Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-12 / 243. szám, kedd
A Škoda Művek dolgozói készítik a Jaslovskc Bohunice-i atomerőmű számára a \I—1 típusú atomreaktorokhoz szükséges 220 megawattos gőzturbinákat. Képünkön: František Fišer (elöl) és Jiŕí Kopecký lakatos a gőzturbina alacsonynyomású rotorjának szerelése közben. (Felvétel: J. Vlach — ČSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Különböző ügyekben P. D.: ön munkaviszonya idején kötött« a dolgozók társas balesetbiztosításáról szóló szerződést. Mivel ön nem üzemi baleset következtében lett rokkant, szerződésének alapján, amely a baleset után bekövetkezett halál, illetve tartós következmény esetére szól, nem keletkezett igénye a biztosítóval szemben a szerződésben kikötött és a biztosítási feltételekben meghatározott teljesítésre. A biztosítási szerződés és feltételei értelmében mint teljes rokkantat — rokkantságának idejére — mentesítették a biztosítási díj fizetése alól. Biztosítási szerződése azonban továbbra is érvényben van, ha csak munkaviszonyát nem szüntette meg. Ebben az esetben rendszierint a munkaviszony megszűnésével egy hónapon belül az utolsó biztosítási díj átutalása után megszűnik a biztosítás is. Ettől az időponttól kérhetné a megtakarított összeg kifizetését (amíg dolgozott, a szerződés megkötésétől kezdve havi 10 korona összegben). Ha szerződését írásbeli felmondással egyhavi felmondási idővei korábban fel kívánja mondani, joga volna azt megszüntetni, és kérni a megtakarított összeg kifizetését. A rokkantjáradék megállapítása csak a járadékos számára jelent felmondási okot a munka- viszony megszüntetésére. Cs. A.: Ajánljuk, hogy ügyvédet bízzon meg a bíróságon hosszabb ideje elfekvő ügyében való képviseletével. Az ügyvéd a peres iratok, valamint az ön tájékoztatása alapján informálni tudná arról, hogy a kerítés elhelyezésének kísérlete szabályos volt-e? Ha a szomszéd önjogú akciójáról volna szó, a szabálytalan eljárás miatt panaszt (feljelentést) tehetne esetleg a körzeti katonai ügyészségnél (Vojenská obvodová prokuratúra, Bratislava, Jelenia ul.) a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. V. M.: A bérrendszer ésszerűsítése (racionalizácia mzdovej sústavy) során az ön alapbére is megváltozott. Ez nem a munkaszerződés megszegése. Az új alapbér mellett a személyi értékeléssel s a prémiumokkal valószínűleg elérheti jő munkája esetében a korábbi átlagot. Az említett változás esetében a különbözetet per útján nem tudná eredményesen érvényesíteni. Nyugdíjügyekben K. L.: A járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottságának 1976. június 22-i döntése egyelőre csak arról szól, hogy önt egészségi állapota következtében csökkent (változott) munkaképességű személynek kell tekinteni. A jnb említett osztályán érdeklődjék, hogy fellebbezésének saját Hatáskörükben eleget tettek-e, Önt részben, vagy egészben rokkantnak nyilvánították-e és mikori hatállyal. Ha a döntés ön számára kedvező volt, kérheti az ügy végleges elintéződéséig előleg folyósítását. Ha csak részleges rokkantnak, ismerték el és ez a döntés jogerőre emelkednék, akkor a munkaadó vállalatnál kellene újból jelentkeznie, hogy az egészségi állapotának megfelelő munkára osszák be. V. E.: ön özvegy emberhez ment férjhez, akinek akkor egy másfél éves kisgyermeke volt. Házasságuk alatt öt saját gyermekük született. A nyugdíjkorhatár az ön esetében 53 év, természetesen ehhez teljesítenie kell majd a legalább 25 ledolgozott. Illetve beszámítható nyugdíjév feltételét is. Saját gyermekei után — ha ugyanakkor nem volt részben, vagy teljesen munkaviszonyban — pótidőként be kell számítani a gyermekek nevelése címén azok hároméves koráig járó pótidőt, de az egymást fedő időket csak egyszer lehet számítani. Igen fontos jeligére: A kérdéses nő két kisgyermekével kénytelen volt férje ittassága miatt elköltözni a közös háztartásból. Eddig egyikük sem kérte a házasság felbontását, a férj a gyermekekre a bíróság által meghatározott összegben tartásdíjat fizet. Az anya már hosszabb ideje egy másik férfival él közös háztartásban s viszonyukból gyermekük is született. Ismerősének — férje esetleges korábbi halála esetében — csak akkor lenne igénye az 1975/121 sz. társadalom- biztosítási törvény 37* paragrafusának I. bek. 6. pontja értelmében özvegyi járadékra, ha a férj halála idején igénye lett volna vele szemben feleség- tartásdíjra. Igenlő esetben az özvegyi járadék csak a tartásdíj összegében állapítható meg. Az új nyugdíjtörvény sem biztosít az élettársnak perelhető igényt özvegyi nyugdíjra élettársa elhalálozása esetében, azonban a törvény szigoráriak enyhítése címén az olyan élettársnak, aki élettársa halálának idejében vele közös háztartásban élt és az elhunyt gondoskodott róla, főként abban az esetben, ha közös gyermekük volt, a járási járadékbizottság ajánlására a munka és szociális ügyek minisztere engedélyezhet özvegyi nyugdíjat. Dr. F. J. A VÉNASSZONYOK NYARA Nagyon sokan az őszt szeretik legjobban az évszakok közül. Talán azért, mert ősszel nincs olyan nagy meleg, mint nyáron, s az időjárás nem oly zord, mind télen s nem annyira sze- széllyes, mint tavasszal. Az ősznek egészen különleges hangulata van. Gondoljunk csak az erdők és mezők színpompájára, a csodálatos napkeltékre és napnyugtákra! Ősszel aránylag sok a napfény, jobbára szélcsend van, egyszóval az őszt legnyugalmasabb évszakunknak tekinthetjük. Az ősz is — akár a többi évszak — meteorológiai szempontból kenek három hónapig tart, szeptember 1-től november 30-ig. A csillagászati ősz háromhetes késéssel, szeptember 23-án köszönt be. Csakúgy, mint a többi évszak meghatározásában, ezek a határozatok is önkényesek: jókora eltérések, „elcsúszások“ lehetségesek. Az ősz egyik legjellegzetesebb vonása a nyár időszakos visszatérése, a „vénasszonyok nyara“. Maga az elnevezés igen légi keletű, s a nép ajkán született. A nyár az őszben azonban nem hazai különlegesség, földünk számos más vidékén is ismeretes. Német földön Altweibersommer (vénasszonyok nyara), a franciáknál été du St. Martin [Szent Márton nyara), az olaszoknál estate di San Martino (ugyanaz, mint franciául), Amerikában Indian Summer (indián nyár) a neve. Dr. Zách Alfréd magyar meteorológus szerint a „vénasszonyok nyara“ abból áll, hogy szeptemberben és októberben hosszabb-rövidebb időre visszatér a nyár, sőt gyakran éppen ekkor kapunk kárpótlást a hűvös, esős, kellemetlen napokért. Ilyenkor gyakori, hogy néhány napra 20 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, sőt elérheti a 25 fokot is. A hazai ősz nyugalmasabb időjárását egyébként az okozza, hogy ebben az időszakban már kiegyenlítődik az a nagy hőmérsékleti különbség az Atlanti-óceán és a szárazföldünk között, amely a nyári monszun esőzéseit okozza. A hosszan tartó derült, száraz, csöndes időjáráshoz ekkor még — szeptemberben, október elején — elég erős és hosszan tartó, a földfelszínt nagy szögben érintő napsütés társul, tehát nagy az energiabevitel, s ez meleget, jó időt jelent. Ez a „vénasszonyok nyara“. Ezért mondhatjuk, hogy a mi éghajlatunkon a legkedvezőbb időszak a nyárutó és az őszelő, vagy — nagyon sokszor — az ősz. Ősz végére — október végén, november elején — azonban rendszerint ismét fordul a helyzet. A keleti szél szállította szárazföldi levegő ekkor már — bár mindig derült idővel jár — annyira hideg, hogy a helyi napsugárzás hatása (amely időközben egyre csökken) nem képes felmelegíteni. Ilyenkor már csak a lassabban hűlő óceán felől érkező levegő hozhat enyhülést. S mivel hazánk — földrajzi szélessége, vagyis az egyenlítőtől való távolság szerint — a nyugati szelek övezetében fekszik, a derült időt hozó szárazföldi hatások lassú gyengülésével egyre nő a nyugatról érkező páradús levegő uralomra jutásának a valószínűsége. A páradús óceáni levegő erős felhőképződéssel, esővel Jár, ami csökkenti az éjszakai kisugárzást. Ez az enyhülés azonban már csak viszonylagos. Az ősz tehát — akárcsak a tavasz — nem egységes évszak. Első két harmada lehet nyárias, a harmadik azonban már átvezet a télbe. Az ősznek erre a harmadára a kiadós csapadék jellemző, de míg nyáron a csapadék záporok és zivatarok formáját ölti, késő ősszel rendszerint csendes eső hull. S bár ez az üdülni vágyóknak kellemetlen, mezőgazdasági jelentősége azonban rendkívül nagy, a víz ugyanis a talaj mélyebb rétegeibe szivárog, s ez lesz az arany- tartalék a jövő tavasszal és nyár elején. A SZÉLENERGIA KIAKNÁZÁSA Az emberiség egy két évezredre el van látva a jelenleg felhasználhatónak ismert földi energiahordozókkal. De a természeti energiaforrások között vannak kiapadhatatlan és ma még nagyon elhanyagolt források Is. Köztük a leghatalmasabb a szélenergia. A szélenergia kiaknázása ma természetesen nem oldhat meg országos gondokat, mivel nagyarányú felhasználására még alig tettek lépéseket, s a technikai megoldások is kidolgozatlanok. Egyetlen ország sem veheti ma még komolyan számításba a szélenergiát a hőenergia, a vízi energia vagy az atomenergia helyett, de egyre többet foglalkoznak vele világszerte, mivel kisebb gondokat már a közeljövőben is megoldhat. A legrégebbi emberi kultúrák is felhasználták már a természeti energiákat, éspedig víz- és a szélenergiát. Közülük a szélenergia volt mindig a könnyebben hozzáférhető. A vízi járművek, csónakok, dereglyék vitorlákkal hasznosították a szélenergiát. Évezredekkel ezelőtt az első ősi szélmalom is vitorlákkal működött, amelyek egy függőleges tengely vízszintes karjaira (küllőire) voltak kifeszítve. Később vízszintes tengely küllőire erősítették a vitorlákat; ez volt a későbbi csavarszárnylapátos szélkerék őse* amely ugyanakkora vitorlával jóval több energiát tudott termelni mint a függőleges tengelyű szélkerék. A XVI—XVII. században a vízAz eddigi gyepnyeső gépek meglehetősen zajosak, s ezért használatuk nem kívánatos különösen az üdülőközpontokban és a városi kertekben. A svájci Wolf cég újabban olyan motoros gyepnyeső gépeket hozott forgalomba, amelyek különleges műanyagháza lényegesen csökkenti a zaj szintjét. szintes tengelyű, szárnylapátos kerekű szélmalmok már annyira elterjedtek Európában, hogy az iparosodás fontos segédeszközei lettek. A sok-sok tízezer szélmalom, amely olcsón dolgozott a természeti energiával, olyan mértékben szűnt meg működni a XIX. század folyamán, amilyen mértékben a gőzgép, később pedig a belső égésű motor előrehaladt hódító útján, és ahogy a villamosenergia-hálózat is meghódította a civilizált világot. Ezt a folyamatot az sem állíthatta meg, hogy a technika fejlődése a szélmalmok korszerűsítésére is kihatott. A réginek, a korszerűtlennek teljesem el kellett tűnnie, csak műemléknek maradt meg valami belőlük, és helyettük teljesen új, korszerűbb, gazdaságosabb és önműködő szélerőgépeknek kellett megjelenniük. Olyan új és korszerű szélgépeket kellett készíteni, amelyeknél a szélenergia szakaszos jellege nem jelent hátrányt. Ilyen a vízszivattyúzó szélmotor, amelynek szerkezete igen egyszerű s öntözési célokra Is rendkívül alkalmas. Itt a víztartály hidalja át a szélszegény időszakot, és így a szélenergia hasznosításával létesített vízellátás folyamatossá válik. Hasonló az eset egyes házak és kis települések villamos energiával, főleg villamos világítással való ellátásánál, amikor a szélszegény Időszakokat villamos akkumulátorokkal lehet áthidalni. Mind a vízszivattyúzó, mind a villamos energiát fejlesztő kis szélgépek alkalmazási lehetősége igen nagy azokon a területeken, amelyek távol esnek a villamos hálózatoktól, és más energiaforrásoktól, ahol tehát a szélenergia jóformán az egyetlen energiaforrás. Sok ilyen területe van a Szovjetuniónak is. A szovjet ipar ezek energiaellátására évente több mint 40 ezer kis szélerőművet gyárt, melyek teljesítménye 2 kilovattól 30 kw-tig terjed. A szélerőgépek kipróbálására és továbbfejlesztésére Moszkva mellett, Isztrában hatalmas kísérleti telep működik. Az USA és Anglia gyárai is tízezerszámra készítenek kis szélerőgépeket a vizszivattyúzás, és a villamosenergia-termelés céljaira. Ausztráliában jelenleg több mint 250 000 szélgép szivattyúz vizet, vagy termel villamos energiát. A század elején olcsó energiaforrások után kutatva arra gondoltak lehetne-e a szélenergiát nagyüzemi méretekben is hasznosítani, s az így termelt villamos áramot ugyanúgy rátáplálni a központi hálózatra, mint a hő- és a vízerőműveket. Az ezzel járó problémákat elsőnek a Szovjetunió oldotta meg. 1931-ben üzembe helyezett egy 100 kW-os szélerőmüvet a Krím- félszigeten, amely kitűnően bevált. Ezt ■ követő- leg Németország, Anglia és az USA is végzett hasonló sikeres kísérleteket. Dánia egy 200 kW- os szélerőművet épített, amelyet 1957-ben helyeztek üzembe. Ez a gép azóta is önműködően szolgál és évi 410 000 kilowatóra energiát táplál a közeli villamos hálózatba. Habár dolgozik már számos teljesen önműködő szélelektromos berendezés, a nagy szélerőművek építése még gyermekcipőben jár. A kutatók, műszakiak nem adták fel a harcot, mert meggyőződésük, hogy érdemes foglalkozni a szélenergia nagyüzemi hasznosításával. (df) X. 12.
