Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)
1976-12-14 / 297. szám, kedd
nm OlVASOlNKNAK Különböző ügyekben K. J.: Az 1974/103 sz. földadótörvény 32. §-ának 3. bek. b) pontja értelmiében a méhészke- dés is különleges állattenyésztésnek számit. Az így szerzett tiszta bevétel után földjövedelmi adót kell fizetni. Az idézett törvény 33. §-ának 5. bek. értelmében, ha az adózó nem nevel többet 15 méhcsaládnál, a méhészkedés eredménye nem számítódik az adóalapba, tehát nem kel) utána földjövedelmi adót fizetni. Az említett törvény 19/4/106 sz. végrehajtási rendelete 16. cikkelyének 5. bek. szerint, ha az adózó az eredmény elérése érdekében ráfordított kiadásait nem igazolja, a tiszta bevételt úgy kell kiszámítani, hogy a különleges állattenyésztés esetében az elért eredmény 50 százalékát kell leszámítani kiadásátalány címén. A kérdéses időszakban érvényes felvásárlási árak a mértékadók, ha csak a legalacsonyabb, vagy keretárat állapították meg, a legalacsonyabb ár, ha a legmagasabb árat szabták meg, a ténylegesen elért árak az irányadók Cs. G.: Ha a szőlő, ill. része csak véletlenül maradt ki a hagyatékból, az orvoslás viszonylag egyszerű. Az utólag kiderült vagyont az állami jegyzőség az állami jegyzői eljárásról szóló törvény 47. § a értelmében utólag letárgyalja és végzést ad ki. Egyébként az érvényes polgári törvénykönyv már nem ismeri az öröklési szerződést, amelyet az örökhagyó még életében a leendő örökössel, vagy a leendő örökösök egymással kötnek a megnyíló örökséget illetően, ön édesanyja után örökli mindazt, amelynek ő a halálakor jogos tulajdonosa volt. Ajánljuk, hogy bonyodalom esetén forduljon ügyvédhez B. I.: A bonyolultnak tűnő öröklés ügyében csak azt tudjuk ajánlani, hogy továbbra is forduljon ügyvédjéhez. Csak az iratok és az eljárások alapos ismerete alapján tud a hozzáértő jogász tájékoztatást adni. P-vidék0 és November jeligére: Ha az illető halála után nem találnak érvényes végrendeletet, a hagyaték az államra szállna, ha csak nem élné túl valamelyik testvére. A jelenlegi helyzet alapján végrendelet nélkül is mint közös háztartásban élők és ennek alapján a közös háztartásról együtt gondoskodó személyek, Önök lennének az örökösök. Ebben az esetben az öröklés feltétele a halál előtti legalább egy éven át tartó együttélés és a háztartásról való közös gondoskodás Sz. I.: A kérdéses juttatás önkéntes juttatás volt. Mivel feleségének egészségi állapota indokolja a magatehetetlenségi pótlék engedélyezését (200— 400 korona], a járási nemzeti bizottság járadékosztályán az 1975/121 sz. törvény 47. §-ára való hivatkozással folyamodjanak a pótlék megállapítása iránt. A maga tehetetlenségi pótlék az orvosi, illetve egészségügyi feltétel teljesítése esetében csak igény és nem önkéntes juttatás, amint ez 1976. január 1. előtt volt. V. I.: Valószínűleg tagosításról lehet szó, esetleg az 1975/ 123 sz. törvény szerinti olyan intézkedésről, hogy a korszerű gazdálkodás érdekében vették földjeiket nagyüzemi művelésbe. A helyi nemzeti bizottságon kérjenek az intézkedést illetően felvilágosítást. Az 1975/ 123 sz. törvény az így használatba vett s eddig magángazdálkodás keretében megművelt földeket a szocialista nagyüzemek (állami gazdaság, efsz] használatába juttatja. Ez a használati jog időben nem korlátozott, és ellenszolgáltatás nélküli. Ha tagosításról lenne szó, pótföld kimérését kérhetik. Cz. J.: Azt ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataikkal minél előbb forduljanak az ügyvédi tanácsadó irodához Érsek- újvárott. Az Állami Biztosító az 1974/124 (azelőtt 1964/197) számú törvényes felelősségbiztosítás alapján az ön férje helyett köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyeket a polgári törvénykönyv alapján (főként a 448, és köv. paragrafusai) lenne köteles a károsult család hozzátartozóinak megtéríteni. Az ügyvéd az iratok alapján ellenőrizheti, hogy a károsult tett-e a polgári törvénykönyv 91. §-a értelmében olyan kötelező írásbeli nyilatkozatot, hogy elengedi a tartozást. A biztosító álláspontja valószínűleg általánosító ebben az esetben. A részigények egy éven belül évülnek el. így pl. a sírkő állításától egy éven belül lehet annak megtérítését legfeljebb 5000 Kčs összegig igényelni. A károsultnak kellene az ön férjével szemben az igényt érvényesíteni és ezt kellene Önöknek jelenteniük a biztosítónál, hogy a kár elismerése és a felelősségbiztosítás alapján az igazolt kárt férje helyett kifizesse. Sz. E.-né: A polgári törvény- könyv 248. §-a értelmében az élelmiszerek hibáit legkésőbb 8 napon belül kell reklamálni (kifogásolni). Csak abban az esetben fordulhatnának a bírósághoz, ha ezen határidő alatt a megvásárolt alma hibáit tényleg reklamálták volna. Egyébként a reklamálástól számított 3 éven belül fordulhatnak a bírósághoz. Ha az almát mint „téli“ almát adták el, akkor ebből arra lehet következtetni, hogy a szavatossági idő hosszabb, legfeljebb 6 hónap. Ebben az esetben ajánlott levélben reklamálják az alma hibáit, kérjék vagy hibátlanra való kicserélését, vagy lépjenek vissza a vételtől és kérjék az alma visszaadása ellenében a vételár visszafizetését (polg. törvénykönyv 251. §.) H. J.: Nem ajánljuk, hogy az ügyből peres ügyet csináljon, mivel a meghibásodás idejét, ill. időpontját nehezen tudná bizonyítani. Egyébként a polgári törvénykönyv 250. §-a értelmében kérhetné a kérdéses hiba eltávolítását, ill. megszüntetését a reklamálástól számított 3 éven belül a járásbíró- gon beadott keresetben. nyugdíjügyekben B. B.: Az 50 százalékos alap- nyugdíj a 18 éves kortól ledolgozott, vagy beszámítható 25. év után a 60. életév betöltéséig 1 százalékkal emelkedik fa 111. munkakategóriáról van szó!). A járási járadékbizottság (dávková komisia pri ONV) kérvényére a vitás három évet is beszámíthatja. így nyugdíja a redukált havi átlagkereset (feltehetően 2400 korona; mert a 2000 koronán felüli összegből csak egyharmad számítódik be) 67 + 10 srlzalék a nyugdíjigény megnyílta után ledolgozott időért, tehát összesen 77 százalék lenne, azaz 1848 korona. Az említett 3 év be nem számítása esetében pedig 64 + 10 százalék = 74 százalék, azaz 1746 korona. Mivel a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjának folyósítása nélkül tovább dolgozott, az 1975/121 sz. törvénv 152 §-a önre is vonatkozik, tehát az űj nyugdíjtörvény kedvezőbb rendelkezései alapján kérheti nyugdíjának kiszámítását. H. I.: A július 1-től tartó „brigád-munkaviszonyával“ ez év végéig teljesíti a inunkatör- vénykönyv 100. §-ában előírt 5 havi várakozási idő feltételét a 75 nap tényleges ledolgozása mellett, tehát ez év decemberében igénye lesz az egyébként önt megillető évi 20 munkanap szabadság felére, azaz 10 munkanap szabadságra. Ha ezt még a brigád-munkaviszonya ideje alatt veszi ki, akkor ezeket a napokat is be kell számítani a megengedett 180 munkanap idejébe, egyébként a munkatörvénykönyv 109. §-ának 2. bek. e) pontja értelmében lesz igénye a 10 munkanap szabadság kifizetésére. A brigád-munkaviszony űj munkaviszonynak számít még akkor is, ha a tartós munkaviszonya megszűnte után azonnal kezdődött. Dr. F. J. A MINIATÜRIZÁLÁS ÚTJA Hazánk 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa hagyott jóvá, egyebek között azt a feladatot tűzték ki a tudomány elé, hogy az elektronika, az automatizálás fejlesztésére és az irányítási rendszer optimálására összpontosítsa a figyelmet. Nagy szerepet játszik ebben az erőfeszítésben az egyik legprogresszívebb irányzat: az alkotóelemek parányosítása, azaz a miniatürizálás. A második világháború alatt, de főleg utána egyre érezhetőbbé vált egy merőben újszerű, s ma már a hétköznapok technikája számára is sokat ígérő irányzat elsősorban a híradás- technikában, amely a miniatürizálás nevet kapta. Talán az első nagy erőpróba ezzel kapcsolatban a közelségi gyújtó megalkotása volt — azé a parányi elektronikus érzékelő fejé, amely a tüzérségi (elsősorban a légvédelmi) lövedéknek az elrobbantására volt hivatva a céltárgy közelében. A feladatot sikerült megoldani, s ezzel a miniatürizálás is polgárjogot kapott előbb a katonai, azután pedig a polgári híradástechnikában. Már a közelségi gyújtó egyszerű példája is jól mutatja, miért van értelme.a méretek csökkentésének. Két nagyon nyomós ok készteti a tervezőt a méretek csökkentésére: a mechanikai és az elektromos megbízhatóság növelése. A mechanikai szilárdság nyilván függvénye a tömegnek, amennyiben tehetetlenségi erőhatások (ütés, rezgés) lépnek fel. Az elektromos megbízhatóság pedig szintén megnövekszik a méret- csökkentéssel, mert az ilyen készülékelemeket tokozni lehet, s így védeni a környezet hatásával szemben, de amellett a kis méretű egysége-. két meg is lehet kettőzni, s az eredő megbízhatóság ezzel is nő. Bizonyos határokig a méretcsökkentés még költségcsökkentéssel is járhat, amit a műszerek és hasonló berendezések tranzisztorizálásának példája igazol. Amint azonban a méretcsökkentéssel még tovább haladunk, a gyártási költségek erősen megnövekednek. Éppen ez az oka annak, hogy sok miniatürizálási megoldást elsősorban katonai célokra fejlesztették ki, ahol a költség csak másodrangú szerepet játszik. De a műszaki fejlesztésben nem szabad sohasem szem elől tévesztenünk, hogy a ma különleges, drága megoldásai holnapra már az átlagfogyasztók, az ipari termelés számára is elfogadható áron állhatnak rendelkezésre. No meg azt is, hogy például egy hengerdei automatikában nem kívánunk meg kisebb műszaki megbízhatóságot, mint mondjuk egy interkontinentális rakétában, csupán a következmények eltérő jellegűek. Ésszerű helygazdálkodás A háború előtti évek legjobb elektronikus készülékeiben köbdeciméterenként kb. 60 alkatrészt sikerült elhelyezni (tehát köbcentiméterenként 0,06 alkatrészt). A melegedési és szigetelési, áthallási stb. hatások szempontjából ez volt akkor az elfogadható maximum. Mindaddig, amíg például egy repülőgépen 2—3 ezer alkatrészből állt az elektronikus berendezés, nem okozott túlságosan sok gondot az elhelyezés. Azután megindult az elektrotechnika verseny- futása. A repülésben az elektronikus berendezések annyira teret hódítottak, hogy amíg egy régebbi „repülőerőd“-ben alig ezer elektronikus alkatrész volt, egy mai bombázóban már mintegy százezer alkatrészt sikerült az elektronikába bezsúfolni. (Nincs bizony valami irigylésre méltó dolguk az elektronika karbantartó szerelőinek! ] A méretcsökkentés tehát égetően szükségessé vált annál is inkább, mert különben a várható teljesítményigény kielégítésére valóságos erőművet kellett volna a gépbe beépíteni. Így került előtérbe a miniatürizálás problémája, helyesebben Tranzisztor — jobbra fent összeszerelve, balra lent műanyagtokba ágyazva, jobbra lent természetes nagyságban. TELEFON SÜKET VILÁGTALANOKNAK Amerikai elektronikus szakértők olyan űj készüléket fejlesztettek ki, amelynek segítségével a süket világtalanok is telefonálhatnak. A kommunikációhoz olyan billentyűzetet használnak, amelynek billentyűelrendezése a vakírás (Braille- írás) hatpontos mátrixának felel meg. A megfelelő billentyűk lenyomására létrejönnek a kívánt betűk. Ezeket villamos jelekké alakítja és a közönséges telefonvonalon továbbítja a készülék. A vevő telefonkészülék hasonló Braille-egy- séggel van összekapcsolva. A beérkező jeleket úgy alakítja át a készülék, hogy a Braille mátrix megfelelő rudacskái jönnek mozgásba, így a világtalan ujjaival leolvashatja az üzenetet. annak első, konzervatív változata: az arányos méretcsökkentés. Mindenekelőtt a csövek méreteinek kisebbítésére törekedtek. Megszülettek a törpe, majd a miniatűr csövek. Ezzel párhuzamosan készültek az újabb, egyre kisebb alkatrészek is. A frekvencia növelése, a hullámhossz leszorítása is kedvezett ennek — bizonyos vonatkozásokban a mikrohullámú fejlesztés is közrejátszott a miniatürizálás sikerében. A második világháborúban már sikerült a fajlagos „pakolási“ sűrűséget megnégyszerezni: miniatűr csövekkel, kis méretű koncencionális alkatrészekkel már köbdeciméterenként 250 alkatrészt tudtak elhelyezni. Egy darabig ez kielégítőnek tűnt. De a további elemzés és az Igények fokozódása kiderítette, hogy frontális támadásra van szükség az egész vonalon: minden készülékelem méretét csökkenteni kell. A miniatűr csöveket követték a í-zub- miniatűr csövek, a kis méretű szabványos alkatrészek helyébe pedig — jobb dielektrikumok, új mágnesanyagok alkalmazásával együtt — a miniatűr alkatrészek, úgy, amint mai kis tranzisztoros rádióinkban ez már megszokott. így sikerült a konvencionális, vákuumcsöves kapcsolásokkal, szubminiatűr csövekkel a köbdeciméterenként 1200 alkatrészhez eljutni. Ez volt a klasszikus elektronikus technika csúcsteljesítménye. A még kisebb méretek felé Az ötvenes évek döntő fordulatot hoztak a vákuumcsövek terén — megszülettek a klasszikus kristálydetektor késői, fejlett unokái, a kris- tálydiódá-k, majd a tranzisztorok és a még bonyolultabb egyéb félvezető elemek. Magukat a kristálydiódákat a radartechnika hozta magával, de csakhamar függetlenítették magukat tőle is, és megkezdték önálló elektronikai életüket. A tranzisztorok alapvető előnye a jóval kteebb teljesítmény, s ezzel együtt a jóval kisebb melegedés is volt, ez pedig a szomszédos alkatrészek üzemviszonyaira is kedvező hatással lehetett. Most már még többet lehetett bezsúfolni ugyanabba a készüléktérfogatba: köbdeciméterenként 1800 alkatrész lett a rekord. Ezután megtanultuk elektronikus módon a miniatűr jelző fokozását: a miniatűrnél is miniatű- rebb a szubminiatűr nevet kapta, de nem sokáig örvendhetett a parányrekord dicsőségének, mert a fokozódó ütemű fejlesztés eredményeképpen csakhamar megszületett a még miniatűrebb: a mikrominiatűr is. Ehhez azonban minőségi változásnak kellett bekövetkeznie — szerkesztési és technológiai szempontból egyaránt. A további csökkentés, kicsinyítés alapját a félvezető-technika további fejlődése teremtette meg. A szilárd testek fizikáján alapuló különféle alkatrészek mind nagyon kis méretűek, általában nem is maga a készülékelem. hanem a tokozás térfogatszükséglete állapítja meg a méreteket. A félvezetők, a kerámiai anyagok fejlődése felfegyverezte az elektronika technológusait azokkal az anyagokkal és eszközökkel, amelyek segítségével újabb lépést lehetett tenni a parányi felé. így születtek meg parányi mikrominiatűr alkatrészekből és diódákból, tranzisztorokból és más félvezető elemekből a mikromodul egységek. A már csupá« nagyító alatt, orvosi műtőket megszégyenítő tisztaságban szerelhető alkatrészeket szabványos „szerelőlapokra“ kellett elhelyezni, szabványos módon kellett a bekötésükről gondoskodni. Közönséges javításukról sző sem lehetett, inkább kicserélték őkert, s a rosz- szat egyszerűen eldobták. Egy ilyen szabványos mikromodulegységben köbcentiméterenként 18 alkatrészt lehet elhe- • lyezni, vagyis a korábbi tranzisztoros, szubminiatűr megoldásnál tízszer nagyobb alkatrészsű- rüséget lehet elérni. A mikromodul a mikromi- niatürizálás legkonzervatívabb válfaja. A szilárd testek fizikájának fejlődése ennél sokkal többet is lehetővé tesz. Az út a kétdimenziós és a térbeli megoldások felé vezet. A kétdimenziós megoldásokban vékony filmekből építik fel az alkat részeket, a további feladat a bekötések elkészítése. Minthogy e téren „nagy méretekben“ is megvolt a kellő tapasztalat, a nyomtatott áramkörök alakjában, a felgőzölt vagy plattírozott filmekből maratással vagy más célszerű eljárással kialakított 2G-mik- rominiatűr áramkörökben sikerült a mikromodul alkatrészsűrűségének ötszörösét elérni: egy köbcentiméterben 90 alkatrészt lehet elhelyezni. S ez még messze van a csúcsteljesítménytől. .Mert a mikrominiatürizálásban a végső szót — egyelőre — a molekuláris áramkörök, a szilárdtest-áramkörök jelentik. Ha például egy lélvezető szilícium alaplemež egy részeit p-típusú, más részeit n-típusű félvezetővé alakítják, a szilíciumkristály testében lehet kialakítani az áramköröket. Az eredmény: köbcentiméterenként 1200 alkatrész. Egy parányi kockában nagy teljesítményű erősítő, bonyolult funkciókat teljesítő logikai egység, számítógépblokk fér el. Nem lévén mozgó alkatrész, vagy kilazuló bekötés, az élettartam szinte korlátlanul megnő, a megbízhatóság erőteljesen fokozódik. Persze, mindezt nem adják ingyen. Sok műveletet automatizálni kell, súlyosak az alapanyagokkal szemben támasztott követelmények. Űj technológiákra is szükség van. De a legfontosabb, hogy a tervező és a technológus új utakon közelítse meg a probléma megoldását. Ez teszi a műszaki fejlesztés egyik legizgalmasabb problémájává a parányi méretek ésszerű hajszolását. (dj) 1976. XII. 14. 6 %
