Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-17 / 300. szám, péntek

II SZLOVÁK SZOCIALISTA KÜZTARSASAG HttffANAX PitOGRAMNYILAlKOZATA Növekvő követelmények (Folytatás az 1. oldalról) A további fejlődés szakaszába lé­pünk, amely — azt a CSKP XV. kong­resszusa hangsúlyozta — a külső és a belső feltételek tekintetében sokkal bonyolultabb lesz, és sokkal nagyobb idényeket támaszt munkánkkal szem­ben. A szocialista társadalom fejlődé­sének törvényszerűségeiből következik számunkra a feladat, hogy egyre fo­kozottabban kielégítsük az emberek növekvő és változó igényelt. Az élet dialektikája az, hogy ami kielégített te.enan. nőm felel majd meg — meny- nviséeénél és minőséé! szemnontből a következő évek igényeinek. Fzért tár­sadalmi fejlődésünk jelenlegi szaka­szában nem véletlenül lesz jellemző vonás és elkerülhetetlen szükségesség munkánk minőséé! színvonalának eme­lése. Fz az objektív szükségessé*» Jut kifeiezésre a szovjet kommunistáknak és a több! testvérp'írtnak nrogramjá- ban. úgyszintén a CSKP XV. kongresz- szusán kitűzött eazdasági-szociális programban Is. Teljesítése érdekében az extenzív fej­lődés korlátozott forrásai, valamint a nyers- és fűtőanyagok világpiaci árai­nak növekedése mellett mélyebben kell merítenünk tartalékainkból és erőforrásainkból. Ezért sokkal sürge­tőbb formában, mint a megelőző idő­szakban, merül fel előttünk a feladat, hogv hatékonyan kell felhasználni a fűtőanyagot, az energiát, a nyers- és alapanyagokat, sürgetőbbek a felada­tok, ami a lakosság ellátását, a ter­mékek minőségének növelését és vá­lasztékuknak bővítését, a tudományos­műszaki haladás eredményeinek alkal­mazását, a környezetvédelmet és más kérdéseket Illeti. A kormány tevékenységének megha­tározó területe az új megbízatási idő­szakban a népgazdaságfejlesztési fel­adatok teljesítésének biztosítása. Ezek a CSKP XV. kongresszusának Irány­elveiből következnek a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak formájában. Egyszersmind foglalkozni fogunk a to­vábbi fejlődés koncepciójával kapcso­latos kérdések kidolgozásával, a he­tedik ötéves terv és a népgazdaság fejlesztésének hosszú távú kilátásainak előkészítésével kancsolatban. A hatodik ötéves terv koncepciójá­nak kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy a szlovákiai gazdaság fejlesztésé­vel tovább növekedjék részesedése az egységes csehszlovák gazdaság céljai­nak éfí 'feladatainak biztosításában. Tükröződik ez abban Is, hogy Szlová­kiában nagyobb az anyagi források ter­vezett képzésének és felhasználásának dinamikája, mint országos átlagban. A társadalmi termék szlovákiai 35 szá­zalékos növekedésével részesedése az országos termelésben 28.5 százalékról (19^5—lP80-banJ több mint 30 száza­lékra növekedik A hatodik ötéves terv feladatainak megvalósításával növekedni fog a szlo­vákiai gazdaság részesedése a cseh­szlovák gazdaságban végbemenő szer­kezeti változások megvalósításában, amelvekre egyrészt a népgazdaság bel­ső szükségleteinek jobb kielégítése, másrészt a külgazdasági kapcsolatok hatékonyabb fejlesztése érdekében van szükség. A csehszlovák gazdaság fej­lődése jelentősen függ a szocialista gazdasági integráció elmélyülésétől, s befolyása van rá a fejlett tőkésálla- mokkal és a fejlődő országokkal foly­tatott kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésnek is. Ezért Szlovákiá­ban Is meg kell birkóznunk azzal az elsőrendű feladattal, hogy növelni kell vállalataink export-teljesítőképességét, hogy a termékek minőségével, műsza­ki színvonalával, a szállítási határidők megtartásával és jobb kereskedelmi tevékenységgel elérjék az export 55 százalékos növekedését, s ugyanakkor tovább növeljék hatékonyságát. Az iparfejlesztés nagy feladatai Figyelmünk továbbra Is elsősorban az ipar fejlesztésére összpontosul. A hatodik ötéves tervidőszakban Szlová­kiában el kell érni az Ipari termelés 44,2 százalékos növekedését, ami a termelési értéknek csaknem 60 mil­liárd koronával való növekedését je­lenti — szemben az ötödik ötéves terv időszakában elért 47 milliárdos növekedéssel. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a szlovákiai minisztériumok és nemzeti bizottságok meg fogják te­remteni a szükséges feltételeket a szö­vetségi kormány irányítása alatt álló gépipari, fűtőanyag- - és energiaipari, kohóipari, szállítóipari és távközlési ágazatok feladatainak megvalósításá­hoz, éspedig főként a beruházásokhoz szükséges építőipari munkák elvégzé­sének következetes biztosításával, az­zal, hogy segítséget nyújtanak a mun­kaerők toborzásához és stabilizálásá­hoz, káderek képzéséhez stb. Rendkívül igényes feladatokkal kell megbirkózniuk a gépipari vállalatok­nak, mivel biztosítaniuk kell a ter­melés 70 százalékos növekedését, va­lamint az exporttermékek mennyiségé­nek több mint kétszeresére való növe­lését. Az SZLKP kongresszusa határo­zatának szellemében rendkívüli gondot fogunk fordítani a fejlesztési progra­mok végrehajtásában döntő szerepet játszó feladatokra. Jelentősebben hozzá kell járuinunk a fűtőanyag-energetikai bázis problé­máinak megoldásához is. A helyzet megköveteli, hogy a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának irányítá­sa alatt álló területeken sokkal kö­vetkezetesebben valósítsák meg a fű­tőanyag- és az energia-takarékossági racionalizálási Intézkedéseket, céltu­datosabban mozgósítsák a tartalékokat, amelyek kétség kívül nagyok. Ugyan­akkor meg fogjuk teremteni a feltéte­leket a fűtőanyag-energetikai bázis további fejlesztéséhez, főként á Jas­lovské Bohunlce-l atomerőművek, gáz­vezetékek, a Fekete-Vágon tervezett ví­zi erőmű felépítésével, valamint a Du­nán és a Vág alsó szakaszán tervezett vízi erőművek igényes beruházásának megindításával. Ezzel hozzá akarunk Járulni annak a fontos feladatnak a teljesítéséhez, amely előirányozza, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban Szlovákiában 1365 megawatt teljesítmé­nyű villamos energiát szolgáltató be­rendezést helyezzünk üzembe, ami az országos villamosenergia-szolgáltató berendezések növekedésének kereken egyharmada. Egvre ritkábbakká és értékesebbek­ké válnak egyes nyersanyagok, s nö­vekedik áruk a világpiacokon. Ennek következtében megváltoznak a hazai ásványi nyersanyagok felhasználásával szemben támasztott eddigi követelmé­nyek. Ezért fejleszteni és korszerűsí­teni fogjuk a geológiai kutatást, amelynek fűtőanyagkészletek, vas- és színesfém-ércek, és egyes nem fémes nyersanyagok készleteinek feltárására kell összpontosulnia, hogy ezzel Ösz- szefüggésben fejleszteni lehessen a kitermelő és a fafeldolgozó kapacitáso­kat. A Szlovák' Szocialista Köztársaság kormánya hatáskörébe tartozó Ipar fejlesztésével kapcsolatban figyelmünk elsősorban a vegyipar és a könnyűipar fejlesztésére irányul. A vegyipari ter­melésnek 44 százalékkal, ebből a mű­anyagok és a szintetikus fonalgyártás­nak kereken 100 százalékkal kell nö­vekednie; ez megköveteli mindenek­előtt a termelési feladatok maradék­talan teljesítését, űj kapacitások ha­táridőre való befejezését, átadását és teljes kihasználását, különösen ami a petrolkémiai komplex kapacitásokat illeti, ide értve a polietilént és a műszálakat előállító kapacitásokat. Ajlandóan nagy gondot kell fordítani azoknak a törekvéseknek a megvaló­sítására Is, amelyek a faanyagok na­gyobb mértékű és komplexebb haszno­sítására irányulnak. Úgyszintén igen nagy gondot kell fordítani a műtrágya- gyártás és a mezőgazdasági vegysze­rek előállítása tervezett növekedésé­nek, és az Ipari termékek termelése fejlesztésének biztosítására. A közszükségleti cikkeket előállító iparban, amelynek termelését 41,7 szá­zalékkal kell növelni, elsősorban a ha­zai nyersanyagok felhasználására összpontosítjuk figyelmünket az üveg-, a textil-, a kötszövő-, a fafeldolgozó- és a cipőiparban, ahol törekedni kell a meglevő és az új kapacitások teljes kihasználására. Sokkal nagyobb követ­kezetességgel kell küzdenünk a minő­ség javítására, a választék felújításá­ra és bővítésére, a hazai piac és a növekvő export követelményeinek megfelelően. hogy tovább növekedjék önellátásunk az alapvető élelmiszerekből. Az ötödik ötéves tervidőszakban elért fejlődés és az idei eredmények szemléltetően igazolják mind pozitív, mind negatív értelemben, hogy milyen jelentősége van a mezőgazdasági termelésre háruló feladatok teljesítésének a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésére. A nemzetközi összehasonlítások azt bizonyítlák, hogy azok közé az orszá­gok közé tartozunk, ahol a legkisebb az egv főre jutó mezőgazdaságilag hasznosított terület. Ezért a kormány­nak és valamennyi érdekelt szervnek, s mindannyiunk igyekezetének ar­ra kell irányulnia, hogy korlátozzuk a mezőgazdaságilag hasznosítható föld­területeknek más célokra való igény- bevételét, éspedig a legszükségesebb mértékre, s ezt az igénybevételt a le­hetőségekhez képest rekultivációval, a talaj termőképességének fokozásával, és más helyeken a talaj hasznosítá­sának intenzívebbé tételével ellensú­lyozzuk. Az idei aszállyal kapcsolatos tapasztalatok arra ösztönöznek, hogy — a szövetségi kormány határozatai­ból is kiindulva — megteremtsük a fel­tételeket az öntözési program kiter­jesztéséhez és gyors ütemű megvaló­sításához. Annak a területnek, ahol ön­tözőműveket kellene építeni, egyelőre csak egyötödén vannak öntözőművek. Pedig azoknak a járásoknak a tapasz­talatai — ahol nagyobb mértékű az öntözéses gazdálkodás — és termés- eredményei azt bizonyítják, hogy az öntözés jelentős tényezője a mezőgaz­dasági termelés intenzifikálásának és stabilitásának. A hatodik ötéves terv összesen 19— 20 millió tonna gabona termelését Irá­nyozza elő; e feladat megkívánja, hogy továbbra is összpontosított gon­dot fordítsunk a gabonaprogram meg­valósítására, ide értve raktározási ka­pacitások létesítését is. Külön feladat­ként tűztük ki, hogy lényegesen nö­veljük a nagyüzemileg művelt kukorica termésterületét. Jelentős előrehaladást akarunk elérni a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a burgonya, a zöldség- és főzelékfélék, a gyümölcs, az étke­zési célokra szolgáló hüvelyesek és más növények termelése területén is, amelyek termelése számára kedvezőek a feltételeink. Az állati termékek termelésében fi­gyelmünk a nagy állathasznosságra, a folyamatos reprodukcióra, és a tervezett haszonállat-állomány, mindenekelőtt a szarvasmarha- és különösen a tehén- állomány elérésére irányul. Határozot­tabban kell megvalósítani a takarmá­nyok, főként a szemes takarmányok racionálisabb felhasználására és a nem hagyományos takarmányfélék nagyobb mértékű felhasználására irányuló in­tézkedéseket. A kormány továbbra is arra fog tö­rekedni, hogy megteremtse a feltéte­leket a mezőgazdasági termelés cél­szerű koncentrálására és szakosításá­ra, a nagyüzemi termelési formák al­kalmazására és a mezőgazdasági-ipari integráció elmélyítésére, valamint a vállalati társulások hatékonyabb fel- használására. Kidolgoztuk az élelmi­szeripar fejlesztésének koncepcióját Ez a nyersanyagok jobb hasznosítá­sára, az élelmiszeripari termékek mi­nőségének javítására és választékának bővítésére irányul. E program telje­sítését kormányszinten szorgalmazni és ellenőrizni fogjuk. Az élelmiszer- ipar vezető-irányító dolgozóitól elvár­juk, hogy az új létesítmények, külö­nösen az új hús- és tejipari üzemek révén a termelés növekedésével egy­idejűleg tovább javul azoknak az élel­miszeripari termékeknek a minősége és gyarapszik választéka, amelyek nem mindig elégítik ki a fogyasztók igé­nyeit. A mezőgazdasági termelés növelése társadalmi feladat. A kormány — el­ismerve más ágazatok jelentős része­sedését a mezőgazdaság eddigi fejlesz­tésében — ügyelni fog arra, hogy va­lamennyi ágazat teljesítse kötelezett­ségeit a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexummal szemben, s így aktívan járuljon hozzá a lakosság élelmiszer- ellátásának biztosításához. Az erdőgazdaság terén a kormány gondoskodni fog a feltételek megte­remtéséről erdőink reprodukciós képes­ségének és egyéb biológiai funkciók növelésére, a faültetési és fakiterme­lési munkák hatékonyságának növelé­séről főként az erdei munkák további gépesítésével és az erdei szállítási fel­adatok ellátásának jó biztosításával. Jelentős feladatok állnak előttünk a vízgazdálkodás terén. Gondoskodni fogunk róla, hogy fej­lődése a lakosságnak egészséges ivó­vízzel és a népgazdaságnak ipari víz­zel és az öntözéssel szemben támasz­tott növekvő igényeivel összhangban valósuljon meg. Következetesebben kell végrehajtani a vízforrások szennyezés elleni védelmére, és általában a víz- gazdálkodás megjavítására irányuló in­tézkedéseket. Ezzel összefüggésben a kormány rendszeresen figyelemmel fogja kísérni, hogyan valósulnak meg a döntő fontosságú vízgazdálkodási be­ruházások, főként a víztárolók, víz­művek, közületi vízvezetékrendszerek, szennyvíztisztító-állomások, árvízvédel­mi létesítmények és folyamszabályo­zási munkák előkészítése és elvégzése; utóbbiak közül különösen azokat, ame­lyek a Garamon, az Ipolyon, a Sajón és más folyókon történnek. Rendkívüli figyelmet követel a ha­todik ötéves tervidőszakban sorra ke­rülő egyik legnagyobb beruházás — a dunai vízilépcső-rendszer — terve­zési előkészítése és kivitelezése. En­nek a vízilépcső-rendszernek az ener­giatermelésen kívül rendkívüli jelentő­sége van hatalmas területek árvízvé­delme, a folyami szállítás feltételei­nek megjavítása, az öntözőrendszer to­vábbi fejlesztése és a környező terü­letek általános talajjavítása szempont­jából. Az építőipar igényes feladatai Gyorsan, dinamikusan fejlődik to­vábbra is az építőipar, melynek ter­melési terjedelmét 43 százalékkal kell növelni. Az ágazat feladatainak igé­nyessége főként a szerkezeti változá­sok végrehajtásának szükségességéből adódik. A beruházási szükségletekkel összhangban az Ipari beruházások ter­jedelmének 73 százalékkal, a járulé­kos beruházásoké 65 százalékkal és a vízgazdálkodási beruházásoknak — te­kintettel a dunai vízilépcső-rendszer beruházásának megkezdésére — 175 százalékkal kell növekedniük. A szerkezeti változások végrehajtá­sának és a kiemelt beruházások — főként Prágában és Bratislavában — feladatainak teljesítésén kívül tovább­ra Is az érdeklődés homlokterében áll az építőipari munkák gépesítése, a házgyári rendszerű építkezések ren­dezésének növelése, előregyártott ele­mek nagyobb mértékű előállítása, a tipizálás, az unifikálás és az ismétel­ten hasznosítható beruházási tervek szélesebb körű alkalmazása az ipari, a közlekedési és a lakásépítkezések területén. összefüggésben az általános növeke­déssel, a szerkezeti változásokkal és az építőipar területi elosztásával biz­tosítani fogjuk, hogy az épületanyag- termelés 47 százalékkal növekedjék, különös tekintettel a lakásépítés ipa­ri módszereinek elterjesztéséhez szük­séges anyagi bázis kialakítására. Annak érdekében, hogy megbirkóz­hassunk a szállítóipar feladataival, ahol a személyszállításban és az áru- fuvarozásban lényegesen növekszik az autóközlekedés részesedése, a kor­mány, s ugyanígy a nemzeti bizottsá­gok részéről igen nagy gondot kell fordítani a műszaki bázis, a közhasz­nálati és az üzemi tömegközlekedés fejlesztésére és korszerűsítésére, a szerviz- és javítószolgálat minőségi szintjének emelésére és fejlesztésére, a kocsipark üzemeltetési képességé­nek és ezzel jobb kihasználásának fo­kozására. Különös gondot fordítunk továbbra is az úthálózat korszerűsíté­sére és a közúti közlekedés biztonsá­gának növelésére. A posta- és távösszeköttetés ágaza­tában az építőipar következetesen biz­tosítja új távbeszélőközpontokat, vala­mint a televízió-közvetítőlánc reléállo­másainak építését. A beruházások szakaszán a társadalmi érdekekből keli kiindulni Fokozott gondot fordítunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére Áz életszínvonal emelésére irányuló törekvéseinkben rendkívüli Jelentősége van a lakossság élelmiszerelllátása biztosításának. A CSK? XV, kongresz­szusa ezért nagy gondot fordított a mezőgazdasági termelés fejlesztésére azzal a céllal, hogy gabonafélékből fokozatosan elérjük az önellátást, Rendkívüli igényes feladatok állnak nak előttünk a beruházások területén. A beruházások terjedelmének az ötö­dik ötéves tervben előirányzottal szem­ben 74 milliárd koronával, vagyis csaknem 37 százalékkal kell növeked­nie. A hatodik ötéves terv koncepció­jával összhangban növekednek főként az ipari beruházások mindenekelőtt a fűtő- és energiaipari ágazatokban, a kohóiparban, a gépiparban és a vegy­iparban. Fokozott feladatokat kell megvalósítanunk a komplex lakásépí­tés terén, főként ami a járulékos be­ruházásokat, valamint a környezetvé­delmi létesítményeket illeti. Az adott lehetőségek keretében több létesítmény megvalósítására kerül sor a tercier szférában is. Ezzel kapcso­latban a szükségletek sürgősségéből /Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom