Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-01 / 5. szám

Igazán szívderítő köp fogad­ja a látogatót Szlovákia, vagy talán egész Csehszlovákia leg­nagyobb községében, Naszva- don. Mindenütt ú] házakat lát­ni, van a községnek ABC áru­háza, orvosi rendelőintézete, kitünően karbantartottak az utak. Egyszóval Naszvad az utóbbi évek folyamán annyira megváltozott, hogy szinte rá sem lehet ismerni. Célunk azonban ezúttal nem az, hogy beszámoljunk általánosságban a komáromi járásnak erről a szé­pen fejlődő községéről, hanem hogy megismerkedjünk az autó­klub helybeli tagjainak tevé­kenységével. A község lakossága összesen 5700 fő. Közülük 500 rendelke­zik gépkocsival, vagy motorke­rékpárral. Az autóklub helyi szervezetének egyelőre 122 tagja van. De mint Csiba Gyula, és szerelt fel a garázsára, hogy ki sem kell szállnia a gépkocsiból, távirányító szerke­zettel tudja működésbe hozni, nyitni és csukni. Az elnök lelkesedése átter­jedt az autóklub tagjaira is. Ennek meg is volt az eredmé­nye. 1971-ben elhatározták, hogy önerőből lavítóműhelyt építenek. Ehhez segítséget nyúj­tott a község másik CSHSZ szervezete is. Igv azután az el­készült épületben mindegyik szervezet kapott egy-egy klub- helyiséget, van ott azonkívül egy nagy szerelőműhely, kor­szerűen felszerelve, mosdóhe- lvisóg és egyéb berendezések. Az épület és berendezések ér­téke csaknem egymillió korona. Noha a műhelv építése ren­geteg időbe és erőfeszítésbe került, nem lehet azt mondani, hogy a szervezet tagjainak eb­ben merült volna ki minden tevékenysége. Sokat foglalkoz­nak a fiatalsággal is. Az új Iskolaévben megszervezik a helybeli általános iskola tanu­lóinak közlekedés-rendészeti nevelését. Igaz, olyan lelkes motorosokkal, mint amilyen Csiba Gyula, Suba Márton, Pász­tó János, Pataky Ferenc, Asz­talos Vilmos, Orisek Tibor, Maska Pál, Dibuz Lajos, hogy csak néhány nevet említsünk, nem nehéz sikereket elérni. Bi­zonyság erre a komáromi járás legjobb CSHSZ alapszervezeté­nek. a naszvadiak mindennapos tevékenysége. Folyamatos ellátást! a szervezet elnöke elmondot­ta, a Csehszlovák Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. jubileumi esztendejében, tehát az idén mindent elkövetnek, hogy növeljék a szervezet tag­létszámát. Ha már Csiba Gyuláról beszé­lünk, el kell azt is mondani, hogy éppen ő volt az, barátai­val, aki évekkel ezelőtt meg­áin jxizta a község „motoros“ hagyományait. A szervezet ko­moly múltra tekinthet vissza. Például évekkel ezelőtt aktív tevékenységet fejteit ki itt egy motorkerékpáros akrobatacso­port, amelyet széltében-hosz- szában ismertek az országban. Alig volt nagyobb szabású CSHSZ-Unnepség, ahol ne lép­tek volna fel. Lelkes fiatal fiúk 'és lányok szinte hihetetlen ak­robata mutatványokat végeztek motorkerékpárjaikon. De az idő nem áll meg. A lányok zömmel férjhez mentek, a fiúk megnősültek, saját családot alapítottak. Eladták a motor­A viniical [ipolynyéklj üzem- anyagtöltő-állomás alig néhány éve üzemel, de nagy körzetére való tekintettel jelentős számú vásárlója van. Közülük azonban az utóbbi hónapokban többen bosszankodva távoztak onnan, mert a kért anyagot nem kap­ták meg. Gyurász István, az állomás vezetője maga is bosszúsan vá­laszol, neki sem tetszik, ha nem tudja kielégíteni az igé­nyeket. — Sajnos, egy idő óta sok áru került Itt a „hiánycikkek“ listájára. Olyanok Is, amiből másutt bőven van raktáron. Eszerint nem áruhiányról van sző, hanem az áru folyamatos szállítása körül van baj. A tél beállta után különösen sok volt a probléma. Megkez­dődött a fűtés, aminek követ­keztében megnőtt a naftafo­gyasztás is. Sajnos, többször öt­hat napig sem volt nafta, de előfordult az is, hogy két hé­tig sem kaptam. Bizonyára szervezési okok miatt, hiszen losonci ellátőrészlegünk a kö­zelebb eső állomásokat mindig ellátta. A tél kezdetén nem tudtuk kielégíteni az igényeket fagy­álló folyadékokból (fridex, ta- dex, glacidet], de híán* rótt fékolajból és másból is. — Húsz kilométert koll meg­tennie a motorosoknak, ha tan­kolni akar. S mivel olykor a speciai benzin is elfogy, szu­pert pedig nem árulunk, jó né­hány motoros kénytelen útra kelni üzemanyagért. De a kézi­kocsival naftáért érkezők ezt nem tehetik meg. Ez pedig sok családban okoz problémát, hi­szen egyre többen ilyen fűtésre rendezkedtek be. BÜJTÜS JÁNOS A kui'imi TOS vállalat automata gépsorának hossza 35 m, szé­lessége 17 m, magassága 5 m, súlya pedig 500 tonna. A gép­sor segítségével egy óra alatt 182 kg súlyú 22 munkadarabot lehet megmunkálni, ami 850 százalékos munkatermelékenység­nek Jelei meg. A gépsort a szovfetunióbeli Kamaz Autógyár számára gyártották. Képünkön: Jarosiav Cerny a gépsor egyes állomásait ellenőrzi. (Felvétel: E. Blcan — CSTK) A moszkvai Lenini Komszomol Autógyár szerelőcsarnokának Jutószalagját naponta 617 Moszkvics személyautó hagyja el. A gépkocsigyártás 1!J71 óta megkétszereződött. Ez alatt az idő­szak alatt hajtották végre a gyár korszerűsítését és átépítését is. Óriási méreteket öltött a dolgozók szocialista versenymoz­galma. Az autógyár azok közé a moszkvai vállalatok közé tar­tozik, amelyek idő előtt teljesítették a 9. ötéves tervidőszak jeladatait. Felvételünkön: A moszkvai Lenini Komszomol Autó­gyár szerelőcsarnokának egy részlege. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) VEZETHETÜNK-E BETEGEN? P. László nyitrai olvasónk arra figyelmeztet, hogy megfigyelése szerint a rendelőintézetek előtt igen sok gépkocsi áll. „Ezek nem csupán az ott dolgozó egészségügyiek autói, hanem oly emberek járművei is, akik mint betegek utaznak ide távolibb vagy közeli helyekről," kifogásolja olvasónk. „Szabad-e beteg, orvosi kezelés alatt álló személynek gépkocsit vezetnie?" Valóban érdekes és elgondolkoztató megfigye­lés. A kérdésre azonban nem adhatunk egyöntetű választ. A rendelőintézetek közelében parkolnak például olyan személyek is, akik egyszerű fogá­szati ellátásra (fogtömésre, fogsorpróbára) érkez­tek s a gépkocsit azért vették igénybe, hogy na­gyobb időveszteség nélkül jussanak vissza mun­kahelyükre. Kórházi osztályokon Is sok olyan berendelt személyt látnak el, akiknél nem kifo­gásolható, hogy közlekedési eszközként saját ko­csijukat használták. Vannak esetek, midőn a család úgy dönt, hogy a meghűléses, lázas, beteg músokat is, önmagát is fertőzésveszélynek tenné ki, ha autóbuszon utazna orvoshoz. Ilyenkor valóban betegen vezet a gépkocsivezető, s az már kifogásolható. Ámde nem csak ..yen esetben vesznek részt be­teg járművezp'ők a közúti forgalomban. Az egészségi állapot sok okbői kifolyólag romolhat. Vannak légúti fertőzések, bélfertőzések és más kórokozóit létrehozta betegségek, gyulladások, amelyekkel nem mindig fordulnak az emberek or­voshoz s nem fekszenek ágyba. Soroljuk ide azokat a tüneteket is, amelyeket maga az érin­tett nem tart betegségnek, de közérzett rendel­lenességnek számítanak és orvosi vizsgálatot igényelnek, pl. fejfájás, idegesség, álmatlanság, kimerültség, szédülés, alváskényszer, stb. Vagy említsük meg az egyszerű gyomorrontást, a fog­fájást, a különböző nőgyógyászati panaszokat. Ezeken a dolgokon egyesek nem is gondolkoz­nak, beletörődve várják ki, amíg bántalmaik el­múlnak, és közben is tovább végzik rendes tevé­kenységüket, pl. a gépkocsivezetést. Pedig rossz közérzetük, idegrendszerük legyengült állapota miatt nagy veszélynek teszik ki magukat, hiszen nem csupán figyelmüket összpontosítják nehezeb­ben, hanem a biztonságos vezetéshez szükséges reflexeik sem elég gyorsak. Ez fokozottabb mér­tékben a betegekre is vonatkozik. Már maga a betegség is mint a szervezet rendellenes állapo­ta kedvezőtlenül befolyásolja az idegrendszer működését. A betegeknek a legtöbb esetben gyó­gyulásuk érdekében gyógyszert kell szedniök. A szervezetbe vitt vegyi anyagok, amelyekből a lázcsökkentő, fájdalomcsillapító, nyugtató, al­tató vagy egyéb hatású gyógyszereket készítik, kis adagokban is erősen — mégpedig kedvezőt­lenül — befolyásolják azon képességeket, ame­lyek a biztonságos közlekedés szempontjából a járművezetőknél elengedhetetlenek. A rossz közérzetű, különféle bántalmakban szenvedő, vagy beteg és gyógyszerek hatása alatt álló járművezető ítélőképessége olymódon csökken, hogy önmaga nem képes megbízhatóan elbírálni, elég élénken müködik-e központi ideg- rendszere, rábízhatja-e magát s esetleges útitár­sait érzékszerveire és reflexműködésére. Ebből a szempontból tehát érthetően nehéz Is eldönteni, vállalhatja-e ilyen ember a gépkocsi vagy a mo­torkerékpár vezetését. Visszatérve a rendelőintézetek, kórházak köze­lében levő parkolóhelyekhez, vegyünk sorra né­hány olyan esetet, melyeknél valóban kockázat­tal jár, ha a beteg autót vezet: Célszerű lenne, ha nem vezetne, hanem mással szállíttatná magát az orvoshoz, amennyiben nem kíván autóbuszon, villamoson vagy vonaton utaz­ni, minden olyan ember, aki bágyadtnak, bó­dultnak, gyengének érzi magát, kínzó fájdalmai vannak, erős köhögés gyötrl, lázas, vagy rosszul- léte, betegsége miatt bármifajta gyógyszert vett be. Nem szabad a volánhoz ülnie annak a gépko­csivezetőnek sem, akinek pl. foghúzás vagy más kisebb beavatkozás előtt injekciót adtak, esetleg más úton, pl. szájon át vagy akár iontoíorézis útján vittek be gyógyszert a szervezetébe. Az a vezető is Inkább hagyja kocsiját, vagy motorkerékpárját otthon, aki szemorvosi vizsgá­latra megy, mert megtörténhet, hogy diagnoszti­ka] okokból oly anyagot cseppentenek a szemé­be, amely néhány órán át megbízhatatlanná teszi látását. Külön megítélés alá esik a terhes nők, a cukor- bajosok, a szívbetegek és más hosszan tartó be­tegségek vagy életre szóló károsodások rokkant- jainak járművezetői alkalmassága, ahol az orvos csak egyénileg, az egészségi állapotot és a ké­pességeket ismerve adhat tanácsot. Ha elkerülhetetlen, hogy a gépjárművezető ak­kor is vezessen, ha nem érzi magát egészen egészségesnek, állandóan tartsa szem előtt a fo­kozott kockázatot, vezessen lassabban és körül­tekintőbben a megszokottnál és ne tegye ki ma­gát a legkisebb veszélyhelyzetnek, mert nem biztos, hogy épen kerülne ki belőlük. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Felvételünkön a milliomodik Záporozsec személygépkocsi, ame• lyet január 8-án gyártottak a zaporozsjei Komunard Autógyár­ban. (Felvétel: CSTK—TASZSZ) A Presovi Autójékgyár dolgozói sikeresen teljesítik a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett jelajánlásukat, amely szerint az árutermelés tervét 1 százalékkal túlszárnyalják. Az üzemben elsősorban hidraulikus és légfékeket, teleszkopikus lengéscsil­lapítókat, hidraulikus kapcsolókat és pneumatikus rugókat gyártanak az autóbuszok számára. Az idén tovább bővítik a termelést. Megkezdik a Savién gépjárművek fékberendezései­nek a gyártását. (Felvétel: A. HasCák — CSTK) kerékpáraikat és aki tehette gépkocsit vásárolt. Felkerestük Csiba Gyulát, aki nagyon elfoglalt ember. Tagja a járási pártbizottságnak, ha befejezi napi munkáját az egy­séges földművesszövetkezetben, akkor beutazik Komáromba, mert még tanul, továbbképzi magát, azonkívül vár rá a mun­ka az autóklubban, lelkes rá­dióamatőr, és persze a család­jának is kell időt szentelnie... De annak, aki annyira szereti a motorizmust, az erre Is ta­lál időt magának és fel tudja kelteni Iránta mások lelkesedé­sét is. Csiba Gyula ilyen em­ber. A község másik CSHSZ alapszervezetének, a rádióklub­nak elnökével, Suba Mártonnal kitaláltak egy forgatható an­tennát. Maga Csiba elvtárs pél­dául olyan ajtót szerkesztett Eredményes, jó munka a naszvadi autóklubban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom