Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)
1976-11-08 / 266. szám, hétfő
amiről beszelnek Amint egy-egy nagyszabású sportesemény véget ér, annak kiértékelésénél már a következő is szóba kerül, illetve megkezdik a távlati felkészülési tervek kidolgozását. Vonatko- 2ik ez sportágakra, csapatokra és egyénekre egyaránt. Az olimpia visszhangja még korántsem üit el, sőt az ott elért eredmények nagy szerepet Játszanak az imént említett tervek lefektetésénél. Vannak olyano-k, akik a két olimpia közti versenyeket ugyan nem becsülik le, de az eredményeknek nem tulajdonítanak nagy fontosságot. Ezek közé tartozik Lasse Viren is, akit Finnországban Nurmi utódjának tekintenek és nem ok nélkül. Myrskylä finn kisváros Helsinkitől 70 kilométerre fekszik. A lakosság a fakitermelésben, faiparban dolgozik. 1972-ig a város rendkívüli dologgal nem hívta föl magára a figyelmet. Amíg Lasse Viren el nem utazott az olimpiára és ott két aranyérmet nem nvert. A világ egycsapásra megismerte, megtanulta Myrskylä nevét. Lakói pedig hálájuk feléül, házat építettek München kétszeres bajnokának. Igaz, sokszor volt elhagyatott, míg azután az idén Viren megnősült és feleségestül költözött otthonába. Viren érthetően ritkán tartózkodik szülővárosában, de ha otthon van, akkor rendőri kötelezettségeinek is eleget tesz. Persze, mindenki megérti, hogy egy ilyen eredményes versenyzőnek sokat kell edzeni, s így nem teljesíthet szolgálatot olyan gyakran és olyan hosszú időn át, mint a többiek. A finnek a futás megszállottjai és ezért Myrskylä lakosait nem is érhette nagyobb kitüntetés, minthogy Virent Nurmi utódjának kiáltották ki. Lasse Viren 1968 és 1972 között, tehát négy év alatt 5000 méteren 2 percét, 10 000 méteren pedig csaknem 5 percet javult. Már müncheni győzelmei kétségtelenül meglepetést jelentettek, de sokkal váratlanabb volt montreali ismétlése, mivel a két olimpia közti versenyeken nem nagyon jeleskedett. Sok szakember nem értett egyet sem Virennel, sem pedig edzőjével, Heikkolával, amiért az olimpiász alatt csökkentették az edzésadagokat és nem tartották fontosnak az eredményeket. Vitathatatlanul kiváló azonban Viren küzdőszelleme, lelkiereje a sorsdöntő verse> nyékén, így az olimpiákon is, amiről két eset ékesen tanúskodik. A müncheni 10 000 méteres1 síkfutás döntőjében 4600 méternél többen összeütköztek, a tunéziai Ganimoudi és Viren el is esett. Lasse egyketőre ismét talpra állt, a „szökevények“ nyomába eredt és rövidesen fölzárkózott az élbolyhoz, annak ellenére, hogy az angol Bedford hatalmas iramot diktált (az első 5000 méter részideje 13:43 oerc volt.) Később Viren egymás után rázta le 1976 magáról legveszélyesebb ellenfeleit, s mintegy 600 méteres XI. 8. hajrával biztosította végső győzelmét. 5 Négy esztendővel később Montrealban először a 10 000 méteren győzött, Ismét hosszú A fejlődés hatöitalan, de... hajrájának köszönve. Az 5000 méteres táv döntőjében azonban nem tudott elhúzni a többiektől. A két új-zélandi Quaix és Dixon még akkor is ragadt rá, amikor befordultak a célegyenesbe. Fogytak a méterek, de egyik sem bírt a másikkal. Viren szinte az utolsó két méteren biztosította győzelmét. A vélemények megegyeztek abban, hogy nem a tizikailag jobban felkészült futó győzött, hanem a nagyobb akaraterővel, jobb erkölcsi, pszichikai alapokkal rendelkező atléta. Minden sportoló életében vannak események, melyek bea két aranyérem tanúskodott. Az olimpiát követő években megfosztották világcsúcsaitól és 1974-ben az Európa-bajnok- ságon olyan időt ért el, amivel nem dicsekedhetett. — Nem a csúcsokért, hanem a győzelmekért Tutok — mondotta. — Az olimpián érmet akartam szerezni, erre állítottam be felkészülésemet. Ami utána jött, annak nem volt jelentősége. Különben is mindig tudtam, miért vesztettem. Rolf Heikkola ti/ éve irányítja Viren felkészülését. Edző és versenyző kitűnően megértik egymást. Viren München után A TJ. Hurbanovo (Ögyallcij Upderúgócsaputa. (Németh felvétele) folyásolják szereplését, esetleg serkentőleg hatnak rá, s így nagyban hozzájárulnak a későbbi kimagasló eredmények elérésiéhez. Viren ebben is kivételt képez. Amikor 1971-ben az Európa-bajnokságon esélyesként is csak honfitársa, Vää- täinen mögött végzett a kudarc egyáltalán nem bosszantotta. Kijelentette: ő a müncheni versenyekre készül, s hogy megfelelően, arról később jónéhányszor ünnepelt, de amikor az edző „eleget“ mondott, akkor utasításait pontosan betartva, a legsportszerűbb életet élve folytatta felkészülését Montrealra. Az eredmény ismét két aranyérem. Lasse következetesen készül a legfontosabb célokra, s hogy megfelelően, arról sikerei tanúskodnak. A legközelebbi cél pedig: Moszkva. (kollár) Nem hiánycikk az akarat és a lelkesedés Pezsgő sportélet zajlik Hur- banovón (ügyallán), ebben a nagy múltú, de viszonylag kis lélekszámú városban, amelynek nevét az országhatárokon túl is ismertté tette a csillagászat és a kiváló minőségű sör. A Mezőgazdasági Gépjavító Szakiskola súlyemelői az országos élvonalba tartoznak, hallatnak magukról a sakkozók és az asztaliteniszezők, míg a kézilabdázók és a labdarúgók a kerületi bajnokságban szerepelnek. Az őszi labdarúgóidény hajrájában hetente háromszor edz a TJ Hurbanovo labdarúgóegyüttese. A felnőtt csapat a nyugat-szlovákiai kerületi bajnokság I. Alosztályában szerepel, a helyi labdarúgás hagyományai becsületes helytállásra kötelezik. ( Kecskés Árpáddal, a csapat vezetőjével a kispadról szemléltük az edzést. Elmondotta, hogy az együttes már ötödik éve szerepel a kerületi bajnokságban. Az előző idény végén törés következett be a csapat szereplésében, ezt átszervezés, fiatalítás és erősítés követte. A sportegyesületet a helyi és a bagotai szövetkezet, a sörgyár, a traktorállomás, a szolgáltató vállalat és több kisüzem támogatja. Az ifjúsági csapatból több tehetséges játékos került a felnőtt együttesbe, amelyet a Spartak Komárno (Komárom) két kiváló labdarúgójával. Takács Tiborral és Majoros Györggyel is megerősítettek. A friss vér segített, megszűnt a hullámvölgy és az őszi idény befejezése előtt az élvonalban szerepel az ógyallai csapat. Takács Tibor játékosfdző vezetésével alapos munka folyik az edzés°ken, és derék helytállás a sporttelepen. Amikor a politikai-nevelő munkára terelődött a szó. Kecskés Árpád elmondotta, hogy a képviselőiesftileti választások előkészületi időszakában előadásokat tartottak, a csapat tagjai csinosították a sporttelep környékét, az 1961-ben épült öltözőkbe társadalmi munkával bevezették a gázfűtést. Folyamatosan sor kerül klubhelyiség építésére, amelyből nem hiányzik a tv-készülék és a rádió. Ha a sport támogatásáról van szó, a szövetkezet sem szűkmarkú. A játékosok szállítására autóbuszát bocsátja rendelkezésre. Ögyallán fontos az utánpótlás kérdése is. Az ifjúsági együttes a kerületi I. B-osztály élmezőnyében szerepel, a helyi iskoláknak két diákcsapata van. Ógyallai pályán játssza II. ősz-, tályú mérkőzéseit a szomszédos Zöldállús labdarúgó-együttese is. Takács Tibor játékosedző az 50-es évek második felében a Spartak Komárno csapatában kezdte labdarúgó pályafutását, két évig a Dukla Olomouc tagja volt. majd három idényen át a žilinai csapatot erősítette, 1969-ben a Tatran Prešov együttesébe lépett át, amikor az feljutott az I. ligába. Takács szerepelt UEFA Kupa mérkőzésen Is. Jelenleg az ógyallai csapatban kamatoztatja tudását. Annak a reményének adott kifejezést, hogy játékostársai becsületes hozzáállással az eddiginél is ütőképesebb együttest képeznek. Az őszi eddigi eredmények a bizakodást igazolják. A cél a bajnokság középmezőnyében telelni Az sem közömbös, hogy a lavulő irányzatú játékra hogvan tekint a hazai közönség. Egy egy találkozót 700—800 néző tekint meg, s ez új erőt és önbizalmat ad az együttesnek. NÉMETH ISTVÁN Virent ünnepli a montreali stadion közönsége. (ČSTK felvétele) k következő cél: Moszkva Az emberi teljesítőképesség határa tulajdonképpen azóta vitatéma, amióta megszületett az első eredmény. Napjainkban is — és íőleg napjainkban — egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a kérdésekkel, és a különböző „jövőbelátások“ nagy népszerűségnek örvendenek az olvasók körében. Általában viszonylagos „csendélet“ után következnek a „rekordrobbanások“, amikor tucatjával születnek az ámulatba ejtő fantasztikus predményok. Gondoljunk csak például u pályakerékpár 100 méteres állóra jtos számára: nyolc évig ostromolták Giarduni 1 07,27-es világcsúcsát — eredménytelenül. Aztán a mexikói olimpián több tízen is túlszárnyalták az olasz kerékpáros teljesítményét, és Giarduni az örök világranglista 25. helyére esett vissza ... A szovjet olimpiai bajnok Irina Press, a pedagógiai tudományok kandidátusa hosszabb írást közölt az Izvesztyija című iap hasábjain a világrekordok életképességéről. Természetesen saját sportját, az atlétikát választotta cikke témájául. A leghosszabb életű világrekord állítólag fesse Owens távolugró eredménye volt. Az emlékezetes 813 centiméteres teljesítményt 1935. május 25-én érte el a fenomenális néger atléta, amikor egy „rekorddélntán‘r folyamán néhány óra leforgása alatt ötször(ü) iratkozott fel a világcsúcslistára és neve pontosan huszonöt évig, két hónapig és 18 napig szerepelt a ranglista élén! Az Egyesült Államok 4X100 méteres férfiváltója húsz évig, három hónapig és húszon! jrom napig tartotta a világrekordot. Ám voltak rekordok, amelyek csak néhány percig éltek. Gondolunk csak az NDK-beli Adam esetére. Annak idején egy női súlylökő versenyben előbb a csehszlovák Helena Fibingerová (a mostani csúcstartó, 21,99 m), majd öt perc múlva második kísértelável a frissen felállított saját világrekordját adta át a múltnak. Hogy is állunk tehát az emberi teljesítőképesség határával? Az amerikai tudósok hosszú ideig figyelték a teli »ítmények mutatójának fejlődését, és arra a megállapításra jutottak, hogy a montreali olimpia esztendejében minden világcsúcs megdől (atlétikáról van szó), kivéve Bob Beámon 890 centiméteres távolug- ró-rekordját. (Tudjuk, hogy nem egészen így volt!) A svéd szakemberek sokkal következetesebben mentek a dolgukra. Számtalan adatot tápláltak a kibernetikus számítógépbe és a komputer megjósolta, hogy milyen eredményekkel lehet majd bajnokságot nyerni az 1980-as moszkvai olimpián. Az eredmények meghök- kentőek. Csakugyan olyan gyorsan fog fejlődni a sportok királynője, az atlétika? Nézzük csak a gép „prófétáskodását“. A leggyorsabb vágtázék nak 9,7 másodpercet kell majd teljesíteniük az aranyéremhez vezető úton, kétszeres távon 19,6-ot! A további jóslások: 400 méter — 42,5 mp, 800 m — 1:42,1 perc, 1500 méter — 3:25,6 perc, 5000 méter — 12:56,8 perc, 10 000 méter — 26:49,6 perc, magasugrás — 241 centiméter, rúdugrás — 614 centiméter, hármasugrás — 18,28 méter, súlylökés — 24,61 méler, kalapácsvetés — 79,40 méter (A számítógép itt valószínűleg „elnézte“ Schmidt legutóbbi rekordteljesítményét, amely csak tíz centiméterrel gyengébb a jósolt eredménynél.). És az emlékezetes Beamon-csúcs, a , jövő század“ ugrása? Az amerikai néger atléta akkori ellenfele, az angul Davies azt jósolta: negyedszázad telik el, anrg törlik ezt a nevet a listáról. Nos, a számítógépnek egészen más a véleménye, mert „[ vőbelátása“ így hangzik: az 1980-as moszkvai olimpia távolugró-pranyérme ö méler és 75 centiméter „hosszú“ 1. ;zü Hát ami azt illeti, ez enyhén szólva is egy kicsit nagy túlzásnak tűnik: Habár Jurij Vlaszov, a sokszoros súlyemelő bajnak így ír az emberi teljesítő- képesség határáról: „Végső határok csak az emberi fejekben lehetnek. Az erő, akárcsak az ész, korlátlanul fejlődhet.. Irina Press sajátos humorral fogta fel a számítógép „jövőbelátását“ és a következő kommentárt fűzte hozzá: „Ha hinni lehet az előrejelzéseknek, akkor már most örülhetünk a moszkvai olimpiának. Nagyszerű eredményeket és világrekordokat láthatun 1980-ban. Iparkodniuk kell ám az atlétáknak, már csak négy č áll rendelkezésükre . “ Tehát ismét kitolódik az emberi teljesítőképe '»ég határa. Igaz, csak a számítógép jóvoltából, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a mértéktelen rekordhajhászás komoly problémákat von maga után. Az aggasztó kérdésekkel évek óta foglalkoznak az orvosok és a tudósok, s az egyik közülük azt mondta: az élsportolókra nem azért leselkedik veszély, mert túl akarják szárnyalni tegnapi önmagukat, jobbak akarnak lenni elődeiknél, hanem másért: „A győzelem és az egyéni dicsőség érdekében saját életüket is hajlandók túllépni, egészségüket is képesek kockára tenni ...“ A tudós a doppingra, az anabolikus szerekre és más káros jelenségekre gondolt, amelyek a csodálatos határok leküzdésekor gyakran „segítenek“ a spotolóknak. És ezért nem js egy csúcstartó drága árat fizetett. Mindenki egyetért az orvosi mementóval. A sportoló egészsége fontosabb, mint az álomhatárok elleni hadjárat, fontosabb, mint lefaragott másodpercek, centiméterek és kilogrammok. Főleg akkor, ha a csúcsokkal kapcsolatban komoly kétségek is felmerülnek ... TOMI VINCE