Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)
1976-11-24 / 280. szám, szerda
Ä szovjet—romón együttműködés elmélyülése a béke és a szocializmus ügyét szolgálja Fogadás Leonyid Brezsnyev tiszteletére Bukarest — Leonyid Brezsnyev tiszteletére Nicolae Ceausescu hétfő este fogadást adott. A fogadáson jelen voltak a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai, az Államtanács és a kormány számos képviselője. A baráti és elvtársi légkörű, fogadáson Leonyid Brezsnyeo és Nicolae Ceausescu pohárköszöntőt mondott. NICOLAE CEAUSESCU BESZÉDE Pohárköszöntőjúben Nicolae Ceausescu melegen üdvözölte Leonyid Brezsnyevet és a többi magas rangú szovjet vendéget. Méltatta a Román KP és az SZKP ió kapcsolatait, a két ország állandóan fejlődő gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más jellegű együttműködését. Rámutatott, hogy e kapcsolatok fejlődésében nagy jelentősége van a párt és állami küldöttségek kölcsönös látogatásainak, különösen a magas szintű találkozóknak. Kijelentette: „Abból a tényből kiindulva, hogy népeink a szocializmus, illetve a kommunizmust építik, megvan minden feltétel ahhoz, hogy az egyes nem lényeges kérdésekben meglévő véleménykülönbségek ne érintsék pártjaink és államaink együttműködését, amelyekre az a nemes feladat hárul, hogy építsék a tartós barátságot és szolidaritást Románia és a Szovjetunió között Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása hozzájárul a román—szovjet barátság erősítéséhez. Pohárköszöntőjének nemzetkö zl kérdésekkel foglalkozó részében a Román KP főtitkára megállapította, hogy a nemzetközi életben egyre erőteljesebben nyilvánul meg az enyhülés és az együttműködés irányába mutató új. pozitív irányzat. Az új nemzetközi politikai légkör kialakításában fontos szerepük van a szocialista országoknak, a Szovjetunió aktív béke- és együttműködési politikájának. Románia, mint szocialista ország, az első helyre teszi a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakult baráti, szövetségi és együttműködési kapcsolatok fejlesztését. Ceausescu méltatta a helsinki biztonsági értekezlet jelentőségét és kifejezte Romániának azt az óhaját, hogy aktívan közreműködjön az 1977. évi belgrádi értekezlet előkészítésében. Ceausescu kijelentette: A nemzetközi élet, a békéért és biztonságért vívott harc alapvető kérdéseiben Románia szorosan együttműködik Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, népeink érdekeinek, az enyhülés és a világbéke ügyének megfelelően“ A nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseit érintve Ceausescu hangoztatta, hogy az RKP széles körű kapcsolatokat fejleszt minden kommunista és munkáspárttal, fellép egységük és szolidaritásuk erősítéséért. Ezzel kapcsolatban méltatta a berlini értekezletet, amely nagymértékben hozzájárult a kommunista pártok együttműködésének megerősítéséhez. LEONYID BREZSNYEV BESZÉDE Válaszbeszédében Leonyid Brezsnyev köszönetét mondott a baráti fogadtatásért. A nyáron létrejött krími találkozóról szólt a továbbiakban Brezsnyev elvtárs. Elmondotta, hogy Nicolae Ceausescuval ba- rátian és őszintén megvitatták a szovjet—román kapcsolatok továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit. Ezek a megbeszélések nagyon jók és hasznosak voltak, mert a meg- vitatottak közül sok már a gyakorlatban is megvalósul. Brezsnyev kijelentette: „Országaink között nincsenek megoldatlan fontos problémák. Mindnyájan érdekeltek vagyunk abban, hogy népeink érdekében a lehető legteljesebb mértékben kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket a hagyományos szovjet—rovián barátság kínál. Őszintén szólva, ebben áll bukaresti megbeszéléseink lényege is. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Brezsnyev többek között leszögezte: „Mi nemcsak közeli szomszédok vagyunk. Az ideológia és a célok azonossága, a marxista—leninista eszmék, a jogegyenlőség alapján kialakult együttműködés évtizedes tapasztalatai — ezek adják az objektív alapokat az előttünk álló számos probléma megoldásátt célzó erőfeszítéseinkhez“. Ezzel összefüggésben Brezsnyev kitért a két ország gazdasági együttműködésére, amely mind a KGST keretén belül, mind kétoldalú alapokon évről évre nő. Az együttműködés egyre fontosabb területének nevezte Brezsnyev az ideológiai kapcsolatokat. Ennek az együttműködésnek — mutatott rá — hatalmas jelentősége van az imperializmus ellen folijó közös harc szempontjából. Teliesen törvényszerű az a tény hogy a nemzeti erőfeszítésekkel párhuzamosan, sikereink egyik fontos összetevője testvéri együttműködésünk, az a természetes óhaj, hogy ne csak saját érdekeinket vegyük figyelembe, hanem a szocialista barátainkét is“ — mondotta Brezsnyev. Az SZKP KB főtiakára ezek- után kijelentette hogy „a Szovjetunióban nagyra értékelik a Román Szocialista Köztársasággal való együttműködést a nemzetközi politika kérdéseiben, akkor, amikor ez az együttműködés megvalósul, és úgy véljük, hogy minél szélesebb lesz az, annál jobban használ a béke és a szocializmus ügyének, közös céljainknak és eszméinknek“. Megállapította, hogy jó volt az együttműködés a román párttal az európai kommunista pártok idei értékezletének előkészítésében. „Eredményesen működünk együtt most is a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete közeljövőben sorrake- rülő ülésének előkészítésében. Ez az ülés, reméljük, újólag és jelentősen hozzájárul majd az európai és közvetve az egész világ békéjének megerősítéséhez. Nekünk, valamennyi testvéri szocialista országnak természetesen még sok közös erőfeszítést kell tennünk a belgrádi értekezlet előkészítésében. Azt szeretnénk, hogy ez a találkozó ne propaganda párbaj színtere legyen, hanem a jóakarat konstruktív fóruma, pozitív eszmék serkentője a helsinki záróokmányt aláíró államok kölcsönösen előnyös békés együttműködése továbbfejlesztésének szempontjából. Végül úgy vélem, hogy a szocialista országok kitarióan szolidárisán és összehangoltan eljárva képesek sokat tenni azért, hogy közelebb hozzuk korunk egyik legégetőbb problémájának megoldását — a fegyverkezési hajsza megfékezését és a gyakorlati lépésekre való áttérést a felhalmozódott fegyverkészletek csökkentésére, vagyis a leszerelésre. Éppen ennek a kérdésneK a megoldása kínálja a kulcsot a valóban tartós békéhez, a nyugodt, alkotó, emberhez méltó élethez, a leien és a jövő nemzedékek számára. A béke, a leszerelés oldalán hatalmas erők állnak, az emberiség döntő többsége. A probléma az, hogy ezeket az erőket mozgósítsuk, tevékenységüknek megadjuk a szükséges irányt. Ebben a vonatkozásban ránk, kommunistákra, szocialista országokra valóban történelmi felelősség hárul. Járjunk el tehát elvtársak úgy, hogy később egyikünknek se legyen oka szemrehányást tenni magának azért, hogy nem tett meg minden tőle telhetőt“. Szavazás a Biztonsági Tanácsban Angola ENSZ-felvételérőI. (ČSTK — AP felvétele) ELLENSZAVAZAT NÉLKÜL A BIZTONSÁGI TANÁCS ANGOLA FELVÉTELÉT JAVASOLJA New York — A Biztonsági Tanács 13 szavazattal — ellen- szavazat nélkül, ketten tartózkodtak a szavazástól — úgy döntött, hogy javasolja az ENSZ közgyűlésének: vegye fel tagjai sorába az Angolai Népi Köztársaságot. Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság nem vett részt a szavazáson. Amennyiben az ENSZ-közgyűlés elfogadja a Biztonsági Tanács indítványát, Angola — egy évvel függetlensége elnyerése után — a 146. ENSZ-lagállam lesz. A vitában Angola mellett a Biztonsági Tanács 3 8 tagállama szólalt fel. Mihail Harlamov, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy az Angolai Köztársaságot függetlensége kivívása óta már több mint 100 állam elismerte. Emlékeztetett a szocialista államok szolidaritására és az el nem kötelezett országok colombói 5. konferenciájának állásfoglalására Angola népe igazságos harcában. Tanzánia küldötte kijelentette, hogy vereséget szenvedtek az imperialisták ármánykodásai, melyekkel Angola népét az elmaradottságba akarták visszataszítani. Japán képviselője hangsúlyozta, hogy Angola felvétele az ENSZ-be fontos része a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének. A Biztonsági Tanács határozata az Egyesült Államok súlyos veresége, amely június 23-án vétójával meggátolta az Angolai Népi Köztársaság felvételi kérelmének pozitív megtárgyalását. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS HÍREI PALESZTIN HATÁROZATTERVEZET A KÖZEL-KELET! IGAZSÁGOS RENDEZÉSRŐL New York — Az ENSZ húsz- tagú Palesztina-bizottsága határozat-tervezetet terjesztett a Közgyűlés 31. ülésszaka elé. A határozat-tervezet, amelynek társszerzői között van a Magyar Népköztársaság és az NDK is, mindenekelőtt leszögezi: a Közel-Keleten az igazságos és tartós béke nem valósítható meg a palesztinai nép problémáinak megoldása nélkül. A Palesztina-bizottság időrendet javasol az izraeli csapatok arab területekről való kivonására. A tervezet szerint 1977. június 1-ig valamennyi megszálló csapatnak el kell hagynia az 1967-ben elfoglalt arab területeket. Az így felszabadult területeket az Egyesült Nemzetek Szervezete venné át, amely aztán az Arab Ligával együttműködve a területeket átadná a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek. A tervezet konkrét javaslatokat tartalmaz, hogy kétszakaszos terv keretében a palesztinokat visszatelepítsék hazájukba. A vitában felszólalt többek között Kuba, Laosz, Banglades és Indonézia képviselője. Valamennyien támogatásukról biztosították a tervet. KUZNYECOV: AZ ERŐSZAKRÓL VALÓ LEMONDÁS MEGSZILÁRDÍTANÁ A NEMZETKÖZI BIZTONSÁG ALAPJAIT New York — Vaszilij Kuz- nyecov, a Szovjetunió képviselője hétfőn az ENSZ-közgyűlés ülésszakán az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokból való kiiktatásáról szóló szerződés megkötésének jogi következményeiről folyó vitában felszólalva hangsúlyozta: egy ilyen szerződés megkötése hatalmas lépés lenne a béke megerősítésének és a háború elhárításának útján, nagymértékben hozzájárulna a nemzetközi helyzet további javulásához, az enyhülés tendenciájának megerősítéséhez. Az erőszakról való lemondásról szóló szerződés megkötése kétségtelenül enyhítené a katonai konfrontációt, kedvező előfeltételeket teremtene a fokozódó és a béke ügyére nézve veszélyes fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre. A szerződés — folytatta a szovjet delegátus — megszilárdítaná a nemzetközi biztonság alapjait anélkül, hogy kétségessé tenné bárki jogait, bárki érdekeit, amennyiben ezek az érdekek egybeesnek az egyetemes béke biztosításának céljaival. A szerződés megkötése és megvalósítása, a békés egymás mellett élés elvein alapuló államközi kapcsolatok nemzetközi-jogi vonatkozásainak további megszilárdítását szolgálná. A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta: a szerződés megfelel minden békeszerető állam érdekeinek, itt az ideje előkészíteni és megkötni ezt a szerződést. Ez a kezdeményezés a jelenlegi nemzetközi helyzetből következik; a szerződés megkötését annak szükségessége diktálja, hogy további lépéseket kell tenni a béke megszilárdítására, a nemzetközi biztonság szavatolása, az enyhülési folyamat előre- lendítése érdekében, azért, hogy az államközi kapcsolatokban mind jobban meghonosodjanak a békés egymás mellett élés elvei. VENEZUELA fővárosában befejeződött a Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. Az ülésen megvitatták az ország politikai helyzetét, a dolgozók életkörülményeit, a kőolaj és a vasipar államosításának fejlesztését és a mezőgazdaság helyzetét. JAMES CARTER, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke Washingtonban felkereste a január 20-ig hivatalban levő Ford elnököt. Carter és Ford nem egész egy órán át folytatott megbeszélést — a Fehér Ház szóvivője szerint — elsősorban külpolitikai kérdésekről, majd megtárgyalták a „nyugodt és folyamatos“ hatalomátruházást. RAUL CASTRO, a Kubai Kommunista Párt KB másodtitkára, Havannában találkozott a Kubában tartózkodó Vlagyimir Satalov, Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov szovjet űrhajósokkal. A kozmonauták részt vesznek azokon az ünnepségeken, amelyeket a Granma hajó Kubába érkezése 20. évfordulója alkalmából rendeznek az országban. A PANAMA-CSATORNÁT irányító észak-amerikai társaság az elmúlt két évben 40 százalékkal emelte a csatornán áthaladó hajók tarifáját. A VSZK kormánya ez év elejétől Dél-Vietnamban több mint 366 millió dongot fordított az ipar küönböző ágazatainak fejlesztésére. A SZAKSZERVEZETI VILÁG- SZÖVETSÉG irodája december 3-án és 4-én Új-Delhiben tartja 15. ülését. AZ AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZET FELSZABADÍTÁSI TANÁCSÁNAK ötnapos ülésén, amelyet Tanzánia fővárosában tartanak, Zimbabwe népének függetlenségéről, a namíbiai helyzetről, valamint a dél-afrikai színes bőrű lakosságnak, a fajüldözés és a faji elkülönítés ellen vívott harcáról tárgyal. Bonyolult helyzet Bonn — A kormányon lévő nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnökségi ülésen elemezte az NSZK-ban kialakult belpolitikai helyzetet. Helmut Schmidt kancellár megállapította, hogy közép- és hosszútávon egyelőre nem mérhető még fel pontosan milyen hatása lesz az ellenzéki CSU döntésének, amelynek értelmében felbontja a frakcióközösséget a CDU-val. Az elnökség foglalkozott a szabaddemokrata párttal megkezdett kormánykoalíciós tárgyalások menetével is. Mint a kiadott közlemény megállapítja, a két párt küldöttsége között nagyfokú bizalom és együttműködési készség nyilvánul meg. Moszkva — A nyugatnémet belpolitikai életet ért szokatlan erejű megrázkódtatásnak minősíti a moszkvai Pravda keddi száma a CSU parlamenti frakciójának azt a döntését, hogy kiválik a másik jobboldali keresztény párttal, a CDU-val alkotott blokkból. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy az ellenzéki pártok súlyos nézeteltéréseit bizonyító döntés aggodalmat váltott ki az SPD—FDP kormánykoalíción belül is. OLASZ KUZALKALMaMTAK SZTRÁJKJA Róma — Olaszországban kedden zárva maradtak a minisztériumok, állami hivatalok, a helyi tanácsi hivatalok, az iskolák, egyetemek, nem működött a posta, a nemzetközi telefonközpont, szünetelt az ellátás (a legszükségesebbet kivéve) a kórházakban a mintegy 2 és félmillió állami alkalmazott egynapos országos sztrájkja következtében. A hármas szakszervezeti csúcsszövetség által meghirdetett munka- beszüntetés keretében az állami alkalmazottak kollektív szerződésük megújítását és az állami hivatalok rendjének átszervezését, megreformálását követelték. A sztrájk két órára érintette a közlekedést is (leálltak a vasutak, autóbuszok, repülőgépek) és egy órára csatlakozott hozzá szolidaritásból a termelő ágazatok mintegy 5 millió dolgozója is. A sztrájkban részt vettek az állami alkalmazottak a nagy szakszervezeti központokon kívül álló ún. autonóm szakszervezetei is. így valóságos „kis általános sztrájk“ zajlott néhány órára az országban. A sztrájkot tehát nem egyszerűen béremelésért hirdették meg elsősorban, hanem a dolgozók részvételi, beleszölási jogának érvényesítéséért.