Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 1. szám
i Sonja Hennie három olimpián lett első a női műkorcsolyázásban ^ jra olimpia! Még alig feledU tük Sapporót és Münchent, máris dobogtatja a sziveket az újabb olimpiák izgalma. Montreal még odább van, Innsbruck viszont pár nap múlva kitárja kapuit — az utóbbi tizenkét év alatt Immár másodszor — a világ legjobb téli sportolói előtt: február 4-én megkezdődnek a 12. jeges-havas olimpia küzdelmei. A fehér játékok története 52 esztendős, eddig 11 olimpia legjobb téli sportolóinak neve és eredménye került be az ötkarikás annalesekbe. Wvedés azonban ne essék: a jeges sport szerepelt már annak idején is az olimpián — nyári olimpián! Az 1908-as londoni játékokon négy műkorcsolyázó számban (férfi és női egyéni, páros és különleges figurák), 1920-ban pedig három műkorcsolyázó számban és jég- korongozásban avattak olimpiai bajnokokat. 1924-től aztán a havas-jeges sportág képviselői rendes téli olimpiákon találkoznak egymással. KANADA—CSEHSZLOVÁK! A 30:0' A nyári olimpiák már rég a sport- világ érdeklődésének középpontjában állottak, amikor a téli játékok rendezésének gondolata felvetődött. Az ötlet megvalósítása nem ment könnyen, soksok huzavona előzte meg a fehér olimpiák megszületését. A skandináv országok ugyanis minden követ megmozgattak ellene, riválist láttak benne, féltették tőle az Északi Játékokat (gyorskorcsolyázó-versenyek) és a Holmenkollen síversenyek anyagi és erkölcsi sikerét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1921- ben végül is úgy döntött: próbáljanak nyélbe ütni egy téli versenysorozatot, s majd elválik. Megpróbálták — és 1925- ben,' a NOB prágai kongresszusán hivatalosan a téli olimpia rangjára emelték a franciaországi Chamonix-ban egy évvel korábban rendezett versenyeket. így indult el a nyári olimpia „kistestvére“ azon az úton, amelyen járva a műsor lépésről lépésre gazdagodott, színesedett... Tizenhat ország 294 sportolója versenyzett 14 számban az első téli olimpián, amely a finnek és a norvégok párhacát hozta. A norvégok valameny- nyi síszámot megnyerték, ugróik itt nyitottak új korszakot aerodinamikus stílusukkal. T. Haug, a norvégok 29 esztendős .síkirálya mindkét futószámban (18 és 50 km), és az északi összetettben aratott győzelmével máig is egyedülálló sorozatot ért el. Chamonix másik kiemelkedő alakja, a már 31 esztendős finn C. Thunberg megtörte a norvég gyorskorcsolyázó hegemóniáját. A „jég Nurmija“ három számban győzött, egyszer második, egyszer pedig harmadik lett. A műkorcsolyázó versenyeken tűnt fel egy akkor még alig tizenegy éves norvég kislány, Sonja Hennie, aki sírva fakadt, amikor megtudta, hogy az utolsó helyen végzett. Hollyvood későbbi csillaga három következő olimpián három aranyérmet nyert, s ez párját ritkítja az olimpiai műkorcsolyázás történetében. Akárcsak az, hogy Kanada jégkorongcsapata 85:0-ás gólaránnyal jutott a döntőbe, ahol 6:l-re verte az USÁ-t. Válogatottunk ekkor szenvedte el reés úgy nyert bajnokságot, hogy még gólt sem kapott! St. Moritzban megszületett az első csehszlovák olimpiai érem: R. Burkert síugrásban szerzett bronzérmet. A legjobb magyar versenyző a gyorskorcsolyázó Eötvös volt, aki a tizedik helyen végzett. Részt vett az olimpián a jéglabdáról áttért magyar jégkorongválogatottat is, de mindhárom mérkőzését elvesztette. Ezen az olimpián is a norvégok érték el a legtöbb sikert, fölényük azonban már nem volt olyan nagy, mint 1924 ben. A második helyre az USA jött fel, míg harmadik Svédország lett. GYORSKORCSOLYÁZÁS — AMERIKAI MÓDRA Az amerikaiak nem takadékoskodtak az anyagiakkal, hogy a New York állambeli Laké Placklot az 1932-es téli olimpia révén híres sporthellyé avassák. Nem rendezték meg rosszul a játékokat, csak igazi amerikai szellemben, hogy minél érdekesebbek legyenek. Veszélyes síterepeket jelöltek ki, cikcakkos kanyarokkal építették meg a bobpályát (több életveszélyes baleset Is előfordult), a gyorskorcsolyázásban pedig együttes indítást alkalmaztak, mert a páronkénti időre futás unalmas lett volna az amerikai nézőknek. Thunberg, az ötszörös olimpiai bajnok a tömegrajt hallatán nem is állt rajthoz. Igaza volt, mert a „rudlifutás- ban“ nem az abszolút tudás, hanem a kíméletlen könyöklés és helyezkedés érvényesült. A dulakodás a hazai versenyzőknek sikerült a legjobban, az érmek 90 százalékát ők nyerték. Az északi számokban viszont a skandinákordvereségót: 30:0 arányban kikapott Kanadától! A szövetségben fölényben levő Sparta-vezetők saját csapatukat küldték az olimpiára, mondván, hogy az jobb, mint a csehszlovák válogatott. Csehszlovákiát 29 sportoló képviselte az első téli olimpián. A műkorcsolyázó Sliva volt a legeredményesebb, a negyedik helyen végzett. 'Jégkorongo- zóink az ötödik, az északi összetettben induló Adolf pedig a 6. helyet szerezte meg. Magyarországról négy síelő utazott Chamonix-ba, a legjobb közülük a 22. lett. A nemzetek nem hivatalos pontversenyét Norvégia nyerte nagy fölénnyel, Finnország és az USA előtt. MIDI HELYETT MINI Svájcban, St. Moritzban rendezték 1928-ban a most már hivatalos második téli olimpiát. A síversenyek hatalmas meglepetéssel kezdődtek: az esélyes norvégok és finnek 50 km-en elviaszolták a síléceiket, s a latyakos havon a svédek egymás között döntötték el a versenyt. Gyorskorcsolyázásban a veterán Thunberg három aranya mellé újabb kettőt szerzett, s ezzel mindmáig a téli olimpiák legeredményesebb férfi versenyzője a gyorskorcsolyázásban. Mükorcsolyázásban Sonja Hennie megkezdte hármas diadalának sorozatát. A 14 éves norvég kislány nemcsak tudásával, sok ugrásból álló műsorával tűnt ki, hanem öltözékével is. A rendezők és a pontozóbírók nagy meglepetésre rövid szoknyában jelent meg az olvadástól latyakos jégen (zászlók jelezték a bukás veszélyét rejtegető lyukakat), amikor még a „midi“ járta. Jégkorongozőinknak ezen az olimpián sem ment a játék, kiestek a selejtezőben. Kanada most sem kímélte ellenfeleit, nem adott kegyelmet senkinek. Svédországot ll:0-ra, Svájcot 13:0-ra, Angliát pedig 14:0-ra verte, vök megőrizték elsőségüket, most is a norvégok végeztek az élen. Síugrásban első győzelmét aratta a kongsbergi Ruud család leghíresebb tagja, a mindössze 168 cm magas Birger Ruud. Műkorcsolyázásban Sonja Hennie (állítólag 24 koffer társaságában érkezett az olimpia színhelyére!) ismét teljes sikert aratott. Megszakadt viszont a svéd műkorcsolyázók sikersorozata, s Laké Piacid óta nem tudnak érmet szerezni a világversenyeken. A jégkorongtornát két fordulóban bonyolították le, mert csak négy csapat indult (Kanada, USA, Németország, Lengyel- ország). A kanadaiak hosszabbítás után keservesen győztek 2:l-re a kíméletle nül védekező amerikaiak ellen, a visz- szavágő pedig háromszori meghosszabbítás ellenére is döntetlenül végződött. A nagy távolságok miatt a résztvevő országok száma tizenhétre csökkent. Csehszlovákiából csak 6 sportoló utazott a tengerentúlra, és A. Bartoft hatodik lett az északi összetettben. A Szollás—Rotter páros harmadik lett a műkorcsolyázásban, így megszületett Magyarország első érme a téli olimpián. Meglepetésnek számít, hogy a nemzetek nem hivatalos pontversenyét nem skandináv ország, nem Norvégia nyerte, hanem az USA, Nprvégia és Kanada előtt. SÍUGRÓ a lesiklöpályán Amíg az 1932-es té|i olimpia rendezői azon fáradoztak, hogy a versenyeknek inkább látványos, szenzációs mint sem sportjellege legyen, addig Gar- misch-Partenkírchenben az 1936-os iéll játékok a nácizmust voltak hivatva világ reklámozni, A náci Németországnak „nemzeti“ feladatot jelenteti az olimpia, nem kíméljék a költségeket, nem volt hiány ; méretekben, látványos nyitó- és záróünnepségben Nein sokkal a téli játékok rendezésének odaítélése után Németországban már a horogkeresztes zászlók lobogtak, életbe léptek a hírhedt nürnbergi zsidótörvények. A politikamentes sportot hirdető — ugyanakkor a Szovjetunió meghívásától mereven elzárkózó — NOB nem változlatta meg döntéséi, pedig több országban | mutatkozott bojkott-hangulat, és az amerikaiak részvétele is csak heves viták után dőlt el. így az 1933-ban uralomra került Hitler a náci propaganda céljaira használhatta fel az olimpiát. A 28 ország 755 versenyzője (ez a szám rekordot jelentett) óriási érdeklődés közepette szerepelt, a versenyeknek összesen félmillió nézője volt, a síugrást mintegy 150 ezren, az alpesi számokat 70 ezren nézték végig. A rendezés gépezete azonban néha mégis akadozott, és nemcsak a jégviszonyokra, hanem a híres német pontosságra is akadt panasz. 1936-ban a havas (versenyek három alpesi számmal gazdagodtak. Műsorra tűzésüket nagy vihar előzte meg, a skandináv országok hallani sem akartak bevezetésükről. Végül a NOB kompromisszumot kötött: felvette az alpesi összetett versenyt, az északiaknak pedig „bánatpénzként“ 4x10 km-es sífutó-váltót. Az alpesi versenyek szépséghibája volt, hogy a NOB — a profizmus vádjával — kizárta a; részvevők közül a svájci osztrák síokijatókat. Tehát semmi sem j új a nap alatti. Az alpesi síelők már akkor is gondot okoztak a NOB-nak. De nemcsak ez jelentett szenzációt. Laké Piacid síugróbajnoka, B. Ruud, 'ípri Garmisch-Par- tenkirchenben megvédte elsőségét, a leggyorsabbnak bizonyult a lesíklóver- senyek során isi Ruud, minden kétséget kizáróan, nagyszerű síző volt, de manapság még a leghagyobb sportzseni sem lenne képes jiasonlő huszárvágásra. Mindez azt bizonyítja: hogyan változott meg a sportvilág nem egészen negyven év alatt. Jégkorongozásban megtört a kanadaiak győzelmi sorozati, Nagy-Britannia csapata szerezte meg az aranyérmet, 2:l-re legyőzte a tengerentúliakat. Kanada legfeljebb azzal vigasztalódott, hogy a győztes együttes — két játékos kivételével csupa natjuralizált kanadaival állt ki. Egyébként a jégkorongtor- nán 15 ország válogatottja vett részt. A csehszlovák jégktjirongozásban még mindig béka-egér harc folyt, egyes játékosokat alaptalanulj favorizáltak, így rossz volt a közösségi szellem a csapaton belül, illetve a korongozók és a vezetők között. Ez meg is látszott az eredményeken. Csapatunk a középdöntő utolsó, negyedik helyén végzett, miután Angliától 3:0, Kanadától 7:0 és az USÁ-tól 2:0 aráu^ban kikapott. A negyedik téli olimpia hőse a 32 esztendős norvég Bajlangrud volt: három arany- és egy ezüstérmet szerzett gyorskorcsolyázásbanj és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Norvégia ismét a legeredményesebb nemzet lett az olimpián. TOMI VINCE umpi ÚJ szó Index: 48 011 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztő: Szarka István. Veze- tő titkár: Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52, főszerkesztő: 532 20, titkárság: 550 18 sportrovat 505 29. gazdasági ügyek: 506 39 Távíró: 092308. P.'ovda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZ LKP nyomdaválialato — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrova 4. Hirdetőirodo Va- janského nábreíie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Sző előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. A Vasárnapi Üj Szó külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Posta! Hírlapszolgáiat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlace, Gott- vvaidovo námestíe 48/VII, A jígkerongozés első olimpiai bajnoka, Kanai^ csapata
