Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-24 / 280. szám, szerda

Újdonság az üzemi étkeztetésben AZ ERŐSÖDŐ EGYSÉG Sikereink záloga • A párt vezető szerepe Ojfajta étkeztetési módszert vezetett be — hazánkban elsőként — az építőipari dolgozók számára a prágai Katonai Építővál- lalat üzemi konyhája. A készételeket légmentes zacskókba zár­ják, majd mínus 45 fokra hűlik el. A megfagyasztott ételt, amely ily módon akár egy hónapig is tartósítható, az építők munka­helyére viszik. Az étel felmelegítve azonnal fogyasztható. Meg­állapították, hogy az így elkészített étel ugyanolyan jó ízű, mint a frissen főzött. A képen Ludmila Maršíková előkészíti a fa­gyasztáshoz az étellel teli zacskókat. (Felvétel: L. Hajský — ČSTK) FELEJTHETETLEN EMLÉK Találkozásom Klement Gottwald elvtárssal Klement Gottwald elv­társsal, a cseh nép nagy fiá­val, a csehszlovák munkás- mozgalom kiemelkedő vezé­rével — akinek felbecsülhe­tetlen érdemei vannak ab­ban, hogy ma szocialista hazában és ily magas élet- színvonalon élünk —, elő­ször akkor találkoztam, amikor Csehszlovákia Kom­munista Pártjának V. kong­resszusa a pártvezetés első emberévé választotta, ponto­sabban, amikor ebben a tisztségében először látoga­tott Bratislavába, hogy a vá­ros és környéke proletariá­tusához és embertelenül ki­zsákmányolt, elnyomott né­péhez szóljon. Az ipari tanulók vasárna­pi oktatása ellen, illetve a heti hatnapos munkaidőn belüli két félnapi elméleti oktatásért, és új—inasiskola építéséért szervezett tanonc- sztrájk megszervezésében való részvételemért, a Szov­jetunió nyilvános éltetéséért és egyéb, a párt által irá­nyított Komszomol-tevékeny- ségemért több mint három­hónapos fogházbüntetésem letöltése után első utam a CSKP — Bratislava Juszti- soron levő — Területi Tit­kárságára vezetett. Itt mű­ködött a Komszomol városi szervezeteinek vezetősége is. — Miután további Kom- szomol-munkára jelentkez­tem, azt a megtisztelő fel­adatot kaptam, hogy a Kom- szomolban szervezett fiata­lok nevében a Vigadóban (Redoute) megtartandó nép­gyűlésen én üdvözöljem Klement Gottwald elvtársat. Neki mondjam el — amit ő úgyis jól tudott —, hogy a tőkés társadalom hatósá­gaihoz és a kizsákmányoló munkaadókhoz intézett jo­gos kérésünkért hogyan ül­döznek bennünket. A rend­őrség, a csendőrség és ko- póik milyen durván, marcan­golva, rugdosva hurcolnak a rendőrségre, ahol aztán sza­dista módon vernek véres­re, néha a többszörös eláju­lásig is. Olyan vádakat tar­talmazó jegyzőkönyvek alá­írására kényszerítenek, ame­lyeket el sem követtünk, s amelyekért, ha aláírnánk, a bíróságok több havi fogház­ra, esetleg börtönbüntetésre is elítélhetnének. A Bratis­lava és környéke komszo- molistálnak és ijfú kommu­nistáinak nevében ígéretet tettem neki, hogy megkez­dett forradalmi tevékenysé­günket mindezek ellenére nem adjuk fel, és a CSKP vezetésével tovább is har­colni fogunk, hogy a mun­kásosztály győzelmét mi­előbb diadalra vigyük. Gott­wald elvtárs érdeklődéssel hallgatta magyar nyelven mondott beszédemet, s me­legen kezet szorított velem. Szónoki beszédében sza­vaimra is válaszolt, ame­lyekre vonatkozólag többek között a következőket mon­dotta: Csehszlovákia Kom­munista Pártja mindig meg­tett minden tőle telhetőt a fiatalok szociális helyzeté­nek megjavításáért és ez­után is meg jog tenni. De a kellő eredmények kivívá­sához a fiatalok tömegei­nek is — nemzeti hovatar­tozásra való tekintet nélkül — az idősebb munkásokkal és a kizsákmányoltakkal együtt összefogva, Csehszlo­vákia Kommunista Pártjába tömörülve, annak vezetésé­vel minden terror ellenére harcolni kell a végső győ­zelmünkig! Gottwald eltvárs e szavait soha el nem felejtettük! Azok a komszomolisták és fiatal kommunisták, akik­nek a nevében őt üdvözöl­tem, kevés kivétellel életük végéig küzdöttek és dolgoz­tak a szebb máért. Akik pe­dig még élünk, most is ér­demes tagjai vagyunk pár­tunknak, s erőnkből telhető- en ma is kivesszük részün­ket a még szebb holnapért végzendő munkából, ki-ki a maga helyén. SZÁRAZ JÓZSEF A Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV—XV. kongresszusa közötti időszak hazánk gazda­sági és szociális fejlődésének legsikeresebb évei közé tarto­zott. Hatalmas változások tör­téntek az anyagi-műszaki bá­zis területén és megerősödtek a szocialista termelési viszo­nyok. Ez annál is jelentősebb, mert az elmúlt évek folyamán az egész kapitalista világban visszaesett a termelés, nőtt a munkanélküliség és ennek ve­lejárójaként nagyban csökkent a dolgozók életszínvonala. Ez ma­gával hozta a dolgozók szociá­lis harcának megerősödését az egész kapitalista világban. A XIV—XV. kongresszus közti időszakban elért eredmé­nyek számadatai — a népgaz­daság területéről — arról a nagy küzdelemről tanúskod­unk, amelyet dolgozó népünk folytatott a pártunk XIV. kong­resszusa által kitűzött felada­tok, gazdasági és szociális cé­lok megvalósításáért. A XV. kongresszus értékelve a párt által az el­múlt időszakban végzett mun­kát — hangsúlyozta, hogy „az út, melyet pártunk és társa­dalmunk az elmúlt öt év alatt tett meg, nem volt könnyű és egyszerű“. Nem egy akadályt és nehézséget kellett leküzde­ni a társadalmi és a politikai élet minden szakaszán, bele­értve a jobboldali opportuniz­mus felforgató tevékenységé­nek káros következményeit is. Az emberek szocialista tudata megerősödött, a szocialista em­ber nevelése kiteljesedett, a szocializmus alapvető értékeit szilárdabb alapokra helyeztük, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való barátság tovább szilárdult, vagyis mind­az valóra vált, amit a jobboldali opportunista és revizionista erők a társadalmi válság évei­ben népünk előtt igyekeztek kétségbe vonni. Ha ma végigpillantunk a nép­gazdaságban elért eredménye­ken, ha megvizsgáljuk a nép életszínvonala területén elért eredményeket, amelyeket a XIV. kongresszus tűzött ki cé­lul, elmondhatjuk, hogy sike­rült valóra váltani a párt gaz­daságpolitikáját, biztosítani a szocialista életformával össz­hangban a lakosság egyre fo­kozódó szükségleteit, a dolgo­zók létbiztonságának további megerősítését a társadalmi ter­melés fejlesztése és termelé­kenysége növekedésének alap­ján. Ez lehetővé tette a pár­tunk kongresszusa által kitű­zött szociális program teljes va­lóra váltását. A gazdaságpolitika alapvető céljai megvalósításának szempontjá­ból nagy szerepet játszott a központi terv felújítása. Elért eredményeink annál inkább je­lentősek, mert bonyolult külső feltételek közepette értük el őket, amit a kapitalista világ­ban végbemenő mély gazdasági válság befolyásolt. Eredmé­nyeink a szocialista társadalmi rend előnyéről adnak tanúbi­zonyságot. A termelékenység növekedése nagyban hozzájá­rult a népgazdaság közgazda- sági és műszaki bázisának nö­vekedéséhez. Fokozódott az olyan termelési ágazatok előre­törése, amilyen például a ve­gyészet és a gépipar. Tovább nőtt a mezőgazdasági nagyüze­mi termelés, megerősödtek a szocialista termelési viszonyok, tovább szélesedett a társadalom anyagi forrásának alapja. Kö­vetkezetesen végrehajtottuk az egyes iparágazatok strukturális átalakítását. A mezőgazdaság a közgazdasági fejlesztés stabili­záló tényezője lett. Eredményeink egyik alapvető forrása — még inkább, mint az elmúlt időszakban — a szo­cialista országokkal való sok­oldalú együttműködés volt. A KGST keretében, a szocialista országok által jóváhagyott szo­cialista közgazdasági integrá­ció komplex programja egyre inkább lehetővé teszi, hogy el­mélyüljön az együttműködés a tudomány, a technika és a ter­melés területein is. A Szovjetunióval valq kap­csolataink, sokoldalú és önzet­len segítsége, a szocializmus építésében szerzett tapasztala­tainak kiaknázása sikereink kiapadhatatlan forrása- Az eredményeket, melyeket a két kongresszus közötti Időszakban elértünk, csakis a Szovjetunió­val való szoros együttműködés­ben érhettük el. Gazdasági ere­jével, nyersanyabázisával bizto­sítja népgazdaságunk töretlen előrehaladását. A két ország szilárd kapcso­latai a proletár internacionalizmus talaján épülnek és egyre tá* gabb teret nyitnak kapcsolata­ink további kiszélesítéséhez. A történelem arra tanít bennün­ket, hogy a csehszlovák és a szovjet nép barátsága döntő tényező számunkra, kezeskedik nemzeti függetlenségünkért és szocialista jövőnkért. Sikereink további forrását a politikai és a gazdasági célok egységében kell keresni. A po­litikai és a gazdasági célok egysége visszalükröződilí pár­tunk egyes dokumentumaiban, a népgazdaság fejlesztési ter­veiben. A gazdasági célok poli­tikai megközelítése az egyetlen helyes út a szocialista irányí­tási rend feltételei közepette. Az elmúlt ötéves tervben el­ért eredmények hatalmas sze­repet játszottak a párt vezető szerepe megerősítésében. Iga­zolják, hogy a szocialista elő­rehaladás feltétele a párt ve­zető szerepének egyre növekvő kiszélesítése. A marxizmus-le- ninizmus elméletének növekvő jelentősége, a szocialista épí­tés egyre növekvő feladatainak nagysága mind nagyobb köve­telményeket állít a párt vezető szerepe elé. így e szerep pár­huzamosan nő a feladatokkal és a célokkal. „A fejlett szocialista társa­dalom építése, a feladatok, amelyeket a további fejlődés állít elénk, nagyok és bonyo­lultak — mondotta G. Husák elvtárs a CSKP XV. kongresz- szusán —, növelik a követel­ményt, elsősorban a párttal szemben, a párt egységével és vezető szerepével szemben a társadalmi élet minden egyes területén". Ez pedig azt jelen­ti, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének feltété­telei közepette a párt vezető szerepének is új, magasabb színvonalat és minőséget kell nyernie. A szocialista építés ma teljesen más körülmények között folyik, mint húsz évvel ezelőtt. Ma a szocialista tábor a haladás íáklyavivője. A szo­cialista világ egyre növekvő szerepével és megerősödésével szemben a nemzetközi imperia­lizmus felhasznál minden esz­közt, hogy fékezze előretöré­sét. A XIV. kongresszus után pár­tunk nagy figyelmet szentelt szocialista társadalmunk politi­kai rendszerének, az aktuális kérdések megoldásának, me­lyek a politikai rendszer meg­erősítésével függnek össze. A párt munkájában első helyet foglal el a munkásosztály ve­zető szerepének a megerősíté­se. Ebben az osztályban kon­centrálódik mindazon energia és képesség, amely szükséges fejlett szocialista társadalmunk építéséhez, s egyben a mun­kásosztály, szocialista társadal­munk legszélesebb rétege — mint vezető osztály — egyre inkább befolyásolja a társadal­mi élet további területeit, elsajátítja az új gondolko­dásmódot, átalakítja saját magát, és ezzel megváltoz­tatja az egész társadalom élet­formáját. A termelőeszközök­höz való viszonyával, az össz­társadalmi érdekek következe­tes védelmezésével, a társadal­mi munkaszervezés feladatában végzett tevékenységével igazol­ja forradalmiasságát, fegyel­mezettségét és szervezettségét. A munkásosztály szilárd szö­vetségese, mint új osztály, a szövetkezeti parasztság. Pár­tunk XIV. kongresszusa óta to­vább folytatódott a munkásosz­tály és a szövetkezeti paraszt­ság szövetségének erősödése, folytatódott a város és a vidék közti különbség csökkenése. A tudományos és a műszaki forradalom a tudomány egyre növekvő szerepe a termelésben tág te­ret nyit a szocialista értelmi­ség előtt. Értelmiségünk nagy többsége megtalálta a helyét, helyesen értelmezi küldetését és hozzájárul a szocialista ál­lam megerősítéséhez és szocia­lista társadalmunk egyes sza­kaszainak fejlesztéséhez. Egyre inkább nő az értelmiség fel­adata, kötelessége és jelentő­sége, de ez egyben nagyobb igényességet jelent eszmei és szakmai felkészültségével szem­ben. A XV. kongresszus óta el­mélyültek nemzeteink és nem­zetiségeink kapcsolatai és egy­re inkább erősödik az interna­cionalista együttműködés. A nemzetek és a nemzetiségek kölcsönösen ismerkednek egy­más életével, kultúrájával, ami hozzájárul a kölcsönös tiszte­let kialakításához. Az elmúlt években megerősödött a cse­hek, a szlovákok, a magyarok, az ukránok stb. osztály-politi­kai, állami és internacionalis­ta egysége, ami hazánk sike­reinek további forrása. Szocialista hazánk sikerei­nek egyik legértékesebb forrá­sa a dolgozók kezdeményező és alkotókészsége. Csehszlovákia Kommunista Pártja egy pilla­natra sem feledkezett meg er­ről a jelentős tényről. Minden­kor tudatosította, hogy szocia­lista hazánk további fejlődésé­nek egyik alappillére a párt és a tömegek szilárd kapcsolata. További terület — amelyről pártunk egy pillanatra sem fe­ledkezett meg a két kongresz- szus közti időszakban — az ideológiai munka, amelynek szintén hatalmas szerepe volt az elért sikerekben. A szocialis­ta ideológia fejlesztése, harc a burzsoá ideológia mindenfajta megnyilvánulása ellen és reak­ciós antikommunista lényegé­nek leleplezése, az új, szocia­lista világnézet kialakítása a marxizmus-leninizmus alapján. Az elmúlt évek igazolják, milyen hatalmas erő rejlik a párt ideológiai munká­jában, az elméletben, a propa­gandában és az agitációban. Propagandánk a zelmúlt évek­ben elszánt harcot vívott a kispolgári gondolkodás és fel fogás ellen, a burzsoá ideoló­gia hatása ellen, s elsősorban a jelenkori antikommunizmus ellen. Ez egyben harcot ieien- tett dolgozóink tudatáért, a szocialista emberért. Pártunk az elmúlt időszakban nagy fi­gyelmet szentelt a kommunis­ták eszmei színvonala emelke­désének. Felúiult és tökélete­sedett a pártoktatás, kiépült a pártiskolák, a politikai művelő­dési otthonok és kabinetek rendszere. Az elmúlt időszak nyújtotta tapasztalat igazolja, hogy pár­tunk XIV. kongresszusának céljai reálisak voltak, hogy e reális program megszilárdította a dolgozó tömegek és a párt kapcsolatát, a párt és a nép egységét. PÉK VENDEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom