Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-29 / 9. szám
/*Vőgyftható-e az infarktus? Na- V * ponta rengetegen kérdik ezt kétségbeesetten. Hiszen köztudomású, hogy a koszorúér-megbetegedés egyik legveszedelmesebb nyavalyája korunknak. Az UNESCO szerint például az ötvenévesnél idősebb emberek egyharmada hal meg ebben a betegségben! De vajon tényleg ennyire tragikus sors vár ránk? SEGÍTSÉG, DOKTOR ÚR, MEGHALT A BETEGÜNK! Ripper István terévezőre dr. Július Kasper főorvos hívta fel figyelmemet. Ripper is egyik páciense volt a bratislavai II. belgyógyászati klinika szívkoszorúér-osztályának. Mivel munkahelye, a Doprastav alkalmatlan lett volna egy hosszabb beszélgetésre, a Palisady utca 61. szám alatti lakásán kerestem fel. Bár felesége is otthon volt. Ripper Istvánt a konyhai tűzhely mellett találtam, éppen a vasárnapi ebédet főzte. — Tudja, évekig dolgoztam vidéki építkezéseken — mentegetőzött zavartan —, ott szoktam meg a főzőcs- kézést. Pedig jórészt a kuktáskodás- nak köszönhetem megbetegedésemet. Az építkezéseken ugyanis többnyire magunk főztünk, s mert sok idő nem jutott erre, leginkább sült szalonnán meg jó zsíros gulyáson éltünk. Számítsa ehhez a napi 50 cigarettát, meg szőr a haldokló, az egyik ápolónő sikoltását messziről hallottam már: — Segítség, doktor úr, meghalt a betegünk! — szűrődött felém a hang, s aztán már csak pillanatokig voltam eszméleten. Ahogy később megtudtam, rögtön közbelépett Dr. Kasper, csupán négy perc áll ilyenkor az orvos rendelkezésére. Masszírozni kezdte a szívemet s egy defib- rillátor segítségével elektromos áramot sugároztatott belém. Óriási erőfeszítéssel el is érte, hogy újra dobogni kezdett a szívem. Alig kezdtem hallani azonban az oxigénadagolás halk duruzsoiását, újból megszűnt dobogni a szívem, kasper doktor azonban még most sem adta fel a küzdelmet, élőiről kezdte a küzdelmet. Így történt aztán, hogy ezen az éjszakán másodszor is visszaránci- gáltak a halál kezéből. És ma, 1976 februárjában eldicsekedhetek, hogy nemcsak élek, nemcsak dolgozom, de olyan egészséges vagyok, hogy vállalatom megbízatásából egy francia- országi küldetést is jól teljesítettem. MIT MOND A SZAKORVOS? A Doprastav tervezője után Dr. Július Kasperrel, a II. számú belgyógyászati klinika szívkoszorúér-betegségek osztályának főorvosával beszélgettem el. — Ripper István életre keltése nem egyedi eset — mondotta a főorvos. — Osztályunkon annyira előrehaladott már a betegek gyógyítása, hogy pácienseinket a bonyolult esea munkával járó idegeskedést. Mivel azonban beteg sohasem voltam, nem gondoltam volna, hogy ráfizetek az ottani legénykedésekre. így érkezett el az a bizonyos tragikus este. Éppen odahaza voltam s a tv-t akartam elzárni, amikor furcsa, rossz érzés fogott el. Biztosan a látott krimi idegesített fel — gondoltam magamban —, talán egy cigi jót tesz lefekvés előtt. Alig szippantottam azonban néhányat, egyszerre csak forogni kezdett velem a szoba, öklendezni kezdtem, s úgy viselkedett a gyomrom, mintha percenként kellene a W. C.-re szaladni. Aztán fájni kezdett a bal kezem és a bal lábam, majd olyan égő fájdalom kezdte hasogatni a mellem közepét, hogy feljaj- dultam a kínoktól. Mindezeket a tüneteket irtózatos halálfélelem kísérte, úgyannyira, hogy a verejték is elöntötte a testemet. Szerencsére az asz- szony is felébredt nyögdécselésem- re, s látva rosszullétemet, lerohant az egyik utcai telefonfülkéhez és értesítette a mentőket. így kerültem néhány perc múlva a közeli Partizán utcai klinikára, ahol rögtön hozzákezdtek a kivizsgálásomhoz. — Súlyos infarktusa vanl — mondta ki a szentenciát az ügyeletes orvos, s hordágyra téve, máris elindultak velem a betegszoba felé. Alig tettek azonban egy-két lépést, egyszerre csak érzem, hogy hűlni kezd a lábam. | mert a hallását veszti el élőben azonoan beoperáljuk a beteg bőre alá, elektródjait pedig a nyak egyik erén keresztül a szívbe vezetjük. Számos volt betegünk él testében e géppel — s egészségesen él! Igaz ugyan, hogy 2—3 évenként cseréljük a „motort“, de vannak ma már olyan gépecskéink is, melyeket atom táplál, és 7—8 évig működik! Nos, az ilyen és ezekhez hasonló találmányoknak köszönhetjük, hogy évről- évre csökken a koszorúér-betegségek gyógyíthatatlansága. Mi például 10 esztendő alatt (tíz éve alakítottuk rúér, ennek folytán elhalhat a szívizom egy része. Ezt a folyamatot nevezzük szívinfarktusnak, amely halált is okozhat. Ezt a betegséget az teszi különlegesen veszedelmessé, hogy felléphet minden figyelmeztető előtünet nélkül is. Előfordulhatnak ugyan olyan előtünetek is, hogy fájdalmat, zsibbadást érzünk a bal kezünkben vagy mellkasunk közepén, esetleg olyasféle fáradságot is érezhetünk, hogy menés közben meg kell néhány percre állni. Gyakori eset azonban, hogy váratlanul és teljes erővel tör ránk a betegség. Ilyenkor persze már csak a gyors orvosi beavatkozás segíthet. Ezért ajánlatos, főképp az idősebb embereknek, bizonyos időközökben kivizsgáltatni magukat. Persze a testedzést se hanyagolják el — mi is alkalmazzuk gyógyításainkban. Ellentétben a régi gyakorlattal, amikor az infarktusos betegeket napokig mozdulatlanságra kényszerítettük, ma már tornázással készítjük elő az életre. Különösen november óta kínálkozik jó alkalom erre. Ekkor költöztünk le, ezekbe a tágasabb és jól felszerelt földszinti helyiségekbe. GYÓGYÍTHATÓ-E HÁT AZ INFARKTUS? tek többségében megmentjük. Ilyen súlyos eset például a szívremegés, azaz a fibrilláció. A szív vérellátásának csökkenése folytán annyira lelassul a szív működése, hogy bekö- vetkezhetik a végső tragédia. Ilyenkor kell közbelépnie az orvosnak, amely nálunk azáltal is biztosított, hogy precíziós gépek „figyelik“ a szervezet rendellenességeit, s ha baj van, azonnal jelzik. Nézze például ezt a csodálatos masinát — vezetett a doktor a kórterem dobogóján elhelyezett gépkomplexumhoz. — Néhány hónapja szereltük fel. Képernyőjén ott látható betegeink szív- és vérnyomásműködése, melyeket fel is jegyez a gép. „Megbízhatjuk“ azonban speciális feladatokkal is, ha pedig rosszabbodás áll be, akkor fény- és hangjelzés riasztja az orvost. — Ezt a kis gyufásdoboz nagyságú gépecskét viszont a szívritmus szabályozására használjuk — folytatta a főorvos. — Olyan eseteknél pótolhatatlan, amikor megszűnik a szívpitvar vagy -kamra ingervezetőjének vérellátása, és a szívverés lecsökken vag5Wnegáll. Amíg ezelőtt ez a rendellenesség többnyire gyógyíthatatlan volt, ma ezzel a géppel életeket mentünk. Ez ugyanis elektromos áramot szállít a szívbe, s így segíti elő az ingervezetést. Ügy is alkalmazhatjuk hogy az áramfejlesztő „skatulya“ a beteg éjjeliszekrényén fekszik. Komplikáltabb krónikus esetekosztályunkat] ,34 százalékról 14 százalékra csökkentettük az infarktusban szenvedők halálozási számát! Sokan dicsérik osztályuk orvosainak és ápolóinak áldzatos munkáját. Itt ismerkedtem meg például Breun- steiner Pál nyugdíjas bíróval is, akit két infarktusból kigyógyított már, és havonta bejár hálálkodni életmentőjéhez. KORUNK ELLENSÉGE Még a legártatlanabb betegség is veszélyessé válhat, ha nem ismerjük fel, s ha nem törődünk vele. Hátha még egy olyan rémről van szó, mint amilyen a szívkoszorúér-megbetegedés! Kézenfekvő tehát, hogy arra is megkértem Dr. július Kaspert, hogy mondjon néhány szót korunk e nagy ellenségéről s e veszélyes betegség előtüneteiről: — Tudjuk, hogy az élet elsősorban a szervezet, illetve a szív vérellátásától függ — kezdte a főorvos. — Mivel a vér koszorúereken keresztül kerül a szívizomba, fontos, hogy az oda vezető „út“ akadálytalan legyen. Ha bizonyos rendellenességeknél fogva (érelmeszesedés túltápláltság és izgalomhatás) megszűkül a szívkoszo— Persze hogy gyógyítható — válaszolta határozottan Kasper doktor. — Sőt, teljesen fel is számolható, ha az emberek maguk is segítenek ebben. Íme, hét jó tanács, hét nagyon hatásos gyógyszer: 1. Ne dohányozzunk! 2. Naponta tornázzunk és sportoljunk! Leghasznosabb a kerékpározás, az úszás, a futás vagy a labdajáték. Legalább hetenként kétszer egy kis izommunkától se kíméljük szervezetünket. 3. Az állati eredetű zsírok helyett fogyasszunk növényi eredetű zsiradék féléket. És együnk minél több C-vitamint tartalmazó gyümölcsöt! 4. Ellenőrizzük testsúlyunkat! Még a diéfázás árán is küzdjünk az elhízás ellen! 5. Ez az ötödik „parancs“ a cukorbetegeknek szól. Szigorúan tartsák be a diétás és a gyógyszeres kezelést, mert talán másoknál is hajlamosabbak az infarktusos megbetegedésre. B. A hatodik recept a magas vérnyomásban szenvedőknek szól. Tartsák be ők is az orvosi előírásokat, és ellenőriztessék gyakran vérnyomásukat! 7. Végül őrizkedjünk a túlfeszített munkától s a vele járó izgalmaktól. Ez azonban az otthonra is érvényes: családi fészkünkben se mérgelődjünk, még ha netán okot találunk is rá! — Aki e receptek szerint él, azt kikerüli az infarktus — fejezte be mosolyogva a beszélgetést Kasper doktor. NEUMANN JÁNOS Mária Grejtáková és dr. Ján Postulka a szívű»“! »aktus-osztály új „csodagépe“ mellett : |l 3 >' 5 * \l'£ ?_j « CL '«O r- oq |£ C *- (o £ « S * c » '., >4 C .J « e ** t * *1 - M : *' « 2* j <■ CO M * V C ,0 8« > ö. a fa \QJ ^3 vrj,S* ;*< g « a £ oe 5 « a'« 1 sí2> ti R JZ 111 Sü §g|$ > mm N lg H j öc I « 11 .e 1 CD |E1Í « P I— ! i B a e ** 'C N I \ * féíi ■ 3 I *5 mj rfs ,; CD I H ■ s Hl £ ■ “ 81 ^ 1 I vv. ■ . ‘T.*. H ’f' ~ ■v.' W '"‘i ' Mi V m * I I I » I 'ir.': , y _• .1 ''*S KSí ’ b a » 1 V 1 1 I ■ I I 1 H H | ro ff B 8P fii I I 1 ■ Hl I I fii msSjk w ^M 1 . ■ S M m 'Bl ■ I 1 I jHv Ip» ^ l l ^ I I ■ B . _J___M__1—. B Riport MlBBlliiilili az infarktus gyógyításáról 4
