Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-08 / 292. szám, szerda

Kapcsolataink iö irányban feilttdnek Beszélgetés dr. VLADIMÍR PIROŠÍK elvtárssal, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerü­leti Bizottságának vezető titkárával és GÉCZI JÄNOS elvtárssal, az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának első titkárával A közelmúltban hivatalos látogatást tett a közép-szlo­vákiai kerületben az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának küldöttsége. Géczi fános elvtárs, a küldöttség vezetője és dr. Vladimír Pirosíic elvtárs e látogatás kapcsán válaszolt alábbi kérdéseikre: 1. — Hogyan értékelik a k'özép-szlovákíaí kerület és Nóg­rád megye elvtársi-testvéri kapcsolatainak fejlődését? 2. — Mi újat hoztak ebbe a fejlődésbe az utóbbi évek? 3. — Milyenek a kapcsolatfenntartás és -fejlesztés tervei a következő időszakra? 1976 XII. 8. Ami mindig összeköt A közép-szlovákiai kerület és Nógrád megye elvtársi-testvéri kapcsolatai 1954 óta intenzí­ven fejlődnek — kezdte vála­szát dr. Vladimír Pirošík elv­társ. — Kapcsolataink közvet­lensége és formalitásmentessé­ge annak is tulajdonítható, hogy szomszédok vagyunk. A múltban más tényezők is elősegítették a mai jó együtt- müködés és jó kapcsolatok megteremtését. A két nemzet és állam közös történelmére gondolok. Rokonkultúra a ma­gyaroké és a szlovákoké az or­szághatár mindkét oldalán. Szlovákia és kerületünk déli részén sok magyar nemzetisé­gű csehszlovák, az országha­tár másik oldalán ugyancsak sok szlovák nemzetiségű ma­gyar állampolgár él. Olyan történelmi hagyományok köt­nek össze minket, mint a ma­gyar és a szlovák munkásosz­tály képviselőinek a Magyar Tanácsköztársaságért vívott harca, mint Dél-Szlovákiában a kommunista párt vezette proletariátus harca a kizsák­mányoló burzsoá Csehszlovák Köztársaság ellen. A magyar és a szlovák proletariátus egyik jelentős sztrájkjának 40. évfordulóját az idén ünnepel­tük meg Fil’akovóban. A ma­gyarok és a szlovákok illegá­lis tevékenysége az országha­tár menti hegyekben a fasisz­ta megszállás idején, az is­meri és nálunk is tisztelt Nóg­rádi Sándor elvtárs vezette partizáncsoportok harca a Szlovák Nemzeti Felkelésben, a dicső szovjet hadsereg által való felszabadulásunk, a fej­lett szocialista társadalom épí­tése és a baráti szocialista or­szágok tábora egyaránt szilár­dan összeköt bennüket. A kétoldalúan előnyös inter­nacionalista együttműködé­sünknek, amely 1954 óta konk­rét formában fejlődik, ez az alapja. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kerületi és megyei vezetőinek tapaszta­latcseréje, a nemzeti bizottsá­gok, a tömegszervezetek és a munkacsoportok hasonló kap­csolata egyformán előnyös. A sportolók, a kulturális együt­tesek tagjainak találkozásai, a közös diák- és pionírtáborok szervezése kölcsönsen előse­gíti a barátság elmélyítését, megszilárdítását. A magyar és a szlovák dolgozók csere ala­pon történő üdültetése ugyan­csak jelentős mértékű. Konkrét formában A kerületi és megyei szintű kapcsolatok fejlesztésében az utóbbi években a küldöttségek látogatásától eljutottunk ti kölcsönös konkrét együttmű­ködésig. Például akarom emlí- t teni a jól ismert tényt, hogy a magyar elvtársak gépeikkel is segítették a Liptovská Ma- ra-i vízi erőmű és a Banská Bystrica-i Tesla üzem építését. Ugyancsak ismert tény a Veľ­ký Krtíš-i, a Rimavská Sobo­ta-i és a lučeneci járás föld­műveseinek kooperálása a ma­gyar elvtársakkal az aratási munkákban. A prievidzai já­rás és a Nógrád megyei pász­tói járás dolgozóinak együtt­működése különösen hasznos mind magyar barátaink, mind a mi elvtársaink számára. Konkrét formája van a ke­rületi, illetve a megyei irányí­tó szervek kapcsolatának is. A kerületi nemzeti bizottság és a megyei tanács elnökei talál­kozásuk alkamával már ponto­san megtárgyalták az alacso­nyabb szintű nemzeti bizottsá­gok és tanácsok irányításának formáit, tapasztalatait, a la­kosságnak nyújtott szolgálta­tások és a szociális gondosko­dás kérdéseinek megoldási módját. Már sor került a pártbizott­ságok lektorainak cseréjére is. A vendéglektorok a baráti országok pártkongresszusi ha­tározatainak megvalósításáról tartottak előadásokat, tájékoz­tatókat. Sok az olyan közös feladat és probléma, amelyek teljesí­tését, illetve megoldását kerü­leti pártszervezetünk már csolatunk igazán baráti-elvtár­si kapcsolat. Mentes minden formalitástól, minden fölösleges protokoll tói. Találkozásainkat mindenkor az elvtársi, a bará­ti együttműködés, a segítő­készség, az alkotó előrelátás jellemzi. Kapcsolataink alakulásában nagy szerepe van annak, hogy Pirošík elvtárs személyesen nagyon magas szinten, nagyon felelősségteljesen kezeli ezt a kapcsolatot.. Az éves progra­mok elkészítésekor sikerül mindig előre megállapodnunk, hogy milyen témákban szeret­nénk tájékozódni, információt szerezni, tapasztalatokat gyűj­teni. Nemcsak a kerületi és a megyei pártbizottság munkájá­ra jellemző ez a konkrét te­vékenység, ez tapasztalható a járási pártbizottságok között Dr. Vladimír Pirošík elvtárs, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerüle­ti Bizottságának vezető titkára végzi, de olyan konkrét új ismereteket is szereztünk, ame­lyeket munkánkban most hasz­nálunk fel. Három példát em­lítek erre: 1. Nógrád megyében érdekes és hasznos a szocialista mun­kabrigádok lakóhelyi tevékeny­sége. A szocialista munkabri­gádok közvetlenül érdekeltek a városi és a községi taná­csok életkörnyezet-javító fel­adatainak teljesítéséljen. Az ott szerzett tapasztalatokat az FSZM tagjai és a nemzeti bi­zottságok képviselői nálunk most fogják hasznosítani. 2. Figyelmet érdemel szá­munkra a KISZ munkája is. A KISZ megyei szervezetének sa­ját politikai iskolája van, amelyben a KISZ-vezetőket ne­velik. Tapasztalataikat mi a SZISZ kerületi szervezetének munkájában hasznosítjuk. 3. Az egész megyében azon igyekeznek, hogy minden párt­tagnak öt évre kidolgozott művelődési terve legyen. Ke­rületi feltételeink között az er­ről szerzett tapasztalatokat hasznosítani akarjuk. Egyre szélesebb körben — A Nógrád megyei elvtár­sak legutóbbi közép-szlovákiai látogatásuk idején a CSKP XV. kongresszusa határozatainak kerületi feltételeinkre történt konkretizálását és a határoza­tok teljesítését tanulmányoz­ták — válaszolta harmadik kérdésünkre dr. Vladimír Pi­rošík elvtárs. Az eddigi sikerek alapján folytatni fogjuk jó és hasznos kapcsolataink fejlesztését. A kölcsönös megállapodások ér­telmében kidolgoztuk a kapcso­latfenntartás legközelebbi, két­éves időszakra szóló részletes tervét. Most, hogy ilyen lehetősé­gem van, arra is kihasználom, hogy Nógrád megye párt- és állami szerveinek, tömegszer­vezeteinek és minden dolgozó­jának új sikereket kívánjak a fejlett szocialista társadalom építésében, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kong­resszusa határozatainak telje­sítésében. • * * Géczi János elvtárs, az MSZMP Nógrád Megyei Bizott­ságának első titkára kérdése­inkre így válaszolt: — A kerületi és a megyei pártbizottság kapcsolata elég nehéz időszakban született, il­letve újult meg az 1956—57-es években. Különösen nagyra ér­tékelem azt, hogy a mi kap­Géczi János elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára kialakult kapcsolatokban, az üzemek, a termelőszövetkeze­tek és az intézmények sokol­dalú, gazdag együttműködésé­ljen is. A látogatások haszna Az utóbbi években természe­tesen a kongresszusi előkészü­letek, a kongresszusi határo­zatok végrehajtásának kérdé­sei kerültek előtérbe a tapasz­talatcseréknél is. Korábbi lá­togatásunk alkalmával, de kü­lönösen az utóbbinál értékes tapasztalatokat szereztünk ab­ban, hogy a pártszervek ho­gyan összegezték a XIV. kong­resszus óta elvégzett munka eredményeit, milyen következ­tetéseket vontak le. A legutóbbi őszi látogatá­sunk nagyon tanulságos volt, mert mi is a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodunk. Ugyanúgy, mint a szlovák elvtársak a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítését végzik. Azt tapasz­taltuk, hogy a kerületben na­gyon kedvező a politikai lég­kör. A munkások, a szövetke­zeti földművesek mindenütt nagy aktivitással dolgoznak a kongresszusi határozatok meg­valósításán. Ismerik a 6. öt­éves tervidőszak céljait, konk­rét terveik vannak megvalósí­tásukra. jóleső érzés minde­nütt érzékelni, hogy nagy bi­zalom, optimizmus jellemezte azokat az elvtársakat, akikkel találkoztunk. Mindenekelőtt azonban sze­retnék nagyon őszinte szívvel gratulálni azokhoz az eredmé­nyekhez melyeket a kerület­ben gazdasági téren elértek. Külön örülünk annak, hogy a sikerek nem teszik elbiza- kodottá, önelégültté az elvtár­sakat. Mindenütt nagyon őszin­tén szóltak a nehézségekről is. A hatékonyság, az éssze­rűbb üzem- és munkaszerve­zés, a racionalizáció mind na­gyon fontos a mi számunkra is. Tapasztalatainkban nagyon megerősödtünk abban, hogy helyes az a gyakorlat otthon, ami a pártirányítás konkrétsá­gában, operativitásában ta­pasztalható. Látogatásunkkor mindenütt ta­pasztaltuk, a sokoldalú testvéri együttműködés jelét. Ügy gon­dolom, hogy ezt a jó kapcso­latot továbbra is ilyen szel­lemben kell tovább folytatni, ez hasznos mind a két párt számára. Elvtársak, köszönm a be­szélgetést. LALO KÁROLY TARTALÉKOK Amikor pártunk központi bizottsága két évvel ezelőtt, 1974-ben a tudományos- technikai fejlődés kérdései­ről tárgyalt, megállapítot­ta: „Dolgozóink alkotó ked­vére, valamint műszaki is­mereteinek fejlettségére va­ló tekintettel leszögezhet­jük, hogy az újítómozgalom terén még jelentős tartalé­kaink vannak Azóta már lezártunk egy ötéves terv­időszakot, s a XV. kongresz- szus gazdaságpolitikai cél­jai is ismertek, az idézett megállapítás mégsem veszí­tett időszerűségéből. A mozgalom gazdasági jelentőségét jól érzékelte­tik az alábbi számok: az el­múlt öléves tervidőszakban 1 062 583 újítási javaslatot és 30 434 találmányt nyúj­tottak be a dolgozók. Csak az újítási javaslatok 20 mil­liárd 828 millió korona hasznot eredményeztek. A feltalálók több mint ezer új gépet és kb. 400 progresszív gyártási folyamatot vezet­tek be. A dolog politikai és erkölcsi oldalát találóan jellemezte néhány héttel ez­előtt a Pravda kommentá­tora: „Ih/en nagy kezdemé­nyezés csak ott jöhet létre, ahol a munka szabad tevé­kenységgé vált, és ahol az embereknek minden lehető­ségük megvan arra, hogy érvényesítsék tehetségüket, képességüket." Az említett tartalékok kö­zül mindenekelőtt a bürok­ratikus, vontatott ügyinté­zés kiküszöbölésére szüksé­ges rámutatni. Jelentősen növelne^ a találmányok és újítások hasznát, ha a bírá­ló bizottságok gyorsabban végeznék munkájukat, ha hamarabb megtörténne a ja­vaslatok gyakorlati alkal­mazása. A másik, a legfontosabb tar­talék az irányító munkában van. Jó szervezés nélkül nem lehet beszélni arról, hogy a dolgozók kezdemé­nyezése és igyekezete a tervezett gazdasági felada­tok teljesítését maradékta­lanul szolgálja. Nem a dol­gozók hibája az, ha nem a kulcsfontosságú problémák megoldására törekednek, ha csak a kisebb jelentőségű dolgokra ügyelnek, a saját maguk által elképzelt fon­tossági sorrend alapján al­kotnak. Ezért minden eset­ben a vezető gazdasági dol­gozók hibáztathatok. Az újítók irányítását a gazdasági vezetők csak na­gyon kevés helyen szervez­ték meg. Pedig nem kerül­ne olyan nagy fáradságba összehívni a tehetséges újí­tókat, hogy az adott gyár­ban vagy üzemben mely te­rületeken van a legtöbb gond, s mire kellene a leg­több figyelmet fordítani. Az iparban több lehetőség van az újításokra, mint a mező- gazdaságban. Éppen ezért jelentettek számomra kelle­mes meglepetést a muzslai szövetkezetben tapasztaltak, ahol például az idén 30 ja­vaslatot nyújtottak be és mar a gyakorlatban is al­kalmazzák őket. Muzslán már tíz éve van újítási bi­zottság, háromszor lettek el­sők, kétszer pedig másedi- kok az érsekújvári járás szövetkezetei közül. Ezek az eredmények az irányításnak köszönhetők. Barusz Ernő mérnök, a szö­vetkezet elnöke munkatár­saival minden évben kidol­gozza az újítók számára az ún. tematikai feladatot, melyben a legtöbb gondot okozó kérdéseket taglalják. A legutóbb pfeldául a vetés­re irányították figyelmüket, azaz a pácolásra és a ma­gok egyenletes kikerülésére a gépből. Fontos lenne, ha az em­lített jó példa minél több követőre találna. A 6. öt­éves tervidőszakban a mű­szaki problémák megoldása nagyobb feladatokat ró az újítókra és a feltalálókra, a számítások szerint ezek­nek megoldása mintegy 30 milliárd koronát jelentene népgazdaságunknak. MALINÁK ISTVÁN A legjobbakat a pártba A Kulel szlovákiai Vasműben a legjobb SZISZ-tagokat a párt- tagjelöltek soraiba veszik lel. Közülük egyik Milan Macejko kohász, a CSKP megalakulása 50. évfordulója nevet viselő szo­cialista munkabrigád tagja. Ez a 30-tagft munkacsoport 1970 óta versenyez, és elnyerte a numkabrigádok ezUst jelvényét. Fel­vételünkön: (balról) Ján Bezek, Jaroslav Marton és Milan Ma­cejko ellenőrzi a plélitekercseket a folyamatos izzítógépsoron. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK} CÉLBA ÉRTEK A salai (vágsellyei) DUSLO nemzeti vállalat sósavgyártó részlegének dolgozói az év elején mutatkozó problémákat már régen megoldották és évi tervfeladataikat már november 28-án teljesítették. Ugyanakkor elhatározták, hogy terven fe­lüli vállalásukat is túlteljesí­tik és az év végéig a terve­zett 500 tonna helyett 1000 ton­nát gyártanak. Ebből is meg­állapítható, hogy az itt dolgo­zó szocialista munkabrigád jó munkája nyomán kapták meg az idén a „Szocialista üzem­részleg“ címet. Nagyban hozzá­járult ehhez Bárta József elv­társ, az üzemrészleg vezetője, aki kitűnő irányító tehetsége alapján tiszteletnek örvend a dolgozók körében. Farkas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom