Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-07 / 10. szám
vasárnap. Művészi érettségét fémjelzi Az aranyranett és A kürt románca, majd a Tizenharmadik szoba és a Boszorkányper. A hetvenes évek elején Miroslav Bábéra érdemes művészszel együtt az újabbkori csehszlovák történelem kulcsfontosságú szakaszainak megörökítését tűzi ki célul. 1973-ban készül el történelmi filmtrilógiá- jának első része. Az árulás napjai című művészi dokumentum, amelyben döbbenetes hűséggel örökíti meg a Csehszlovákia népei számára mélységes megalázást, de ugyanakkor sohasem feledhető tanulságot jelentő 1938-as esztendőt. A film iránt országszerte nagy volt az érdeklődés: alig hat hónap volt, mi is történt azokban a sorsdöntő időkben. Mindvégig nagy hangsúlyt helyezünk a tényekre. Ma jóval több dokumentummal és ismerettel rendelkezünk, mint évekkel ezelőtt, például a Néma barikád című készítése idején. Azt szeretnénk, ha filmünk minden romantika nélkül, a lehető leghívebben mutatná meg a valóságot, népünk tudatának alakulását a sorsdöntő 1945 ta- miből fogant a csehszlovák— vaszán. Rá akarunk mutatni, szovjet barátság, miből merített a közös ellenség ellent harc. A fő hangsúly nem a háborús jelenetek sokaságán, a lövöldözésen van, hanem azon, hogy érzékeltessük a szocialista úthoz, a szocialista gondolkodásOtakai Vávra nemzeti művész Szokolovo a cime a filmtritögia második részének; a felvételen P. Skarke, J. FliCek, M. StépSnek és R. Jelinek Filmszínházaink közönsége előtt Otakar Vávra neve elválaszthatatlanul összeforrott a csehszlovák történelmet, pontosabban annak legjelentősebb szakaszait megörökítő filmekkel. A hatvanötödik életévét betöltő filmrendező munkássága már több mint négy évtizede fonódik össze a cseh filmművészettel, a felnövekvő filmművész-nemzedék nevelésével. Első önálló filmjét, a Filozófiai történetet 1937-ben készíti. Témáját az 1848-as forradalmi idők hazafias felbuzdulását ecsetelő Jtrásek-novellából meríti. A cseh történelem iránti érdeklődés további új alkotásokra ösztönzi. Megfilmesíti Jirásék huszita trilógiáját (Hús János, Zi&ka a nép élén, Mindenki ellen). Forgatókönyvei elmélyültségről, éles művészi meglátásról tanúskodnak. Kezdettől fogva neves szerzők (Balzac, Capek, Pujmanová stb.) alkotásaiból készítette filmjei forgatókönyvét. A felszabadulás után dokumentumfilmeket rendez, majd figyelme ismét a haladó cseh irodalmi örökség felé fordul. Megfilmesíti K. Capek Krakatit- jét, s a már említett huszita trilógia után újabb három, tartalmilag és gondolatilag egymással összefüggő filmet alkot: a prágai felkelést megörökítő Néma barikádot, RezáC-regény alapján a Sorakozót és a Brych polgárt. 1959-ben ismét Capek- témához fordul (a bányászszolidaritásról szóló Az első csapat). A CSKP 40. évfordulóját G. Vőeliőka Záróra című társadalmi regényének filmváltozatával köszönti. Közben, a Hru- bín-noflvek első filmváltozataként, elkészül az Augusztusi alatt több mint egymillió néző tekintette meg. Nemcsak a kortársak, hanem a lakosság valamennyi rétege számára mély élményt nyújtott az 1938-as nemzeti tragédia hátterének és légkörének művészi megjelenítése. A trilógia második része, a csehszlovák—szovjet koprodukcióban készült Szokolovo, a Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest harcát örökíti meg. Diadalmas záróakkordként ezekhez a filmekhez kapcsolódik a Prága felszabadítása című film, amelynek forgatását Otakar Vávra rendező ez 'év februárjában kezdte meg. A film forgató- könyvét ismét M. Fábera és O. Vávra írta. A kétrészes filmben 254 cseh. szlovák, szovjet és NDK-beli színész játszik. A film készítésében három ország. Csehszlovákia, a Szovjetunió és az NDK filmvállalata vesz részt. (A filmben szereplő cseh és szlovák művészek közül megemlítjük BohuS Pastorek, La- dislav Chudík, Vladimír Smer-al, Marle VáSová, Josef Vétrovec, Jaroslav Satoranskij nevét, a szovjet művészek közül V. 1. Sztrzselcsikot, N. Tytmofejeveí, V. Közeit, az NDK-művészck közül Wilhelm Koch Hoogét, Günter Naumannt, Bért Braunt, Hans Pitiért stb. Mint Az árulás napjaiban, ebben a filmben Is Gunnar Möller, Angliában élő svéd színész alakítja Hitler szerepét. A készülő filmről Otakar Vávra így nyilatkozott: — Trilógiánkkal arról akarunk számot adni nemzedékünknek, mégpedig a lehető legnagyobb hitelességgel, hogy is — Filmjeimben meg akartam mutatni a világ népeinek közösségében a maga helyét kereső cseh embert, a cseh nemzetet, s azt, hogy népünk miképpen találta meg helyét a szocializmusban — vallja egyik nyilatkozatában Otakar Vávra filmrendező, nemzeti művész. módhoz vezető tudat kialakulásának döntő mozzanatait. — Filmünkkel érzékeltetni akarjuk, hogy a cseh nép májusi felkelése, a prágaiak hősi helytállása igazi népfelkelés volt,'új célokkal, új, forradalmi tartalommal. A filmben rengeteg konkrét élményt ötvözünk eggyé. A forgatókönyv írása során azt a célt tartottuk szem előtt, hogy érzékeltessük: az emberek többsége nem hőstettek végrehajtásáért vett részt az ellenállásban, a prágai felkelésben. Meg akarjuk mutatni az akkori fiatalokat, akik ösztönösen vettek részt a barikádharcokban. Az epizódok sokaságával (a forgatókönyv több mint 800 filmepizódot tartalmaz) az akkor kialakult spontán hősiesség légkörét akarjuk visszaadni. Mondanivalónkat a tényekkel nem illusztrálni akarjuk, hanem a tények művészi megjelenítésével, a film nyelvén akarjuk elmondani az igazat. A film történelmi és katonai szempontból is nagyon igényes lesz. Amint dr. Karéi Richter ezredes, a film haditechnikai és hadtörténeti tanácsadója elmondta, az alkotás olyan fontos kérdéseket kíván szintézisbe hozni, mint például a hazat és a külföldi ellenállás összefüggései. — A prágai felkelés csúcspontját jelentette népünk nemzeti és demokratikus forradalmának, amely a Szlovák Nemzeti Felkeléssel vette kezdetét. Meg akarjuk mutatni a kommunista párt vezető szerepét a hazai ellenállási mozgalomban, a nyugati szövetségesek átlátszó manőverezését; valamint a szovjet hadsereg prágai hadműveletének kulcsfontossági szerepét, a náci Mitte hadseregcsoport taktlzálását stb. — mondotta Richter ezredes. A tervek szerint a film forgatása hét és fél hónapig tart. A jelenetek nagy részéi az 1945-ös prágai események eredeti színhelyein, tehát Déjvi- cén, Klárovon, a Rudolfinum és a Nemzeti Színház környékén, a Vencel tér felső részéri, az Öváros téren, a Központi Pályaudvar, a rádió és a pankráci fegyház körül forgatják. A filmben felhasználják azokat az eredeti ftlmfelvételeket is, amelyeket Otakar Vávra személyesen készített 1945 májusának elején, a prágai felkelés idején. A statiszták száma — a hadsereget leszámítva — meghaladja a húszezret. Egyes felvételeket, például a szovjet hadsereg előrenyomulását, Prágán kívül fogják forgatni; Hitler főhadiszállásának hű mását pedig a barrandovi filmstúdióban építik fel. A maximális hűségre való törekvés sok munkát, erőfeszítést igényel. Harminc év alatt nagyon megváltozott Prága arculata ... Például az Öváros térre torkolló Pafííská utca, amelynek palotasorai ma felújítva, új köntösben láthatók, a film forgató- könyvében szétlőtt, felszaggatott utca ... A felvételek színhelyén a forgatás idején korabeli szovjet és német haditechnikát láthat ma>d a nrágal szemlélődő. A Prága felszabadllasa című, film a csehszlovák filmgyártás egyik legnagyobb szabású, nagy szellemi és anyagi kapacitást igénylő alkotása lesz. SOMOGYI MÁTYÁS Jelenei a trilógia alsó részéből, Az árulás napjai bál; a kupén Miciial Uueulomansky — Ján Sverma szerepében Otakar Vávra nemzeti művész nyilatkozata ® Művészi dokumentumok történelmi eseményekről ® Készül a filmtrilógia utolsó része, a Prága felszabadítása # 254 művész, húszezer statiszta, barikádak és tankok ÚJSZÚ gmJ A SDISDDNTO IMPEEMll
