Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-11 / 242. szám, hétfő

A Nemzeti Front jelöltje A BIZALOM KÖTELEZ (Péter Katalin vallomása) — Már nem tudom, ki újsá­golta elsőként, hogy képvise­lőjelöltnek választottak, csak arra emlékszem, hogy megdöb­bentem, még a lélegzetem is elállt; Én? Engem ...? Miért, mível érdemeltem ki ezt a bi­zalmat? Volt aki csak mosoly­gott gyötrődésemen: „Ugyan már, mit szerény­kedsz!? Ki képviseljen bennün­ket, ha nem te?“ Aztán? Aztán örültem. Azt hiszem, minden embernek öröm, ha a bizalom ilyen kéz­zelfogható jelét láthatja. Öröm és felelősség. Ebből egy bénító érzés is fakad. Helyt tudok-e állni, beváltani a hozzám fűzött reményeket, megoldani a rám háruló fel­adatokat!? Mert a bizalom a re­ménnyel is szorosan kötődik. Aki bizalmat ad — reményt is táplál. Ez az, amiért a bizalom kötelez. Jelölésem után felkerestem Lakatos István elvtársat, a vnb elnökét. Nem Is kellett kérnem, magától segített — keresetlen szavakkal, őszintén beszélt, magyarázott. Ott értettem meg igazán jelöltségem felelősség- teljes voltát. S erőt, önbizalmat is kaptam az órákba nyúló be­szélgetés során. Mert önbiza­lom is kell. Nem szeretem az ígéreteket. Azt akarom, hogy azok az évek, amíg polgártársaim velem kép­viseltetik magukat, ne szánja­nak el csak úgy, nyomtalanul. Azt hiszem, jobb lenne, ha két- három év múltán keresne fel, remélem akkor már lesz mivel dicsekednem. Látja, bemutatkozni meg el­felejtek ... (A szerző felvétele) Péter Katalinnak hívnak. A Polana nemzeti vállalatban dol­gozom már tizennyolc éve mint befűző előmunkás. Közösségi munka? A Vöröskereszt gyári szervezetében szeretek a leg­jobban dolgozni. Ezt a jövőben sem akarom abbahagyni. Hogy győzőm-e majd? Azt hiszem, igen, mert akarom, hogy elé­gedettek legyenek velem. S ha az ember akarja, minden aka­dályt legyőz. Semmiről sem akarok elfeled­kezni, de nem is ígérgetek. Végső soron még csak jelölt vagyok, de ha megválasztanak, és a losonci városi nemzeti bi­zottság képviselője leszek, el­ső utam az elődömhöz vezet majd. Tapasztalatai biztosan hasznosak lesznek. (pálházy) fi LEGNEHEZEBB HETEK KÖVETKEZÜK Jó ütemben, szervezetten végzik az őszi munkákat 1978 X. 11. A legjobbkor találkoztam Ka­rol Kubacka mérnökkel, a Ga­lántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főgépesítőjével. Napközben ellátogatott a járás több mezőgazdasági üzemébe, és amikor estefelé felkerestem, a legfrissebb tapasztalatokról számolhatott be. — Járásszerte jó ütemben, szervezetten végezzük az őszi munkákat, és ezt annak ellené­re mondhatom, hogy az előző évekhez viszonyítva bizonyos késések mutatkoznak. Nagy eredmény viszont, hogy a késés napról napra kisebb, ami me­zőgazdasági dolgozóinknak a munkához való jó hozzáállását bizonyítja. Ezt követően sorra vette az egyes mezei munkákat. A siló­zást járásszerte befejezték.. Az ősszel közel 20 000 hektáron kell elvetni a búzát, és a fel­adat felét már eredményesen teljesítették. Nagy erővel láttak hozzá a cukorrépa begyűjtésé­hez és a szemes'kukorica töré­séhez is. E munkáknál az 5— 10 százalék között tartanak, és a legnehezebb hetek csak most következnek. Hogy miért, ezt is elmondta a főgépesítő. — Három olyan munka van napirenden, amely rendkívüli igényeket támaszt az embe­rekkel szemben. Az egyik a cu­korrépa. Sok az eső, átázott, puha a talaj. Ez már önmagá­ban Is nehezítő körülmény. Rá­adásul a répa sem fejlődött egyenletesen, ami tovább nehe­zíti a gépi begyűjtést, annál in­kább, mivel e nehéz feltételek közepette Is elengedhetetlen követelmény a veszteségek mi­nimálisra való csökkentése. További nagyon nehéz fel­adatnak a szemes kukorica be­takarítását tartják. Egyrészt azért, mivel nem várhatják meg, amíg megfelelően száraz lesz a szem. A nagy nedvesség- tartalom mellett nagyon kell ügyelni, hogy a gép ne törje a szemet. Nem várhatnak azért sem, mivel később nem győz­nék a szárítást. Nehéz a sze­mes kukorica betakarítása azért is, mivel az Idén nemcsak a kalászt, hanem a kórót Is meg kell menteni. — E követelmény mezőgaz­dasági dolgozóinktól újszerű el­járást igényel. Az adapterekből kiiktattuk a szártörőket, és így csak a kalászt szedjük le, amit a gép lemorzsol. A földön ha­gyott szárat járvaszecskázók- kal, illetve szárzúzókkal és rendfelszedőkkel gyűjtjük be, majd a répaszeíéttel, illetve a répakarajjal lesilózzuk. Ezzel pótoljuk a tömegtakarmányok­ban mutatkozó hiányt. Az üze­meknek már megküldtük a megfelelő útmutatásokat, így semmi akadálya, hogy a kórót hiánytalanul begyűjthessék. — Három nehéz munkát em­lített. — A vetés a harmadik. Leg­később október 15-ig befejez­zük, a nagyobb gondot a veté­si mélység megtartása okozza. A talaj mély, így a vetőcsorosz- lyák nehezen érik el a kívánt mélységet. A nap folyamán ilyen szempontból is pozitív példákkal találkoztam, és kö­zülük is elsősorban a hidaskür­tieket szeretném kiemelni. A vetőgépen olyan újítást eszkö­zöltek, amely megakadályozza, hogy a tömött talaj felemelje a csoroszlyát. Több üzemünkben próbálták már a vetőgépet ha­sonló céllal tökéletesíteni, de úgy látszik, a hidaskürtiek újí­tása minden eddiginél jobb. A vetési mélységet az utánfutó­kon használatos légfékhenge­rekkel szabályozzák, és az első tapasztalatok várakozáson fe­lüliek. — Mi az, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy mező- gazdasági dolgozóink e nehéz hetekben is jól megállják he­lyüket? A munkafegyelmen, aktivitá­son túl ma a siker nélkülözhe­tetlen feltétele a gép. Olyan gép, amelyet jól kijavítottak, megfelelően karbantartanak ós maximálisan kihasználnak. Já­rásunkban a gépekkel hosz- szabbított műszakokban dolgo­zunk, sőt több üzemünkben az SZK-6-os kombájnokkal — ame­lyek szemszóró ellenőrző be­rendezéssel vannak ellátva — napi 24 órán át fognak dolgoz­ni, és csak a szükséges karban­tartások idejére állnak le. Pon­tosan vezetni fogjuk, melyik gép mennyit dolgozott, miért és milyen ideig állt, hogy az értékeléskor lássuk, mennyit várhatunk és követelhetünk egy-egy géptől, pontosabban azok vezetőitől. EGRI FERENC Új, magasabb célok felé Irta: Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke A XV. pártkongresszus az elmúlt öt éoben elért eredménye- két méltatva nagyra értékelte a nemzeti bizottságok munkáját. Husák elvtárs kongresszusi beszámolójában kiemelte jelentős hozzájárulásukat a XIV. kongresszuson kitűzött irányvonal si­keres teljesítéséhez, sokoldalú tevékenységüket, amely „napon­ta meggyőzően bizonyítja, hogy a szocializmus nemcsak be­szél az emberek jogairól és szükségleteiről, hanem reálisan biz­tosítja és szavatolja is ezeket.“ Úgy, mint az egész ország­ban, a Szlovák Szocialista Köz. társaságban is Javult a nemze­ti bizottságok munkája az 1971- es választások óta. A nemzeti bizottságok, amelyek révén minden községben, járásban és kerületben megvalósul a népha­talom, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az állampolgárok nagyobb mértékben vegyenek részt a közügyek intézésében, a társadalmi és helyi problé­mák gyakorlati megvalósításá­ban, vagyis szocialista demok­ráciánk fejlesztésében. A társadalmi érdekek és a helyi szükségletek összhangja A nemzeti bizottságok mun­kájában jelentős pozitív vonás, hogy elmélyült felelősségük a társadalmi érdekek érvényesíté­séért, és hatékony segítséget nyújtanak a döntő gazdasági feladatok megvalósításához, se­gítenek a lakásépítésben és más területeken. Minél jobban megértették a társadalmi szük­ségleteket, annál jobban tudták teljesíteni küldetésüket a gaz­daság, az oktatásügy, a kultú­ra, az egészségügy fejlesztése területén és a szociális prog­ramok teljesítésében. Ebből a szempontból pozitívan értékel­hetjük a Nemzeti Front válasz­tási programjainak teljesítését. Ezek kifejezik a társadalmi ér­dekek és a helyi szükségletek összhangját. A nemzeti bizott­ságok nagy politikai-szervező munkája a választási progra­mok teljesítésével kapcsolatban többek között abban is megnyil­vánul, hogy a tervezettnél 22 000 lakással többet építet­tünk, bővítettük a bölcsődék és az egészségügyi létesítmények hálózatát és az alapiskolákban 3000 osztállyal többet adtunk át, mint amennyit a terv elő­irányzott. Előrehaladást értünk el a kereskedelemben és a la­kossági szolgáltatásokban is. Érdemleges munkát végeztek a nemzeti bizottságok és a pol­gárok a falu- és városszépítés­ben. Az elmúlt választási idő­szakban ennek keretében több mint 8 milliárd korona érték született, miközben a kezdemé­nyezés elsősorban a legfonto­sabb, társadalmilag leghaszno­sabb akciókra összpontosult. Az óvodák száma 266-tal, az alap­iskoláké 71-gyel, a népművelé­si intézményeké 380-nal, a ra­vatalozóké 290-el növekedett. Amikor most az elért sike­reket értékeljük, elgondolko­zunk a fogyatékosságok, a ki­használatlan lehetőségek és a következő időszak feladatai fö­lött is. Szükséges, hogy a nem­zeti bizottságok értékeljék sa­ját hozzájárulásukat az elért eredményekhez, valamint irá­nyítási módszerüket. Ez össz­hangban áll azzal a követel­ménnyel, hogy a területi, ál­lamhatalmi szervek tevékeny­sége állandóan Javuljon, s meg­feleljen a fejlett szocialista társadalom továbbépítése igé­nyes új feladatainak. A XV. pártkongresszus ezzel kapcso­latban kiemelte, hogy tökélete­síteni és javítani kell a nemzo- ti bizottságoknak a kormányok általi irányítását. Hatékonyabb irányítás Megállapíthatjuk, hogy a XIV. pártkongresszus utáni időszak­ban az SZSZK kormányának és szerveinek irányítómunkája ja­vult és hatékonyabb lett. Az SZSZK kormánya elsősorban a nemzeti bizottságok által irá­nyított ágazatok problémáinak megoldásúra, a terv és a költ­ségvetés szerepének megszilár­dítására törekedett. Arra, hogy a feladatok teljesítése érdeké­ben elmélyüljön a minisztériu­mok és a kerületi nemzeti bi­zottságok együttműködése, a tervek kidolgozása és megvaló­sítása, az államigazgatás gya­korlása során. A nemzeti bizottságok mun­kájának hatékonysága elsősor­ban ott javult, ahol az SZSZK kormányának tagjai és a mi­nisztériumok vezetői idejében megszervezték és ellenőrizték a jóváhagyott határozatok le­bontását és megvalósítását, ahol a minisztériumok segítsé­get nyújtottak a nemzeti bi­zottságoknak a konkrét felada­tok megoldásában. Ezzel kapcso­latban értékeljük a Munka- és Szociálisügyi Minisztérium te­vékenységét a munkaerő-gaz­dálkodás és a szociális politika területén. Az Építésügyi és Mű­szaki Minisztérium segítséget nyújtott a településfejlesztés koncepciójának megvalósításá­ban, a Művelődésügyi Miniszté­rium többek között a polgári ügyek testületeinek tevékenysé­gében. Hasonlóan értékelhetjük azt a figyelmet, amelyet a Pénzügyminisztérium, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága és más központi szervek szentel­nek a nemzeti bizottságok tevé­kenységének. A nemzeti bizott­ságok irányításában rendkívül fontos szerepe van az SZSZK Belügyminisztériumának. Előtérben a minőség javítása Az elért eredmények értéke­lése nem lehet öncélú. Hozzá kell járulnia a kormány . és a kormányszervek irányító mun­kájának javításához. Ez azért is szükséges, mert ezen a terü­leten — a pozitív értékelés el­lenére — még mindig tartalé­kaink vannak és több szaka­szon eddig megoldatlan problé­mákkal is találkozunk. A gazdasági és szociális fej­lődés programjának sikeres megvalósítása megköveteli a nemzeti bizottságok aktív rész­vételét a társadalmi szempont­ból legfontosabb feladatok tel­jesítésében. A területi államha­talmi és államigazgatási szer­vekben érvényesíteni kell a gyakorlatban azt a tapasztala­tot, hogy a helyi szükséglete­ket csakis az elsődleges társa­dalmi feladatok teljesítésén és a társadalmi érdekek érvénye­sítésén keresztül oldhatjuk meg. Az építkezési beruházá­sok területén ez azt jelenti, hogy meg kell értenünk a ki­emelt építkezések fontosságát, elsősorban az energetikában, a gépiparban, a vegyiparban, s ezek számára munkaerőt kell biztosítani annak árán is, hogy átmenetileg nem lesz elegendő munkaerő a helyi jellegű épít­kezéseken. Ezt azért hangsú­lyozzuk, mert még nőm minde­nütt tartják természetesnek ezt a követelményt, annak ellenére, hogy egyes ágazatok, pl. az energetika helyzete ezt égetően megköveteli. A lakásépítési program azt a feladatot állítja elénk, hogy a termelőerők tervezett fejleszté­sével összhangban céltudatosan támogassuk a település-fejlesz­tés folyamatát. A központi szervek és a nemzeti bizottsá­gok közös feladata a kormány által jóváhagyott település-fej­lesztési irányvonal megvalósí­tása. Sok problémát kell megolda­niuk a nemzeti bizottságoknak a központi szervekkel együtt­működve a komplex lakásépítés minősége és folyamatossága ér­dekében. Ebből a szempontból is állandóan javítanunk kell a nemzeti bizottságok által Irá­nyított helyi építőipari vállala­tok munkáját. A mezőgazdaságban a nemze­ti bizottságoknak aktív segítsé­get kell nyújtaniuk az alapve­tő feiadat, az önellátás fokoza­tos megoldásában. Ez azt je­lenti, hogy a vetési területek biztosításán kívül — ha a hely­zet úgy követeli — meg kell szervezniük a lakosság részvé­telét az Idénymunkákban, be kell kapcsolódniuk a szakosí­tás és a koncentráció folyama­tába, a földalap védelmébe és nem utolsósorban a mezőgaz­dasági dolgozók életfeltételei­nek javításába. Fontos társadalmi kérdés a víz biztosítása. Ez megköveteli a központi szervek és * nemze­ti bizottságok közös céltudatos eljárását a kisebb-nagyobb ak­ciók szervezésénél és megvaló­sításánál, a természeti forrá­sok védelmének racionális ki­használásában. Hasonló a hely­zet ami az életkörnyezet, első­sorban a talaj, a levegő, a zöld­területek védelmét, a falvak és városok tisztaságát illeti. örvendetes, hogy a Nemzeti Front új választási programjai állampolgáraink életének javí­tására irányulnak. A nemzeti bizottságok feladata, hogy elő­térbe helyezzék az elsődleges feladatokat, s így főleg a va­lóban indokolt szükségleteket elégítsék ki (gyermekintézmé­nyek, egészségügyi létesítmé­nyek, sportpályák stb.) és ennek érdekében megszervezzék az efsz-ek és az üzemek eszközei­nek közös felhasználását. Fontos feladat a lakosság nevelése A fiatal nemzedék felkészíté­se a fejlett szocialista társa­dalomban folytatott munkára, hosszú lejáratú társadalmi fela­dat. A nemzeti bizottságok az Oktatásügyi Minisztériummal együtt most léptetik életbe az új oktatási-nevelési rendszer aiapelveit. A nemzeti bizottságoknak pó­tolhatatlan szerepük van a kul­turális nevelőmunka fejleszté­sében. Az elmúlt három évtized­ben jelentősen Javult városa­inkban és falvainkban a kultúra fejlesztésének anyagi-műszaki alapja. Ezen a téren, főleg az új városi lakótelepeken még sok a tennivaló, de ennek elle­nére, nem törődhetünk bele ab­ba, hogy sok létesítményt nem használnak ki eléggé és a kul­turális élet nem a lehetőségek­nek és szükségeknek megfelelő­en fejlődik. Ezért céltudatosan kell megvalósítanunk a válasz­tási programoknak azt a részét, amely meghatározza a nemzeti bizottságok feladatait a kultu­rális élet fejlesztésében. A kultúrát tágabban értelmez­zük, így gondolunk a munka, a fogyasztás, az élet 'és az em­berek közötti kapcsolatok kul­turáltságára is. Ezen a téren városainkban és falvainkban is sok nem kívánatos jelenséggel — italozással, durvasággal, rendbontásokkal találkozha­tunk. A nemzeti bizottságoknak olyan közvéleményt, olyan lég­kört kell teremteniük, hogy az ilyen negatív jelenségek ne mérgezzék falvaink és városa­ink életét. Az előttünk álló feladatok rövid felsorolása is arra utal, hogy a nemzeti bizottságok te­vékenységének valamennyi te­rületén van mit csinálnunk, ja­vítanunk, tökéletesítenünk. En­nek érdekében tovább kell ja­vítanunk a kormány, s a köz­ponti szervek irányító, ellenőr­ző és egybehangoló funkcióját. Amint a CSKP KB 3. ülése is hangsúlyozta, az egész irányítás minőségének és hatékonyságá­nak javítása megköveteli a de­mokratikus centralizmus teljes érvényesítését. Ezért a mi­nisztériumoknak a nemzeti bi­zottságokkal szemben hatéko­nyabban és rendszeresebben kell érvényesíteniük hatáskö­rüket, vagyis a tervvel és a költségvetéssel összhangban ér­vényesíteniük kell jogaikat és kötelességeiket a nemzeti bi­zottságok által irányított ágaza­tok problémáinak megoldásá­ban, ellenőrizniük kell az el­fogadott határozatok teljesíté­sét, rendszeresen értékeiniüK kell a nemzeti bizottságok tevé­kenységét. A választások előtti időszak­ban sok észrevétel és javaslat hangzik el a lakosság részéről. Eivarjuk, hogy a kormány, a minisztériumok és a nemzeti bi­zottságok dolgozói figyelembe vegyék ezeket, elsősorban a vá­lasztási programok javaslataival kapcsolatban. A választási programok nyílt dokumentumok, amelyek teret biztosítanak a választások előt­ti vitákban elhangzott ja­vaslatok, észrevételek érvénye­sítéséhez. A nemzeti bizottsá­goknak ügyelniük kell arra, hogy a programok megfelelje­nek a 6. ötéves terv által meg­határozott lehetőségeknek, dö egyúttal serkentsék a lakosság kezdeményezését Is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom