Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-09 / 241. szám, szombat
MINDEN SIKERÜNK FORRÁSA A DOLGOZÓK ALKOTÓ IGYEKEZETE t Folytatás az 1. oldalról) ezerszer demokratikusabb, mint akár a legfejlettebb tőkésország politikai rendszere. Ha valaki megkérdezi, milyen a mi demokráciánk, előbb azt kell megkérdeznie, milyen társadalmunk, milyen osztályok léteznek benne, melyik osztály uralkodik, van-e helyük és szavuk társadalmunkban kizsákmá- nyolóknak, olyanoknak, akik kulcsfontosságú termelőeszközöket birtokolnak? akik a termelőeszközök tulajdonjoga folytán a társadalom szellemi gazdagságának minden forrását a közükben tartják? Nálunk élősködő osztály vagy réteg nem létezik! Minek lennének hát a hatalmukat védő politikai intézmények? Minek lenne a kormányzásban egymást felváltó csoportok ún. pluralista rendszere, amely biztosítaná a magántőke szent és érinthetetlen jogait? A mi társadalmunk a dolgozó nép egységes társadalma, amelyben a döntő szó a szoros egységet alkotó munkásoké szövetkezeti földműveseké és értelmiségieké, és amelyben a csehek, a szlovákok és a Csehszlovákiában élő nemzetiségek 1 estvéri' együttműködésben valósítják meg a közös művet. Talán mesterségesen és erőszakkal be kellene vezetnünk olyan politikai rendszert, amely elősegítené társadalmi ellentétek és összeütközések kialakítását? Nem lenne ez vétők népünk ellen? Nem állna ez szöges ellentétben társadalmunk szükségleteivel? Társadalmunk azért tud egészségesen és dinamikusan fejlődni, mert a hatalom az egységes népé. Vagy talán az a baj. nogy a gazdasági fejlődést központilag tervszerűen és tudományos módszerekkel irányítjuk? Vagy talán az, hogy az emberek munkája által létrejött értéket Igazságosan elosztjuk az egész társadalom javára, az értékek alkotóinak javára, figyelembe véve a jövő korosztályok még boldogabb életét? Hiszen éppen ebben rejlik a szocialista demokrácia ereje, hogy feltétlenül figyelembe veszi a dolgozó nép alkotó erőit, valamint a társadalom anyagi és szellemi forrásai egyesítésének a szempontját, tehát ily módon konstruktív. A szocialista demokráciát nem az anarchia és a demagógia jellemzi, hanem a rend, a felelősségérzet, az állampolgárok becsületessége, a törvényesség, azok nyíltsága, akiket a nép valamilyen szakasz irányításának jogkörével felhatalmazott azok iránt, akiknek a sorsáról határoznak. Ez nem ünnepélyesen kinyilatkoztatott szólam arról, nogy „kinyithatom, vagy nem nyithatom ki a számat“, hanem az irányításban való részvétel, a közös felelősség reális lehetősége A szocializmus építésében elért fejlődés egyértelműen bebizonyította* hogy minden sikerünk legfőbb forrása a dolgozók alkotó igyekezete öntudatos munka- és állampolgári aktivitásuk növekedése. Ennek további fejlődése a helyes politikától és attól függ, hogyan jut érvényre és mennyire mélyül el a párt vezető szerepe, hiszen pártunk a munkásosztály és az egész dolgozó nép elismert élcsapata. Ezért a CSKP XV. kongresz- szusának programja kitűzi szocialista demokráciánk, szocialista politikai rendszerünk továbbfejlesztését, amely — a Nemzeti Front értelmezése szerint is — egyik legfontosabb feladatunk. Ezzel együtt arra fogunk törekedni, hogy elmélyüljön pártunk lenini jellege, növekedjen vezető szerepe, javuljon politikai, szervezési és eszmei nevelő munkája. Tudjuk, hogy a marxizmus —leninizmus eszméit, a tudományos világnézetet, amely pártunk tevékenységének vezérfonala, a széles néptömegek elsajátították. Az a feladatunk, hogy a leninizmus történelmi igazságát valameny- nyi állampolgárunk magáévá tegye, mert a leninizmus az élet egyetlen Helyes vezérfonala. Pártunk munkájának értelmét {an fojtík elvtárs beszédet mond a választási gyűlésen (CSTK felvétele] abban látja, hogy a népet szolgálja, és ahogy azt már sokszor hangsúlyoztuk a kongresz- szusokon, a központi bizottsági üléseken — ugyanezt tette beszédeiben Gustáv Husák elvtárs —, pártunk mindig küzdeni fog azért, hogy egyre jobben megszilárduljon a párt és a nép kapcsolata, s ezzel a párt tekintélye is növekedjék. Ilyen az a program, amelyet pártunk XV. kongresszusa a társadalmi' élet minden területére kidolgozott. E program elsősorban a gazdasági és szociális fejlesztés 1976—1980-as ötéves tervére támaszkodik. Az öléves terv a Nemzeti Front választási pogramjainak alapja az egyes kerületekben, járásokban, városokban és községek ben. Minden téren, főleg az általános előrehaladást döntő módon befolyásoló gazdasági téren akkora fejlődést értünk el, amelyre joggal büszkék lehetünk. A 60-as évek végén bekövetkezett mély válságot követően rövid idő alatt rendkívül bonyolult politikai és gazdasági kérdéseket oldottunk meg, társadalmunk dinamikusan fejlődött, és méltó helyet biztosítottunk Csehszlovákia számára a szocialista táborban és a haladó világban. Emlékezzünk csak arra, mekkora akadályokat gördített társadalmi fejlődésünk elé a destruktív nihilizmus, amely gyakorlatilag már a 60-as évek elején terjedni kezdett. Ez volt az ellenforradalom eszmei előjátéka, ezt követte a 68-as év válságos perceiben a nacionalizmus és a szovjetellenesség térhódítása, az ellenforradalmi erők ezt használták fel a februári események bemocskolásá- ra és diszkreditálására, a forradalom és a szocialista építés vívmányainak megtámadására. Ezt a leckét nem szabad elfelejtenünk. Kötelességünk, hogv védjük a szocializmus értékeit, ne engedjük meg rendszerünk és eszméink ellenséges felforgatásának semmilyen formáját, hiszen ezért a rendszerért és ezekért az eszmékért hazánkban a forradalmárok és a haladó szellemű emberek több korosztálya küzdött. Ezeket az eszméket valósítja meg ma áldozatkész munkájával a lakosság több milliós tömege, amely tudja, hol a helye. Ezért joggal emeljük ki, hogy büszkék vagyunk a szocializmus értékeire a sikeres munkára, a munkakezdeményezés példáira, szocialista brigádjaink, kiváló munka- csoportjaink és dolgozóink áldozatkészségére, alkotóképességére és találékonyságára, arhe- iyet a szocialista vereenyben felmutatnak. Nagyon határozottan kell küzdenünk a különféle visszásságok ellen. Föl kell lépni a felnőttek azon negatív vise'ke- désformáival szemben, amelyek — bár néhány fiatal számára vonzóak — a tőkés társadalom erkölcseinek, kegyetlenségének, önzésének csökevényei, s nem egy esetben társadalomellenes akciókhoz, az emberek szocia- iista kapcsolatainak, sőt gyakran a törvényeknek megsértéséhez vezetnek. Beszédének további részében Fojtík elvtárs a XV. pártkongresszus programjának megvalósításával foglalkozott. Azt mondotta: ehhez sokkal több tudásra, energiára van szükségünk, mint a múltban, amikor sok esetben lényegében maga a lelkesedés is elég volt. A fejlett szocialista társadalom építése közben nem lehet megpihenni, annál kevésbé stagnálni. Már a CSKP KP. 107-1 novemberi .ülésszakán kiemelték a kritikai igényesség követelményét. Pártunk Köznonti Bizottsága ezzel a követelménnyel fordult a dolgozókhoz, elsősorban a vezető dolgozókhoz, nagy nyomatokkal a felelősségükre hivatkozott annak érdekében, hogy emeljék politikai, szakmai és erkölcsi szintjüket, hogv tekintélyük munkájuk, példájuk és felelősségteljes eljárásuk alapján növekedjék. .A XV. pártkongresszus nem véletlenül emelte ki a nevem bori ülésszak határozatainak fontosságát. Ezek a határozatok szabják meg minden területen a párt, az állami és a gazdasági szervek munkamódszerét. Ezeknek a határozatoknak szellemében zajlott le nemrég a CSKP KB legutóbbi tanácskozása is, amely a gépipar és a kohászat helyzetével foglalkozott. Ez a népgazdaságnak két olyan ágazata, amely lényeges mértékben befolyásolja jövőnket, azt, hogy sikerül-e megteremtenünk az ötödik ötéves tervidőszak végén felmerült új körülmények okozta gazdasági problémák megoldásához szükséges eszközöket. Ehhez egészséges öntudatra van szükség. Az öntudat megvan, reálisan mértük fel erőinket és lehetőségeinket, valamint zokat a nagy tartalékokat, amelyeket rendszerünk nyújt, továbbá a szocialista tábor, a KGST, de főleg a legbarátibb ország, megbízható segítőtársunk, a Szovjetunió iránti felelősségünket is. Fojtík elvtárs ezután részletesen foglalkozott több gazdasági problémává'. amelyeket sürgősen meg kell oldani, különösen az energetikai ipar és a tüzelőanyag-gyártás területén. Megállapította: sokkal hatékonyabban kell érvényesíteni a gazdaságosság követelményét. Ezután behatóan foglalkozott azokkal a módszerekkel, amelyekkel szocialista államunk ellensúlyozni igyekszik a mező- gazdaságban és az ellátásban az idei aszály következményeit. Beszédének befejező részében Fojtík elvtárs külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, és részletesen kifejtette a szocialista országok békeoffenzíváját. Nagyra értékelte a Szovjetuniónak és személy szerint Brezsnyev elvtársnak a béke megszilárdítására irányuló világmozgalomban való részvételét. A CÉLKITŰZÉS MEG EGYES DBV&TOS SZÓSZAPORÍTÁS Bizonypsan megfigyelték már, hogy sokan szívesen választják az egyszerű kifejezés helyett a körmönfontat, a köriilményeslíedőt, hogy ezáltal mondanivalóink a nagyobb fontosság látszatával tűnjön k-i. Azt mondják vagy írják: a színmű előadásra kerül, az összeg levonásra kerül, valamit előjegyzésbe vesznek, kifejezésre juttatnak, valami be fejezést nyer, pedig többnyire így is elég volna: a színmüvet előadják, az összeget levonják, valamit előjegyeznek, kifejeznek, befejeznek. Ilyenféle fontoskodás eredménye a manapság igen elterjedt célkitűzés használata az egyszerűbb cél helyett. Divatos szó lett belőle. Különösen gyakran hallunk, olvasunk a célkitűzés megvalósításiJ-ról, mégpedig ebben az értelemben: a ,cél elérése'. Holott a célkitűzés megvalósításá val csak annyit tettünk, hogy valóban .kitűzték a célt’, de lehet, hogy magától a céltól még messze vagyunk. Ne elégedjünk meg a puszta célkitűzéssel, ne is azt valósítsuk meg. hanem a tervet, a feladatot, így érjük el- célunkat. Nagyon helyes, ha valamely vállalkozásunk előtt világosan kitűzzük a célt, s a munka befejezéséig a kitűzött cél ra figyelünk; ha azonban célt értünk, akkof magával a kész munkával már nem valami célkitűzésünk van. hanem célunk. Ezért furcsa a következő idézet- „Történelemtanításunknak egyik igen fontos célkitűzése érzelmek keltése növendékeinkben.“ Az érzelmek keltése nem célkitűzés, hanem cél. Ugyanígy jobban tesz- sziik, ha bárineiy tevékenységnek vagy műnek céljáról, nem pedig célkitűzéséről beszélünk. Helyesen mindig valamely cél nem célkitűzés felé törekszünk. A következő mondatban természetesen nem hibáztathatjuk a célkitűzés szót: Pontos célkitűzés nélkül nem valósíthatjuk meg a tervet. De így is jó: A cél pontos kitűzése nélkül nem valósíthatjuk meg a tervet. Mindehhez hozzátehetjük, hogy nem burjánoz- na ennyire a célkitűzés, ha a német Zielsetzung szó nem serkentette volna kezdettől fogva. Más furcsaság a régebb eredetű se/leini enged, sejtetni hagy a sejtet helyett. Ezt olvastuk egy napilapunkban: „A sportolók eredményei azt is sejtetni engedik, hogv nagy lesz a küzdelem.“ Ez a sejteni enged vagy sejtetni hagy ugyanolyan helytelen, mint ha ezt mondaná valaki: ruhát hagy vagy enged csináltatni magának, e helvett: ruhát csináltat magának. Nyelvünkben a -tat, -tét vagy -at, -et igeképzővel jelezzük, hogy nem maga az alany végzi a cselekvést, hanem mással végezteti, vagyis az említett kifejezésben az enged, a hagy teljesen fölösleges, ráadásul idegenszerü. Sok nyelvben ugyanis általában külön igét használnak ilyenkor, minekünk úgynevezett műveltető igeképzőnk van helyette. Jó, ha tekintettel vagyunk embertársaink érzékenységére, legyünk hát tekintettel nyelvi érzékenységünkre, stílusérzékükre is, azért ne beszéljünk így T e k int e 11 el arra, hogy esik az eső, itthon maradunk. Elég ennvi is: Esik az eső, itthon maradunk. Persze még sokféleképp mondhatjuk: Minthogy vagy mivel esik az eső. itthon maradunk. Esik az eső, azért itthon maradunk. Ne beszéljünk így se: Tekintettel a rossz időre, elhalasztották a mérkőzést. így is mondják, ugyanolyan rosszul: Tekintve, hogy rossz az idő, elhalasztották a mérkőzést. Röviden, szabatosan, magyarul: A rossz idő miatt elhalasztották a mérkőzést. Említsük meg végül a fölösleges fontoskodás nyelvi példái között az attól függően, hogy egyre gyakrabban használt kifejezést. Nem rossz a maga helyén, csak kezd már olyan tekintettel arra. hogy-fajta esetlen, előre gyártott nyelvi elemmé dermedni. Figyeljünk föl rá idejében! Bizonyára az attól függetlenül, hogy... ellenlábas kifejezéséül keletkezett, s ilyenként néha szükség is lehet rá. Igen ám, csakhogy némelyek már unos-untalan ilyesmivel bántják fülünket, szemünket: Ügy lesz, attól függően, hogy megoldhatjuk e ezt a kérdést. Meg is lehet valósítani, attól függően, hogy ki mit végez. Mind a kétszer helyesebb volna így: aszerint, hogy ... Még ilyet is lehet hallani: Elmegyek hozzád, attól függően, hogy ráérek-e. Ide nem kell sem az attól függően, sem az aszerint, mert egyszerűbben is mondhatjuk. így: Elmegyek hozzád, ha ráérek. FERENCZY GÉZA Az Hiúság és a választások Prágában ján Procházka, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára sajtótájékoztatón ismertette a csehszlovákiai ifjúság részvételét a népképviseleti szervekbe történő választások előkészítésében. Hangsúlyozta, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség cselekvő munkával tesz tanúbizonyságot arról, hogy magáénak vallja a CSKP XV. kongresszusán kitűzött országépítő programot. A SZIŠZ-tagság aktivitása kifejezésre jut a SZISZ-alap- szervezetek jelenlegi taggyűlésein is. Ezeken ifjúságunk visz- szatekint az utolsó általános választások óta végzett munkára, s megismerkedik az új választási programokban kitűzött célokkal. Az idén 1 220 000 fiatal választó járul életében először a szavazóurnákhoz. A SZISZ nagy gondot fordít arra, hogy ezek a fiatal választók alaposan megismerjék szocialista demokráciánk alapjait, s egész szocialista választórendszerünket. Rendkívül jelentős körülmény az idei választásokon, hogy az egész CSSZSZK-ban a harmincöt éven aluli képviselőjelöltek száma eléri a hetvenezret. A SZISZ-tagság, együttműködve a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel tevékenyen részt vesz a választásokat megelőző agitációs munkában is. Több kerületben önálló ifjúsági agitációs központok létesültek. Ifjúságunk a választásokat fokozott munkaaktivitással köszönti. Se szeri se száma azoknak az ifjúsági szocialista munkabrigádoknak, kollektíváknak, racionalizációs brigádoknak, SZISZ-alapszervezetek- nek, amelyek a választások tiszteletére felajánlották, hogy emelik munkanormájukat, még hatékonyabb módon részt vesznek az anyag- és energiatartalékok feltárásában, s bekapcsolódnak az őszi mezőgazdasági munkálatok mielőbbi sikeres befejezésére irányuló munkába. (sm) 1976 X. 9. 4
