Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-01 / 5. szám

n A zöld hegy csúcsa című filmmel folytatódik Jugoszlávia népi felszabadító harcának a második világháború idejéről szóló filmkrónikája. Ebben a filmben Bondarcsuk egy tanító szerepét fogja alakítani. Zdráv- ko Velimirovic rendező e mű­vében nem a csatákat, állítja a középpontba, hanem a hábo­rús körülmények között élő embert. □ A Variety című lap hírt ad a világhírű olasz színésznő, Gina Lollobrigida első önálló rendezésű filmjéről, amelyet ku­bai útja során Fidel Castróról készített. Az 50 perces portré- film bemutatja a kommunista Kubát és a színésznő Castrőval készített interjúját. Külön érde­me Castro „nem államfői" arcá­nak bemutatása: emberközelbe hozza a elnököt. * * * □ Philippe de Broca francia rendező ismét Jean-Paul Bel- mondot, a népszerű sztárt szer­ződtette. S nem is akármilyen szerepre: Belmondo lesz a ren­dező Cyrano-filmjének címsze­replője. A film nem a Rostand- mű filmváltozata; a forgató- könyv Cyrano de Bergerac ön­életírásából készül. □ Az emlékezés filmje, ez a címe annak a produkciónak, amelyet Vincente Minnelli ren­dező forgat Rómában és Velen­cében. Vincente Minnelli régi vágya teljesült: új filmjének fő­szerepét leánya, Liza Minnelli, a Kabaré világsikert aratott fő­szereplője alakítja. * * * □ Egy rendőrfelügyelő har­mincévi szolgálat után rádöb­ben, hogy akiket addig védel­mezett, azok nem érdemelték meg... Erről szól egy új fran­cia film, amelynek Pierre Granier-Deferre a rendezője. A rendőrfelügyelőt Linó Ventu- ra alakítja. □ Annié Girardot és Renato Salvatore a Rocco és fivérei cí­mű Viscontt-filmben játszottak először együtt. A népszerű mű­vészházaspár most megint együtt szerepel: A cigány című új francia filmben játszanak. A film rendezője: Jósé Giovan- ni; címszereplője: Alain Delon. * * * □ Jean-Luis Tringtignant fo­tóriportert játszik a Nászutazás című filmben, amelynek forga­tókönyvírója és rendezője: Na- dine Tringtingnant, a színész fe­lesége. A női főszereplő: Stefá­nia Sandrelli. (Sandrelli és Trintignant A megalkuvó című Moravla-regény filmváltozatában voltak partnerek.) * * * □ Carole Lombard és Clark Gabié életének epizódjaiból fil­met forgatnak. A sok jelölt közül az utolsó pillanatban választot­ták ki a Lombard és Gabié című film főszereplőit, Jill Vlay- burgh-t és James Brolint, akik megjelenésükben valóban em­lékeztetnek a két sztárra. * * * □ Varsó harminchárom mozi­fában naponta 130 előadást tar­tanak. Az ülőhelyek száma 18 800. A következő öt évben három mozi épül Varsó új lakó­negyedeiben. A díszlet szürke — a dráma Izzó. A forgatás légköre túl­feszített. Halk, fojtott szavakkal folyik a munka a stú­dióban, mintha a forgatócsoport, nem kívánná megza­varni az elmélyült színészi, rendezői munkát. Az egyszerű, vasajtós pince-díszletben Pábri Zoltán pályafutásának eddigi, talán legnehezebb feladata megoldásán fáradozik. Hosszú és sikerekben gazdag munkásságának tizennyolcadik alkotása is a fasiszta erőszak és az emberek kapcsolatával foglalkozik, ezúttal azonban nem elégszik meg a helyzet, a világ, a világban ható és egymással összecsapó erők bemu­tatásával, hanem a választás drámáját Igyekszik megteremteni. Négy józsefvárosi kisembert, az Órást, az Ügynököt, az Asz­talost és a Kocsmárost a „Milyen világot választani?“ kérdése elé állítja. A kiindulási alap Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regé­nye, amelyet Fábri Önmagán, saját mondanivalóján átszűrve dolgozott át filmforgatókönyvvé. így a film több is, kevesebb is, mint Sánta műve. Fábri világteremtő rendező, aki — bár­ki írja is az eredeti históriát —, saját mondanivalójára, sa­ját alkotóvilágára szűri át a történetet. Kegyetlen világ kegyetlen története ez a mű. 1944 novembe­rét írjuk. A józsefvárosi kispolgárok, mint évtizedek óta min­dig, megszokott kocsmájukban ülnek és beszélgetnek. Egyi­kük e nehéz, háborús napokban húst szerzett, és ez az apró esemény messze vezeti a gondolatokat. Eszükbe jutnak be nem teljesült vágyaik, nyomorúságos életük nehézségei, a háborús évek megpróbáltatásai. Panaszkodnak, szidják a rendszert, és önálló álláspontot, magatartásformát igyekeznek kialakítani. Betéved a kocsmába a nyilasok egyik besúgója, a fényké­pész, és feladja őket a kerületi nyilasház vezetőinek. A négy embert elviszik a nyilasházba, ahol megpróbálják megtörni őket, kiölni gondolataikat, hogy kiszolgálói legyenek a féle­lem irányította fasiszta rendszernek. A kísérlet azonban — bármennyire veszélyezteti is életüket — a nyilasok számára eredmény íelenill végződik. Az Ügynök, a Kocsmáros és az Márkus László (az Ügynök) és Horváth Sándor {az Aszlaios) a most készülő tilm egyik jelenetében Ásztalos az utolsó percben valami áthághatatlan belső tartás­tól vezettetve, szembeszáll az erőszak óhajaival és inkább a halált választja. Csak a megözvegyült, három gyerekkel ma­gára maradt Órás enged a nyilas parancsnak, megalázza ma­gát, majd önmagával meghonosulva indul a már számára is értéktelenné vált „szabadság" felé ... Komor történet — sok-sok szívmelengető emberséggel. Fáb­ri majd negyedszázados filmrendezői pályájának egyik leg­ígéretesebb alkotása, mely iszonyatos alkotói vajúdásában ké­szül. A felvételek alatt érezni a rendező izgalmát, belső fe­szültségét, küzdelmét az anyaggal, az érzelmekkel. És bár nagyszerű alakítást nyújtó nagyszerű színészek (Öze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Latinovits Zoltán, Moór Mariann és mások) állnak a kamerák előtt, a legfontosabb szerepet — mindenkiért és egyben önmagáét is — a rendező, Fábri Zoltán játssza. Szinte látjuk, érezzük, ahogy kiszakadnak belőle a gesztusok, a mondatok, az ihlető szavak, melyek lázba hozzák a kamera elölt álló színésze­ket is... Hangtalanul állok a műteremlien, mégis szinte a levegőben van a bizonyság: Fábri legszemélyesebb problémájáról beszél. Valamiről, amiben ő már régen döntött, de amiről csak most kíván vallani, mert most érzi időszerűnek ezt a vallomást. Az erkölcsi döntés most születő drámája Az ötödik pecsét. -Mír forog a film, Fábri Zoltánon, s talán Illés György opera­tőrökön kivüi senki sem tudja megmondani, hogy végül is mi­lyen lesz majd ez az alkotás. De az újságíró látja, érzi: a mű­teremben ott dobog Fábri szíve, és e szívdobogások a vász­non át is érzékelhetők. Egy kis riportban nem szokás előzetes bírálatot mondani, most mégis megkockáztatom ezt. Majdnem minden Fábri-film forgatására ellátogathattam eddig. De nem tudok szabadulni az érzéstől, mely a műteremben elfogyott, hogy az összes közül — neki — talán ez a legfontosabb ... FENYVES GYÖRGY Öze Lajos (az Örás) egyik éjszakai hazatérése... (Domonkos Sándor felvételei) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy — kitűnő rajzfilmötlet. Talán éppen egy nemzetközi rajzfilmes ta­lálkozón merült fel, s az­után minden felől szeretet­tel ápolgatták, dédelgették, míg eljött a nap és a mű­vészek hozzákezdhettek az ötlet sugallta elképezlés va­lóra váltásához. Hogy is kez­dődött? A szovjet és a ma­gyar rajzfilmgyártás képvi­selői megállapodást írtak alá egy közös rajzfilm, a Meséről mesére elkészítésé­re. Szovjet—magyar közös film. Tizenhat perc. Az első esetben az együttműködés legegyszerűbb formáit vá­lasztották. Két nyolcperces mesét kapcsoltak össze. Az egyik- mese a Kecske és a kos, az orosz mesevilág nép­szerű története, Richly Zsolt, a másik a Furfangos Péter, a magyar népmesevilág köz­kedvelt darabja alapján Vla­gyimir Pékár és Vlagyimir Popov rendezésében került filmszalagra. Az orosz mese Budapesten. A magyar mese Moszkvában. Azután a két fél kicserélte egymással a nyolc-nyolc perces részeket, ki-ki a magáéhoz illesztette a másikét — és máris gyü­lekezhetett a közönség az első szovjet—magyar közös rajzfilm bemutatójára. A Meséről mesére jelentős szakmai és közönségsikert aratott. A szovjet—magyar együttműködés kapui — ezen a területen is — széle­sebbre tárulhattak. Ojabb ötlet, újabb tárgya­lás, újabb szerződés — és egy újabb egymás felé köze­lítő lépés. Á Pannónia Film­stúdióban már javában dol­goznak az új elképzelés va­lóra váltásán. Qjabb közös müvek születnek. Két nyolc­perces — most már önálló alkotás. I.isziák Elek és Gyulai Líviusz a szovjet Matvejeva Delfinia című da­lából rajzolja új alkotását. Az eredeti dalt a Szörényi— Bródy alkotópáros ültette át magyarra, és magyar válto­zatát is ők tolmácsolják együttesükkel. A rendezők melleit két szovjet animá- tor (mozgástervező], Elvira Maszlova és Oleg Komarov dolgozik vendégként, őket a szovjet produkcióstárs, a moszkvai Szojuzmultfilm küldte Budapestre. Közben Moszkvában megkezdődtek a magyar Lázár Ervin Reteme- tesz című munkája alapján készülő film' felvételének előkészületei. A szovjet ren­dező munkájának megköny nyítésére két magyar animá- tor, Rófusz Ferenc és Her­nádi Tibor átázott a szovjet fővárosba. Akárcsak szovjet kollégáik Budapesten, ők Moszkvában, elejétől végiq közreműködnek és jelen vannak a film születésénél. Amikor elkészültek a raj­zos forgatókönyvek, a szak­emberek úgy ítélték meg, hogy az újabb vállalkozás is sikeres. Ojabb ötlet született. Ojabb tárgyalás kezdődött. Ojabb- szerződést kezdtek megszövegezni, és ebben egy újabb egymás felé közelítő lépést... de ne vágjunk az események elébe. Ügy tűnik, megvan a lehe­tősége annak, hogy rendsze­ressé váljon a szovjet—ma­gyar közös rajzfilmgyártás. —sgy— 1976. II. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom