Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-28 / 308. szám, kedd

A minőség javításával a hatékonyságot A SZARATOVI MOZGALOM TAPASZTALATAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE A NYUGAT­SZLOVÁKIAI KERÜLET VÁLLALATAIBAN A jó minőségű termelésért folyó szaratovi mozgalomnak, amelynek már gazdag háttere van a szovjet vállalatokban, s amely jelentós szerepet játszott a minőségi termelés komp­lex irányítási rendszerének kidolgozásában a Lvovi vállala­tokban, egyre több követője van a hazai ipari vállalatok­ban is. S nem véletlenül, hiszen lehetővé teszi a selejt és a termelési 'költségek csökkentését, növeli a munkater­melékenységet, s ami a legfontosabb, fokozza a dolgozók személyes felelősségét az általuk végzett munkáért. Ez év februárjában az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának kezdeményezésére a kerület 12 gépipari, kohá­szati, vegyipari, könnyű- és élelmiszeripari vállalatában kezd­ték érvényesíteni a szaratovi mozgalmat. E mozgalom hazai érvényesítése tehát még egyéves múltra sem tekinthet visz­sza, de a tapasztalatokat mégis érdemes felmérni. A TlmaCei Sz. M. Kirov Szlo­vák Energetikai Gépgyárban az elsők között érvényesítették feltételeik között a szaratovi tapasztalatokat. Egyetértettek abban, hogy a minőség tervsze­rű és állandó javításáról, a ter­mékek megbízhatóságáról és ezzel a hatékonyság növelésé­ről, továbbá a nyers-és az alap­anyagok, valamint az energia takarékosabb hasznosításáról csak a minőségi komplex ter­melés irányításával lehet gon­doskodni, és pedig a termelés előkészítése, a termelés és az értékesítés folyamatának vala­mennyi fokozatán. A minőség javításáért az irányítás valamennyi fokozata felelős. A szaratovi módsze­reket kiegészítették a minőségi termelés komplex irányítása lvovi rendszeréből átvett ta­pasztalatokkal. Az egész rend­szer hatékonyságának elmélyí­tése céljából az egyes üzem­egységekben havonta egyszer megrendezik a minőség nap­jait, amelyeken értékelik a mi­nőség javításában elért ered­ményeket, megtárgyalják a problémákat, kiemelik és nép­szerűsítik a jó tapasztalatokat. A minőség napjain elfogadott határozatok minden dolgozó számára kötelezőek. Megmutat­kozott, hogy a minőség napjai hatékony eszközzé válhatnak az emberek nevelésében, fele­lősségük elmélyítésében, az ön­magukkal és a másokkal szem­ben támasztott igényesség fo­kozásában. Az elfogadott alap­elvek, intézkedések és eljárá­sok logikus következményeként felruházzák az önellenőrzés jo­gával azokat a dolgozókat, akik a munkájukban legalább hathónapos időszakban kiváló minőségi eredményeket érnek el. Az önellenőrző dolgozó jo­gait és kötelességeit pontosan meghatározzák. Hasonló eljárást választottak a Bánovce nad Bebravou-i Tat­ra üzem dolgozói. A szaratovi mozgalom alapelveit körülte­kintő előkészítés után ez év augusztus eleje óta érvényesí­tik, s ezek kötelezők a fejlesz­tés és a termelés műszaki elő­készítése, a termelés, az anyagellátás és az értékesítés területén. Elhatározták, hogy a feladatok teljesítésének rend­szeres ellenőrzése mellett ne­gyedévenként az elért eredmé­nyek komplex értékelését is elvégzik. Az első ilyen értéke­lést október végén végezték el, s ennek alapján tökélete­sítették a termelési folyamatok feltételeit. Már a gyakorlatban kezdik érvényesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek az új típusú Tátra 815-ös gépkocsi részegységeinek élettartamát növelik. Az ezzel kapcsolatban előterjesztett javaslatok meg­valósítása során főleg a minő­ség javítására helyezik a súlyt, és a termelés műszaki előkészí­tése folyamán rendszeresen felülvizsgálják a technológiai folyamatok feltételeit. Az ön­ellenőrzés jogával 164 dolgozót ruháztak fel, ami lehetővé tet­te, hogy az ellenőrzési dolgo­zóknak és a műhelyek vezető­ségének több idejük legyen a lemaradozó dolgozókról való gondoskodásra. A fő eredményt a selejt és a reklamációk csök­kenésében s a termékek minősé­gének általános javításában várják. LERÖVIDÍTETTÉK A TERMELÉSI CIKLUST A Myjavai Szlovák Szerel­vénygyárban a szaratovi moz­galom tapasztalatait a szer­számgyártó üzemben kezdték érvényesíteni. Április elején 59 dolgozóval kötötték meg az önellenőrzésre vonatkozó meg­állapodást. Az első pozitív je­lenség az volt, hogy ebben az üzemben meggyorsították a termékek ellenőrzését, amely korábban fékezően hatott a ter­melési feladatok teljesítésére. Ezzel lerövidült a szerszámké­szítés ideje. A szaratovi moz­galmat jövőre a fő termelési ágazatban is érvényesítik. A vállalatban részletesen és pon­tosan kidolgozták az olyan dolgozók értékelési rendszerét, akik állandóan kiváló minőségű munkát végeznek. A TOS TrenCín vállalatban eddig problémákat okozott a gyártott alkatrészek gyenge minősége. Ezért a szaratovi rendszert elsősorban az alkat­részgyártó műhelyekben vezet­ték be. Ezekben a műhelyek­ben 91 dolgozót bíztuk meg az önellenőrzéssel. Bár itt még csak kezdeti szakaszában van a mozgalom, az eddigi eredmé­nyek egyértelműen azt bizo­nyítják, hogy a dolgozók dön­tő többsége jobb minőségű mun­kát végez, mint korábban. A szaratovi mozgalom érvé­nyesítését a Sered'i Nikkelko­hóban is elkezdték, bár itt a gépipari vállalatokhoz 'viszo­nyítva ez sokkal bonyolultabb feladat, hiszen a termelési fo­lyamat minőségét elsősorban az adott technológia és techni­ka határozza meg. Itt két bi­zottságot létesítettek. Az egyik a szaratovi mozgalom érvénye­sítésének alapvető kérdéseivel foglalkozik, koordinálja és irányítja a munkát, a másik pedig konkrét feltételeket te­remt a mozgalom érvényesíté­séhez az egyes termékek gyár­tásánál. Indulásként három ter­méket választottak ki, valamint egy szerviztevékenységet. A folyamatos termelés feltételei­re való tekintettel nem az egyes dolgozók munkáját érté­kelik, hanem az egyes munka­csoportokét, akik a termelési szakaszokon együtt dolgoznak, július eleje óta. amikor a sza­ratovi rendszert érvényesíteni kezdték, lényegesen fokozódott a dolgozók figyelme és érde­keltsége a minőségi mutatók javításában, s ez az elért ered­ményekben is megmutatkozott. A vállalatban már felkészültek a szaratovi mozgalom további kiszélesítésére. EGÉSZSÉGES VERSENY A Plastika Nitra vállalatban a szaratovi mozgalom beveze­téséhez már a CSKP XV. kong­resszusa előtt megteremtették a feltételeket. A dolgozók fel­készítése után itt is két bi­1978 zottságot létesítettek, szervező és végrehajtó bizottságot. A XII. 28. mozgalomba a gépi termelés­ben dolgozó több mint 90 szá­5 zaléka bekapcsolódott. Az ön­ellenőrzésre eddig 21 dolgozót jogosítottak fel, ám a többiek ni, s egyúttal intenzív politikai tömegmunkát kell kifejteni an­nak érdekében, hogy kivétel nélkül minden dolgozó megért­se a mozgalom jelentőségét. Az is figyelemre méltó, hogy az anyagi ösztönzés mellett egyre nagyobb szerephez jut az erkölcsi ösztönzés. A Plas­tika Nitra vállalatban a sza­ratovi mozgalom gazdasági ' eredményei is jelentősek. Eb­ben az évben öt százalékkal csökkentették a rossz minősé­gű termelésből eredő vesztesé­geket, jövőre pedig hét száza­lékos csökkentést akarnak el­érni az 1976-os szinthez viszo­nyítva. Reményük van arra, hogy a termékek döntő több­ségénél elérik a második mi­nősági fokozatot, két új ter­mék esetében pedig az első minőségi fokozatot. A Partizánskei Augusztus 29. Üzemekben a szaratovi moz­galmat 1976 második felében vezették pe. Ezzel kapcsolat­ban tanfolyamokat szerveztek a vezető gazdasági dolgozók, a pártszervezet, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet tiszt­ségviselői számára. Itt a ter­melés sajátosságai megköve­telték az ellenőrzés operatí­vabb szervezését. Munkacsapa­tokat szerveztek, s a hibás munkák nyilvántartását a csa­patvezetők végzik. A munka minőségét minden műszak után a mester, a minőségi ellenőr és a munkacsapat vezetője je­lenlétében értékelik. Az intéz­kedések eredményeként eddig már több terméket soroltak át a második minőségi osztályból az elsőbe. Az egyes műhelyek jó tapasztalatait az egész vál­lalatban népszerűsítik. A sza­ratovi mozgalomba fokozatosan a termelést előkészítő munka­szakaszok és a segédágazatok dolgozói is bekapcsolódnak. A Merina Trenöín vállalatban a szaratovi mozgalom érvénye­sítése következtében 7 hónap alatt 16 százalékkal csökken­tették a selejtet, ami jelentős mértékben növelte a termelés gazdaságosságát, s elősegítette a bruttó termelés tervének jobb teljesítését. A szaratovi ta­pasztalatok érvényesítésével a_ termékek minősége is javult, most már a szövetek és a kö­tött anyagok 97 százalékát so­rolhatták az első osztályba. A nyugat-szlovákiai kerület vállalatainak példája azt bizo­nyítja, hogy a szaratovi moz­galom érvényesítése jelentősen hozzájárul a gépipari és kohá­szati termelés hatékonyságá­nak növeléséhez, amire nagy hangsúlyt helyezett a CSKP KB 3. ülése, ám a többi ipari vál­lalatban is növeli a termelés gazdaságosságát. Ez indokolt­tá teszi, hogy a mozgalom to­vábbi terjesztésének az eddi­ginél nagyobb figyelmet szen­teljünk, s a vállalatokban — ahogy azt a lvovi vállalatokban tették — jó feltételeket teremt­sünk a minőségi termelés komp­lex irányítási rendszerének érvényesítéséhez a termelés va­lamennyi ágazatában. GUSTAV CAPKO is igyekeznek jó munkájukkal mielőbb kiérdemelni ezt a bi­zalmat. Ez egészséges verseny­szellemhez vezet, ami viszont a munka állandóan javuló mi­nőségében jut kifejezésre. A mozgalmat rövidesen a válla­lat többi termelési részlegén is bevezetik. Az eddigi tapasztalatok meg­erősítették, hogy az önellenőr­zés jogát valóban csak a leg­jobb dolgozóknak lehet odaítél­/I prágai iparművészeti szakmunkásképző intézetben 27 hagyo­mányos kézműipari mesterséget sajátíthatnak el a tanulók. Z. Hum­pálová — CSTK — felvételén pz elsőosztályosok modell után rajzolnak. Propaganda — igényesen Ha az agitációs és propa­gandatevékenység szempont­jából vizsgáljuk az idei vá­lasztások sikerét, bátran le­szögezhetjük, hogy e szem­pontból is .sok újat hozott. S ha a számos, pillanat szül­te ötletnek csak a fele válik általános gyakorlattá, akkor elmondhatjuk, hogy a válasz­tások a propaganda általános fejlődéséhez is jelentősen hozzájárultak. A propagandamunka egyik fontos területe a szemléltető agitáció és propagáció, mely­nek színvonaláról — éppen a választások kapcsán — az utóbbi időben egyre több szó esik. Ezzel kapcsolatban la­punkban is bíráltuk már a formalizmust, a semmitmon­dó megoldásokat. Ez alkalom­mal egy figyelemre és köve­tésre méltó példát, a komáro­mi Dummenti Múzeum kez­deményezését emelem ki. A választási előkészületek je­gyében tematikus vándorkiál­lítást szervezett. Tizenöt festő 33 képét és négy szobrász alkotásait mutatták be a csí­csói, búcsi, a keszegfalusi és a perbetei agitációs központ­ban. Neves művészek: Július Nemíík és Ladislav Cemicky nemzeti művészek, Lőrincz Gyula és Ernest Zmeták érde­mes művészek, Jozef Sturdik, Staudt-Csengeli Mihály, Gerö Gusztáv, Nagy Márton, Bácskái Béla, Kopócs Tibor stb. festő­művészek elkötelezett alkotá­sai magas művészi színvona­lon mutatták be a négy falu lakosainak szocialista társa­dalmunk eddigi vívmányait. Csicsón például a tárlat meg­tekintésekor a polgárok alá­írhatták a stockholmi béke­felhívást is, melynek szövegét a járási béketanács a kiállí­tás panelljein tette közzé. Ez az akció, ez a kezdemé­nyezés nem szorul különö­sebb magyarázatra. Igazolja, hogy a múzeum, a „kőintéz­mény" a tudományos munka mellétt időszerű és nagy ru­galmasságot kívánó népműve­lői funkció betöltésére is ké pes. Ezt a szerepet viszont a járási népművelési közpon­toknak lehet és kell is ma­gukra vállalniuk, melyek szakelőadóik révén közvetlen kapcsolatban állnak a falvak­kal, ismerik a helyi viszonyo­kat és a felső szervek utasí­tásait egyaránt. Tehát támo­gatást tudnak nyújtani azo­kon a helyeken, ahol csak a muszájért tették keresztbe a szalmaszálat, nem pedig ma­gáért a cselekvés igénye miatt. MALINÁK ISTVÁN A gyulamajoriak őszi példája Í gJQwinÍMHBBM — A chvaleticei villanyerőmű épít­kezésén Milán Vozka és Fran­tiSek Burian az első blokkot szerelik. IJ. Sourek — CSTK felvétele) Sikeres őszt zártak a Dulov Dvor-í (gyulamajori) Állami Gazdaság dolgozói. Ezt a Ta­rics János igazgatóhelyettessel folytatott beszélgetés is bizo­nyítja. — Igyekeztünk minimálisra csökkenteni a begyűjtési vesz­teségeket, ami lényegében si­került — kezdte a beszélgetést Tarics elvtárs. — Az átázott talaj miatt például 50 hektár ról kézzel gyűjtöttük be a cu­korrépát. A begyűjtési veszte­ségek csökkentésére más nö­vényeknél is nagy gondot for­díttotunk, fgy az őszi munká­kat az előző évekhez viszonyít­va jobb minőségben végeztük el. A begyűjtés mellett példa­ként említhetem az őszi szán­tást, az istállótrágya kihordá­sát és a vetést is. A siker az előrelátó és a gondos irányí­tás, valamint a dolgozók jó és öntudatos munkájának az ered­ménye. Nagy szerepet játszott a gondosan kidolgozott díjazá­si rendszer is. Dolgazóink min­dig pontosan tudták, hogy az egyes műszaki normák teljesí­téséért, illetve túlszárnyalásá­ért milyen jutalom jár. A szövetkezetben az őszi si­kerekhez a géppark megerősí­tése ís hozzájárult. Különösen az új, nagy teljesítményű trak­torok, a Skoda-180-as vontatók jelentettek sokat. Olyan trak­torosokra bízták e gépeket, akik megfelelő képzettséggel rendelkeztek és így maximáli­san hasznosították a gépek ere­jét. A hozzáértést és a gondos karbantartást bizonyítja, hogy a nagy teljesítményű gépek az ősz folyamán egyetlen esetben sem álltak meghibásodás követ­keztében. Vezetőik, Kovacsics István, Belohorecz István, Ülés István és Valentovlcs Stefan egyetlen műszakot sem hagytak ki. Rajtuk kívül természetesen a kisebb gépek vezetői és a központi műhely dolgozói Is osztoznak az őszi sikerben. Amint az Igazgatóhelyettes is hangsúlyozta, nagyon sokat je­lent a dolgozók és a vezetők szoros kapcsolata. — Rendszeresen találkozunk dolgozóinkkal, például most de­cemberben egy külön gépesíté­si napot szerveztünk, amelyre meghívtuk a szakasz valameny­nyi dolgozóját. Közösen érté keltük az eredményeket és ter­mészetesen a negatívumokat is felsoroltuk. Az ilyen talál­kozók már hagyományosan a baráti és az elvtársi légkörben zajlanak és hozzájárulnak a kölcsönös tapasztalatok átadá­sához. HOLCZER LASZLŐ A JÖ MINŐSÉG NAPJAI — A DOLGOZOK ISKOLÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom