Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)
1976-12-14 / 297. szám, kedd
Színek és metaforák mestere FRANTIŠEK TICHÝ KIÁLLÍTÁSA František Tichý 1931 és 1935 között született képeinek Cs grafikáinak válogatása kéoezi a bratislavai Mirbach-oalota mostani tárlatának anyagát A neves cseh piktor Prága gvá*'- nedvedében. Smíchovban szegény munkáscsaládban s/iilR- tett. Alig töltött néhánv tivet az iskolapadban, s mivel 'ól és kedvvel raizolt. újságárus anv- ja egy kitűnő litográfiái vállalatnál helyezte el, ahol a munkások esti rajztanfolyamon vehettek részt Kiváló szakemberek közé került, akik felkeltették becsvágyát fejlesztették intelligenciáját. Huszonegy evés, amikor felveszik a Kénz.őművé- szeti Akadémiára. Tanárai nem kedvelik, mert más szemmel mer nézni, mint ók N^m hajlandó avult módszerekkel avult témákat festeni. Saiátos egyéniség, gondolatait úi motívumok foglalkoztatják. Bátor, eleven, temperamentumos, tréfás kedvű, akit barátai szeretnek. Két év után hátat fordít az Akadémiának. Alkalmi munkákból él. Furcsa módon kerüli az úgynevezett kulturált környezetet Kocsmákban. kabarékban énekel, szaval, filmfelvéteieken statisztál. Nem nagy örömmel teszi mindezt, de a szükség erre kényszeríti. Közben szüntelenül rajzol, fest. 1926-ban kezdik méltányolni mint reklám’- festőt, plakátrajzolót. élénk kéozelelű színpadtervezőt. 1930-tól öt évet tölt Párizsban. Tulajdonképpen autodidakta. Állandó ingyenes látogatója a Louvre-nak, s a többi képtárnak Nyomorog, színes dekorációkat fest, tanul a múltból és a jelenből. Mesterei paradox ellentétet képeznek: Watteau, Daumier. Cézanne. Seurat. Itt bontakozik ki igazán tehetsége, s kristályosodik ki művészeti szemlélete. Párizs átszellemíti vonásait. De az új formanyelv s az új színvilág mellett is megőrzi sajátos nemzeti jellegét. ..Senki sem fogta fel az életet nli/ könnyelműen. s a művészetet nlu knmnluáh. mint ö“ — mondtak róla lrmV-ii. Alkotásaiban ir>]en van a valóság s az irreális, a nyomor, a nvuptalanság. a?, irónia a eúnv. a mélahű a S7omngá« a drá- ma s a feszültség 10^2 b°n nvole puns-t küld p^áa^iv^ Az Umelecká Beseda k1 ■íTíM.--'in náratlan sikert ért el viliik. Ezentúl rendszeresen kü><i' Véneit a csoh rővárosba. :-rióiv»Vr»t barátai értékesítenek lO't^ Hen tér haza és már 38 év°s amikor mepnvfiik első önálló tárlata Alkotásának varázslatos világát feevelem. rend eél tudat r#; munka és elmélvü’Uség jellemzik Emlékei, benyomásai. érzései költészetté látomássá válnak, amelyeket szilárd és zárt formák, elbűvölő színek, merész metaforák gazdagítanak. Itthon is folytatja az utat, amelyen Párizsban magára talált. Képein, rajzain feltűnik a lakókocsikkal körülvett cirkusz. Szinte kézzelfoghatóan jeleníti meg a nagy sátor fülledtségét, a köteleket., a zenekart, firez- teti az élet és halál közti veszélyes mutatványokat, a trapézon lebegő mosolygó, belül remegő művésznőt, a szinte súlytalan, rugalmas légtornászokat. egyensúlyozó művészeket. Az alakjukat körülvevő vonal gvakran megszakad, maid- nem anyagtalanná teszi a figu rát. s elmélyíti a kifeiezést. A kecses műlovarnőket lágy okkerben. szürkébe, rózsaszínbe mártott ecsettel festi. Mélv átélés és résztvevő emberség fejeződik ki a Bohócok stílfáit álarcán. Komikum és rejtett bánat párosul az orrán labdát egyensúlyozó artistán. Óla (képei és temperái: a Hasbeszélő, a Kártyavetőnő élnek, sorsokat, történéseket jeleznek. Bár TiA tájegységek táncai A SLUK kamaraműsorának bemutatójáról A nagyobb létszámú hivatásos és félhivatásos együttesek problémái közé tartozik az is, milyen módon prezentálják művészetüket kisebb falvak nézői előtt, korlátozott technikai feltételek között. Ezért tartjuk fontos kultúrpolitikai tettnek a SĽUK (Szlovák Népművészeti Együttes) törekvését, amely éppen a kis színpadokon való realizálhatóság funkcióját tartja szem előtt. Műsoruk — amellyel most mutatkoztak be a bratislavai közönség előtt — összetételében az egyes számok mobilitására épül (1—6 pár táncos . jelenléte a színpadon, az énekszámokat tekintve szólóénektől a szeksztettig terjedően kamarazenekar kíséretével), és ezáltal tökéletesen megfelel a célnak, amelyet betölteni kíván. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy hasonló törekvéssel találkozhatunk az Ifjú Szívek együttesének esetében is, amely már néhány évad óta szerepel nagy sikerrel ilyen jellegű műsorai.) A SĽUK e műsorkoncepciója az együttes 1976-os dramaturgiai tervének megvalósításához kötődik, és azzal a céllal készült, hogy az alkotó művészek (koreográfusok, zeneszerzők) és interpetárok fiatal generációját nagyobb mértékben bevonják a műsorpolitikai tervek előkészítésébe és az együttes munkájába, új programok kialakításába. A műsorfüzetben tehát már a SĽUK bölcsőjénél bábáskodó zeneszerzők és koreográfusok nevei mellett ott szerepelnek a fiatal tehetségek is. akik a színművészeti főiskola friss diplomájával zsebükben, esetleg amatőr együttesekben szerzett tapasztalataikkal először vesznek részt a SĽUK műsoralakításában. Az alkotógárda különbözőségéből adódik természetesen a program zsánerbeli sokszínűsége is, amely azonban nem vált az együttes kárára. . A műsor címe, Na priedomí egyben, meghatározza a helyet, a színpadképet, ahol a meghatározott tájegységek karakterére épített számok leperegnek a néző szeme előtt; az a szokás, amely szerint falvainkban a leggyakoribb találkahely a kedves ablaka vagy a fal tövében lapuló pad, ahol a szomszédok is összejönnek egy kis tereferére, alkotja az előadás állandó hátterét. A műsor egyes tánc- és énekszámai Szlovákia csaknem minden területéről (azok folklórjából) ad ízelítőt. Kelet-Szlovákiában, Zemplénben kezdve Liptón, Fel- ső-Garamvidéken, Árván és Nyugat-Szlovákián át Gömörbe repítve a nézőt, hallgatót. Az énekszámok Michal Gnlnvec, Pavol Tonkovič. fozeí Pálka, Igor Bázlik és Jozef Stelzer feldolgozásában hangzanak el, koreográfusok Milan Hvjžďák. Juraj Kubánka, Jaroslav Ševčik, Štefan Antalik, Drahomír Stru- hár és Igor Kovačevič. Az énekszámok általában atmoszférateremtő funkciójukkal szerepelnek a program felépítésében, felkészítik a nézőt a soron következő tánc befogadására. vagy pedig összekötik az egyes tájegységekét reprezentáló koreográfiái és zeneszerzői alkotásokat; a hagyományos népi zeneszerszámok (síp. duda) is ezt a feladatot töltik be. A táncokkal kapcsolatban ismét bebizonyosodott az a tény, hogy a fabulával rendelkező számok aratják a legnagyobb közönségsikert, ilvenek voltak /. Malovec—J. Ševčik felső-garamvidéki Boszorkány- táica (Strigőnsky) a barsi leányjátékokat színpadra helyező Llbapásztorlányok ,(KIa- čianske husiarky) humora a /. Štelzer—J. Kubánka szerzőpártól, valamint a skalicei legények játékos vetélkedője, P. Bartovic—D. Struhár Fakanalasa (Varajkový). Egyetlen bíráló megjegyzésünk az összekötőszöveggel kapcsolatos: teátrálisan hat a műsor egészében. Összegezésül megállapíthatjuk, hogy a SĽUK új műsora jól sikerült vállakózás, és reméljük, hogy a soron következő előadások ugyanolyan sikeresek lesznek, mint a bratislavai bemutató. MÉSZÁROS ANDRÁS chý nem ábrázol, nem anekdo tizál, hanem festői eszközökkel fejezi ki az életet, s annak teljességét tükrözi. A harmincas évek derekán túl a náci zsarnoksággal szembeni ellenszenvére utalnak a jelkénes témák. Kísérteties szöveget visel a tragikus arcvonásé Bohóc, egv társát meg gyászos feketéi'" öltözteti. Az 1944- ben készült Önarckép vallomás. Kifejező a mélvre néző nagy szem, fáién érzékeny száj. Sűrű sötét s'sakszerű haj borítja a töprengő pvötrfídő művészfe- jet Grafikái tökéletes technikai tudását ielzik Időtlenek, stí- lustiszták mélv költői tartalmat sugallnak. Negyvennyolc után cikrnszi jeleneteket és vonzó táiát mutatnak oldott tussrajzai. száraz tű és kombinált technikáié raizai. Paganini szenvedélyes démoni figurája merő feszültség és ritmus. Tökéletesen formált a Zsoké, s a Magasiskola lovasa teljesen összenőtt a ló remek mozdulatát rögzített testével. Az egyik harmonikus vásznon az ólai halkan fénylő árnyalatával a megbékélten formált Románc: férfi és nő látható. Töredéknyit látunk 43 kötetnyi nagvszerű illusztráló tevékenységéből Többek között Robinson Crusoe, a Don Quijote, a Cirkusz Humberto című könyvek és Villon költeményeinek illusztrációit szemlélhetjük meg. Formailag tökéletes, tartalmas. mélyen emberséges művészetének megismerése szellemi gazdagodást jelent. BÁRKÁNY JENŐNK T emper amente Új irodalmi folyóirat az NDK-ban , Űj szépirodalmi és kritikai folyóiratot indított útjára a Német Demokratikus Köztársaságban a Neues Leben kiadó. A címe: Temperamente. Elsőrendű célja, hogy a „fiatal iro dalom és általában a fiatal generáció kérdéseivel foglalkozzék“. Az egyelőre kéthavon- ként megjelenő folyóirat egyik szerkesztőjével, Michael Berger- rel interjút készített a Sonntag. Ebből kiderül, hogy a szerkesztők mindenekelőtt a tizenöt-harminc éves olvasókra gondolva állítják össze a Temperamentét. Már az első számban sem csak fiatal íróktól, hanem Franz Fühmann tói, Ajtmatov- tól és Katajevtől is közöltek olyan írásokat, amelyek a fiatal generáció és írónemzedék problémáival foglalkoznak. Érdekesnek ígérkezik kísérleti rovatuk. Ebben megvitatásra közölnek „még nem egészen kész kéziratokat“. Elindították az úgynevezett grafikus aforizmák szériáját is. de más alkalmazott képzőművészeti műfajokban — például szöveges képsorozatokban — s foglalkoztatni akarják a fiatal festőket és grafikusokat. A kritikai rovatban kizárólag új neveket szeretnének szerepeltetni, elhatározták, hogy minden eddiginél több pályakezdő kritikusnak adnak alkalmat a megnyilatkozásra. Legfontosabbnak tartják a szoros kapcsolatot az olvasókkal; kérik, várják és nagy számban közük majd a folyóiratban megjelent művekkel kapcsolatban hozzászólásaikat és leveleiket. KULTHRÁIJSIIÍRKK ■ Bulgáriában jelenleg 1640 könyvesbolt működik — ötször annyi, mint harminc évvel ezelőtt. A nagyvárosokban speciális könyváruházakat létesítettek, amelyekben nemcsak meg lehet vásárolni a könyvújdonságokat, de az olvasók tanácsokat is kaphatnak tapasztalt szakemberektől. A könyv Bulgáriában rendkívül olcsó. 9 Magyar drámai antológia jelenik meg Kubában, spanyol nyelven, Németh László, Ily lyés Gyula, Hubay Miklós, Karinthy Ferenc és Szakonyi Károly műveivel. ÚJ FILMEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET (cseh—jugoszláv) Nagy várakozás előzte meg ezt a koprodukciós filmet; a hírügynökségek ugyanis már a forgatást megelőzően világgá röpítették a hírt, hogy a film jugoszláv—csehszlovák . közös vállalkozásban készül, s a produkció rendezője Veljko Bula- jics, a neves jugoszláv művész lesz. Hát amikor még közzétették, hogy az alkotás nagy nemzetközi szereplőgárda közreműködésével készül! Florin donképpen nincs súlypontja. Ügy tűnik, mintha az alkotók szem elől tévesztették volna a film koncepcióját és helyes arányait. Bár korhű kép tárul a nézők elé a szarajevói merényletről, részletesen megismerhetik az első világháború kirobbanását közvetlenül megelőző eseményeket — mindez azonban csak illusztratív; a század ele- M Furóoa történetének egyik Florinda Halkan és Christnper Plummer A szarajevói inerenylet főszerepében da Bolkant, Christopher Plum- mert, Maximilián Schelt a rendező azonban nem csupán azért kérte fel a szereplésre, hogy valóban reprezentáns legyen a szereposztás, hanem elsősorban azért, mert őket találta a legmegfelelőbbeknek a főszerepre. Christopher Plummer és Florinda Bolkan (Ferenc Ferdi- nánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége — a merénylet áldozatai), valamint Maximlián Schell (a szerb Národná Obrana politikai titkos szervezet tagja) azonban aránytalanul nagy teret kapott, bár a kiváló jellemszínészek maradéktalanul éltek is a szerep nyújtotta lehetőségekkel. Természetesen megismerhetjük a szervezet szolgálatában álló többi összeesküvőt és az események más résztvevőit is, mivel azonban csaknem valamennyi figura egyformán „hangsúlyos“, a filmnek tulajkulcsmozzanatát csak bemutatják ahelyett hogy megvilágítanák a hanyatlásnak indult Osztrák-Magyar Monarchia szociális és nemzetiségi ellentmondásait, konfliktusait. A történetben tulajdonképpen a politikai-gazdasági viszonyok ellentmondásosságát, az első világháború kitörését előidéző tényleges okokat kellett volna jobban kidomborítani. A történelmi filmek buktatóit Veljko Bulajics sem tudta elkerülni. Nem sikerült feltárnia a történelmi összefüggéseket és a kulisszák mögött zajló eseményeket. Vitathatatlan, hogy A szarajevói merénylet mesterségbeli tudással készült film, érdekfeszítő a cselekményvezetése, kiváló a színészek teljesítménye (köztük Li- buse Safránková és Jan Hru- sinský cseh színészek játéka is) — csak éppen az alkotás koncepcióját tekintve van némi fenntartásunk. CSILLAG A FÖLDÖN (szovjet) A szovjet filmművészet sokszínűségét a különböző nemzetiségi stúdiókban készült alkotások is biztosítják. Az utóbbi években nálunk is bemutattak két-három filmet az egyes szovjet köztársaságok terméséből, bár ez a tény így talán nem is tudatosult a nézőben, aki elszórakozott a kalandos történeten, az egzotikusnak ható tájak, népviseletek, szokások látványán. A Csillag a földön című kétrészes színes film az üzbég stúdióban készült és az üzbég filmgyártás jellegzetes alkotása. Az üzbégek elsősorban tör filmízléshez szokott nézőnek kissé furcsa a lágyságnak, a lírának és a szilaj vadságnak a keveredése, szokatlan, a helyszínek gyors váltakozása is. Biruni a mai Üzbegisztán területén, a Horezmi kánságban született 973-ban. Később azonban hazájától távol, többnyire Indiában élt, s a filmen hol sivatagi, kegyetlen száraz tájakat, hol tengermosta partokat látunk. Ahhoz, hogy a földrésznyi távolságok, s a történelmi események között biztonságosan eligazdohassunk, ismernünk kell Közép-Ázsia történelmét; enélkíil az átlagnéző A most véget ért barátsági hónapban országszerte gyennfikliíin- fesztiválukat is rendeztek. Ennek során láthattuk az EZT NEM VETTÜK át című szovjet ifjúsági filmet A képen: jelenet az alkotásból ténelmi filmeket gyártanak s ezeket részletekbe menő pontossággal illesztik a történelmi korba. Az alkotások cselekménye többnyire meseszerűen tiszta, lírájukban olykor .a perzsa költészet ihletése érződik. Jól megfigyelhető ez a Csillag a földön című filmben is, mely Al-Biruni életéről, az arab csillagászat és irodalom nagy egyéniségéről szól. Az európai nemigen tudja, merre is játszódnak a film egyes jelenetei. Hatásos rendezés, korhű ábrázolásmód jellemzi a filmet. Az alkotás nemcsak a mese izgalmával szolgál, hanem sok ismeretet nyújt Közép-Ázsia történelméből is. A főszerepet Pulat Szaidkaszimov, az üzbég stúdió egyik legjobb színésze játssza. A rendező Suhrat Ab- baszov. —ym— 1976 XII. 14.
