Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-23 / 279. szám, kedd

Több mint egy éve működik Hrabušicében az Ere- és Magnezitbányaipari Tröszt új továbpképző intézete, amely a legkorszerűbbek közé tartozik hazánkban. A továbbképzés modern didaktikai eszközök felhasználásával történik.

(Felvétel: H. Haščák — CSTK)

VÁLASZ OLVASÓINKNAK

Vagyonjogi ügyekben

L. L.: Saját telkén garázst csak építkezési engedély alapján építhet. Az új, 1976/50 sz. építkezési törvény 1976. október 1-vel lépe t hatályba. Ezt a törvényt több végrehajtási hirdetmény fogja majd kiegészíteni. A törvény fokozott szigorúságával rendelkezéseket tartalmaz a törvényt be nem tartó, főkér* a „fekete“ építkezőkkel szemben, magas pénzbírságokat állapít meg, s elrendelhető az engedély nélküli építmény eltávolítása, lebontása. A garázs építésénél is be kell tartani az új törvény 58. §-át, tehát csatolni kell a hnb építésügyi osztályához címzett kérvényhez az előírt terveket és a kiegészítő iratokat (dokumentációt), a kérelmezőnek Igazolnia kell, hogy jogos tulajdonosa a teleknek, illetve ezt, hogy Joga van azon építményt létesíteni. Ha ideiglenes építményről van s:. igazolni kell a kérdéses időre szóló jogosultságot. Az idézett törvény 59. §-a értelmében az építkezési engedéllyel kapcsolatos eljárás résztvevői mindazon szer- vazetek és személyek, amelyek és akik a szomszédos telkek tulajdonosai, illetve ezeket illetően 'lyan jogaik vannak, hogy érdekeiket a kérdéses építmény érintheti. Az eljárás résztvevője továbbá az építkezési ijlügyelő (stavebný dozor). Az építésügyi hivatal hivatalosan értesíti az érdekelteket az eljárás megindításáról és egyúttal felhívja őket, nogy megjegyzéseiket, kifogásaikat írásban, vagy legkésőbb a helyi szemlén szóban adják elő, mert ellenkező esetben a hivatal nem veszi ezeket "'.gye- lembe. Ezt az értesítést 7 nappal a helyszíni tárgyal 's napja előtt kell I.ézbesíteni.

Az új törvény 137. §-a szerint az építésügyi hivatal törekszik az érdekelt felek között — a beadott kifogásokat illetően — egyezséget elérni. Ha olyan kérdésekről, kifogásokról lerne szó, amelyekről maga az építi'.ügyi hivatal Lem dönthetne, az pítkezőt, vagy az eljárás más résztvevőjét (pl. a kifogást emelő szomszédot), a polgári peres eljárás útjára utasítja, az építkezési engedély kiadása iránti eljárást fölfüggeszti, és egyidejűleg közli e határidőt, amely alatt az utasított a purt beadni köteles. Ha az így felhívott érdekelt a megadott határidőben a pert az illetékes járásbíróságon nem adná be és ezt nem igazolná, az építésügyi hivatal a kifogásról saját maga érdemlegesen dönthet.

A fent idézett s az eddigieknél lényegesen oZigorúbb rendelkezések értelmében ajánljuk, hogy tartsa be a törvényes eljárás útját. Ha szomszédjának kifogásai a garázs elhelyezésével szemben nem indokoltak, az építésügyi hatóság — mivel saját hatáskörbe- 11 kérdésről van szó —, a kifogást elvetheti és perre való utasítás nélkül Is hozhat érdemleges döntést.

Ajándék jeligére: A polgári törvénykönyv 409. §-a értelmében az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott vele, vagy családjával szemben úgy viselkedik, hogy ezzel a szocialista együttélés alapelveit megsérti. A jogi

irodalom szerint az ajándék ilyen visszavonásának — ha jogosnak tekinthető — lényegében a szerződéstől való elállásáról szóló rendelkezések szerinti joghatása van és ezek értelmében a megajándékozott, mint az olyan, aki jogtalan anyagi előnyhöz jutott, köteles az ajándékot visszaadni. Az Önök esetében kellő bizonyítékok mellett érvelni lehetne azzal Is, hogy ön a szerződést nem szabad akaratából, hanem lelki kén/szer és nyomás alatt írta alá és ezért a szerződés a polgári törvénykönyv 37. és 39. §-a értelmében érvénytelen. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó minden iratával mielőbb forduljon ügyvédhez.

G. M.: Részes közös tulajdonukat képező családi házukat anélkül, hogy ön nem írja alá az adásvételi szerződést, a másik két tulajdonostárs nem adhatja el. Levele szerint tisztázatlan a kert mérnöki megosztása, mert ebből ön kéri az önt megillető rész kimérését és leválasztását. Ehhez okvetlen szükséges a geodézia által jóváhagyott mérnöki geometriai terv. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival kérje ki ügyvéd tanácsát is. A szerződéssel történő eladás és a kert megosztása mindenképpen olcsóbb, mint az esetleges pereskedés.

I. J.: A már 10 éve elhúzódó határperében csak azt tudjuk ajánlani, hogy továbbra is ügyvédjén keresztül sürgesse ügyének intézését. A bíróság hivatalosan is sürgethetné a szakértő szakvéleményének mielőbbi kidolgozását és beterjesztését.

I. Š.: Az állami jegyzőség álláspontja, illetve döntése, hogy édesanyjukat a fele ház megilleti azon az alapon, hogy a he' jasságuk ideje alatt szerzett, az ún. házastársak osztatlan Ivözös tulajdonából fele részre van igénye, helyes. Ez nem öröklés, hanem társtulajdonosi jog. Édesanyját a többi három gyermekkel együtt azonos mértékben, tehát mindegyikükre Vi rész arányában illeti meg az öröklési jogigény is.

Az ingatlan helyett kisajátítási ellenérték kifizetésére van édesanyjuknak és az örökösöknek igénye, éspedig a megkötendő kisajátítási egyezség (adásvételi szerződés) formájában.

Itt tisztázni kell azt a kérdést, meg kell-e fizetniük az ingatlan eredeti juttatási árához utólag kiszámított emelést. Ha igen, akkor ezt a tulajdon- részek arányában, azaz édesanyjuk ötnyolcad, és a három gyermek egyenként egynyol- cad, összesen háromnyolcad részt lenne köteles lefizetni. Valószínűleg megoldható lenne a kérdés úgy is, hogy ezt a „tartozást“ a kifizetendő kisajátítási ellenértékből fizetnék ki. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival továbbra is kérje ki ügyvédje tanácsait.

K. J.: Az egyesítés által keletkezett új, nagyobb efsz a nyugdíjas tagokkal szembeni juttatásokat illetően az új minta-, illetve saját alapszabályai és prémiumszabályzata értelmében dönt. Az új efsz-nek joga van a régebbi juttatások jogosultságát felülvizsgálni.

Dr. F. J.

Ä GYÓGYÍTÓ hő

A fejfájás nemcsak korunk betegsége. Fejfájós nek sikeres gyógyításával már Claudius római császár idejében hírnevet szerzett egy Scribanlus Largus nevű orvos. Néhány élénken ficánko’ó földközi-tengeri halat, villamos ráját tett betegeinek fejére és az áramütések véget vetettek a fájdalmaknak. XIV. Lajos udvari orvosa egyszerűen belökte egy ilyen halakkal telt medencébe a francia császár feleségét. A beteg rémüldözött és sikoltozott, de meggyógyult. Bénult lábát újra tudta használni.

i/érdéses, hogy a tapasztalatok alapján már régen alkalmazott villamos áram gyógyító ereje melyik esetben rejlett az áram inger- és mikor a hőhatásában. A fejfájás meg- gyógyításőban szerepe lehetett az áramlökések meleghatásának, az értágulásnak, vérbőségnek.

A meleg gyógyerejét bizonyítja a láz, amit régen betegségnek véltek, de ma már tudjuk, hogy együtt jár a szervezet védekező erejének mozgósításával. Csak akkor kell csillapítani, ha elhatalmasodik, ha a gyógyszerek mellett „felesleges“, vagy ha a szívet, keringést károsítja. Más esetekben viszont éppenséggel az egész szervezetet „lázba hozva“ gyógyít az orvos: meleg fürdőkkel vagy különféle (tej, saját vér stb.) injekciókkal.

Gyakran csak egvik-másik ízület, bizonyos izomcsoportok, testüregek helyi melegítésére van szükség. A hagyományos eszközök: forró só, iszap vagy akár cserép vagy fedő hőhatása nehezen jut el — vezetéssel, áramlással — mélyebbre. Néhány fok belső felmelegedéshez 70 —80 fokos „pakolásra“ lenne szükség, de ez már pörkölés, égetés lenne. Az infravörös hősugárzók jól beváltak helyi melegítésre, de ezek is csak a viszonylag jól hőszigetelő bőr alatti rétegekben érnek el jelentősebb hőhatást.

Jobb eredmények a villamossságot felhasználó készülékektől várhatók, hiszen az áram melegítő hatása a fizika egyik alaptörvénye. Az ilyen irányú kísérletek azonban sokáig csődöt mondtak. A hőhatás keltésére alkalmas nagyságú áram Ingerhatása veszélybe sodorta a beteget. Izmai összerándultak, fájdalmas görcsei támadlak, ficam, ínszakadás, csonttörés fenyegette. A gyengébb, már veszélytelen áramnak pedig nem volt kellő hőhatása.

Du Bois Reymond német fiziológus jutott először arra a felismerésre, hogy'nagyfrekvenciás — például százezer Hz-es — váltakozó áram esetében több amperes, a hőhatáshoz bőven elegendő erősségű áramot is át lehet bocsátani a szervezeten. Minél szaporább ugyanis az áram irányváltozása, annál rövidebb ideje van a sejtekben elektrokémiai átalakulások kiváltására. Ami a váltakozó áram egyik félperiódusában mégis megváltozik, az a következő — ellentétes irányú — félperiódusban visszaváltozik.

A felismerés gyakorlati alkalmazásában a második világháborúig odáig jutottak el, hogy 50—100 millió Hz-et alkalmazva, kondenzátorelektródok közé helyezték a beteg testrészt. Nem közvetlenül vezettek át tehát rajta áramot, hanem olyan erőtérbe helyezték, amelynek iránya a nagyfrekvencia ütemében váltakozik.

Mire épül ennek az erőtérnek a belső melegítő ereje, hőhatása?

Elsősorban arra, hogy minden anyagban vannak, vagy az erőtér hatására keletkeznek ún. dipólusok: olyan töltött részecskék, amelyeknek egyik részében a pozitív, a másik részében pedig a negatív töltés van többségben. A dipólusok követik a másodpercenként több millió- szor irányt változtató erőteret, szapora forgómozgásuk közben egymáshoz súrlódnak és ez jár hőfejlődéssel.

Elméletileg már a két háború között kiszá- míthotlák, hogy néhány száz millió Hz alkalmazása esetén a bőr- és zsírszövetek kevésbé melegednek fel, mint a mélyebb rétegek. Egy amerikai kutatóorvos megtudta, hogy fizikushonfitársa, Hull ilyen nagyfrekvenciás energia előállításável kísérletezik és feltalálta a magnetron nevű, ma is alkalmazott, kiváló eszközt. Hull megígérte, hogy készít egy berendezést biológiai kísérletek céljára — aztán eltűnt. A neki írt levelek „ismeretlen helyre költözött“ jelzéssel érkeztek vissza.

Csak a háború után derült ki, hogy a fizikust több tudós társával együtt, biztonsági okokból olyan helyre költöztették, ahol minden polgári kapcsolatot fel kellett számolniuk. A magnetron ugyanis a hadászati szempontból oly jelentős radar egyik alapeszköze, a kisugárzott mikrohullámokat állítja elő. A radarkezelők is rájöttek a berendezés hőkeltő hatására és gyakran az antenna elektromágneses mezejében melegítették fel elgémberedett kezüket.

Szerencse, hogy a radaradók átlagteljesítménye nem túlságosan nagy és a még erősen fókuszált sugaruk sem okozott bajt. Az effajta hőkeltéssel ugyanis csínján kell bánni! A meleg nem a bőrfelületen, s hőérzékélő idegsejtek környékén keletkezik, hanem mélyebben és így minden fájdalom nélkül sajátos „belső égést“ okozhat. A testszövetek fehérjéi 50—60 Celsius- fokon „megfőnek“, ahogyan a tojásfehérje is megalvad ezen a hőfokon. Elsősorban a gyér vérkeringései szervek, a szemlencse, a herék stb. szorulnak védelemre a mikrohullámú hőkezelés esetén, amit a „hagyományos“ rövidhullámmal párhuzamosan széles körben alkalmaznak. Leginkább a mozgásszervi (ízületi, reumás) betegségek kezelésére.

A nagyfrekvenciás hőkeltőt heveny gyulladások kezelésekor olyan kis energiával működtetik, hogy a szervezetben nem is okoz érzékelhető felmelegedést — mégis használ. A hőhatás fokozná a gyulladást, míg az effajta kezelés az erek tartós kitágításával javítja a beteg terület vérkeringését és sietteti a kóros anyagok elszállítását, kiürülését.

Valószínű egyébként az is, hogy a nagyfrekvenciás áramoknak nem a hőkeltés az egyetlen hatása. Elsősorban a nagy teljesítményű rádióadó-állomások dolgozói tapasztalják, hogy ha huzamosabban tartózkodnak nagyfrekvenciás elektromágneses térben, munkateljesítményük csökken, ingerlékennyé vájnak, levertek lesznek, mint az Időjárási frontbetörések alkalmával az arra érzékeny személyek. Csak nagyon sokáig tartó elektromágneses hatás lehet káros, de a rövid hőterápiás kezelésben is szerepe lehet a hőkeltésen kívül más tényezőknek is.

A fehérjéket „megalvasztó“ nagyfrekvenciás hőkeltést a sebészetben hasznosítják „vértelen“ műtétekre. Az egyik elektród nagy felületű fémlap, amelyet a beteg hátára vagy combjára erősítenek. A sebészkést, vagyis a szikét kis felületű, aktív elektróddal helyettesítik. Ennek alakja szükség szerint tű, kés, gyűrű vagy gömb lehet. A testhez érintve, pillanatok alatt forráspontig hevíti a sejtnedveket. A megérintett sejtek szinte „felrobbannak“, fehérjéjük megalvad, vérzés nincs, nem kell tamponnal a vért eltávolítani, a kisebb ereket is lekötni stb. A vágás egyébként olyan, mintha szikével ejtették volna. Kissé nagyobb felületű aktív elektróddal a már felvágott, de vérző sebben lehet a vérzést — a fehérjék megalvasztásával — megszüntetni. Nagyobb erek elzárására a vérrögkeietke- zés és elmozdulás veszélye miatt nem alkalmazható az eljárás, de a kis területen — a szemsebészetben, a kozmetikai műtétekben, a szervezet legérzékenyebb pontjain — elvégezhető beavatkozások körét jelentősen kiszélesíti.

VELENCE MEGMENTÉSE

Velence, a nagy múltú, ódonpatinás város, az emberi szellem alkotásainak e nagyszerű múzeuma végveszélybe került: lassan elsüllyed a tengerben. A vllágközvéiemény először

1961-ben értesült a fenyegető veszélyről, s azóta a tudósok, mérnökök újabb vizsgálatai csak megerősítették a korábbi feltevéseket. Mérésekkel kimutatták, hogy a szépséges város már mintegy 80 centiméternylt süllyedt. A legutóbbi időben a süllyedés veszedelmesen felgyorsult: az évi süllyedés mértéke átlagosan már eléri a 2,5 millimétert.

A parti létesítmények, szigetek elsüllyedésének a tengerben két oka lehet: vagy a tengerszint emelkedik, vagy pedig a talaj süllyed a parti létesítmények, épületek súlya alatt. Velence süllyedését az utóbbi tényező okozza, a város ugyanis a lagúnák parányi szigeteire épült,- a puha talajba vert ezernyi ódon facölöpre. Az idő és a víz azonban lassan elroncsolja, erodálja a paloták, templomok, műemlékek, öreg épületek alapzatát.

A város vezetőit érthetően roppant aggodalommal tölti el

a fenyegető veszély. A különböző tervezőirodákban már nagy erőkkel készülnek a részlettervek a szükséges mentési intézkedésekre. Annyi már bizonyos, hogy a tervezett műszaki intézkedések végrehajtása óriási összegbe kerül. Az olasz mérnökök elképzelése szerint összefüggő gátak hatalmas rendszerét kellene kiépíteni, amellyel csökkenthetik a vízszintet a várost átszelő csatornákban, és megakadályozhatják az Adriai-tenger dagályhullámainak a városba való beáramlását. E gát- és csatornarendszer létrehozása azonban a számítások szerint sok tízmillió dollárba kerülne.

David Maikov szovjet mérnök, akinek a világhírű pisai ferde torony megmentésére kidolgozott terve néhány évvel ezelőtt az egész világon feltűnést keltett, olyan elképzelést hozott nyilvánosságra, amellyel Velencét az összefüggő gátak rendszerének kiépítése nélkül is meg lehet menteni a további süllyedéstől. Elképzeléseit nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az olasz szakértők.

Malkov roppant eredeti elképzelésének az a lényege, hogy a süllyedő épületek, épület- csoportok alapzatába — 50—70 centiméter távolságra az alapfalaktól — szorosan egymás mellé, fából, acélból vagy vasbetonból készült cölöpöket kell leverni. A védő cölöpsor és az épületek alapzata közötti teret azután betonkeverékkel kell kitölteni. A betonkeveréket nagy nyomással vezetnék a cölöpsor és az alapzat közé, így a beton kitöltené az épületek alatt kialakult veszélyes üregeket is. Ilyen módon valósággal új alapokra állítanák "Velence szépséges műemlék-épületeit, amelyeknek súlyát ezután már ez a pótalapzat hordozná.

A szovjet mérnök nagyszabású modellkísérleteket is végzett elképzelésének igazolására. Amint méréseiből kiderült, ezen a módon tökéletesen megállítható az épületek süllyedése, jóval kisebb költséggel, mint az összefüggő gátrendszer kiépítésével. Malkov véleménye szerint ezt a pótalapozási munkát három négy év alatt egész Velence területén el lehetne végezni.

(dj)