Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-30 / 285. szám, kedd

Gyúr—Sopron megyei képzőművészek alkotásainak kiállítását rendezték meg a Nyitrai Kerületi Képtárban. Felvételünkön: Czi- ráky L. Búcsú a nyártól c. olajfestménye. (P. Matis felvétele) VÄLASZ OLVASÓINKNAK Különböző ügyekben M. J.: ön közös háztartásban két gyermekéről, feleségéről és 84 éves vak édesanyjáról gondoskodik. Helyes a járási pénzügyigazgatóság álláspontja, hogy az édesanyja rokkantsága címén nyújtott adókedvezmény csak akkor s csak abban a naptári hónapban jár, amikor az Ön havi bruttó-keresete nem haladja meg a 2400 koro­nát. Ezt az összeget nem emel­ték még fel 3000 koronára. Azokban a hónapokban, ami­kor a kereset meghaladja a havi 2400 koronát, csak az a többletkedvezmény nem jár, amely szerint a rokkant csa­ládtagról való gondoskodás cí­mén úgy kell béradóját kiszá­mítani, mintha még további két személyről gondoskodnék. A többi törvényes kedvezményre természetesen továbbra is igé­nye van. Tudni szeretnénk jeligére: Ha csak baráti szívességről volt szó, a lakás ideiglenes át­engedése nem bűncselekmény, vétség, vagy kihágás. De ha ezért ellenszolgáltatást adtak, az eset körülményei szerint büntetőjogi szempontból Is ki­fogásolható magatartásról van szó, kifogásolható lenne, mint a szocialista együttélés alapel­veivel ellenkező cselekedet. Végrendelet jeligére: Ha az örökhagyó végrendeletében utódjának (rendszerint gyer­mekének) nem hagy annyit, amennyi a kiskorú utód eseté­ben az egyébként járó törvé­nyes örökrész, felnőtt (18 év­nél Idősebb) örökös esetében mint a törvényes örökrésznek 3/4-e, akkor a köteles rész megsértése erejéig a végrende­let érvényességét eredménye­sen lehet támadni. H. Bodza: Az 1968. évi üze­mi balesetével kapcsolatban az elévülés miatt legfeljebb az egy évnél nem régibb operáció­ja következményeit (fájdalom­díj és a társadalmi érvényesü­lés megnehezülése címén járó újabb térítést) igényelhetné. Elesett keresetének kiegészíté­se Iránti igénye legkésőbb 1972. december 16 án elévült. Az utolsó operációval kapcso­latos igényelt 1—2 hónapon be­lül kellene érvényesítenie, mert ezek az Igények egy éven be­lül elévülnek. Forduljon ügy­védhez. P. A.: A központi fűtés és melegvízszolgáltatás kiadásait az egész évre elosztott havi átlagos előlegösszegekkel kell törleszteni, tehát egyformán a fűtési és a nyári idényben. A melegvíz-szolgáltatás korlátozá­sa főként a vízhiánnyal kap­csolatos. P. J.: Mivel kimerítette a rendes és a törvény szerint számításba jövő jogorvoslato­kat, nem tehet az ügyben a kedvezőbb döntés érdekében más lépést. A próbaidő eltelté­vel — mivel újabb eljárás ön ellen nem volt — úgy kell ön­re tekinteni, mintha nem lett volna büntetve. Egyébként azt a körülményt, hogy Önön kí­vül másokat is felelősségre vonhattak volna, nem mente­síthette önt a bírósági határo­zatokban megállapított felelős­ség alól. L. E. Ha a szövetkezet irodá­jában nem tudnak önnek ki­elégítő magyarázatot adni, kér­jen felvilágosítást a Poľnohos­podárska správa, Bratislava-yi- diek hivataltól B. M.: Nem sikerült házas­ságban él. Néhány hónapja munkaviszonyba lépett, pedig egyébként két gyermeke felne­velése alapján már igénye len­ne öregségi nyugdíjra, ha meg­lennének nyugdíjévéi is. A le­velében foglaltak s tanúk Iga­zolása alapján a járási jára dékbizottság (okresná. vagy obvodná dávková komisia) be­számíthatja az édesapja irodá­jában ledolgozott 4 évet. Eh­hez szükséges lesz az előírt nyomtatványon két tanú aláírá­sa. Beszámítható a 14. életéve betöltése (az iskolakötelezett­ség betöltése) utáni Iskolai ta­nulmányok Ideje, beszámítható 6 év a két gyermek felnevelé­se címén. Ez valószínűleg csak 10 év. Az előírások értelmében legkorábban 60. életévének be­töltésekor lehetne Igénye aránylagos (pomerný) öregségi járadékra, ha addig 20 beszá­mítható nyugdíjévé lesz. Mivel eddig feltehetően 10 évet szer­zett, még 10 évet kellene le­dolgoznia. Korábban esetleg csak rokkantjáradékot kérhet ne, ha a társadalombiztosítási véleményező bizottság teljesen rokkantnak ismerné el. Ennek feltétele a leromlott egészségi állapoton , kívül még az is, hogy az igény érvényesítése előtti utolsó 10 évben legalább 5 éven át dolgozott. Munkajogi ügyekben P. G. J.: Közölt munkaköre alapján ön kisegítő egészség- ügyi dolgozónak számít. Ha munkájának rendes ellátásához legalább négy órára van szük­sége. ennek megfelelően igé­nyelheti a munkaszerződésben foglalt napi 3,5 óra munkaidő megváltoztatását a realitásnak megfelelően és ennek alapján igényelheti a fizetését is. Az Egészségügyi Minisztérium ál­tal kiadott. 1967. március 31-én !celt PM J12.23.67 sz. irányel­vek és ezek melléklete alapján önnek is jár a veszélyeztetett munkakörnyezetben végzett munkájáért pótlék (feltehető­en a melléklet B1 fejezet II. csoportjának 6. pontja értel­mében amely az üvegek mosá­sára takarítására és a moso­dákban végzett sedégmunkára vonatkozik, ha ezt a munkát fertőző anyagokkal érintkezve végzik. 1 Korlátozott munkaide­je alapján a pótlékra is csak aránylagos mértékben van Igé­nye. G. I.: A fizetési hirdetmé­nyek csupán a munkaviszony­ban levő s a fakitermelésben dolgozók természetbeni jutta­tását szabályozzák. Lehet, hogy ezek a vállalatok nyugdíjas ér­demes dolgozóinak kisegítés címén adnak ilyen juttatásokat. Az erdészeti üzem bérosztályán kérjenek erre vonatkozóan kö­zelebbi tájékoztatást. T. M.: A megelőző gyógyke­zelési gondoskodás nyújtásáról szóló 1966/42. sz. hirdetmény 44. §-a értelmében nem térítik meg a kezelt útiköltséget, ha az egészségügyi intézmény nem illetékes és csupán a be­teg, illetve annak törvényes képviselőjének kívánságára nyújt gondoskodást. Egyébként az útiköltséget rendszerint a beteg állandó lakóhelye szerint Illetékes járási közegészségügyi intézet folyósítja a felmutatott Jegyek és igazolások alapián. Az útiköltség megtérítése leg­feljebb 6 hónapon belül Igé­nyelhető. DR. F. J. AZ ASZALÁSTÓL A BESUGÁRZÁSIG A háztartások kamrájának-pincéjének szerepét fokozatosan átveszi a konzervnagyipar. Módszereiben ősi eljárások tudo­mányosan feldolgozott tapasztalatai is megtalálhatók, de új elvek, új megoldások is segítenek gondoskodni a holnap romlatlan, friss ízű táplálékáról. A fagyasztva szárításon és sűrítésen, valamint a növényi antibiotikumokon, a fitoncide- ken kívül újabban a besugárzás hódít tért. Az atomenergia békés felhasználásával, ionizáló sugarakkal sokat meg lehet­ne menteni a világ élelmiszereinek kárba vesző egyötödéből. Csaknem ötezer éves tárgyi emlékek is bizonyítják, hogy az emberiség mindig igyekezett gondoskodni a holnap élelmé­ről, romlatlan, friss ízű táplá­lékáról. Soha nem sikerült ez még olyan mértékben, mint napjainkban, a korszerű nagy­ipar legújabb konzerválási el­járásaival. ősi elvek és mód­szerek gyakran ismerhetők fel bennük, ezeket a tudomány fe­lülvizsgálta és tökéletesítette. Valamiképpen mindegyik el­pusztítja, vagy legalábbis meg­bénítja a romlást okozó mikro­bákat. Életfeltételeik megszün­tetéséhez sokféle út vezet. Olykor éppen az egyéb, szá­munkra hasznos ízesítő (sava­nyító) hatású mikrobák elsza- porítása. A szárítás — aszalás — egyik legősibb módszerével ma az időjárástól függetlenített be­rendezések dolgoznak, gyorsan, olcsón. Különösen finom a fa­gyasztva szárított (liof ilezett) konzerv, csak még nagyon drá­ga. Ott alkalmazzák, ahol kü­lönösen fontos az eredeti za­matok megőrzése. Hasonló módszerrel a gyógyászatban ér­zékeny, gyorsan romló bioló­giai anyagokat (pl. szérumo­kat) tartósítanak és tesznek könnyen száríthatóvá. Elvonhatják a vizet a káros mikrobáktól sűrítéssel (paradi­csompüré, gyümölcspulpok stb.), vagy fagyasztva sűrítés­sel is, az utóbbi azonban még ugyancsak túlságosan költsé­ges. Hatásában vízelvonással jár a látszólag teljesen más jellegű cukrozás és sózás is. Elsősorban a húsáruk készíté-' sében használnak korszerű au­tomatákat sózásra és a külön­féle konzerváló, de zamatanya­gokat is produkáló füstölésre. A „befőzés“ sok háztartásban elmaradhatatlan — de a hőke­zelés (pasztőrözés, sterilezés) az iparban is a legjelentősebb, bár alig egy évszázada ismert eljárás. A korszerű „villám­pasztőrözés“ a tej, a gyümölcs­levek stb. leghatásosabb kon­zerválása, rövid ideig tartó, 100 fokon felüli hővel. Légmen­tes tartályban az ilyen módon tartósított termékek gyakorla­tilag korlátlan ideig frissek maradnak. A zárt üstökben, ellennyo­máson, 100 fokon felüli hő­mérsékleten sterilezett, majd­nem semleges kémhatású hús­konzervek, főzelékek, készéte­lek maradéktalanul megőrzik értékes vitaminjaikat, míg há­zi befőzéskor elsősorban a C- vitamin jelentős része megsem­misül. Otthon a legnagyobb tiszta­sággal is bekerülhet egy-egy üvegbe romlást okozó mikroba, de a konzervipar legújabb ún. aszeptikus technikája kizárja a fertőzés lehetőségét. Ezzel az eljárással folyamatos üzemben sterilezlk és az utánfertőzést megakadályozva steril edénybe (üvegbe, dobozba vagy nagyobb tartályokba) töltik a terméke­ket. A hagyományos módszerrel fagyasztott húsban keletkező jégkristályok szétroncsolták a hús rostjait, megváltoztatták jellegét, rontották ízeit. Jogos volt az idegenkedés, amivel az ilyen árut fogadták. A korszerű gyorsfagyasztással (ami nem „mélyhűtés“, mert nem a hő­fokon, hanem a hűtési sebes­ségen van a hangsúly) csak egészen kisméretű (homokszem nagyságú) jégkristályok kép­ződnek. Ezek megkímélik a rostokat, a hús eredeti zama­tét. A hideg azonban nem pusz­títja el, csupán megbénítja a romlást okozó mikrobákat, s azok a felmelegítés után zavar­talanul szaporodnak. A gyors- fagyasztott élelmiszerek széle­sebb elterjedéséhez a „hűtő­lánc", a fagyasztva szállítás és tárolás teljes kiépítésére van szükség. Vegyszerek széles körét is kipróbálták már konzerválás­ra. Az élelmiszerektől alapjá­ban véve idegen anyagok kö­zül a befőző háziasszonyok szaliciljét száműzték a konzerv­iparból, mégpedig orvosi ja­vaslatra. Bizonyos mennyiség­ben ugyanis egészségrontó ha­tása van, fellobbanthatja a lappangó gyomor- és nyombél- fekélyt éá más gyomorpanaszo­kat is okozhat. Otthon ajánla­tosabb helyette a benzoesavas nátrium. A gyümölcslevek gyár­tásához kis koncentrációban gyakran szorbinsavat alkalmaz­nak, hogy enyhébb hőkezelés is elegendő legyen. Savanyítás­kor (káposzta, uborka stb.) pe­dig ezzel gátolják a káros, ún. mellékerjedési folyamatokat. Egyik-másik magasabb rendű növény maga is tartalmaz olyan vegyi anyagokat — fiton- cldeket —, amelyek az anti­biotikumok közé sorolhatók és a koncentrációtól függően gá­tolják vagy pusztítják a rom­lást okozó mikrobákat. A fok­hagyma alliciltartalma kedvező hatású a kolbász konverválá- sában, de ugyanígy kedvezőek a színes gyümölcsökben talál­ható antociánok is. Ezt a gyü­mölcsök hőkezelésénél számí­tásba veszik. Az „igazi“ antibiotikumok­kal csínján kell bánni. Az el­lenállási reakciók elkerülésére csak azok használhatók kon­zerválásra, amelyeket a gyó­gyászatban nem alkalmaznak. Arra is ügyelni kell, hogy az antibiotikumokkal tartósított élelmiszerből még az elfogyasz­tás előtt (pl. sütés, vagy fő­zés közben) eltűnjön, elbomol­jon a tartósító szer. A konzerváló eljárások egyik legfiatalabb és legtöbbet ígérő ága az atomenergia békés fel- használásán, az ionizáló sugár­záson alapul. Nagy óvatosság­gal kezelendő ez a kérdés, de már világszerte használnak be­sugárzást burgonya, hagyma stb. csírázásgátlására, és ezzel óriási értékek menthetők meg. A hatalmas pusztítást okozó gabonakártevők ellen és a nyers húsok átmeneti, tárolás közbeni védelmére már több­felé engedélyeztek Ipari besu­gárzási módot. Próbálkoznak azzal is, hogy besugárzással sterilizáljanak kereskedelmi forgalomba kerülő s gyakorla­tilag korlátlanul eltartható élelmiszereket is. A világ megtermelt élelmi­szereinek egyötödét rovarok, mikrobák, rágcsálók teszik tönkre, sőt néhány trópusi ál­lamban (így Indiában is) az élelem fele vész kárba ezen a módon. Európában sem ritka a sertéshús trichlnellás fertőzött- sége (ami a súlyos disznósajt- mérgezések fő oka), a külön­féle húsok salmonella-baktériu- mal pedig gyakran tömeges ételmérgezéseket okoznak. Tö­kéletlen sütés-főzés, vagy eset­leg mikrobákat tartalmazó készételek melegítése, langyos tárolása elszaporíthatja a kór­okozókat. Ezért is lenne jelen­tős a minél szélesebb sterile­zés ionizáló sugárzással. A besugárzás szóra a nagy- közönségben azonnal felrémlik a sugárártalom, sugárbetegség képe. Tudni kell, hogy a nyers élelmiszerek besugárzása nyo­mán elméletileg keletkezhet­nek ugyan radioaktív izotópok, még a hosszú felezési idejű nátrium-22 és foszfor-33 is. Ve­szélyes erősségben találhatók 24 MeV besugárzás esetén és nyomokban már észlelhetők 12 MeV-os besugárzás után is. Tu­dott dolog, hogy a túlhevített zsír és olaj is veszedelmes, pörkanyagai sokak szerint rák­keltő hatásúak és árthatnak az érrendszernek is. Emiatt azon­ban senki sem tiltja meg a zsírban sütést, az ésszerű zsír­vagy olajhevítést. Gondosan figyelik azt is, hogy a besugárzott élelmisze­rekben nem keletkeznek-e ed­dig ismeretlen és esetleg vesze­delmes anyagok, sejtmutációk. Megfigyelték, hogy az aflatoxin nevű mérget termelő penész­gomba valóban megváltozik; míg azelőtt akár tömeges ba­romfivészt is okozhatott, az új mutáció teljesen ártalmatlan. Arra még nem volt példa, hogy ionizáló sugárzással konzervált élelmiszer emberre ártalmas mutációval kerüljön forgalom­ba. A tartósan konzervált, kor­szerű módszerekkel sterilezett élelmiszerek széles körű fel- használásához új típusú cso­magolásokra Is szükség van. A kutatás világszerte ebben a vonatkozásban is sok érdekeset produkált. ÖNMŰKÖDŐ LEVEGOELLEHORZES Leningrádban önműködő le­vegőellenőrző rendszert sze­reltek fel. A rendszer tíz, egyenként tévékészülék nagy­ságú önműködő levegőanalizá­torból áll, amelyeket a város kü­lönböző pontjain helyeztek el, hogy a levegőszennyezés mér­tékét megállapítsák és regiszt­rálják. A Kijevi Hőfizikai Inté­zetben kifejlesztett elemzőké­szülékek a telefonhálózaton kódolt adatokként a központi komputerbe juttatják mérés­eredményeiket. Az egyes ana­lizátorok könnyen áthelyezhe- tők, hogy így egy-egy ipari ke­rületben vagy új üzem környé­kén Is végezhessenek átfogó levegőszennyeződési vizsgála­tot. A komputerrel feldolgozott adatokból hosszú távú prognó­zist készíthetnek, meghatároz­hatják, hogy mely közlekedési útvonalakon a legnagyobb mértékű a levegő szennyezett­sége. Hasonló ellenőrzőrend­szert építenek ki más városok­ban is. Nem látványos attrak­ció a célja annak, hogy a Mercedes gyár próbapá­lyáján a gyorsasági kör kanyarjai függőleges fal­ban végződnek. A tesztelt gépkocsikkal így a „be­repülőpilóták“ tetszés szerinti nagy sebességgel száguldhatnak a kanya­rokban. Minél sűrűbben kíván egy gyár új típust a piacra dobni, annál na­gyobb probléma ugyanis az új típus kipróbálása, sorozatgyártás előtti vizsgáztatása. A probléma csak mesterségesen elő idézett és túlzott igény- bevételekkel oldható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom