Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-27 / 307. szám, hétfő

HOZZÁJÁRULNAK A SERTESHOSPROGRAM MEGVALÓSÍT,ÄSÄHOZ ' [SCOT AONAR EL iVENJi Egymillió tonna gabonát évente FIGYELEMREMÉLTÓ TERVEK KELET-SZLOVÁKIA M EZÖGAZDASÁGÁBAN Több liúst aránylag rövid idő •alatt oly módon termelhetünk, ha minden lehetőséget megra­gadunk a sertéstenyésztés fej­lesztésére. Ilyen jellegű törek­vésekkel találkoztam a Pláš- ťovcei (Palásti) Efsz-ben. A ve­zetőség ülése után alaposan meghánytuk-vetettük az Illeté­kes funkcionáriusokkal a to­vábbhaladás útját. Már első szavaikból megállapítottam, hogy a közös gazdaságban az utóbbi években előretört a sza­kosítás, és ennek megfelelően fejlesztik az állattenyésztést. Jelenleg egészséges az állo­mány, jobb az állatok gyarapo­dóképessége, és lényegesen csökken az elhullás. Mintái János főzootechnikus nem győzte dicsérni dr. Sztra- nyák László körzeti állatorvos munkáját. — Nélküle szinte létezni sem tudnánk — mondotta. — Na­gyon sokat segít, szabad ideje nagy részét is az állatok között tölti. Ha nem hívjuk, akkor is megjelenik, és ha észrevesz va­lamilyen rendellenességet, már­is intézkedik. Nagy része van abban, hogy lényegesen keve­sebb malac pusztul el, mint az­előtt. Pavel Hojöka, a szövetkezet elnöke szintén elégedett az ál­latorvos munkájával, és minden túlzás nélkül állítja, hogy na­gyon érti a szakmáját. Napon­ta szükség van rá. A sertéshúsprogramhoz való hozzájárulásról hosszan elbe­szélgetünk a közös gazdaság Irányítójával. A komoly problé­mákkal foglalkozó vezetőségi gyűlés után kissé fáradtan kez­di mondókáját, de végül is tűz­be jön. — Tudjuk, hogy az ország lakosságának több sertéshúsra van szüksége. Ezért már az év elejétől kezdve úgy dolgoztunk, hogy a szerződéses eladási ter­vet teljesíthes­sük és még töb­bet iá adhas­sunk sertéshús­ból az államnak Lélegzetvétel­nyi szünet után büszkén kijelen­ti: — Évi sertés­húseladási tér vünket már de­cember 12-én teljesítettük. Nagy szó ez, mert nem keve­sebb, mint 40 vagon vágóser­tést szállítot­tunk a felvásár­ló szerveknek. Számításom szerint — ha továbbra is ilyen jól gyara­podnak az álla­tok — mé« két és fél vagon húst adhatunk el. Mindannyian örülnek annak, hogy az állattenyésztés az évet nem lépi át adósággal. Az elnök véleménye szerint az állattenyésztési dolgozók 1 millió koronával teljesítik túl a bevételi tervet. A főzootechni- kus a sikerek egyik oldalát ab­ban látja, hogy a landrac és a szlovák fehér keresztezése kö­vetkeztében oiyan egészséges hibrid állatok jöttek létre, ame­lyek a betegségeknek jól ellen­állnak. jegyzeteibe belelapoz­gatva elárulja, hogy a hízóser­tések átlagos súlygyarapodása 62,5 deka körül mozog. Sorol­ja a kiváló dolgozók nevét. Hagy Istvánné a palásti részle­gen a 40 kilón felüli súlycso­portba tartozó hízósertéseknél 65 dekás súlygyaranodást ér el naponta állatonként. — Nagyon jók ezek az ered­mények — teszi hozzá Somogy- várl József, a palásti részleg zootechnikusa. — Remélem, to­vábbra is tartjuk ezt a szintet. Feltételeink kedvezőek, a dol­gozók lelkesedése nagy. Az elnök elégedetten hallgat­ja a zootechnikusok nyilatkoza­tait. maid kirukkol a csúcs­eredménynek számító súlygya­rapodással — Ügy vélem, a szomszédos üzemek állattenyésztői kissé kételkedve fogadják a most kö­zölt adatot, de bizonyíthatjuk, hogy Stefanek Erzsébet, a Hor­né Túrovce-1 (felsőtúri) részle­gen 74 dekás súlygyarapodást ért el a 60—120 kilós hízók­nál. Ez az eredmény annál Is értékesebb, mert 1 kiló sertés­hús előállításához mindössze 3,6 kilogramm abrakot használunk fel. Kisvártatva már a többször Stefanek Erzsébet örül a magas súlygyarapodásnak elismerésben részesült sertés- gondozónővel beszélgetünk. — Megmondom őszintén — mondja—.eleinte magam sem bíztam Ilyen nagy sikerben. Már 17 éve dolgozom ebben a szakmában, bizony nem ment mindig így; volt olyan időszak is, amikor csak 50 deka volt a napi átlagos súlygyarapodás. A termelékenység akkor növeke­dett rohamosan, amikor az ál­latokkal hulladékhúst is kezd­tünk etetni. Ekkor szinte ugrás­szerűen nőtt a napi súlygyara­podás. Októberben 77, novem­berben 76 deka átlagos napi Pavel Hojčka, a szövetkezet elnöke és Mintái János főzootechnikus a gazdaság udvarán. (A szerző felvételei) súlygyarapodást értem el dara­bonként 400 sertésnél. Az elnök magyarázatot fűz a gondozó munkájához, az etetési módszerhez és a takarmány­adag összeállításához. Előzetes megegyezés alapján a Levicei (Lévai) Baromfifeldolgozó Üzemből hordják a hulladékot. Számításink szerint ennek ada­golásával olcsóbb lett a húster­melés. Viszont nagyon kell vi­gyázniuk a higiéniai előírások megtartására, nehogy valami­lyen betegség üsse fel a fejét. A beszélgetést a szakosításra tereljük. Kiderül, hogy Stredné Turovcéban (Középtúron) Ba- zsó József részlegzootechnikus és Matyó István szakosított zoo- technikus irányítja a törzsállo­mány fejlesztését. Év eleje óta a gondozókkal együtt nagyon jó munkát végeztek A tervek­nek megfelelően 500 tenyészko- cát adtak el. Mivel a minőség jobb volt a tervezettnél, <100 000 koronával többet kapott az ál­latokért. Lassan betekintést szerzek a szövetkezet sertéstenyésztésébe, és azt tapasztalom, hogy na­gyon sokat ígérő távlatok előtt áll. Két irányban halad előre. Egyrészt bővül az anyakoca- állomány, és ezzel egyidőben kedvező lehetőségeket teremte­nek a sertéshústermelés növelé­sére Is. Egy anyakocára szá­mítva Idén legalább 18 malacot választanak el, és a belüzemi szükséglet fedezése után 4800 malacot adnak el a járás szö­vetkezeteinek és állami gazda­ságainak. Az IpeTské Ulany-I (Ipolyfödémesi) részlegen 400 anyakoca részére építenek Is­tállót. Már „menet közben“ 300-at el is helyeztek benne. Számolva a kilengésekkel, a ha­todik ötéves tervidőszakban évente mintegy 250 anyakocát tartanak majd. A szomszédos üzemeknek minden évben leg­alább 6000 malacot adnak el. A sertéshústermelés a jövő évben 45 vagon, az 1980-as évben pe­dig 50 vagon lesz. Nehezen jutottak idáig a pa­lásti szövetkezet sertéstenyész­tői. Sok volt a buktató, olykor el is csüggedtek, de végre is a szaktudás kamatoztatásával, a lehető legjobb minőségi munká­val olyan eredményeket értek el, amelyek országos méretben is jelentőseik. A hatodik ötéves tervidőszak alatt arra töreked­nek, hogy még jobban fokozzák a munka termelékenységet, és a takarmányt gazdaságosabban etessék. A szemes takarmány pótlására üzemükben takar­mánypogácsát is készítenek. A szövetkezet vezetőségének és tagságának igyekezetét a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének Lévai Járási Bizott­sága is értékelte, és nekik ítél­te versenyzászlaját. BALLA JÖZSEF Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának plená­ris ülésén a közelmúltban or­szágos szempontból Is jelentős kérdéseket vitattak meg. A ke­rület mezőgazdasága jelenlegi helyzetének elemzését, illetve a termelésnövelés további re­ális módszereinek meghatáro­zását tűzték napirendre. A másfél napig tartó tanácskozás tartalmas volt, a mezőgazda- sági termelés minden ágazatát érintette. A Kelet-szlováklal kerületben az SZSZK szántóterületének 27 százalékán termesztenek szemes terményeket, de Szlo­vákia gabonatermesztéséhez eddig csupán 20 százalékkal tudtak hozzájárulni. Öt év mérlege A kelet-szlovákiai kerületben 1970—75-ben a bruttó mező- gazdasági termelés tervét 100,2 százalékra teljesítették. A ga­bonatermesztésben 31, a burgo­nyatermesztésben 17, az ola­jos növények termesztésében 52, a takarmánynövények ter­mesztésében 26 százalékos nö­vekedést értek el. Pozitív ered­mények mutathatók ki az ál­lattenyésztésben is. A húster­melés 53, a tojáshozam 52, a tejtermelés 53 százalékkal nőtt. az előző ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva. Eredményes munkát sikerült végezni a ke- let-szlovákia és a szepsl síkság vízrendezésében, valamint a nagyüzemi gazdálkodás további fejlesztésében. Ebben a ke­rületben ma már az efsz-ek át­lagterülete 1649 hektárra, az állami gazdaságoké pedig 5432 hektárra növekedett. Ezekhez az eredményekhez kapcsolódik az Is, hogy a szö­vetkezetekben 22,4 az állami gazdaságokban 19,2 százalék­kal növekedett a dolgozók át­lagkeresete. Mindezt összevet­ve megállapíthatjuk, hogy a kelet-szlovákiai kerület mező- gazdaságában az ötödik öté­ves tervidőszakban volt a leg­dinamikusabb fejlődés. Elörenézés Vajon képesek-e a kelet- szlovákiai mezőgazdasági üze­mek dolgozói ennél többre is? Vojtech Mafkút, az SZLKP Ke­let-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának titkára erre a kérdés­re így válaszolt: — Az a célunk, hogy a me­zőgazdasági termelésben meg­közelítsük hazánk legjobb ke­rületeinek eredményeit. Míg a 6. ötéves tervidőszakban a CSSZSZK-ban 16,8, az SZSZK- ban 21,4 százalékkal kell nö­velni a mezőgazdasági bruttó termelést, addig nálunk az elő­irányzott növekedés 26,5 szá­zalékos. Mindenekelőtt a nö­vénytermesztésre kívánunk megkülönböztetett gondot for­dítani, melyben 1980-lg az 1975-ös eredményhez viszonyít­va 29,6 százalékos növekedést kell elérnünk. A 6. ötéves tervidőszak első évének vége felé már Jogos a kérdés: — Eddig milyen eredmények születtek? Erre a kérdésre Jaroslav Jarabák, a Kelet-szlovákiai Kerületi Mező- gazdaság Igazgatóságának fő- agronómusa válaszolt. — A gabonatermesztésben már az 5. ötéves tervidőszak­ban is szép eredményeket ér­tünk el. Ezt a jó szintet nem­csak megtartani, hanem emel­ni is képesek voltunk. A kerü­leti pártkonferencián célul tű­zött 734 000 tonnányi szemes terményt 1976-ban kitermel lük, tehát elmondhatom, hogy a 6. ötéves tervidőszak rajtja jól sikerült. Kerületünk déli vidé­kein, a hraničná! szövetkezet­ben például 57,6, a vojčicel- ben, a Zemplínske Hradlštei- ben és a svlnlcalban 52, a va- lalikyiben 50, a čaňalban 49, a Veľká Ida-1 szövetkezetben 47 mázsás átlagos hektárhoza­mokat értek el gabonafélékből. Az idén már a kerület közép­ső és északi része gazdaságaiban is sok helyen értek el 40—44 mázsás átlagos hektárhozamo­kat. Ezek az eredmények szá­munkra több szempontból is fontosak. Elsősorban az a tény lényeges, hogy a helyes agrotechnika megválasztásával a ml feltételeink között Is to­vább növelhető a hektárhozam. Ez egyben azt Is jelenti, hogy még vannak tartalékaink, Il­letve fontos tennivalóink. Reális felhívás Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának plená­ris ülésén Vojtech Majkút elv­társ egy felhívást is Ismerte­tett, amelyben arra szólította fel a növénytermesztőket, te­gyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy ebben az ötéves tervidőszakban a kelet-szlová­kiai kerület évente egymillió tonna gabonával járulhasson hozzá hazánk gabonatermesz­téséhez. Évente egymillió tonna ga­bonát termelni Kelet-Szlová­kiában! — harminc évvel ez­előtt erre minden józanul gon­dolkodó ember azt válaszolta volna, hogy utópia. A kerület növénytermesztől ma már, tud­ják, hogy ez nem lehetetlen. Hiszen a Nagyidai Állami Gazdaságban egy 30 hektáros árpatáblán már 81,4 mázsás átlagos hektárhozamot Is si­került elérni. Trhovištében 18 hektáron Jubllejnából 78,4, Hraniönán Szávából 37 hektá­ron 73,2, Šarrlšské Mlchalany- ban pedig 10 hektáros táblán Mlronovszkaja-fajtából 78,5 má­zsás átlagos hektárhozamot értek el. SZÁSZAK GYÖRGY India legnagyobb cipőexpdrtőre A karnali Liberty Footwear India legnagyobb cipőexportő­re. Cipőből és felsőrészből évente kb. 30 millió rúpia ér­tékben szállítanak külföldre. 1954-ben alapították a gyá­rat és 1964 óta foglalkoznak exporttal. Legnagyobb felvevő piacuk a Szovjetunió, azt kö­veti az NDK, Csehszlovákia és Kanada. Kisebb mennyiséget szállítanak Franciaországba, az Egyesült Államokba és Japán­ba. Az ezer munkást foglalkoz­tató gyár különösen nagy súlyt fektet a szocialista or­szágok piacára. Idén például 3 milió rúpia értékben kb. 100 ezer pár cipőhöz elegendő fel­sőrészt szállítanak az NDK-ba. Konzervgyártás a Szovjetunióban Az évtized végéig 11,6 mil­liárd doboz zöldség- és gyü- mölcskonzerv kibocsátását ter­vezi a szovjet élelmiszeripar, öt esztendő alatt a növekedés több mint 52 százalék lesz. A tervidőszak végére szárított zöldségből, gyümölcsből és burgonyából 100 ezer tonnát, gyorsfagyasztott zöldségből és gyümölcsből 30 ezer tonnát készítenek. A konzervipar előtt álló fel­adatok megvalósítására lega­lább 3,1 milliárd dobozzal kell bővíteni a gyártó kapaci­tást. Befejeznek öt, már meg­kezdett konzervgyári beruhá­zást, 10 újabb építkezést indí­tanak, és 19 már működő üze met felújítanak. A tárolási gondok enyhítésére összesen 275 ezer tonna fogadóképessé­gű zöldség-, gyümölcs- és bur­gonyatárolót építenek. Irak fejlesztési tervei A bagdadi kormány Irakot az ezredfordulóra „erős gaz­dasággal rendelkező fejlett szocialista országgá“ akarja alakítani. A napokban közzé­tett 1976—1980-as terv már tükrözi e hosszú távú elképze­léseket. Az ötéves terv beru­házási előirányzata 13-szoro- sa az előző öt évben végre­hajtott beruházások értékének. A várható olajbevételek bőven fedezik a beruházási kiadáso­kat Irak az olajexportból be­folyó jövedelemnek eddig is nagy részét, 75 százalékát for­dította a belföldi gazdaság fej­lesztésére, ezenkívül csaknem 1 milliárd dollárt költött a fejlődő országok megsegítésé­re. Az ötéves terv szerint 1980- ra Iraknak önellátóvá kell vál­nia élelmiszerekből. A terv­ben több mint 10 milliárdot szánnak a mezőgazdaság fej­lesztésére, mindenekelőtt a Tigris és az Eufrátesz közötti termékeny síkság öntörését akarják megoldani Jelenleg a hasznosítható mezőgazdasági területnek legfel*Pbb egyhar- rnadát művelik meg. Szovjet—bolgár megállapodások Két kormányközi megállapo­dás aláírásával fejeződött be a szovjet—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés bizottságának 20. ülése A Szovjetunió műszaki se­gítséget nyújt a bolgár vasutak korszerűsítéséhez. Az 1980-ig szóló megállapodás a második most aláírt szovjet—bolgár dokumentum. A szovjet közre­működés a vasútvonalak villa­mosításában, a közlekedésbiz­tonságot szolgáló automatikus rendszer létrehozásában, va­lamint a diszpécser-szolgálat felállításában való együttmű­ködésben nyilvánul majd meg. A kormánybizottság ülésén áttekintették annak a 80—100 létesítménynek a beruházási programját is, amelyek a ko­rábbi megállapodásnak megfe­lelően szovjet segítséggel épül­nek Bulgáriában. Az érintett iparágak: villamosenergiaipar, vegyipar, valamint a gépipar. Pontosabban meghatározták a határidőket, a szállítandó gé­peket és berendezéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom