Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-15 / 298. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÜZTARSASAG KORMAIMNAK PROGRAMNYILATKOZATA (Folytatás a 3. oldalról) 1 liogy az összes állami szerv és mind­annyian tartsuk tiszteletben és tartsuk meg a törvényeket. Ezért olyan intéz­kedéseket foganatosítottunk, amelyek azt a célt szolgálják, hogy emelkedjen a jogi nevelés és a propagandatevé­kenység színvonala, hogy ezek pozitív fejlődést eredményezzenek társadalmi életünk minden területén. Csak ügy, mint az elmúlt időszakban, a szövetségi kormány biztosítani fogja hazánk megbízható védelmét, a szocia­lista vívmányok védelmét és a csehszlo­vák néphadsereg sokoldalú felkészült­ségét. Éhhez adottak a kedvező feltételek anyagi téren is, azzal Is, hogy növek­szik állampolgáraink szocialista öntu­data és támaszkodhatunk a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés többi tagál­lama testvéri szövetségére. Ezt a szö­vetséget tovább akarjuk szilárdítani, mert ez védelmi erőnk megbízható bá­zisa, hazánk szocialista fejlődésének, szabadságának és állami függetlenségé­nek biztosítéka. tait. Oj utakat talál a nemzetközi gaz­dasági együttműködés megszilárdításá­hoz és kiszélesítéséhez és a népek igazságos vágyaival összhangban hoz­zájárul a világ gazdasági rendjének át­alakításához. A békeprogram megvalósítására törekszünk Intenzíven fejlesztjük a szocialista állam eszmei-nevelő és kulturális funkcióját Elvtársak! Olyan időszakban élünk, amikor tár­sadalmi életünket egyre nagyobb mér­tékben befolyásolják a tudományos- műszaki forradalom adta követelmé­nyek és lehetőségek. Egyre inkább elő­térbe kerül a szubjektív tényező sze­repe és feladata, az emberé, aki az összes anyagi és szellemi érték mű­velt és kulturált öntudatos alkotója. Ezért elkerülhetetlennek tartjuk, hogy egyre intenzívebben fejlesszük a szocialista állam eszmei-nevelő és kul­turális funkcióját. Az oktatásügy terén a szövetségi kormány a cseh és a szlovák kormánnyal szorosan együtt­működve mindenekelőtt arra fog töre­kedni, hogy fokozatosan végrehajtsa a nevelési-oktatási rendszer további tökélet csípésének tervezetét. Ez távlati program, amelynek az a fő célja, hogy az ifjúság zöme megszerezze a teljes középiskolai végzettséget, korszerűsít­sük a tanítás tartalmát és módszereit és elmélyítsük a nevelés folyamatát az iskolákban. Külön figyelmet követel a fiatal jö­vendő munkások szakmai előkészítésé­nek javítása. Fokozatosan kiépítjük a középfokú szaktanintézetek hálóza­tát. Ezek az oktatási intézmények a két- és hároméves tanulmányi időszak befejeztével a munkásfiataloknak kö­zépfokú műveltséget nyújtanak, akik ezután elvégzik a két, illetve három­éves továbbképző iskolát, vagy a négy­éves szakközépiskolát, leérettségizhet­nek s így megszerezhetik a teljes kö­zépiskolai végzettséget. A főiskolákon elsősorban a tananyag tartalmi átdolgozásának befejezésére és a tanulmányi szakok új beosztásá­nak kidolgozására kell törekednünk. Azon fáradozunk, hogy a végzős hall­gatók jobban meg tudjanak felelni nép­gazdaságunk és társadalmi életünk más területei változó szükségleteinek. A kultúrpolitika terén a szövetségi kormány fő feladatát mindenekelőtt abban látja, hogy egybehangolja a kul­turális tevékenység megszervezésének és irányításának egyes eszközeit s megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy a kultúra egyre jobban összefonódjon az emberek életével és munkájával, hogy segítse az egész társadalom szo­cialista öntudatának és életmódjának alakítását. Ezért továbbra is elsősor­ban az olyan művészetet akarjuk támo­gatni, amely igaz és művészi módon szól a jelenkor égető kérdéseiről, az olyan művészetet, amely népünk éle­tét és munkáját ábrázolja. Ez a tevé­kenység hatalmas terület, amelyen he­lyet találhat magának minden becsü­letes művész és kulturális dolgozó, aki aktívan hozzá akar járulni a szocia­lista országépítéshez. Jelentős szerepet játszanak éJellink­ben a tömegtájékoztatási eszközök, amelyek terjedelmüket és tömeges jel­legüket tekintve fontos küldetést töl - tenrk . be társadalmunk, népgazdasá­gunk. tudományunk és kultúránk fej­lesztésének pozitív befolyásolása terén, csakúgy, mint a nevelés, valamint né­pünk eszmei, erkölcsi és kulturális színvonalának sokoldalú emelése terü­letén is. A tömegtájékoztatási eszközök mindennapos tevékenységében tükrö­ződnie kell a szocializmus, a haladás és az igazságos béke érdekében vívott forradalmi harcról vallott álláspon­tunknak is, úgy, hogy azt az egész vi­lág megismerje, és az egész világ szá­mára meggyőzően bizonyítsuk a szo­cialista társadalom előnyeit s kifejez­zük bel- és külpolitikánk alapelveit. A sajtónak, a rádiónak, a televízió­nak és filmgyártásnak ehhez az igé­nyes munkájához továbbra is jó anya­gi-műszaki feltételeket akarunk terem­teni, ugyanúgy a nyomdaiparban, mint a nagy teljesítményű távközlési techni­ka igényes szférájában. Ki kell hasz­nálnunk a távközlési műholdak adta lehetőségeket, korszerűsíteni kell a már meglévő rádió- és televízió adó­hálózatot és új berendezéseket kell építenünk, javítanunk kell a műsor vételét Csehországban és Szlovákiá­ban is. Hazánk a szocialista tábor szilárd láncszeme Társadalmunk békés fejlődésére néz­ve elvi fontosságú az a tény, hogy Csehszlovákia a szocialista tábor szi­lárd láncszeme, hogy hazánk hozzájá­rul a testvérországoknak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott összehangolt küzdelméhez. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa világos külpolitikai irányvonalat tűzött ki. Ennek alapkö­ve a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országokkal való szövetség, együttműködés és barátság következe­tes szilárdítása. Ez népünk létérdeke, ez történelmi tapasztalatunk és min­dennapos külpolitikai gyakorlatunk, ez lesz további irányvonalunk. A szocialista tábor országainak test­véri együttműködését a közös célokból, a közös ideológiából, az azonos alap­vető érdekekből és a proletár nemzet­köziség elvei iránti hűségből követke­ző tevékeny küzdelemként értelmez­zük. Kölcsönösen előnyös, az egyenjo­gúságon alapuló felbecsülhetetlen együttműködésként értelmezzük' ezt, amelyen belül az internacionalista fela­datok teljesítése fokozza a szocialista tábor befolyását a nemzetközi forradal­mi folyamatra. A felsorolt elvek a csehszlovák kül­politika fő tartóoszlopai s kifejezést nyertek barátainkkal, a Szovjetunió, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Kubai Köztársaság párt- és kormányküldött­ségeivel folytatott tárgyalásainkon is. Elégedetten állapítjuk meg, hogy bő­vül a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal való együttműködésünk. A barátság és az együttműködés új fejezete kezdődik számunkra a nagy és egységes Vietnami Szocialista Köz­társasággal. Tovább folytatjuk együttműködésün­ket a Koreai Népi Demokratikus Köz­társasággal, és teljes szolidaritást vál­lalunk azzal az erőfeszítésével, amely az ország békés újraegyesítésére, az ebben a térségben feszültséget kiváltó összes Imperialista tendencia felszá­molására irányul. Gyümölcsöző kapcsolatokat fejlesz­tettünk a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal is, amely a szocializmus építésének útjára lépett. Újra leszögezzük, hogy érdekünk a Kínai Népköztársasággal való állami kapcsolataink normalizálása, elsősor­ban az egyenjogúság, a szuverenitás és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás tiszteletben tartásának elve alapján. Készünkről annak sincs sem­mi Akadálya, hogy az Albán Népköz- társasággal való kapcsolataink is po­zitív irányban fejlődjenek. Valóban szívügyünknek tartjuk, hogy az egész szocialista tábor még haté­konyabb szerepet játszott a nemzetközi életben, hogy teljesítse történelmi kül­detését: Véglegesen elhárítsa egy újabb világháború veszélyét, biztosítsa a bé­két és a népek közti együttműködést és példájának vonzerejével meggyőző­en bizonyítsa, hogy a szocializmus az egyetlen követendő helyes út a szabad­ságszerető népek s az egész emberiség számára. Napjaink egyik legfőbb jellemvoná­sa az, hogy egyre növekszik a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok jelentősé­ge, amelyek döntő módon befolyásol­jak az államok kapcsolatait. Ezt szem előtt tartva továbbra is elő akarjuk mozdítani a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa távlati fejlesztési prog­ramjainak keretében megvalósuló szo­cialista együttműködés és integráció sokoldalú elmélyítését. Abból Indulunk ki, hogy a szocialis­ta országok szoros gazdasági együtt­működése megsokszorozza lehetősége­inket a fejlett szocialista társadalom építése terén. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyre hatékonyabban hangolja egybe a tagállamok kapctola­A szocialista országok békepolitiká­jának időszerű programját a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének novemberi bukaresti ülésén elfogadott „A nemzetközi eny­hülés folytatásáért, az európai bizton­ság és együttműködés megszilárdításá­ért és fejlesztéséért“ című nyilatkozat tartalmazza. Ez az okmány szemlélte­tően bizonyítja, hogy a Varsói Szerző­dés nemcsak biztosítja a szilárd védel­met és a békés építés biztonságát az aláíró országok számára, hanem egy­re inkább fejt ki olyan programszerű politikai kezdeményezéseket, amelyek a békés egymás mellett élés politikájá­ban hatékony ösztönzéshez és reális kilátásokhoz vezetnek. Ilyen a hel­sinki értekezlet résztvevőihez intézett felhívás is, amely olyan szerződés meg­kötését javasolja, melyben aláírók kö­teleznék magukat, hogy elsőként egy­más ellen nem vetnek be atomfegyve­reket és a katonai szövetségekbe nem vesznek fel újabb tagállamokat. Bár az Észak-atlanti Szövetség válasza ezzel a javaslattal kapcsolatban nem volt ked­vező, nem szabad letérni a megkezdett útról, mert a bukaresti tanácskozáson fölvetett összes javaslat és a Varsói Szerződés tagállamainak az a készsége, hogy feloszlatják a szervezetet, ha egyidejűleg az Észak-atlanti Szövetsé­get is feloszlatják, újabb bizonyítéko­kat szolgáltatnak a világ közvélemé­nyének arról, hogy a szocialista or­szágok ellenzik a világnak egymással szembenálló tömbökre való felosztását és következetesen harcolnak a feszült­ség enyhítésének elmélyítéséért, a bé­kéért és a népek együttműködéséért. A Bukarestben jóváhagyott irányvo­nal a békéért, a szabadságért és a né­pek függetlenségéért vívott harc prog­ramján alapul, amelyet Brezsnyev elv­társ kezdeményezésére a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresz- szusa hagyott jóvá. Ezt a programot, melyet jelentésében pártunk XV. kong­resszusán Gustáv Husák elvtárs, a CJKP KB főtitkára, köztársasági elnök terjesztett elő, mi is magunkévá tet­tük, mert nemcsak hazánknak, hanem a világ összes országainak szükségle­teivel, érdekeivel és céljaival van össz­hangban. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya azonosítja magát a bu­karesti tanácskozás határozataival és egész sor intézkedést foganatosít, amellyel hazánk részt vesz ennek az ésszerű és realista politikának céltu- da tos megvalósítása ban. Hazánk határozottan támogatja az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvét. Ez nemcsak Európára vonatkozik, amely földrészre már hagyományosan a legnagyobb figyelmet összpontosít­juk, hanem az egész világra. A tanácskozások alkalmával — csak egv év leforgása alatt hússzor talál­koztunk legfelsőbb párt- és kormány- szinten a nyugat-európai országok kép­viselőivel — arra törekszünk, hogy fejlesszük a kapcsolatokat és olyan új tartalommal töltsük meg őket, amely megfelel a helsinki értekezlet záróok­mánya szellemének és elveinek. A közelmúltban tartott tanácskozá­sok és különféle megkötött egyezmé­nyek közül fontosnak tartjuk Francia- ország, Finnország, Ausztria, Törökor­szág, Ciprus és Görögország képvise­lőivel való találkozóinkat. A Német Szövetségi Köztársasággal fenntartott, sokat ígérőén fejlődő kapcsolatainkat nemrég néhány közismert negatív je­lenség árnyékolta be. Meg vagyunk azonban győződve arról, hogy a jó­szomszédi együttműködési célzó objek­tív érdek végül is felülkerekedik az enyhülés ellenzőinek káros manőverei felett. Egészében véve elmondhatjuk, huny az eltérő társadiImi rendszerű orszá­gokkal számos területen együttműkö­dünk a kölcsönös előnyök, a megbe­csülés elve, valamint a diszkrimináció bármely formájának elvetése alapján. Ezt egyebeken kívül bizonyítja az a tény, hogy a napokban számos tőkés cég képviseleti hivatalt nyit hazánk­ban. Ami az Egyesült Államokkal való kapcsolatainkat illeti, azokat olyan tendenciák terhelik, amelyek nem fe­lelnek meg a 70-es évekre jellemző konstruktív együttműködés szellemé­nek. Az Egyesült Államok kormánya diszkriminációs intézkedésekkel to­vábbra is akadályozza a gazdasági kap­csolatok fejlődését és visszatartja aranyalapunknak azt a részét, amelyet a nácik elraboltak, bár olyan ország vagyunk, amely a kezdet kezdetétől fogva aktívan részt vett a Hitler elleni koalícióban. Ezért szerelnénk, ha az Egyesül* Államok új kormányzata meg találná az utat a mesterségesen felál­lított akadályok felszámolásához és eltávolitariá a csehszlovák—amerikai kapcsolatokat kedvezőtlenül befnlyáso- ló tényezőket. Tovább bővítjük a fejlődő országok­kal való kapcsolatainkat. Segítjük azoknak a népeknek a harcát, amelyek határozottan szembeszállnak az impe­rializmussal. n gyarmatosítással, a faj­üldözéssel és a nemzetiségi elnyomás­sal. Ezért a tömbökön kívüli országok kolombói értekezletét további jelentős lépésként üdvözöltük az imnerializmus és a gyarmatosítás következménvei felszámolásának az útján. Elsősorban ezeknek az államoknak azon törekvé­seivel rokonszenvezünk, hogy politikai és gazdasági önállóságra tegyenek szert, igazságosan átalakítsák a nem­zetközi gazdasági kapcsolatokat és fel­számolják a multinacionális monopó­liumok uralmát. Az internacionalista szolidaritás szel­lemében az elmúlt években támogat­tuk az indokínai népek nemzeti fel­szabadító harcát, Angola, Mozambik és más gyarmati sorban sínylődő orszá­gok függetlenségi harcát, őszintén örültünk ezen országok felszabadulá­sának és az új államok kormányaival felvettük a diplomáciai kapcsolatokat. Nyugtalansággal figyeljük a közel- keleti válság alakulását. Nyomatéko­san követeljük, hogy Izrael vonja visz- sza csapatait a megszállt arab terüle­tekről s biztosítsa a palesztinai nép törvényes jogait, beleértve a saját ön­álló állam megalakításának jogát is, valamint azt, hogy biztosítsák a térség minden állama számára a létezéshez és az önálló fejlődéshez való jogot. Elvetjük a nemzetközi reakció intri­káit, amelyekkel a helyzetet csak bo­nyolítják és elodázzák a genfi közel- keleti értekezlet összehívását. Nagy figyelmet szentelünk Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népe igazságos harcának is, amely a szabadság megszerzését és a faji megkülönböztetés teljes felszá­molását célozza. A jövőben is szolida­ritási vállalunk a sokat szenvedett chi­lei nép elkeseredett harcával. Évtizedek óta gyümölcsöző kapcso­latokat tartunk fenn Indiával, Algériá­val, Szíriával, Irakkal, Líbiával, Egyip­tommal, Sri Lankával, Afganisztánnal, töbh latin-amerikai országgal és más államokkal. Arra törekszünk, hogy. a jövőben ezek a kapcsolataink kiszéle sédjének és elmélyüljenek. Az Iránnal nemrég folytatott tárgyalások és a megkötött szerződések szemléltetően bizonyítják, hogy kölcsönösen haszno­sak és előnyösek. A külpolitikában abból az elvből in­dulunk ki, hogy az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének lenini koncepciója, amely a nukleáris katasztrófa veszélyének időszakában az egyedül járható út, a gyakorlatban a világ összes népei ál­lal elfogadott politikaként beválik. Ezért következetesen törekszünk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben elfogadott hatá­rozatainak megvalósítására, hiszen az értekezletet elsősorban a szocialista országok kezdeményezték. Ha ezt az európai találkozót úgy jellemezzük, mint az eddigi békeerőfeszítések tető­fokát, tudatában kell lennünk annak, hogy az imperializmus reakciós erői szüntelenül a fejlődés visszafordításá­ra törekszenek. Ezért kötelességünk, hogy állandóan leleplezzük azokat az áramlatokat, amelyek a nemzetközi légkört mérgezik, a hidegháborút élesztgetik, igyekeznek megakadályoz­ni a helsinki záróokmány teljesítését, kampányokat szerveznek a záróokmány elferdítésére és akadályokat gördíte­nek a gyakorlati életben való megva­lósítása elé. Nagv gondot fordítunk eközben azoknak a pozitív irányzatoknak a lá- irogatására, amelyek kedvezően befo­lyásolják Európa politikai fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőre ter­vezett belgrádi értekezleten folytatód­jék a tapasztalatcsere az európai és a világméretű biztonság és együttmükö- des további megszilárdítása érdekében. A Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testülete legutóbbi bukaresti illé­sének határozatai világosan mutatják az utat e nemes célok elérése felé. Elsőrendű feladatunk most az, hogy elősegítsük az enyhülést katonai té­ren szorgalmazzuk a lázas fegyverke­zési hajsza leállítását és a leszerelést, hogy ezzel a politikai enyhülés szama­ra szilárd talajt biztosítsunk. Ezért tel­jes mértékben támogatjuk a Szovjet­unió minden ez irányú kezdeményező lépését, főleg azt a javaslatot, hogy kössenek nemzetközi szerződést az erőszakról való lemondásról a neinzet- (Folytatás az 5. oldalon) Ű] SÍÓ 1976 XII. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom