Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-23 / 305. szám, csütörtök

TAPASZTALATOK A PRESOVI JÁRÁSBÓL áz igényes irányítás és szervezés peszélgetés MICHAL ŠPAK elvtárssal, a CSKP KB tagjával, az SZLKP Presovi Járási Bizottságának vezető titkárával Kelet-Szlovákia második legnagyobb járásának — a prešovi- nak — százharmincöt községében, illetve két városában ko­že! százhelvenötezer ember él. Közülük csaknem huszonegy­ezren az iparban, tizenháromezren a mezőgazdaságban és harmincnégyezren a szolgáltatásokat nyújtó üzemekben dol­goznak. Az utóbbi évek folyamán a presovi járás dolgozói — a járási pártbizottság irányítása alatt — a gazdaságfejlesz­tés terén kimagasló eredményeket értek el. Ezekről, s a jövőbeni tennivalókról MICHAL ŠPAK elvtárs­sal, a CSKP KB tagjával, az SZLKP Presovi Járási Bizottságá­nak vezető titkárával beszélgettünk. tos növelésében meglövő tarta­lékok kihasználásán. •— Saját tapasztalatainkból is okulva, figyelmünket a jö­vőben a politikai nevelőmun­ka hatékonyságának további növelésére, a szocialista haza- fiságra és a proletár nemzet­Miclial Spak köziségre való nevelés elmé­lyítése, valamint a szocialista módon gondolkodó és cselek­vő ember formálására irányít­juk — folytatta a presovi járá­si pártbizottság vezető titká­ra. — Tudatában vagyunk, hogy a feladatok teljesítésében a termelésben dolgozó ember játssza a döntő szerepet. A te- vékenv, szorgos munkát végző ember nélkül a legjobban kivi­telezett dokumentumok, tervek és intézkedések sem biztosít­hatnak eredményességet. Ép­pen azért az emberek folyama­tos és céltudatos nevelése mel­lőzhetetlen, akárcsak a munka rendszeres ellenőrzése és ér­tékelése. Az irányító- és szer­vezőmunkában a vezető gazda­sági dolgozók esetében is ki­küszöböljük az anonimitást, megköveteljük a személy sze­rinti felelősséget s ezt kell jieti bizottságok munkájának további javítására. Az irányí­tó tevékenység tökéletesítésé­vel el akarja érni a problé mák még hatékonyabb megol­dását, a társadalmi feladatok még következetesebb teljesíté­sét. Helyes lenne, ha a válasz­tási programok rendszeres ér­tékelésén és a nemzeti bizott­ságok tevékenységének figye­lemmel kísérésén kívül rend­szeresen és tervszerűen fejlőd­ne a képviselő-testületi rend­szer egyes szerveinek együtt­működése a társadalmi problé­mák aktívabb megközelítése érdekében. Az eddiginél jobb feltételeket kell teremteni ah­hoz, bogy a nemzeti ’ bizott­ságok részt vehessenek a tör­vények megvitatásában és érvé­nyesítésük ellenőrzésében. Az eddigi gyakorlat azt mu­tatja, hogy a kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek érte­kezletein kívül rendszeresen össze kell hívni a járási nem­zeti bizottságok elnökeit is tapasztalataik kicserélésére és a feladatok teljesítésének el­lenőrzésére. Még fontosabb, hogy járási szinten rendszere­sen tanácskozzanak a városi és helyi nemzeti bizottságok vezetőivel, és ezzel is hozzá­járuljanak munkájuk, elsősor­ban az emberek között végzett munkájuk további javításához. Az ilyen munkaértekezletek hozzájárulnának az egyes funk­cionáriusok közti kapcsolatok elmélyítéséhez, és pozitív ered­ményeket hoznának. v Az SZNT bizottságai rámu­tattak, hogy szoros kapcsola­tot kell létesíteni a különböző szintű képviselő-testületek kép­viselői között. A felsőbb kép­viseleti szervek képviselői ér­tékes tapasztalatokat gyűjthet­nek a járási, városi és helyi nemzeti bizottságok plenáris ülésein. Ezért jobb kapcsolatot kell kiépíteni az SZNT és a nemzeti bizottságok képvise­lői között, és találkozókat kell szervezni a kormány tagjainak és a többi állami szerv funk­cionáriusainak részvételével. Az SZNT-nek a nemzeti bi­zottságokkal és a nemzetisé­gekkel foglalkozó bizottsága a következő időszakban hat­hatósabb segítséget akar nyúj­tani a nemzeti bizottságoknak feladataik teljesítésében. A kép­viselők mindent megtesznek a dolgozók, a nemzeti bizottsá­gok képviselőinek és funkcio­náriusainak aktivizálása érde­kében a kommunista párt által kitűzött célok megvalósítására. Képviselőinknek állandóan el kell mélyíteniük együttműkö­désüket a nemzeti bizottsá­gokkal, ezzel is hozzájárulva a szocialista demokrácia el­veinek érvényesítéséhez és tö­kéletesítéséhez a nemzeti bi­zottságok munkájában. Az SZSZK programnyilatkozata is feltételezi, bogy a 6. ötéves tervidőszakra kitűzött célok eléréséhez minden képviselő, funkcionárius és dolgozó hoz­zájárul. A programnyilatkozat megvalósítása érdekében külön figyelmet szentelünk lakossá­gunk nevelésének a szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus szellemében, a cseh és a szlovák nemzet és a szocialista hazánkban élő nemzetiségek testvérisége to­vábbi elmélyítésének. BENYÖ MÁTÉ, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke (Elhangzott az SZNT ülésín december 16-án. J hogy tegyék a vezetők is azok­kal szemben, akiket irányíta­nak ... Egyik legfontosabb fel­adatunknak az irányító-, és szervezőmunka magasabb szín­vonalra emelését tekintjük. • Konkrétan, Špak elvtárs, mi­lyen területen látja ezt szükségesnek, a presovi já­rás eddigi tapasztalataiból kiindulva? — Ez általános, a gazdasági és társadalmi élet minden te­rületét érintő igény, de én pél­daként a mi esetünkben még­is a mezőgazdaságot említe­ném. Járásunkban az idén ér­tük el az eddigi legjobb hek­tárhozamokat gabonaneműek- ből, járási méretben 115,2 szá­zalékra teljesítettük a terme­lési tervet, de néhány szom­szédos mezőgazdasági üzemnél tízmázsás hozamkülönbség is mutatkozott. A csaknem 4200 hektáron termesztett burgonyá­ból átlagosan 176 mázsán fe­lüli hozamot értünk el, de akadtak olyan szövetkezetek, ahol hasonló feltételek mellett ennél kevesebb, viszont másutt 200, sőt 234 mázsát termett hektáronként a burgonyaföld. Mi ezeknek a terméskülönbsé­geknek az okát az irányító- és szervezőmunka eltéréseiben is látjuk. Ezt az is előidézi, hogy egy bizonyos módszer tartósan, évek hosszá során át „megho­nosodott“ az irányítómunká­ban. A tisztségviselők ezt ál­talában megszokták, számukra kényelmesebb, ha felsőbb uta­sításra cselekszenek, mintha saját maguk gondolkodnának azon, mit és hogyan kell tenni az újabb és újabb feladatok sikeres teljesítése érdekében. Hibának tartjuk azt is, hogy bizonyos alapvető termelésfej­lesztési kérdések rendezése egyik napról a másikra törté­nik, nem pedig megfontolt, elő­re átgondolt távlati koncepciók alapján és megfelelő szakmai szinten. Špak elvtárs beszélgetésünk további részében hangsúlyozta, hogy az eddigi tapasztalato­kat igvekeznek felhasználni a fogyatékosságok kiküszöbölé­sére. • Milyen feladatokról van szó a járásban? — A bruttó ipari termelés 1930 ig járásunkban 44,9 szá­zalékkal növekszik, ezen belül a leggyorsabban — 71,6 száza­lékkal — a gépipar. De az élelmiszeripar, a fafeldolgozó- és a vegyipar tervezett fejlesz­tése is figyelmet érdemel. Kép­telenség lenne ezen a helyen aprólékosan kiférni az egyes termelési ágazatok szerinti táv­lati fejlesztésre. Annyit azon­ban elmondhatok, nem ülhe­tünk ölbe tett kézzel, ha ter­veinket valóra akarjuk váltani. Márpedig akarjuk... Néhány szóval szeretném még érzékel­tetni a mezőgazdasági termelés terén feltételezett fejlődést já­rásunkban. A bruttó termelés 1980-ig 30,6 százalékkal növek­szik. Búzából 35 mázsán felüli, burgonyából 200 mázsás átlag hozamot akarunk elérni. Mező- gazdaságunk műszaki-anyagi bázisának fejlesztésére a 6. öt­éves tervidőszak folyamán kö­zel 532 millió koronát fordí­tunk ... — így sorolhatnám fel a já­rásunk fejlesztésével kapcsola­tos feladatok egész sorát — folytatta Špak elvtárs —, me­lyek a CSKP XV. kongresszu­sa határozatának szellemében konkrét formát öltöttek az NF választási programjában. Ilyen értelemben a párt és egész tár­sadalmunk programja ez, amely mindannyiunk létbiztonságának megerősítését, életszínvonalunk továbbfejlesztését szolgálja. Mindenki számára érthető prog­ram ez, és megvalósításáért dolgozni: becsületet és jobb éle­tet jelent... Pártunk vezetésé­vel eddig is igen sikeres járá­sunk fejlődése. A jövőben is igyekszünk tovább erősíteni, ér­vényesíteni a CSKP vezető sze­repét, mert szerintünk ez a biz­tosítéka, hogy a társadalom­építés nemes programját dere­kas munkával a dolgozó né­pünk boldogabb életét szolgáló ój értékekké változtatjuk. KULIK GELLÉRT Bővülő telefonhálózat Távközlésünk fejlesztése a 6. tervidőszakban A lakosság életszínvonalának fejlettségét különböző mutató­kon keresztül mérhetjük. Ilyen „mértékegység“ lehet a távköz­lés fejlettsége is. A távközlési létesítmények, a telefonállomás sok iránti növekvő igény a vállalatok, üzemek, intézmények és a lakosság részéről egyaránt jogos. Bár gyakran panaszko­dunk a távközlési szervek dolgozóinak munkájára, nyugodtan elmondhatjuk, hogy szlovákiai viszonylatban ezen a területen nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek az gyakran tűnik. Erről egy közelmúltban megtartott sajtóértekezleten Emil Ro­man mérnök, a Szlovákiai Távközlési Igazgatóság központi igaz■> gatöjának helyettese több adattal meggyőzte a jelenlevőket. Szlovákiában — ez érthető — Bratislava telefonhálózatá­nak bővítése és korszerű tele­fonközpontjainak építése sze­repel ma a legelső helyen. A távközlési létesítmények há­ború utáni gyors ütemű fej­lesztésének eredményeként könyvelhetjük el, hogy Bra­tislavában a 100 lakosra jutó telefonállomások száma 42,8, amivel a fővárosok között vi­lágviszonylatban a 16. helyen állunk. Ebben a „ranglistában“ Berlin, Budapest, Madrid és to­vábbiak szerepelnek Bratisla­va mögött. 1975. január else­jéig Csehszlovákia a telefon- állomások sűrűségével a 22., Szlovákia pedig a 24. helyen volt. Térjünk azonban vissza a bratislavai távközlési létesít­mények fejlettségére, s néz­zük meg közelebbről, milyen problémákkal küzdenek a táv­közlési vállalatok dolgozói. Szlovákia fővárosában 1976 szeptember végéig összesen több mint 153 000 fő- és mel­léktelefonállomást tartottak nyilván, s ez a mennyiség ál­landóan növekedik. Bár 1970- től a telefonállomások száma több mint 50 000-rel növekedett, a fejlődés üteme nem kielégí­tő. Nincs összhangban a lakás­építés ütemével, s így az újon­nan épülő lakótelepeket min­dig' néhány évvel elkészülésük után kapcsolják rá a telefon- hálózatra. A késésnek nemcsak a főváros, hanem a vidéki vá­rosok távközlési létesítményei­nek építésében is több oka van. Amint azt Emil Roman igazgatóhelyettes is hangsú­lyozta, az okok között elsősor­ban az építőkapacitások hiá­nyát említhetnénk meg. A tele­fonközpontok építése igényes és bonyolult munka, s a tech­nológiai berendezések felszere­léséhez is hosszabb időre van szükség. Az is gyákran előfor­dul, hogy a kábelek és más szükséges anyagok szállítói nem tesznek határidőben ele­get a megrendeléseknek, s ez­zel ugyancsak nagymértékben hátráltatják a távközlés terü­letén dolgbzók munkáját. Ahhoz, hogy az új lakótelepi lakásokban a tervek szerint felszerelhessék az igénylőknek a telefonkészülékeket, jelentős előnyt kell szerezniük az épí­A Plzeňi Skoda Művek Doudlevicei Elektrotechnikai Üzemének dolgozói uz idén harminc VMM 110 kV típusú kis olajtartalmú kapcsolót gyártanak a lengyel áramelosztó-telepek részére. Fel- vételünkön: Zdenek Stáhl és Pavel Karásek villanyszerelők elő­készítik a villanykapcsolókat a kipróbáláshoz. (.Felvétel: C.TK — ]. Vlach) tésben. Az utóbbi 15 évben Bratislavában csupán 3 telefon- központ épült, ami korántsem felel meg a lakásépítés fej* lődésének. Ennek következmé­nye az elintézetlen igénylések nagy számában mutatkozik meg. A fővárosban több mint 34 ezren várnak telefonkészü­lékre, s a helyzet ebből a szempontból a vidéken sem kedvezőbb. Bratislavában és a vidéken egyaránt ideiglenes megoldásokkal tesznek eleget a legsürgősebb és legfontosabb igényléseknek. Az ilyen meg­oldások pedig azt eredménye­zik, hogy az egyébként is hiánycikknek számító anyago­kat kell felhasználni, ami szin­tén veszteséget jelent. Az ide­iglenesen felszerelt telefonál­lomásokra jellemző, hogy azok gyakrabban meghibásod­nak. A komplex lakásépítés köve­telményeinek megfelelően a hatodik ötéves tervidőszakban Bratislavában több korszerű te­lefonközpont építését terve­zik, amelyek elkészülése után lényegesen megjavul majd ezen a területen is a helyzet. Ahhoz azonban, hogy a város peremein levő lakótelepeken a tervek szerint tizembe he­lyezhessék a távközlési léte­sítményeket, mindenekelőtt az építőmunkálatokat végző vál­lalatok dolgozóinak kell ha­táridőre elvégezniük munká­jukat. A telefonállomások számá­nak növelésével a CSKP XV. kongresszusán is foglalkoztak. Célul tűzték, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban Szlová­kiában 172 000-rel növelik a telefonállomások számát. Az új telefonközpontok felépítésé­vel lényegesen emelkedik a vá­rosok közötti automatikus tele­fonösszeköttetés színvonala is, ami ugyancsak jogos követel­mény. Az igényes feladatok megva­lósítása — amelyeket csak rö­viden vázoltunk — pedig nem csupán a Szlovákiai Távközlé­si Igazgatóság irányítása alá tartozó vállalatok és üzemek dolgozóitól követeli meg a ma­radéktalan tervteljesítést, ha­nem valamennyi építővállalat­tól, amelyek bekapcsolódnak ebbe a fontos munkába. — pg — Az már közismert tény, hogy a prešovi járás gazdaságfej­lesztése jó úton és sikeresen halad, ezért arra kérem Špak elvtársat, összegezze az elért eredményeket s be­széljen a feladatok teljesíté­se érdekében végzett mun­káról, ezek módozatairól . .. — A járásunkban elért ered­mények a pártszervek és -szer­vezetek, a nemzeti bizottságok, társadalmi szervezetek, külön­böző gazdasági szervek aktív politikai, szervező- és nevelő­munkájából, valamint dolgozó­ink széles rétegeinek lelkes, ál­dozatkész tenniakarásából fa­kadnak — válaszolt Špak elv­társ. — Mindannyian örülünk annak, hogy pártunknak az ötödik ötéves tervidőszakra meghatározott gazdaságpoliti­kája szellemében sikeresen tel­jesítettük járásunk fejlesztési tervét. Túlzás nélkül állítha­tom, hogy ezek nz évek jelen­tik fejlődésünk legeredménye­sebb időszakát. Járásunk több mint tizenegyezer kommunistá­jának segítségével céltudatosan érvényesítettük a CSKP marxis­ta—leninista politikáját s an­nak vezető szerepét a kong­resszusi határozatok megvaló­sításánál. Úgy érezzük és vall­juk, hogy pártunk gazdaságpo­litikai programja járásunk dol­gozói körében teljes megértés­re talált s ennek az érthető, egész társadalmunk javát szol­gáló programnak a megvalósí­tásában dolgozóink túlnyomó többsége aktív részt vállalt. Špak elvtárs a továbbiakban leszögezte, hogy a párt gaz­daságpolitikájának megvalósí­tásában elért eredmények még jobbak lehetnének, ha minden munkahelyen következeteseb­ben fáradoznának a gazdasá­gosság fokozásán, a munkater­melékenység növelésén, a ter­melési költségek csökkentésén, az alapeszközök felhasználásán, a termékek minőségének, mű­szaki színvonalának folyama-

Next

/
Oldalképek
Tartalom