Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-22 / 8. szám
Az új társadalombiztosítási törvény és a szociális gondoskodás Mint ismeretes, 1976. január elsején érvénybe lépett az új társadalombiztosítási törvény. Ezt nagyon konkrétan megérezték nyugdíjasaink, akiknek januárban a postások már nagyobb nyugdijat hoztak. A sajtó, a rádió és a televízió nagy figyelmet szentelt az új nyugdíjrendszer elvei magyarázásának. Az új társadalombiztosítási törvény, a Szlovák Nem zeti Tanácsnak az SZSZK szerveinek a társadalombiztosítással kapcsolatos jogkörét meghatározó törvénye, valamint az ezzel kapcsolatos Jogszabályok nemcsak a nyugdíjakat módosítják, hanem érintik az egész szociális gondoskodást is. Szociális gondoskodáson azt a segítséget értjük, amelyet az állam azoknak a polgároknak nyújt, akik kedvezőtlen helyzetbe kerültek és nehézségeiket nem tudják saját erejükből leküzdeni. Olyan polgárokról Is sző lehet, akiknek a betegbiztosítási járulék, a nyugdíj nem elegendő létszükségleteik kielégítéséhez. Az új társadalombiztosítási törvény értelmében tehát a szociális gondoskodáshoz tartozik: — a családról és a gyermekről való gondoskodás, — a csökkent munkaképességű polgárokról való gondoskodás, — a súlyos egészségi károsodást szenvedett polgárokról való gondoskodás, — az idősekről való gondoskodás, — a rendkívüli segítségre szoruló polgárokról, valamint a társadalmi életre alkalmatlan polgárokról való gondoskodás. Mai cikkünkben a családról és a gyermekről való gondoskodással foglalkozunk. Meg kell jegyeznünk, hogy az új jogszabályok az előző törvények bevált alapelveire épülnek, de a családról való szociális gondoskodást újfajta szolgáltatásokkal és juttatásokkal gazdagítják. Elsősorban kiemeljük, hogy a szociális gondoskodás megvalósítása a nemzeti bizottságok feladata. Ezen a téren különösen fontos szerep hárul a járási nemzeti bizottságokra. Az új törvény értelmében tárgyi segítséget és pénzbeli segélyt nyújthatnak a rászorulóknak a szociális gondoskodás keretében. Tárgyi segítségen azt értjük, hogy a kisgyermekes családoknak, az egyedülálló anyáknak, vagy apáknak, a terhes nőknek, amennyiben nem tudják saját bevételükből megvenni, biztosíthatják a legfontosabb létszükségleti tárgyakat. Ilyeneknek tartjuk például az élelmiszert, a ruhaneműt, a cipőt, a tüzelőanyagot, illetve az Iskolai étkezdében az ebéd kifizetését. A háztartások alapvető felszereléséről is szó lehet, így például ágyat, asztalt, széket, szekrényt, ágyneműt stb. vásárolhatnak. Rendkívüli esetekben, például ha többgyermekes családról van szó, ahol a szülők példásan törődnek gyermekeikről, de egyikük állandóan súlyos beteg, a járási nemzeti bizottság mosógépet, vagy hűtőszekrényt is vásárolhat. Az említett célokra pénzbeli segély is kifizethető, ha ez célszerűbb, mint az említett tárgyak megvásárlása. Véleményünk szerint azonban minden esetben felül kell vizsgálni a tárgyi segítség lehetőségét, tekintettel arra, hogy ilyen esetekben kisebb a lehetőség a visszaélésre. Pénzbeli segélyt a járási nemzeti bizottság csak akkor nyújthat több Ízben, ha a kedvezőtlen szociális helyzetbe került család, egyedülálló szülő, vagy terhes asszony létszükségleteiről van szó. így például hozzájárulhatnak a lakbér, a villany- és a gáz- fogyasztás stb. kifizetéséhez. Hangsúlyoznunk kell. hogy az állampolgároknak nincsen jogigényük az említett szociális juttatásokra. Ezeket csak akkor kaphatják meg, ha rá vannak utalva az ilyen támogatásra. Szociális szempontból ráutaltaknak tekintjük azt az embert, aki nem tudja saját bevételéből, vagy más személyektől kapott eltartási összegből fedezni élelmezését és havi bevétele rendszeresen 700 koronánál alacsonyabb. Házaspár esetében a havi bevétel 1300 korona. Ezek az összegek személyenként 700 koronával emelkedhetnek abban az esetben, amennyiben ezeket a személyeket az az állampolgár tartja el, aki segélyért folyamodik. Felvetődhet a kérdés, mi tartozik a havi tiszta bevételhez. A munkások és alkalmazottak esetében a kérvény benyújtása előtti hat naptári hónapban kapott tiszta bevétel (adó nélkül) átlagáról van szó. Az efsz-tagoknál az elmúlt tizenkét hónapban kifejtett munkáért kapott tiszta bevétel egy tizen- kettedét veszik figyelembe. Ezenkívül a havi bevételhez tartozik még a betegsegélyző juttatása, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a családtag ápolásánál nyújtott segély. A nyugdíjasoknál az utolsó hónap nyugdíja, beleszámítva a tartásdíjat Is. Amennyiben nevelőszülőkre bízott gyermekről van szó, a bérhez kell számítani a járási nemzeti bizottságtól a gyermek gondozásáért kapott összeget te. A tiszta havi bevételhez tartozik még a diákok szociális ösztöndíja, a szakszervezetektől vagy az efsz-től kapott segély, valamint az ingatlanokból származó bevétel és a természetbeni juttatások. Nem tartozik viszont a tiszta havi bevételhez a gyermek megszületésekor kifizetett segély, a rokkant gyermekért járó családi pótlék kiegészítése stb. A felsorolt meghatározó tényezők csak tájékoztatási jellegűek mivel indokolt esetekben, például ha egyedülálló terhes nőről, vagy valamelyik szülő rossz egészségi állapotáról van sző, az említett ösz- szegek emelhetők. A járási nemzeti bizottságok a szociális ráutaltság megítélésekor figyelembe veszik a családtagok korát, egészségi állapotát, a család vagyoni helyzetét, valamint azt is, hogy a szülők hogyan gondoskodnak gyermekeikről, a gyermekek hogyan látogatják az iskolát. Azt Is felülvizsgálják, nem emelkedne-e a szülők bevétele, ha szakképzettséget szereznének stb. Oj szociális szolgáltatás a kamatmentes kölcsön. Ilyen kölcsönt csak rendkívüli esetekben nyújtanak, ha a szülők, vagy az egyedülálló anya, illetve terhes nő a kölcsön segítségével leküzdheti kedvezőtlen életfeltételeit. További fontos feltétel, hogy a kölcsön csak akkor nyújtható, ha törlesztése nem veszélyezteti a kérvényező és családtagjai létszükségletének kielégítését. A járási nemzeti bizottságok elsősorban ruházati cikkek és cipők vásárlására, valamint a háztartások alapvető felszerelésére nyújtanak kölcsönöket. Ez azt jelenti, hogy kölcsönt csak pontosan meghatározott célra nyújtanak, maximálisan 5000 korona értékben. Az esetek többségében a kölcsön összege kisebb lesz. Az irányelvek lehetővé teszik, hogy készpénzkölcsönt is nyújtsanak, maximálisan 5000 korona összegben, de csak akkor, ha biztosítva látják, hogy ezt az összeget helyesen használják fel. Valószínű, hogy az ilyen kölcsönt havi törlesztéssel öt éven belül kell majd visszafizetni. Űjabb kölcsön csak az előző kölcsön visszafizetése után nyújtható. A járási nemzeti bizottság megállapodást köt az állampolgárral a kölcsönről, amelyben feltünteti a kölcsönnyújtás feltételeit, célját, valamint a törlesztés idejét és összegét. Fontos tudnivaló, hogy az állampolgároknak a kölcsön kérvényezésekor be kell mutatniuk munkaadójuk állásfoglalását arról, hogyan teljesítik feladataikat, milyen a bevételük, a holyi nemzeti bizottság igazolását arról, hogyan gondozzák gyerekeiket, valamint az Állami Takarékpénztár fiókintézetének igazolását, hogy a takarékpénztártól nem kaphatnak kölcsönt. A felsorolt feltételek nagyon pontosan meghatározzák, kik azok, akik ilyen kölcsönt kaphatnak. Mrzói szolgától A szociális gondoskodás fejlődése szempontjából nagyon jelentős a gyermekes családok számára bevezetett gondozói szolgálat. Ennek az a célja, hogy segítséget nyújtsanak a rendszerint 10 évesnél fiatalabb gyerekek gondozásában, a háztartás vezetésében, akkor, ha azt a család saját erejéből nem tudja biztosítani hosszas betegség, gyógykezelés, illetve az egyik vagy mindkét szülő halála miatt. Kivételes esetekben gondozói szolgálatban részesülhet a gyermek akkor is, ha az egyedülálló szülőnek munkába kell lépnie, mivel már kimerítette a családtag ápolásánál nyújtott segély lehetőségét, és nem tudja másképp biztosítani gyermeke gondozását. Komoly oknak tekintik a hármas ikrek születését, vagy több kisgyermek gondozását. A gondozásról a járási nemzeti bizottság minden eset gondos felülvizsgálása utón dönt és csak akkor, ha valóban a rokonság sem tud gondoskodni a gyermekről. A gondozásért a rosszabb szociális helyzetben levő család nem fizet, más esetekben a család bevétele, családi és vagyoni helyzete szerint határozzák meg a szolgáltatás árát. Az új szociális szolgáltatás bevezetése sok esetben attól függ majd, hogy a járási nemzeti bizottságok tudnak-e elegendő önkéntes gondozót szerezni. Az önkéntes gondozó havonta maximálisan 1500 korona jutalomban részesülhet. A fiatal felkészítése a házasságra Az új jogszabályok értelmében a nemzeti bizottságokra jelentős feladatok hárulnak a gyermekek nevelésében^ elsősorban a fiataloknak a házasságra való felkészítésében. E feladat fontosságát támasztja alá az a tény, hogy egyre csökken a házasságot kötött fiatalok életkora, sokan megfontolás nélkül kötnek házasságot. Kialakulófélben van a fiatalok házasságra való felkészítésének rendszere. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az utóbbi években egyre emelkedik a válások száma. Jelenleg 100 házasságkötésre csaknem 14 válás esik. Ez természetesen kedvezőtlenül hat elsősorban a gyermekek nevelésére. Ezért az összes állami szervnek, a nemzeti bizottságoknak és a társadalmi szervezeteknek fokozott figyelmet kell szentelniük ennek a problémának. Jogszabályaink pontosan, konkrétan meghatározzák a helyi és a járási nemzeti bizottságok feladatait. Hangsúlyozzák, hogy ezeknek a szerveknek elsősorban kulturális, egészségügyi és szociális nevelőtevékenységgel kell hozzájárulniuk a fiatalok felkészítésére a házaséletre. Ebbe be kell vonniuk a polgári ügyek testületéit, valamint kulturális és egészségügyi létesítményeiket. A törvény a járási és a kerületi nemzeti bizottságok kötelességévé teszi a házassági és a házasság előtti tanácsadók megszervezését. Ezeknek az a feladata, hogy tanácsokat adjanak a jegyeseknek a házasságkötés előtt, megoldják a házastársak konfliktusait és így hozzájáruljanak a családok stabilitásához. Az SZSZK-ban ma 21 ilyen tanácsadó működik a kerületi és a járási bizottságok mellett. A tanácsadók még nem tekintenek vissza gazdag múltra, de ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés irántuk, mivel ezek a tanácsadók hatékony eszközök a konfliktusok megoldásában, a család szétesésének megakadályozásában. Számítások szerint 1980-ig az összes járási' nemzeti bizottság létesít ilyen tanácsadót. A szociális szolgáltatások és a szociális gondoskodás elemzése azt mutatia, hogy szocialista államunk a népgazdaság lehetőségeivel összhangban céltirda tosan gondoskodik a gyermekes családok problémáinak megoldásáról. A nemzeti bizottságok feladata, hogy kialakítsák a feltételeket az új jogszabályok következetes érvényesítéséhez. STEFÁN BOHUS A Bratislavai Elektrotechnikai .Izemben sok fiatal dolgozik. Képünkön Valéria Hilahijová, a lakatosműhely diszpécsere az ifjúsági szocialista brigád tagjai között. (CSTK felvétele) taatmotes tóHcswrök Rendkívüli segélyek