttes máris összeforrott, művészi élményt nyújtó műsorával belopta magát a nézők szívébe. Török. Elemér Tanultak a hibákból Az AGROTECHNIKA 2eliezovcei (zselízi) üzemének dolgozói a legutóbbi ötéves tervet csak 93,7 százalékra teljesítették. Főleg az első három évben volt észlelhető nagyfokú lemaradás. Az akkori vezetők helytelen mun­kaszervezése miatt lazult a fegyelem is. A tavalyi gaz­dasági tervvel már sikeresen megbirkóztak. Főleg azért, mert a vezető beosztású dolgozók — akik zöme párt­tag — rájöttek arra, hogy eredmények csak akkor vár­hatók, ha saját maguk is példásan dolgoznak. És mit tettek még? Nyolcszázezer koronáért raktárát építettek a gépek részére. Lebetonozták az egész udvart, így könnyebb lett a gépek szállítása. Két irodahelyiséget is építettek, de ettől sokkal fontosabbnak tartják, hogy a szociális létesítmények kiépítése által javult a dol­gozók munkakörnyezete. Rusnák Frantisek rész’egvezető és munkatársai tud­ják, hogy a 6. ötéves terv feladatai igényesek. Az idei tervük 12 millió koronával magasabb a tavalyinál, de tanultak a hibákból és az elkövetkező időszakban zök­kenőmentesen szeretnék ellátni gépekkel, alkatrészek kel a járás mezőgazdasági üzemeit. Ábel Gábor Emléküket tisztelettel őrzik Kis község Jalovec a Prievidza és Handlová közötti útvonal mentén. Ennek ellenére gyakran szerepel ne­ve a szlovák nép antifasiszta ellenállásának történeté­ben. Bizony, a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a köz­ség lakosai közül többen is meghaltak a harcosok so­rán. Emléküket tisztelettel őrzik, s a felkelésben éle­tüket vesztett lakosoknak márványkőből állítottak em­léket. Szántó György A kiskertészekrtH Százhetven tagja van Toporníky (Nyárasd) köz­ségben a kiskertészek szer­vezetének. Elnökük Győrö- di János. Egy év alatt hét­szer rendeztek borkóstoló­val egybekötött szakelőa­dást, s a borversenyben ez a helyezés alakult ki: 1. Heizer Lajos, 2. Kubik Bé­la 3. Németh Imre. A kö­zönség díját Ág Lajos kap­ta meg. Az AGROKOMP- LEX 75 elnevezésű, Nit- rán rendezett kiállításra a nyárasdi kistermelők közül hatan mentek el, mint ki­állítók. Németh Imre, RaJ- kovics József aranyérmet. Nagy Ernő pedig ezüstér­met kapott ott. Egyébként derekasan kivették részü­ket a kiskertészek és a fa- luszépítési munkálatokból is. Egy év alatt 3687 órát dolgoztak társadalmi mun­kában, s annak értéke 26 ezer korona. Legutóbbi gyűlésükön Soóky János hnb-elnök indítványára ha­tározatot fogadtak el, mely szerint az elavult gyümölcsösök felszámolá­sáért, a direkttermő szőlő­fajták termesztésének megszüntetéséért küzdeni fognak. Természetesen ez­zel párhuzamosan arra tö­rekednek majd, hogy a szervezet tagsága, a köz­ség lakossága megfelelő mennyiségben kapjon ne­mes szőlőfajtákat és gyü­mölcsfákat. Krascsenics Géza Mit terveznek A Svodíni (szőgyéni) Hnb dolgozói a közel 4000 lakosú falu további fejlő­dése és építése érdekében határozták meg a 6. ötéves terv rájuk vonatkozó terv­feladatait. Ebből kitűnik, hogy legfontosabb dolog befejezni az elkezdett és még befejezetlen építkezé­seket, akciókat (művelődé­si ház építése, további utak és járdák kiépítése, korszerűsítése, valamint az utcák villamosítása). Nagyon fontos számukra az óvoda felépítése is. A négy tantermes, új óvoda felépítése már csak né­hány év kérdése. Az isko­lás fiatalokra is gondoltak, mert az alapiskola épüle­te mellé tornatermet és napközi otthont is építe­nek majd. Lehotkai Márta Reméljük Mokrarice (Makranc) községben nincs hivatásos vezetője a művelődési ház­nak. Ezt a feladatot ön­kéntes tevékenységként végzi már ötödik éve Szó- ták Antal, aki egyébként a Moldava nad Bodvou-i (szepsi) VSS-ben mint ön­tőminta-készítő dolgozik. Ö rendezte Egri Viktor „Amikor a hárs virágzik“ című színművét. És most a sikeren felbuzdulva, áprili­sig még egy színmű beta­nulását tervezik vezetésé­vel a fiatalok. Egyébként már nagyon várták az igé­nyes közönség kritikáját, mivel a községben gyak­ran fellépnek a MATESZ és a THÁLIA művészei, így a műkedvelők teljesítmé­nyét hozzáértéssel bírálta meg a közönség. A sikerhez nagyban hoz­zájárultak: Szmolnicky Anna, ifj. Szalai László és Zsupcsán István. Segédren­dezőként kitűnő segítséget nyújtott Huby Rozália óvó­nő. Reméljük, az együttes áprilisi bemutatója méltó folytatásnak bizonyul majd. Farkas Rózsa Köztük Sciilár Ede Ezen a régi fényképen látható (jobbról a szélsó) a komáromi komszomolista ifjúmunkás mozgalom ve­zéralakja. Schlár Ede. Életét Sopronkőhidán oltották ki a fasiszták. Neve ott látható Sopron főterén, az em lékművön. Barátai közül Széman Ferenc és Pesta Gé­za ma is élnek, de Spirk Sándor, Völgyi Károly meg­haltak a második világháborúban. Gárdonyi Pál pedig az egyik németországi haláltáborban fejezte be életét. A régi fénykép láttán bizonyára sokakban felidéződ­nek a régi emlékek. Az ifjúmunkások szervezetében lelkes tevékenység folyt akkor. Tornász, akrobata, szín­játszó csoportok, énekkar keretében tevékenykedtek a fiatalok. Emlékezetes a munkásotthonokban rendezett bál, amikor Rácz Gyula szobafestő elénekelte az akkor legdivatosabb moszkvai dalt: „Sötét a Volga ...“ Nagy sikert aratott. Még hetek múlva is dalolták a vendég lobén, fiitvörészték a munkahelyeken. A munkanélkü­liek pedig a Spitzer nyomda és a papírkereskedés előtti, úgynevezett Köpködő platzon. Másik eset: A bál éjfél utáni szünetében fellépett a „Kronstadti Matró­zok“ együttese Czanek László vezetésével s a bál kö­zönsége velük dalolta az előadott forradalmi dalt. A lányok, Tóth Margit, Póló Berta, Dómok Margit, Póló Erzsébet, Gulyás Erzsébet. Rózsa Panna, Németh Gizel­la, Hullmann Irén, Virágh Erzsébet, Lengyel Margit, Horján Irén, Juhász Irma, Bagó Ilona és a többiek pe­dig magyar és orosz népviseletbe öltözve arattak nagy sikert. Póló Emília egy verset szavalt a Bugyinnij-hu­szárokról. És akkoriban született az egységfront meg­szervezésére felszólító dal: „Egységfrontba proletárok, itt az idő, ne várjatok!“ A régi fénykép láttán így elevenednek meg az em­lékek. Holczer László Tenni kellett valamit A koáicei magyar közép- és főiskolások, valamint munkásfiatalok már évekkel ezelőtt megszerették a klubtevékenységet, ezt az érdekes szórakozási és mű­velődési formát. Az akkori UNIK-osok (Oj Nemzedék Ifjúsági Klub) otthona a Slovan mozi szomszédságában levő „fabarakk“ volt. A rendszeres, csütörtök esti ösz- szejöyetelek jó szórakozási lehetőségeket biztosítottak a fiatalok számára. Volt ott előadás, társasjáték, vita­est, teadélután. Az UNIK-ot követő Marton téri Fábry Klubban is hasonló volt a helyzet. A CSEMADOK vá­rosi bizottsága azonban 1974-ben új épületbe költözött, ott nem volt megfelelő nagyterem, így megpecsételő­dött a fiatalok sorsa is. hiszen a helyiséghiány égető problémát jelentett nem csak a klub, hanem a CSE­MADOK mellett működő Szép Szó irodalmi színjjad és a Csermely kórus számára is. Tenni kellett valamit. Megszületett az ötlet, azt tet­tek követték, így tavaly decembertől kezdve minden szabad szombaton dolgos kezű fiatalok munkálkodtak a CSEMADOK épületének két földszinti helyiségében. Kiszedték a közfalat, s így közel 50 személy befogadá­sára alkalmas terem keletkezett. A bontás után a va­kolás és festés következett. Január közepére ezzel is elkészültek. Azután már csak napok kérdése volt a klubnyitás. Drapák Károly mérnök a CSEMADOK dél­városi helyi szervezetének és egyben a klubnak is az elnöke. Elmondta, hogy lemezjátszó, magnetofon, va­lamint különböző társasjátékok állnak a klubtagok ren­delkezésére. A közeljövőben még televíziót is vásárol­nak. Megkérdeztem: Kik dolgoztak a legtöbbet a klub létrehozásánál? így válaszolt: — Sokan voltak de el­sősorban Kolár Péter, Azari László és Reiter György mérnökök, továbbá Sülé Péter, Kerekes Béla, Török Alfréd, Török Zoltán, Havasi József, Voda Vilmos. Do­bos Zoltán, Richtarcsík Mihály, Havasi Zoltán nevét illő megemlíteni. Sokat segítettek a magyar tannyelvű ipari középiskola és a gimnázium tanulói is. A klubélet tartalmára és irányzatára vonatkozólag elmondta, hogy előzetes terveik szerint hetente háromszor találkoznak majd. Szerdán és vasárnap tudományos és ismeretter­jesztő előadások, vitaestek, vetélkedők, szombaton pe­dig zenés teadélutánok lesznek. Ebben a teremben pró­bál majd a Csermely kórus és a Szép Szó irodalmi szín­pad, azonkívül még számos más rendezvényre is sor kerül majd itt. Gazdag József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom